Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-24 / 23. szám

Fiatalok Fiatalok segítették a rászorulókat A rendkívüli időjárás miatt január 12-én a KISZ KB felhív­ta a KISZ-szervezetek figyel­mét, hogy munkahelyükön, la­kóhelyükön, intézményük kör­nyékén a rászoruló idős embe­reket segítsék, támogassák. Ez­zel egyidőben az Országos , If­júgárda Parancsnokság álta­lános mozgósítást rendelt el: felszólították az ifjúgárdistákat, hogy jelentkezzenek az illeté­kes KISZ Bizottságokon munka- vállalásra. Pécsett a KISZ Városi Bizott­ságán -a felhívás után meg­kezdődött a szervező munka. Nagyon sok fiatal érezte azt, hogy tennie kell valamit. Sorra érkeztek a KISZ Pécs Városi Bizottságára a munkát válla­lók - és azzal egyidejűleg a segítséget kérő telefonok is. Így szabadította ki hatvan ifjúgárdista a nyugdíjasház la­kóit a hó fogságából kedden. Szerdától a múlt hét végéig reggeltől este hét óráig 30-35 fős brigád várakozott arra, hogy a hívások” befutása után azonnal induljanak. Gázpalac­kot szereztek egy idős asszony­nak, aki fűtés híján megfa­gyott volna,, lapátolták a se­gítségre szoruló nyugdíjasok háza előtt a havat, vitték az olajat és hasogatták a fát. A házi szociális gondozó kérésé­re gyógyszereket váltottak ki és juttattak el betegeknek. Na­ponta vitték az ebédet az öre­geknek. Jutott idő arra is, hogy járhatóvá tegyék az utat az Üttörőháznál, és az idegklinika környékén. A cégek, iskolák KlSZ-szer- vezetei is hasonló segítő ak­ciókat szerveztek, sőt tettre kész magánemberek is ajánlkoztak betegek ápolására, ellátására. Több vállalat gépkocsit bizto­sított, hogy a nehezen meg­közelíthető helyekre is időben megérkezzenek a segítő kezek. Ez volt az első ilyen jellegű országos akció, mely az önzet­lenül segítők, munkát vállaló­kat megmozgatta. Elmondhat­juk, hogy jól sikerült . . . Röviden... — A módszertani vásár foly­tatása. A KISZ KB az elmúlt év novemberében Siótokon há­romnapos módszertani vásárt tartott: 300 üzemi KISZ-titkárt hívtak meg erre. Folytatásaként január 11-én Budapesten az Ipari Minisztériumban egy fó­rumot rendeztek, melyre Ba­ranyából tizenöten utaztak el. Hámori Csaba, a Poli­tikai Bizottság tagja, a KISZ KB első titkára aktuális politikai tájékoztatóját hallgat­ták meg, és Kapolyi László ipa­ri miniszter válaszolt az érdek­lődők kérdéseire. — Országos Diáknapok me­gyei döntő-versenye lesz febru­ár 20-a és március 10-e között. Kategóriánként a legjobb pro­dukciót bemutatók alkotják azt a delegációt, mely április 30-a és május 3-a között a pécsi di­ákokat képviseli Gyulán. — Suli-paródia. A Tanulófi­atalok Megyei Tanácsa karika­túra-pályázatot írt ki középis­kolásoknak és szakmunkásta­nulóknak, hogy mutassák be az iskolai és a kollégiumi élet vi­szontagságait. A rajzokat A/4- es rajzlapon február 28-ig lehet eljuttatni a KISZ Baranya Me­gyei Bizottságára (Pécs, Rét u. 4.). 10. HÉTVÉGE Schmelczer Jenő technikus Minden eredmény közös munka gyümölcse Üjítóbrigád a DDGáz-nál Az Alkotó Ifjúság Egyesülés egyik fiatal újítóját szeretnénk megismertetni az olvasókkal. Schmelczer Jenő technikus a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Vállalatnál. Magas, barna fia­talember, első látásra harminc év körüli. Bemutatkozáskor de­rül ki, idén a negyvenedik évét tapossa. Váltig szabódik, hogy semmi rendkívüli nem fűződik hozzá, csak volt egy-két ötlete a kollégáival együtt. A meg­valósításuk is közös munka. Kár is több szót vesztegetni rá . . .- Hogy lesz sikeres újító va­laki? - érdeklődöm tőle.- Azt hiszem, mindenkinek, aki szereti a munkáját, vannak ötletei. Könnyebbé, jobbá és takarékosabbá tenni valamit — ez minden ember vágya. Én pécsi születésű vagyok, a Gép­ipari Technikumban végeztem műszerautomatika szakon. Az első munkahelyem a Dél-du­nántúli Gázszolgáltató Válla­lat. Akkoriban, mikor odake­rültem a benzinalapú gázgyár­tás műszerautomatika rendsze­rét javítottuk. Előbb benzin­bontó művezető, majd műsze­rész művezető lettem. Javítás, karbantartás és egyéb műsze­rezések volt a feladatunk. Ma­ga a technológia olyan volt, hogy lehetett a jobbításán, biztonságosabbá tételén és energia takarékosságán töp­rengeni. Az alkatrészek import­ból származtak, volt hogy hosz- szú ideig nem jutottunk hozzá. Kellett - ezért a kollégákkal kisütöttük a tennivalót. Sikerült olyan alkatrészeket, szabályozó egységeket készíteni, melyek a gázgyártó rendszer üzembiz­tonságát és energia megtaka­rítását növelte. Nemcsak a mi vállalatunknak jelentett meg­takarítást — más vállalatok (soproni, bajai) is átvették. Több újításunk is volt.- Mindezeket a munkákat megszüntette a földgáz . . .- A vállalatnál a műhely, a felszerelés és az emberek adottak voltak. Töprengtünk az ésszerű hasznosításon. Átáll­tunk gáziparon belül a rob­banásbiztos villamosberende­zések javítására és karbantar­tására. Persze, ha már foglal­koztunk vele - megint elkezd­tük törni a fejünket. Külföldről szerezzük be ezeket a robba­násbiztos targoncákat igen drágán. Főmérnöki biztatásra aztán kidolgoztunk egy sok­kal olcsóbb, de ugyanolyan mi­nőségű magyar targoncát. Az ötlet szabadalom lett - mór gyártják is.- Akkor ennyi újítás, talál­mány után elmondhatjuk, hogy sok pénzt kerestek, nincs ten­nivaló?- A pénz viszonylagos, öt­száz forinttól százezerig kap­tunk értük pénzt, de ezen hol többen, hol kevesebben osz­toztunk. Pihenni pedig nem le­het, mert mindig kitalálunk valamit. Most például azon dol­gozunk, hogy sok magánfo­gyasztónak könnyebbsége le­gyen a gázfűtés- és a haszná­lati melegvíz szolgáltatásban. A próbaszéria már kész, sőt gyártó is jelentkezett.- Mit szólnak mindehhez a kollégák?- Tudják, hogy mindig tör­jük valamiben a fejünket Aracs Józseffel, Csótai Gyulával, Ku- rucz Istvánnal, Takács Lajossal és a többiekkel. A vállalat ve­zetői támogatnak bennünket, a műhelyet, munkahelyünket használhatjuk az ötletek kidol­gozására. Csak így lehet és ér­demes újítani.- Szabadidő akkor nem sok van . . .- Hétvégén mindig a csa­láddal vagyok. Igaz, van egy barkácsműhelyem, ahol dol­gozgatok, aztán szakkönyveket, folyóiratokat olvasok és horgá­szom. No, meg a családi ház és a szőlő körüli tennivalók is lekötnek. Elégedett embernek érzem magam, hisz a munkám és a hobbim ugyanaz. Ezt mondhatják el magukról a köz­vetlen kollégáim is. Hogyan élnék. Hány gyereket nevelnek? A házasság első tíz esztendeje Hogyan élnek, hány gyer­meket nevelnek azok a ma­gyar házaspárok, akik tíz évvel ezelőtt kötöttek házas­ságot, s hogyan alakul a gyermeküket nevelő anyák munkavállalása - ezekre a kérdésekre ad választ a KSH kiadványa, amely „A házasság első tíz esztende­je’’ címmel a Statisztikai Ki­adó Vállalat gondozásában jelent meg. A felmérést a KSH 1974- ben kezdte, amikor a há­zasságra lépő fiatalok 5,7 százalékát - mintegy 5200 párt — kérdezett k* a házas­ságkötés előtti tanácsadás alkalmával arról, milyenek voltak akkori várható anya­gi, valamint lakáskörülmé­nyeik, mekkora családot ter­veztek. A későbbiekben - tíz éven keresztül - folyama­tosan figyelemmel kísérték a megkérdezettek életének alakulását. A statisztikai felmérés megállapítja, hogy egyre in­kább a kétgyermekes csa­ládtípust tekintik ideálisnak a házasulandók. Az 1974- ben házasságot kötő nők 58 százalékának volt tíz év után két, 25 százalékuknak egy, s minden tizediknek há­rom gyermeke. Mindössze öt százalékuk maradt utód nél­kül. Az adatok tanúsága szerint a házasság tizedik esztendejében a nők 82 szá­zaléka az eredeti házassá­gában élt, hét százalékuk újra házasodott, minden ti­zedik elvált, s egy százalé­kuk özvegy volt. Az eredeti házasságban élő nőknek született a legtöbb gyerme­kük a házasság tizedik évé­ig, s egy gyermeket többsé­gében az elvált asszonyok nevelnek. A házasság tizedik évében a nők háromnegyede már nem kíván szülni, 18 száza­lékuknak azonban még van ilyeff szándéka, s kis hánya­duk bizonytalan a további családtervezést illetően. A gyermektelenek majd há­romnegyede reménykedik még gyermekáldásban. A legtöbb gyermeket még ma is a községekben élők vál­lalják, s a legkevesebbet a fővárosiak. A statisztika szerint a házasság tizedik esztende­jében az iskolázottság nö­vekedésével csökken a gyer­mekvállalási kedv, noha a házasságkötéskor még a felsőfokú végzettségűek ter­vezték a legtöbb gyermeket. A diplomás asszonyok 17 százaléka megelégszik egy gyermekkel, elsősorban azok, akik 30 éves koruk után mentek férjhez, illetve vezető beosztásban dolgoznak. A felmérés során megkér­dezték a nőket arról is, hogy véleményük szerint a gyer­mekes anyák számára mi lenne a legmegfelelőbb megoldás a munkavállolást illetően. A megkérdezettek 41 százaléka úgy gondolja, hogy a gyermekes nőknek a jelenleginél rövidebb mun­kaidőben kellene dolgoz­niuk. A megkérdezettek 16 szá­zaléka úgy véli, hogy a leg­jobb megoldás, ha a férj tartja el a családot, a fele­ség pedig otthon marad. Huszonhét százalékuk szerint az az ideális, ha a férj és a feleség is dolgozik, s a gyermeknevelést, a háztar­tási munkát egyenlő arány­ban végzik. A többi lénye­gében megfelelőnek tartja a jelenlegi helyzetet. A nők iskolai végzettségének nö­vekedésével arányosan emelkedett a rövidebb mun­kaidőre szavazók, s az egyenlőbb otthoni terhelést hangsúlyozók aránya, s csökkent az egykeresős csa­ládot ideálisnak tartóké. A hagyományos háziasszonyi munkakörbe a gyermektele­nek 7,7, a kétgyermekesek 17, az ennél több gyermeket nevelők egynegyede vonulna vissza szívesen. A megújulás útján Vonzóbb programokat a középiskolákban! r Hogyan lehet pénzt előteremteni? - Újszerű tanár-diák viszonyt kell kialakítani - Önállóan gondolkodni, tervezni, szervezni A KISZ-kongresszus határo­zatának legjelentősebb pontja a 14-18 éves középiskolásokkal való foglalkozás. Kétféle úton próbálják a gyerekeket meg­nyerni: önképzőköri, sportköri munkával és a KISZ-élet fel­pezsdítésével. Arra ösztönzik a diákokat, hogy saját maguk alakítsák közvetlen iskolai környezetüket, legyen vita­készségük, tudjanak érvelni és felelősen beleszólni a közösség életébe. Minél többet beszél­jenek a korosztályukat érintő kérdésekről - barátság, sze­relem, jövő — és kísérjék fi­gyelemmel a hazai és a nem­zetközi politikai élet alakulá­sát. Most mindenkinek magának kell a helyes feladatot kijelöl­ni, az iskolai KlSZ-bizottsá- goknak maguknak kell a ten­nivalókat meghatározniuk, de természetesen seqítséget kér­hetnek a KISZ Baranya Me­gyei Bizottságától. Egerszegi Andrea a közép­iskolai felelős, munkatársaival már összeállított egy címlistát - a napokban eljuttatják az iskoláknak - amelyben video­filmeket, hanganyagokat, elő­adókat és vitapartnereket kér­hetnek a KISZ-alapszervezetek. Ezenkívül az alapszervi titká­rokat az iskolai KlSZ-bizottsó- gok tagjait, a reszortosokat rendszeresen felkészítik a Po­litikai Képzési Központ segít­ségével. Sok iskolai KISZ-szervezet azzal érvel, hogy hiába pró­bálnának újítani, ha nincs pénzük semmihez... A KISZ- szervezetek az évi tagdíj há­romnegyedével, azaz fejenként 45 forinttal gazdálkodnak. Ez kevés. A korábbi években sok iskola vállalt őszi mezőgazda- sági munkát és a kapott fizet­ség egy részét felajánlották a KISZ-nek. Ma már kevés is­kola vállal munkát, mert az üzemek nem igénylik. A pénzt különböző munkákkal és pá­lyázatok segítségével teremt­hetik elő. A közelmúltban a KISZ KB-tól kapott pénzeszkö­zökkel jutalmazták a jól dol­gozó diákközösségeket a Vá­rosi és a Megyei Diáktanács értékelése alapján. Az öntevékeny diákkörök nem tudnak eredményeket el­érni, ha nem segíti őket pe­dagógus vagy olyan felnőtt, akit felkértek e tevékenység­re. Itt tán átértékelődik a ta­nár-diák viszony, hiszen tár­sadalmi munkában, szabad­idejük terhére, és a diákok ké­résére vállalják a munkát. A felnőttek jutalmazását is a KISZ KB vállalta magára (nem­rég került erre sor) és ezen felül a kiváló nevelőmunkát végző tanárokat pedagógus­napon is jutalmazzák. Végül megkérdeztünk né­hány diákot és tanárt — ők hogy látják a középiskolai megújulást. Sáfár Gyula patronáló ta­nár, Széchényi Gimnázium: — Mi mindig megkérdezzük az iskolába kerülő gyerekektől, hogy mivél szeretnének foglal­kozni. Sokan visszajárnak a régi iskolájukba és ifimunkát végeznek. Azt vallom, hogy a diákokkal jól lehet együtt dol­gozni, csak előtte el kell mon­dani, miért is van szükség erre vagy arra. Számítani lehet rájuk. Velük építettünk iskolát, segítettünk berendezni napkö­ziket, új berendezéseket vet­tünk . . . Hartmann Zsuzsa, 3. d, Szé­chényi Gimnázium és Szakkö­zépiskola : — Szerintem a tanár—diák viszonyon most lehet változtat­ni, kötetlenebb beszélgetések kellenének, hogy alaposabban megismerjük egymást. Horváth Géza, Nagy Lajos Gimnázium IKB-titkára: — Szerintem most lehetőség lesz arra, hogy elváljunk azok­tól, akik éppen csak dolgoz­gatnak a KISZ-ben. Aztán le­hetőségünk lesz a tagság szá­mára vonzóbb programokat kitalálni. Kiss Paszkál, á Nagy Lajos Gimnázium IKB-tagja: — Most, hogy magunknak kell kitalálni, mit is csinál­junk, szerintem jobb lesz a KISZ-élet. Mi például szeret­nénk a klubéletet megrefor­málni és összekapcsolni az is­kolát és a várost is mozgató rendezvényeket. Az elképzelé­seinket szerencsére támogatja az iskola vezetősége, sőt, kap­tunk pénzt zenei berendezésre is. Úgy tervezzük, hogy politi­kai tájékoztató, ismeretterjesz­tés, szórakozás, önismereti be­szélgetés — egymást felváltva követné. Ha nem válik be — mást találunk ki. És természe­tesen várjuk az iskolatársak ötleteit is . . . Otthon­teremtőknek és újítóknak új tájékoztató füzetek Lakásügyi tájékoztató otthon­teremtőknek. A KISZ Baranya Megyei Bizottsága ez év tava­szán lakásügyi tájékoztató tű­zetett jelentet meg. Az érdek­lődők megtudhatják belőle, hogy hol lehet telket igényel­ni, hol kapható és mennyiért, milyen kölcsönöket és támoga­tásokat adnak egyes kiemelt rétegeknek, melyek az érvé­nyes jogszabályok és tanácsi rendeletek. Fiatal újítók tájékoztató fü­zete. Ugyancsak tavasszal je­lenik meg a KISZ Baranya Me­gyei Bizottsága szervezésében a kezdő újítóknak segítséget nyújtó tájékoztató füzet. Ebben arra kapnak tanácsot, hogy is kezdjenek az ötletük kivitelezé­séhez, ki adhat segítséget, ho­va fordulhatnak, hova nyújt­ható be az újítás . . . Rovatszerkesztő: Ádám Erika

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents