Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)
1987-01-24 / 23. szám
Kötelességünk: tehetségünk, tudásunk legjavát adva dolgozni Beszélgetés Illés Istvánnal, az MSZMP Siklós Városi Bizottságának első titkárával A képlet igen egyszerű: a gazdasági vezetőktől célratörő, vállalkozó szellemű, hatékony munkát, a politikai vezetéstől ehhez igazodó határozott kiállást követelünk meg. S ahol ez nem megy, ott gyors váltásra, a személyi konzekvenciák levonására is sor kerül, hiszen, aki nem képes arra, hogy a mai követelményeknek eleget tegyen, az nem való vezetői posztra. így sommázhatnánk beszélgetésünk lényegét. S ILLÉS ISTVÁN, , az MSZMP Siklós Városi Bizottságának első titkára nem véletlenül fogalmaz kissé nyersebben, keményebben. E mondatok mögött jogos igény húzódik: éppen ideje felpörgetni a gazdaság motorjait. Hatvanezer ember él Siklóson és vonzáskörzetében, e dél-baranyai. határ menti sáv 93 településén, s a térség főleg a mezőgazdaság adta forintok nyomán gyarapodhat. Az ipart a BCM piacgondokkal-energia- gondokkal küzdő óriása mellett egyre több, egyre jobban prosperáló kis- és középüzem jelenti. Vajon mit hozhat az idei esztendő? — Az iparban is néhol, de különösen a mezőgazdaságban a termelés színvonala a jövedelemtermelő képesség szempontjából igen különböző — mondotta bevezetőjében Illés István. - A lakosság infrastrukturális ellátásában is jelentősek a területi különbségek, s nem éppen jóleső érzéssel fogalmazhatjuk meg: a 93 településünk közül 44 halmozottan hátrányos helyzetű. Elődeink mulasztása: e térség ipara, mezőgazdasága a 60-as, 70-es években nem élt az akkor még kedvező fejlesztési lehetőségekkel, hitelkonstrukciókkal. A fejlesztések, kockázatvállalások helyett a „majd meglátjuk" szemlélet uralkodott. Ez aztán a mára is keményen rányomja bélyegét; gyökeres fordulatról nem álmodozhatunk. De a múltról elég ennyi. Nekünk, az itt élőknek egy kötelességünk van: a tehetségünk, tudásunk legjavát adva próbáljunk élni a meglévő lehetőségeinkkel, próbáljunk felzárkózni, feledve- a múltat a jelenre koncentrálni ! — Milyen alapot ad 1986? Elképzelhető-e, hogy az idei esztendő a gazdálkodásban a fordulat éve lesz? — Bizonyos örömöt ód, hogy élénkülést tapasztaltunk az elmúlt évben, a térség gazdasága ritmust váltott. A Tenkes Bútorgyár jóütemű termékszerkezet váltással kijutott a francia piacra, jól prosperál a MEZŐGÉP Vállalat, az 1985 végén alaphiánnyal küszködő sellyei AGROKÉMIA megerősítette gazdasági pozícióit, a BCM, amely az év elején teljesen reménytelen helyzetben volt, bizonyos mértékű exportot is fel tud mutatni - jugoszláv szomszédainknak szállított —, és ezzel terveit hozta. Az üzemek jövedelmezősége javuló, a termelő ágazatokban a nyereség nőtt, a hatékonyság javult. Annak ellenére, hogy az előzetes jelzések szerint veszteséges termelőszövetkezetünk nem lesz, a mezőgazdaság fejlődése igen egyenetlen, s megfogalmazhatom: többet vártunk. Mondjuk: a növénytermesztés eredményességét nagymértékben rontotta a kedvezőtlen időjárás, de hatottak a szubjektív tényezők is. A szövetkezeteinkben az állattenyésztés részaránya tovább csökkent, tavaly az összbevételek 37 százalékát adta csak az állattartás. Csökkent a háztáji gazdaságok árutermelése is, a korábbihoz viszonyítva mintegy 5 százalékkal.- Elkészült a pártbizottság idei évre szóló munkaterve, mely továbbra is főleg a gazdaságra koncentrál. Melyek a súlyponti elhatározások? — Mindenki tudja: a gazdasági fejlődés alapja a termelés mennyiségi növelése, a minőség fokozott szem előtt tartása, a hatékony és jövedelmező gazdálkodás, az export bővítése. Az irányításban és a végrehajtásban egyaránt elengedhetetlen a céltudatos, következetes, fegyelmezett munka. Ügy látjuk, hogy a térség ipara a nép- gazdasági tervnél nagyobb arányban és differenciáltan növekedhet. A gépipar egyre szebben lépked: a Ganz vajsz-i lói alkatrészgyárában a korábbi években kialakított technológiák, az üzemfejlesztés meghozza a befektetést, a MEZŐGÉP üzemei tovább bővíthetik termelésüket. Az építőanyag« ipar jobb piaci munkával ki- lábolhat a hullámvölgyből, s igen sokat várunk a márványbányától, amelynek piaci lehetőségei korlátlanok, s új vezetéssel startol. A sellyei erdészet faipari üzem létrehozását tervezi, Vajszlón a brikettáló- üzem bővítése van napirenden, de hozzátenném: nem feltétlenül a termelőkapacitások bővítésében, új munkahelyek teremtésében gondolkodunk. Egyrészt nem is igen telik rá, másrészt a már meglévő kapacitások jobb kihasználásával, a belső munkaszervezéssel, a tartalékok feltárásával, a veszteségforrások megszüntetésével előbbre juthatunk. A mezőgazdaság szedje össze magát, termelésének növekedési üteme haladja meg a megyei átlagot. S ez nem álom, realitás. Igen sok tartalékot látunk az együttműködésekben. Végre megkezdődött a Dráva menti meliorációs program, mely az ezredfordulón túlra mutat, s melynek nyomán legalább 3000- 4000 hektárt nyerhetünk. Az első ütem a Drávaszabolcstól Drávasztáráig nyúló területet) érinti, a második pedig majd a beremendi térséget foglalja magába. A program nyomán új termőterületeket nyerhetünk, sokat léphet a rét- és- legelő- gazdálkodás, jelentősét az erdőgazdálkodás.- A foglalkoztatáspolitika miként igazodik a gazdasági célokhoz: mennyire tudja elősegíteni azt?- Mindezek az elképzelések a munkaerő-gazdálkodásban is fegyelmét követelnek; a haté-, konyságot javító takarékosságot, a munkaidőalap védelmét, a feladatokhoz igazodó képesség és képzettség szerint foglalkoztatást teszik szükségessé. Ha törik, ha szakad, el kell érni, hogy a teljesítmények és a bérek kapcsolatát necsak elvileg ismerjük el, hanem minden termelő és gazdálkodó egységben a gyakorlatban is megvalósítsák. Különös figyelmet kell fordítani a műszaki tevékenység jobb anyagi megbecsülésére. Érvényt kell szerezni a teljesítményen alapuló differenciált bérezésnek, s biztosítani kell, hogy 1987-től kezdve csak a teljesítmény növekedésével arányos bérfejlesztéseket valósítsanak meg vállalataink, szövetkezeteink. — Hogyan alakul a lakosság életkörülménye? Mit várhatunk az infrastruktúrában, a kereskedelmi, szolgáltatói, egészségügyi és egyéb fejlesztések terén?- A lakosság életkörülményei mindent figyelembe véve javultak. Ebben a tervidőszakban Siklóson közel félezer la kás felépítésével számolunk, amely időarányosan teljesül. A térségben a lakosság mozgása csökken: ki-ki faluját, szűkebb pátriáját választja, ott szeretne megtelepülni, gazdálkodni, vál-í lalva az esetleges ingázást is. Szorgalmazzuk, hogy a helyi tanácsok biztosítsák a magánerős lakásépítés feltételeit, a tele kkia la kítá st, a közművesítést. Pozitívum: javul az építőanyagellátás, sokheli*ütt kedvező feltételeket teremtenek a letelepedésre, s ez főleg az ifjúság számára nem lényegtelen. Megépült a Pécs-Siklós-Sza- lánta-Harkány regionális vízvezeték-rendszer, az idén kezdődik Villány térségének vízműprogramja. A kereskedelmi forgalom bővült, az ellátás kiegyensúlyozott; az idén tovább folytatódik a kistelepüléseken az ÁFÉSZ bolt-rekonstrukciós programja. Kiemelt téma a hírközlés fejlesztése területünköp: a távhívó-hálózatba való bekapcsolás mellett égetően szükséges a Sellye-Vajszló térségében a meglévő rendszer korszerűsítése. Javultak a köz-1 oktatás tárgyi feltételei: felépült. a vajszlói iskola, a drá- vaszabolcsi és az egyházas- haraszti óvoda. Lépnünk kell az egészségügy frontján: változatlanul nem tartjuk kielégítőnek a járóbeteg-ellátás színvonalát. — A gazdasági és életszin- vonalunkat érintő elképzelések maradéktalan megvalósitása hoz-e a pártéletben változást, nőnek-e a követelmények?- A pártfegyelem erősítése döntő: a kommunista kiállás, a példamutatás adott esetben termelési tényezővé válhat. Elvárjuk ezért, hogy a közbenső pártszervek és az alapszervezetek az eddigieknél legyenek határozottabbak, kezdeményezőbbek a tervezés, döntés, mozgósítás és az ellenőrzés területén. Érvényesítsék határozottabban a párt káderpolitikáját a vezetők kiválasztásánál, hiszen nekünk csak a keményen dolgozó, a fegyelmet és rendet megkövetelő emberek lehetnek partnereink. Azok, akik képesek akár saját maguk, akár az általuk vezetett kollektíva megújítására, képesek eredményesen, közös jövőnket — hasznunkat nem szem elöl tévesztve gazdálkodni - mondotta befejezésül Illés István. Kozma Ferenc Az elmúlt esztendőben növelte exportját a siklósi Tenkss Bútorgyár. Fotó: Proksza László Tavaszig fóliával védik az elkészült falakat Négyszáz embernek tudnak munkát adni Bővítik a pécsi Agórát A Gazdálkodj okosan társasjátékot rakták össze - ez volt a pécsi Szociális Foglalkoztató első munkája. Az 1980- ban alapított intézmény azóta bizonyította, tud okosan, rugalmasan gazdálkodni. Az elmúlt hat évben megtízszerezte bevételeit: míg 1981-ben 2-3 millió forintot könyveltek, tavaly november végéig 23 511 000 forintot forgalmaztak. Ez volt a fejlesztés látványosabb szakasza, mondja dr. Kisvári András, a szociális foglalkoztató igazgatója, annak ellenére, hogy ismét egy nagy beruházás küszöbén állnak. -Idén ezer négyzetméterrel bő-: vítik az alapterületet: hat műhelyt építenek, illetve alakítanak ki, s ami szintén fontos, öltözőket, szociális helységeket kapnak a foglalkoztató dolgozói. Kilencmillió forintból megépül a ház tükörépülete, és megvásárolták a SZUV szomszédos irodaházát, amelyet kis átalakításokkal rendeznek be. Az új munkahelyek létesítéséhez szükséges gépek zömét megvásárolták 840 000 forintért. A MÉV beruházási és tervezési főosztálya készítette a terveket, a munkát a Gene- rálbau gmk vállalta, és a terv szerint októberben át is adja az épületeket, a próbaüzemet pedig decemberben kezdik. A fejlesztéshez a Pécsi Városi Tanácstól kaptak 6,3 millió forintot, míg az Állami Fejlesztési Banktól pályázaton nyertek 2,7 milliót. Száz embernek tudnak az év végétől munkát adni, ezzel négyszáz dolgozója lesz az intézménynek, amely 2500 négyzetméteren gazdálkodik majd. A hogyan tovább kérdésre keiesik most a választ. Szívesen fogadják a munkát vállalók jelentkezését, ötleteit, elképzeléseit. Rövid időn belül bármilyen műhelyt berendez-! nek, piacot szerveznek, ha tudják, mire van igény. Szeretnék tudni azt is, milyen a vállalkozók egészségi állapota. Mind e mellett figyelemre méltóak a foglalkoztató tervei: az új épületben komplett kesztyűs részleget működtetnek majd, helyben szabnak is, mert eddig csak a kiegészítő munkát vállalhatták. A varrodában sokféle munkát szerveznek, most a csurgói társvállalatnak készítenek gyermekpantallókat. A foglalkoztató húzó részlege a nyomda, amelynek termékeit saját boltjukban is szeretnék majd értékesíteni. A Humánum ajándékbolt szeptembertől ugyanis a foglalkoztatóé, rövidesen szerencsésebb nevet is kap, a szociális foglalkoztató megnevezését: Agára bolt lesz. Látszólag távol áll a szociális foglalkoztató speciális célkitűzéseitől az Agára cégnév, de gondoljunk törekvéseire, miszerint sokféleképpen akar nyitott lenni. Keresi a partnereket a munkavállalókban és a baranyai cégekben is, mert számtalan megbízást vállalna, amit ma nagyobb távolságokról szereznek meg. Bár nem szerveződött meg a szociális foglalkoztatók tervezett koordinációs bizottsága, a pécsieknek jók a kapcsolatai a társintézményekkel, nemcsak gépeket cserélnek, munkát adnak át egymásnak, sőt cikkeik bolti árusítását is megszervezték. A vásárcsarnok melletti boltban január közepétől a Fény- szöv-vel kooperálva amatőrfilmek átvételét, fénymásoló üzemeltetését vállalják, és szerződtek egy képkeretezővei is, aki kollekcióját mutatja be az üzletben. Gáldonyi M. Egy év múlva fogadják itt a betegeket A fagy hátráltatta a munkákat Épül a Megyei Kórház új pavilonja A Megyei Kórház épülő új pavilonjánál is visszavetette a munka tempóját a rendkívüli időjárás: Schneider Imre művezető mondja, volt két olyan nap, amikor a munkások egyáltalán nem tudtak bejönni dolgozni. Sok a vidéki és amikor megbénult a közlekedés, megbénult itt a munka. Bár ezekben a napokban túl sokat nem is tudtak tenni. Úgy érte őket a téli hideg, hogy a nyílászárók ugyan be voltak, építve, de az előregyártott laI elemek és ajtók, ablakok közötti kettő-három ujjnyi arasznyi, néhol 50—60 cm-es hiányok miatt az épület‘fűthetet- len. Szél süvít keresztül-kasul az épületen, behordja a havat. Nem lehet burkolni, festeni, minden megfagy. A munka menetében úgy tűnik most mégis előrelépés történt. Az elmúlt napokon fóliával kezdték befedni a nyílásokat, ha kész, hőlégfúvóval fűtik a helységeket, így folyta tódhat mindaz a belső munka, amit a fagy hátráltatott. A villanyvezetékek, víz- és fűtőberendezések jórészt már a helyükön vannak beépítve. Az építők — a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat — ígérik, hogy február 5-re olyan állapotokat teremtenek, hogy a fűtőrendszer hátralevő szerelési munkáit befejezik és február 10-e körül elkezdhetik a pró bafűtést. Mi kap majd helyet az új pavilonban? A legelső szinten lesz a patológia résilege. Az első emeleten kap helyet a kórház központi laboratóriuma, amely a jelenlegi rendkívül szűkös helyén áldatlan körülmények között működik. A legfelső két szinten pedig 25—25 ágyas korszerű általános belgyógyászati fekvőosztály lesz. A teljes beruházás 105 millió forintba kerül és az nemcsak az építés költségeit foglalja magába, hanem a kisajátítás. és a vásárolandó új' műszerek árát is. Az építkezés az 1984. év végén megkezdett tereprendezés után ténylegesen 1985-ben1 kezdődött. Az eredeti határidő — 1986. december 31. — már menetközben módosult. Az építészeti munkák befejeztével a technológiai szereléseket a kórház szakmunkással végzi majd el. Ha minden jól megy, az ősszel megkezdődhet a költözés és a jövő év januárjától már megkezdődhet a munka és fogadják a betegeket az új osztályokon. HÉTVÉGE 3. Fotó: Cseri L.
