Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)
1987-01-23 / 22. szám
1987. január 23., péntek Dunántúlt napló 3 Hatvanezer baranyai család a kertbarátok és klstenyésztők mozgalmában Ha netán a későbbiek során vállalkozna rá valaki, hogy jelentőségéhez mérten komplexen vizsgálja, gazdaság és társadalompolitikai összefüggéseit egyaránt bemutatva megírja a kertbarát- és kistenyésztő-mozgalmunk történetét, könnyen megtehet, 1986-ot mérföldkőnek kell majd minősítenie. A mozgalom eredményei az elmúlt év során több országos fórumon is megkapták a méltó elismerést. Gazdasági szerepét is minden eddiginél hangsúlyozottabban jelölték meg, mesz- sze túl a kezdetek kezdetén sűrűn emlegetett egészséges, hasznos kedvtelésen. Ma már a magyar nagyüzemi mező- gazdaságnak szerves - része, s egyben kiegészítője a kistermelők tevékenysége. Mező- gazdasági termelésünknek mintegy 30 százaléka ä háztáji gzadaságokból, különféle szakcsoportok tagjainak gazdaságából és főleg a család ellátására művelt kiskertekből kerül ki. Áz országos átlag felett A baranyai kistermelők eredményei az országos átlag felettiek. A Hazafias Népfront égisze alatt működő Kertbarátok és Kistenyésztök Baranya Megyei Társadalmi Szövetsége az elmúlt évben több fórumon is elismerést aratva számolhatott be tevékenységéről. A tények minden fórumon önmagukért beszéltek. Baranyában mintegy hatvanezer család részese valamilyen módon a mozgalomnak: 25 000 háztáji gazda, az áfészek és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek összefogásában működő 145 szakcsoport 10 000 tagja és még legalább 20 000, nem mező- gazdaságban dolgozó kistermelő, hobbikertész, akik számára ez a mellékes tevékenység gyakran jelentős jövedelemkiegészítést tesz lehetővé. Tavaly Baranyában a kistermelők gazdaságaiból került ki a megye mezőgazdasági termelésének 34 százal^jra. A kereskedelmi forgalomban az árbevétel meghaladta az 1,7 milliárd forintot. Ha a közvetlen piaci értékesítést, ha a saját fogyasztást is felbecsüljük, a kistermelők megyénkben mintegy 4 milliárd forintnyi értéket állítottak elő. Terményeikből a közvetlen export 120 millió forint, de a megye mezőgazdasági exportjában közvetett módon félmilliárd forint értékben részesednek, a becsült adatok szerint. Egyes termelési ágakban a kisgazdaságok szerepe meghatározó. A zöldségfélék több mint 90 százalékát, a szőlő és gyümölcs kétharmadát, a sertések 54 százalékát, a baromfi 45 százalékát a kistermelők állítják elő. S akkor még nem beszéltünk a volumenében kevésbé jelentős, de kedvező exportlehetőségei miatt fontos Messze több, mint hasznos kedvtelés A kisgazdaságokból származik a megye mezőgazdasági termelésének 34 százaléka Szeptemberben országos kiállítást rendeznek Pécsett Tengeriben, Böröcz József háztáji kertészetében télen sincs pihenés. A tavaszi kiültetéshez palán- tázza a salátát feleségével. Fotó: Proksza László ' nyúltenyésztésről, galambtenyésztésről és méhészetről. A méztermelés például meghaladja a 70 vagonnyi mennyiséget. Hi kell a továbblépéshez? A tél mindig is az erőgyűjtés, felkészülés, gondok, eredmények, tapasztalatok összegzésének az időszaka a mező- gazdaságban, így a kistermelők mozgalmában is. Ezekben a hónapokban a mozgalom megyei társadalmi szövetsége, a MÉSZÖV, a kertbarátok és kistenyésztök klubjai összesen több mint 200 szakmai továbbképző előadást szerveznek szerte Baranyában. Ezeken a szakmai fórumokon is bizonyára szóba kerülnek az elmúlt év sikerei, tanulságai,, az idei tervek. Nyilvánvalóan kedvező hatással lesz a mozgalom további bővülésére, hogy a korábbi 150 000 forintos értékhatár helyett idén 300 000 forint bruttó jövedelem alatt nem kell adót fizetnie a kistermelőnek. Tanulsággal szolgált viszont 1986 arra, hogy milyen fontos a kistermelő számára a szerződésben rögzített kapcsolat a felvásárlóval. A gondok közé sorolható, hogy kevés a jól használható propagandaanyag az újabb növényvédő szerekről, s ezek és a régebbiek is kisebb kiszerelésben jóval drágábban kaphatók, mint nagyobb meny- nyiségben. Továbbra is probléma a használatban lévő, meglehetősen sokféle típusú mezőgazdasági kisgép javítása. Tavaly sok bosszúságot, sőt kárt is okozott, hogy nem lehetett mindig időben és jó minőségben vetőmagot kapni. A Kertbarátok és Kiste- nyésztők Baranya Megyei Társadalmi Szövetsége idei terveiben azt szorgalmazza, hogy a kistermelők vegyék figyelembe a piaci igényeket. Sertés- tenyésztésben legalább a tavalyi szintet kellene tartani, baromfiból annyit nevelni, amennyit a feldolgozóipar igényel. A nyúlnak, galambnak most jó piaca ígérkezik külföldön, s ugyancsak az export szempontjából érdemes növelni a juhtenyésztést, hiszen még a juhtej is igen keresett és jól jövedelmező. A méhészekre nagy feladat vár, hogy a tavaly betegségtől, károkozóktól meggyengült méhcsaládokat megerősítsék. Ez nemcsak méztermelés, de növények beporzása miatt is nagyon fontos. Baranyának jók az adottságai a gyümölcstermesztésben. A szőlő- és bortermelésünk az országban a legjobbak közé tartozik, örvendetesen bővült a korai dinnye termelése is. 25000 új gyümölcsfa Megfelelő lendületet vett a tavalyelőtt meghirdetett program, hogy minden kertben legalább egy újabb gyümölcsfát ültessenek el, öt év alatt 100 000-et. Az akció sikere néhány év alatt a megye gyümölcstermelésének 15—20 százalékos növekedését eredményezheti. Az első évben 25 000 új gyümölcsfa eresztett gyökeret. A jövőben különösen barackféléket, nyári almát, s különleges újdonságként kiwit, fügét, citromot, narancsot érdemes termelni jó adottságú területeken, ha jó fajtákat sikerül beszerezni. A mozgalom idei baranyai rendezvényei közül a hagyományos pécsi húsvéti nyúl- és kisállatbemutatót már talán nem is kell külön a közönség figyelmébe ajánlani. Szeptember közepén a pécsi Sport- csarnok ad otthont a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Mezőgazdasági Minisztérium által közösen szervezett országos/ kertbarát- és kisállat-kiállításnak. A házigazdaszerep a baranyai klubok tevékenységének elismerése is. Az ország valamennyi megyéjének legjobb kertbarát- és kisállattenyésztő klubjai jönnek Pécsre terményeikkel. Dunai Imre Ideológiai, politikai tanulmányok-1986 Az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának évkönyve Megújult formában és tartalommal, új szerkesztői elképzelésekkel jelent meg az Oktatási Igazgatóság évkönyve. Az intézmény a saját és a társintézmények oktatóinak bevonásával kutatóműhelyt kíván létrehozni és az itt folyó elméleti kutatómunkának — szintéziseknek és részeredményeknek — publicitást biztosítani. A széles profilú műhely célkitűzése az ideológiai, a politikai és a propagandamunka segítése Baranya megyében. Az Antal Gyula szerkesztésében most megjelent kötet hármas tagoltságával ezeket a hosszabb távú elképzeléseket alapozza meg. Az első részben dr. Hajdú Gyula születésének centenáriumán tartott tudományos emlékülésen elhangzott előadások anyagát tették közzé, szemléltetve a forradalmár és tudós közéleti ember életútját. Átfogó bevezető írásában Szita László nyíltan feltárta az életút problémásabb részleteit. Forráskritikai elemzéssel, árnyalt megfogalmazásban tárja fel az olvasó előtt a „kitűnő ember, elkötelezett kommunista" portréjának vázlatát. A többi Írás az életút egy-egy kérdését, illetve rö- videbb időszakait vizsgálta, nemegyszer több megközelítésben is. Szirtes Gábor a szociáldemokrata párton belül is baloldalinak számító politikus ellenzéki tevékenységét elemezte a pártkongresszusokon és országos pártgyűléseken elhangzottak alaaián. Révész Mária szociáldemokrata jelöltként a pécsi törvényhatósági bizottságba bejutott Haidu Gyula munkásvédő tevékenységéről, radikális fe'lépéseiről számolt be. Kéri Naav Béla ismerteti a Tanácsköztársaság idején, a 44. Vörösdandár politikai megbízottjaként és kormánybiztosként végzett tevé- kenvséaét. Az Antant-megszállás alatt levő területek hovatartozásával, a leginkább ellentmondásosnak látszó tevékenyséa- nel ketten is foglalkoztak. Siklói Tamás írásából egyértelműen világossá válik, hogy Haidu Magyarország számára kívánta e területeket- visszaszerezni. Szüts Emil az ellen- forradalom hatalomra jutását követő megváltozott helyzetet elemzi, amikor Hajdú arra számítva, hogy ez az időszak nem lesz hosszú, a megszállt területek önkormányzatáért szállt síkra. Az új progresszió számára kívánt bázist biztosítani. Hajdú Gyula felfogásának töretlenségét az emigrációbeli publikációs tevékenységének a bemutatásával bizonyította Koch József. A fel - szabadulás utáni tevékenysége bemutatása Vargha Dezső adatszerű áttekintésével kezdődik, amiből megismerheti az olvasó az emigrációból hazaérkező Hajdú Gyula közéleti tevékenysége fontosabb állomásait. Gungl Ferenc a pártszervező politikus tevékenységét tekintette át. Meg- kapóan festette a tudós Hajdú Gyula portréját Herczegh Géza, bemutatva azt az igen aktív embert, aki a nyugdíjas korhatár betöltése után is megújulásra volt kéoes. A koalídós időszak egyik legnehezebb kérdését, a telepítéseket tárgyalta Komanovics József, megállapítva, hogy a telepesek érdekében Hajdú mindenkor kiállt, megnyilatkozásai azonban kisebb-na- gyobb túlzásoktól sem voltak mentesek. A második részben a Lukács György munkásságáról tartott tanári szemináriumok anyagából tettek közzé három interpretációt. Keszthelyi' Gyula munkáia n társadalmi lét ontolóaiáiával kapcsolatos életművel, az elmélet és a módszer egységével, a munkával, mint a társadalmi tevékenység modelljével foglalkozik. Pintér Zoltán írása Lukács-realizmus felfogásának kialakulásáról és lényegéről szól. Meaállapítja, hogy nagy az eltérés a fogalom tudományos kidolgozottsága és a hazai művészeti életben fellelhető avakorlat körött. Jóri János Lukács vnllásfelfogásá- val foglalkozott. Meoállapítot- ta Heael hatását. A korábbi felfogásokkal szemben uayan előremutató, de nem következetes A szerző uavan nem osztia lukács nézetét, de elismeri, hagy aondolatmenete hatott felfoaására. A „Műhelv" címszóval jelzett harmadik részben Szirtes Gáhnr a szocializmuskénünkkel kaocsolatos aroblémákról, a változás okairól a ielen és a iövő idevágó feladatairól szélt Az úi szemléletű kiadvánv terjesztéséről az Oktatási Igazgatósáa gondoskodik Dr. Füzes Miklós A Bem utcai üzletek sorsa Mindenki örült a megszépült Bem utcai épületeknek. Azonban telik-múlik az idő, 'a földszinten a tatarozás idejére kiköltözött üzletek helyiségei azóta is üresen állnak, a kirakat és bejáratok üvegtáblái porosodnak, senki nem takarítja. A sok-sok pénzért felújított utcafront e szakaszon kezdi az elhagyó tottság-elhanyagoltság látványát kelteni. Jogos az érdeklődés: mi lesz itt és mikor? Visszaköltöznek-e az üzletek? Melyik marad, melyik megy, lesz-e változás? Már írtuk, az emeleti fronton az egykori lakások területét, valamint a régi kenyérbolt helyiségeit a II. sz. Sebészeti és Belgyógyászati Klinika kapta. Itt lesz a belgyógyc/szati ambulancia egy része és a bejárata. A kenyérszaküzlet viszszakerül ugyan, de egy üzlet- helyiséggel lejjebb. Ez az új elhelyezés annyival lesz előnyösebb, hogy itt a boltot nem a Bem utca felől kell majd áruval feltölteni — mint eddig a gyalogosok forgalma közepette — hanem hátulról a klinika udvarról lesz megközelíthető a raktár. Visszajön az órások boltja, de megy a Baranya Megyei Cipőipbri Szövetkezet ja- vitórészlege. A Bem utca— Kossuth Lajos tér sarkán lévő egykor lakástextil, később motorbolt területe jelentősen bővül a Volán egykori forgalmi irodáját is hozzácsatolják. A BARANYAKER akar itt exkluzív bőr- és divatcikkeket árusító üzletet nyitni. De miért kihaltak, üresek ilyen sokáig ezek a helyiségek? Azért, mert utólag határozták el, hogy a klinikai rész nagy átalakításaival együtt ezt a földszinti üzletsort is korszerűsítik. A vizesblokk teljes rekonstrukciójára kerül sor. Ki kell cserélni az elektromos hálózatot, berendezéseket is, a meglévők már nem felelnek meg a mai szabvány követelményeinek. Ezekben az üzletekben eddig helyiségenként külön-külön elhelyezett olajkályhákkal fűtöttek, most a felújítás során a klinikák távfűtőrendszerére kapcsoljak rá őket. A rekonstrukció tervei most készülnek. A munkákat előreláthatóan február végén elkezdik és ha nem jön közbe váratlan akadály — amit ilyen creg épületnél sohasem lehet tudni — tavasszal beköltözhetnek az üzletek. S. Zs.
