Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)

1987-01-22 / 21. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! < KI £*& m J*i %ß Hfl «HM H| EH — ÜL XLIV. évfolyam, 21. szám 1987. január 22., csütörtök Ara: 1,80 Ft ■■■■■ Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: \ Intézkedik a soros ügyész (3. oldal) szerkesztőség postájából (6. oldal) Lakásfelújítás: anyagilag és szabadidőben érdekeltek (5. oldal) Ébresztő, elutärsak! ilyen fokon él hazánk­ban a társadalmi tuda­tosság az új esztendő kezdetén? Hol tartunk gazda­sági életünk sorsforditásában? A parlament legutóbbi költség- vetési vitájában mondotta a kormány elnöke: „Magunknak tesszük fel a kérdést: sikerült-e a közvéleményben eléggé tu­datosítani, hogy mekkora fel­adatot jelent a gazdaság gyö­keres megújítása, a fejlődés ütemének gyorsítása, a világ­piaci versenyképesség növelé­se, s hogy mekkora a tét? Azt hiszem, azt kell válaszolni, nem. A feladat és a tét nagy­ságát még nem sikerült tuda­tosítani". Valamiféle drámai kép fel­vázolása, a lakosság „sokkolá­sa" nem visz előre. Ne sugall- junk indokolatlan optimizmust, de peseszimizmust sem. Az igazságot, a valóságot tükröz­zük a maga összetettségében, ellentmondásosságában. Az or­szágnak van pozitív cselekvési programja; a gazdaságpolitika céljait világosan felvázolta a párt XIII. kongresszusa, és konkretizálta a VII. ötéves terv. Bár a2 1985-86-os „hajó" el­ment, a népgazdaság nem fej­lődött e. céloknak megfelelően, mégsem a dokumentumok át- irásd, hanem minden szinten a felzárkózás, a lépésváltás, a meglevő tartalékok feltárása és nasznosítása a feladat. A tu­datformáló munka, a mozgósí­tás tehát csak akkor lehet eredményes, ha konkrétan és meggyőző módon segíti a ki- sebb-nagyobb közösségek tel­jesítményének felemelését a mai magas, a nemzetközi ver­senyben diktált követelmények szintjére. Az agitációt irányító párt­szervezetek számára világos partitúrát ad az 1987. évi terv gazdaságpolitikai cél- és esz­közrendszere. A felvilágosítás és a mozqósítás mégsem vezé­nyelhető központilag, mert vál­lalatonként, üzemenként is el­térőek a gazdálkodási és tu­datformálási feladatok. „Vállalatok, szövetkezetek, intézmények tucatjait lehetne felsorolni, ahol az elmúlt évti­zedben nem javult, sőt rom­lott a munka hatékonysága - mondotta Havasi Ferenc elő­adói beszédébe^ az MSZMP KB 1986. november 19—20-i ülésén. — Szép számmal talá­lunk olyan városokat, kerülete­ket, lakókörzeteket, talán még megyéket is, ahol mintha meg­állt volna az idő, és — nem az anyagiakra gondolva — egy helyben toporgás, visszafejlő­dés tapasztalható, ahonnan éveken át nem indul el kezde­ményezés, ahonnan kiveszett az öntevékenység, a tenni aka­ró pozitív erők összefogásának képessége, csökkent az aktivi­tás. A helyzet felett siránkozva viszont megegyeznek abban, hogy nem ők a felelősek, ha­nem a szabályozók, az elvonás, vagy az elődök, akik elrontot­ták a dolgokat. E belenyugvó kollektív siránkozásnak helyen­ként részesei a párt-, a tanácsi és a szakszervezeti szervek is”. A meghökkentően nyílt és igen kritikus fogalmazás moz­gósít a cselekvésre, jó érte­lemben lázit, felháborít a hi­bák, a közömbösség, a tehetet­lenség ellen. Egyértelmű üze­net. Ébresztő, elvtársak! Akár o mai agitáció, jelszava, prog­ramadása is lehetne. Az agitáció hatástalan ma­rad, olykor pedig bumeráng­ként visszaüt, ha nem szaba­dul meg a régi beidegződések­től, az idejét múlta sablonok­tól. „Csak azt oszthatjuk el, amit megtermelünk" - ismétel­getjük időnként, még most is, pedig ez a közhelyszerű össze­függés napjainkban így nem igaz. Miután többet osztottunk j el a 70-es években, de tavaly j is, mint amennyire lehetőség j volt, a túlelosztásnak utólag - j adósság szolgálati terhek: ka- ! matok, hiteltörlesztések formá­jában — meg kell fizetni az : árát. Ez fejeződik ki abban, hogy a belföldi felhasználás (a felhalmozás és a fogyasztás) 2—3 százalékponttal az idén kisebb lesz, mint a termelés. A nettó adósságállomány még így is tovább növekszik, csupán a növekedés üteme mérséklő­dik. Társadalmi méretben nem a látványos anyagi gyarapodás - hanem az áldozatos erőfe­szítések korát éljük. A szocialis­ta nemzeti vívmányok, értékek, műszaki-gazdasági pozíciók megőrzése, továbbfejlesztése ilyen nehéz időszakban még in­kább feltételezi a tömeges tár­sadalmi tudatosságot, a kibon­takozásnak. a megújulásnak kedvező igényes közszellem ki­alakítását. „Fejlődésünknek nem törvényszerű velejárója a fegyelem és a munkaerkölcs általános fellazulása, beleértve ebbe az állampolgárokat és az állami intézményeket is — idéz­zük ismét Havasi Ferenc elő­adói beszédét. — De csak úgy lehet felvenni a harcot ellenük, ha a párt meg tudja őrizni in- taktságát, és szuverén fellépé­sének feltételeit. Régi igazság, hogy az igényességnek, a fe­gyelemnek, a demokratizmus­nak a pártélet kell legyen a példája". Ahol szükséges, rendezzék helyileg a sorokat, hozzák kö­zös nevezőre a párttagokat, a vezetőket, teremtsék meg az ésszerű, szervezett munka, a megújulás szenvedélyes, har­cos élcsapatát. Olyan agitáto­rok kellenek, akik bátran bírál­ják a maradiságot, a hozzá- .nemértést, a középszerűséget. Akik kiállnak az egyenlősdi nyomásával szemben, a telje­sítmény minőségétől és meny- nyiségétől függő határozott bérdifferenciálás érdekében. A napi és a távlati érdekek ütkö­zése esetén, ha kell népszerűt­lenséget is vállalva, az utób­biak a fejlesztés, az átrendezés, a jövő megalapozásának párt­jára állnak. V áljon első számú nem­zeti üggyé, termelési, műszajri, tudományos teljesítmények minőségének és mennyiségének emelése, fel­zárkóztatása a növekvő nem­zetközi követelmények színvo­nalára. A forradalmi jellegű, nagy gazdasági és műszaki vál­tozások, átalakulások / idősza­kában csupán az elért nemzeti pozíciók megőrzése is rendkí­vüli erőfeszítéseket, átmenetileg áldozatvállalást is követel. Másként kell dolgozni, na­gyobb elmélyültség, több rend­szeresség és sikerélmény a fő­munkaidőben fölöslegessé te­heti a túlhajszoltságot, a pót- cselekvést a szabad időben. Itt és most első számú nemzeti sorskérdés a magyar népgaz­daság helytállása, irányítá­sának, munkájának, gazdálko­dásának megújítása. Kovács József Csehszlovák miniszter magyarországi megbeszélései Kapolyi László ipari mi­niszter január 19. és 21. között Budapesten tárgya­lásokat folytatott Ladislav Luhovyval, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ál­talános gépipari miniszte­rével a két ország közötti gépipari együttműködés további bővítéséről. A megbeszéléseken egyeztették a közúti jár­műipar, a szerszámgép- és berendezésgyártás, a me­zőgépipar fontos termék­csoportjaiban, valamint a műszaki-tudományos terü­leteken a kapcsolatok fej­lesztését szolgáló intéz­kedéseket. Kiemelt figyel­met fordítottak a magyar­csehszlovák személygépko­csi-gyártási kooperáció előkészítésére. A csehszlovák minisztert fogadta Maróthy László miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnö­ke, valamint Berecz Fri­gyes miniszterelnök-helyet­tes. A megbeszéléseken jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarorszá­gi nagykövete. Ladislav Lu- hovy szerdán elutazott Bu­dapestről. Dr. Várkonyi Péter oslói tárgyalásai A hivatalos látogatáson Norvégiában tartózkodó dr. Várkonyi Péter külügymi­niszter kedden befejezte tárgyalásait norvég kollé­gájával, Knut Frydenlund- dal. A két politikus meg­beszélései során áttekintet­te a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a ma­gyar-norvég kapcsolatok helyzetét és továbbfejlesz­tésük lehetőségeit. Knut Frydenlund kedd este dísz vacsorát adott dr. Várko nyi Péter tiszteletére. Nincs jelentős szőlőfagykár Baranyában Jó erőben teleltek a rügyek — erről vallanak c Kutató Intézet laboratóriumának vizsgálatai. Képünkön: Szabó Andor technikus vizsgálja, hány fürtkezdemény található a rügyben. Fotó: Proksza László A helyenként derékig érő hó miatt elmaradt a Pannonvin Borgazdasági Kombinát Kutató Állomásának szőlőmetszési be­mutatójának gyakorlati része a szentmiklósi telepen: a régió nagyüzemi szakembereinek azonban megtartotta értékelő beszámolóját dr. Diólási Lajos vezérigazgató-helyettes. Elmondta, hogy 1986-ban a napsütéses órák száma 273 órával volt több az átlagnál, s noha az átlagtól lényegesen kevesebb eső nem esett tavaly, de volt négy tartósan aszályos időszak a késői kitavaszodás után - ezek a következő tanul­ságokat hozták: nálunk a tél március 10-ig tart (eddig kell számítani -10 fokos hőmérsék­letre is). A késői rügyfakadás- nak önmagában nincs kihatá­sa a szüretre, mert míg az hét napot késett, a tavaszi meleg már 7 nappal előbbre hozta a virágzást, melynek idejéből viszont már idén is bizton le­het számítani a szüretre. Azok, akik a korai érés ellenére is halasztották a szüretet - s kü­lönösen a fehér szőlők eseté­ben -, azok azzal számolhat­tak, hogy a jelentős savveszte­ség miatt olykor élvezhetetlenül lágy borokat kaptak. Kísérleti táblák permetezés nélküli szőlőtermesztésre A régióban Tolnában és So­mogybán voltak jelentős fagy­károk tavaly - ismét bebizo­nyosodott a tengerszint feletti magasság és a fagykár össze­függése. A jégeső viszont Pécs, Pécsvárad térségében okozott jelentős veszteségeket. A szél­károkkal függ össze az a meg­figyelés, hogy az egyesfüggöny metszésmódnál a hónaljhajtás­ra való termőalap-képzés a jobb - ha ez viszont nem volt lehetséges, akkor jobb termés- eredményt hozott, ha nem tör­tént hajtásvólogatás. Tapaszta­lat, hogy az 5-10 éves tőkék fo­gyás utáni regenerálódása jó,, a 20 évesnél idősebbeké vi­szont gyenge. Itt említette meg Diófási Laj'os, hogy a fagysé­rült, selejtezésre szánt nagy­üzemi tábláknál tanácsos még 2-3 évig a metszés nélküli mű­velés - ha csak igazítunk, 10 tonnás termés lehozható .még róla hektáronként. A rügyterhelési kísérletek bi­zonyították a Rajnai rizling jó A Bólyi Afész gyapjúszövő üzemében gyártják a nugálfonalat, amelyből az Ország különböző üzemeiben szőnyegeket gyártanak, * Fotó: Kóródi Gábor tulajdonságait: kiváló fagytű­rő - 12 rügyes terhelésnél 9,4, 48 rügyesnél pedig 16 tonnás termést hozott. A dél-dunántúli termésered­mények 20 százalékkal voltak jobbak az 1985-nél, ám még messze elmaradnak 1982-84- től. 1986 tehát jó közepes év volt: magas mustfokkal, az op­timálisnál kevesebb savtarta­lommal. A vörösborok magasan „verik a mezőnyt". Az idei kilátásokról szólvo dr. Diófási Lajos elmondta: o- nagyüzemi szőlők többsége, kedvező állapotban telelt: erős fagyok eddig csak Tolnában veszélyeztetik az idei termést. Az eddigi vizsgálatok alapján a rügyek termékenysége biz­tató (de ez még nem teljes prognózis, ugyanis az ónos- eső következtében való eljege­sedés hatását még nem tudták teljes egészében felmérni- ezekről a március elejei, kis­termelőknek szóló bemutatón számolnak majd be). Ezek alapján normális rügy­terhelésre lehet tervezni: 6-12 rügy/m- terhelést javasolnak, o fagykáros helyeken ennél na­gyobbra. A jégkáros tőkéknél ne erőltessük a szálvesszős met­szést: célravezetőbb több hosz- szúcsapot hagyni, néhány rövid­csappal, hogy maradjon met­szési perspektíva -*a rügyfaka- dás után még lehet igazítani. Továbbá javasolják, hogy o fagyveszélyes helyeken várja­nak március elejéig a metszés­sel: a vastag hótakaró megnö­veli a fagyveszélyt. Kérdésünkre dr. Diófási La­jos elmondta, hogy a Pannon­vin szentmiklósi kísérleti telepén idén 7 hektárnyi telepítés tör­ténik, s ennek egyharmado olyan- bioprogram keretében, mely szükségtelenné teszi o permetezést. A Pölöskei musko­tály és a Bianca nevű új ma­gyar fajták rezisztensek a be­tegségekkel szemben, s így új távlatot nyithatnak a vegyszer- mentes, tehát környezet- és emberkímélő szőlészetben. B. L. Metszési bemutató helyett beszámoló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents