Dunántúli Napló, 1987. január (44. évfolyam, 1-30. szám)
1987-01-21 / 20. szám
1987. január 21., szerda Dunántúlt napló 3 Változások a felsőoktatási Intézményekben Március I. a jelentkezési határidő Mivel az 1987—88-as tanévre szóló felvételi tájékoztató informatív kötete csak hétfőn érkezett a baranyai könyvesboltokba, és a „hagyományokhoz híven" sajnos, több helyen azonnal el is fogyott, arra gondoltunk, tájékoztatjuk olvasóinkat a lényegesebb általános változásokról, valamint a pécsi felsőoktatási intézmények néhány újdonságáról. A szeptembertől induló tanévre, nappali tagozatra felvételt nyerő fiúk — kísérletképpen — választhatnak: vagy tanulmányaik előtt (megosztva) kezdik el katonai szolgálatukat, vagy pedig a felsőiskola utón (egyszerre) töltik le a 18 hónapot. Ennek megfelelő változások fel vannak tüntetve az új típusú jelentkezési lapon is, amelyet Pécsett a Kodolónyi úti nyomtatványboltban lehet beszerezni. Megszűnnek a pedagógus- képző intézmények körzethatárai. Az a jelölt, aki tavaly elő- felvételt nyert, idén újra felvételizhet más intézménybe, sikeres vizsgák esetén választhat, hol folytatja tanulmányait. Végül: az idén valamennyi tagozaton március elseje a jelentkezési határidő, ám a Felvételi tájékoztató késése és más problémák miatt a felső- oktatási intézmények bizonyára elnézőbbek lesznek az esetleg néhány nappal később beérkező anyagokkal. Pécsett nem lesz változás a POTE-n (tavaly mintegy kétszáz elsőst vettek fel), a JPTE Állam- és Jogtudományi Karán (1986-ban 95 volt a keretszám) és a pillanatnyi helyzet szerint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatán is marad minden a legutóbbiak szerint (tavaly 23 elsős kezdett). A JPTE Közgazdaságtudományi Karán idén is 100 körüli létszám várható, az új elsősök informatikai szakot is felvehetnek majd az eddigieken kívül. A JPTE Tanárképző Karán a főiskolai négyéves képzésben, a tavalyi szakpárosítások lesznek. A minisztériumtól kapott pénteki tájékoztatás szerint az ötéves, egyetemi szintű tanárképzésben a következő szakpárok indulnak: magyarorosz, magyar—olasz, magyar— angol, magyar—francia, magyar irodalom—magyar nyelv, magyar—művészettudomány, történelem—orosz, történelem— angol, történelem—francia, történelem olasz, orosz—olasz, orosz-francia, angol-francia. A kettős idegen nyelvszakok újak, keretszámuk kicsi. A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán szeptembertől nem indul szili ká t-vegyig ép é- szeti szak. Lesz viszont — első Ízben — műszaki—informatikai szak, építész és gépész szakterületen, ötven elsőssel. Három év múlva műszaki—informatikai üzemmérnök képesítés szerezhető. A PMMF nappali tagozatán a többi szak változatlan. Bozsik L. Baranya megyei pedagógiai híradó Évente három alkalommal megjelenő híradót, tájékoztatót bocsát ki ezentúl a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet, A múlt héten megjelent lap címe Baranya megyei pedagógiai hiradó kék színű borítóján Martyn Ferenc grafikáját láthatjuk. Mint a Pedagógiai Intézet igazgatójának, dr. Ber- noth Józsefnek beköszöntőjében olvasható, a lap célja „az iskolák, oktatási-nevelési intézmények nevelőinek és vezetőinek rendelkezésére bocsátani olyan közérdekű híreket, tudnivalókat, amelyek növelhetik a tájékozottságot és eligazítanak a jobb működés szempontjából lényeges kérdésekben". A most megjelent első számban a pedagógiai intézet osztályainak, csoportjainak vezetői számolnak be az irányításuk alatt álló területről: így megismerhetjük a pólyaválosztásinevelési osztályt, a gazdasági csoportot, a szaktanácsadói osztályt, továbbá az információs központot. Megtudjuk, melyik munkatárs milyen területtel foglalkozik, azaz miben kérhetik tanácsát a pedagógusok. A december, március és szeptember hónapokban megjelenő tájékoztató cikkeit a tizenkét tagú szerkesztő bizottság tagjai szervezik meg, gyűjtik össze. A híradót Tüskés Tibor- né szerkeszti. A hétszáz példányban megjelenő lap közli majd a Baranya Megyei Tanács művelődési osztályának közleményeit, a Pedagógiai Intézet híreit, a Megyei Könyvtár, a Megyei Művelődési Központ és más. együttműködő partnerek információit. A cikkek másik nagy csoportját a gyakorló tanárok írásai teszik majd ki. G. O. Kevesebb elmélet, több gyakorlat Kialakítja a speciális szakképzés rendszerét a Pécs Városi Tanács A középfokú oktatás szerkezeti módosításának egyik nem sokakat érintő, de fontos eleme az úgynevezett speciális szakképzés beindítása. A kisegítő iskolát elvégzett tanulókról van szó. A tankötelezettség hazánkban 16 éves korig tart: eddig a kisegítő iskolákban végzett fiatalok úgynevezett továbbképző iskolákban tanultak. Az új oktatási törvény a normál és kisegítő iskolák Vili. osztályos végzettségét azonosnak tekinti, és gondoskodni kíván arról, hogy speciális szakképzés révén — kevés elmélettel és sok gyakorlattal - az üzemekben betanított szakmunkás oklevelet szerezhessenek a fiatalok. Vagyis azok, akik az átlagnál lassabban fejlődnek, akik beilleszkedési zavarokkal küszködnek, akik hátrányos családi helyzetük miatt kisegítő iskolába jártak, 14 éves koruk után az alapismeretek szinten tartása mellett olyan szakmai ismereteket szerezhessenek, amelyekkel gyárakban, üzemekben elhelyezkedhetnek. A kisegítő iskolában végzetteknek csak egy része járhat szakmunkásképzőkbe: a töb- bieken akar segíteni ez a speciális szakképzés, amely része a differenciált oktatásra törekvő iskolai rendszernek. Mindez természetesen nem történhet meg az üzemek segítsége nélkül. Arra már korábban is volt példa, hogy az arra alkalmas üzemek foglalkoztattak csökkent munkaképességűeket, de az utóbbi években ettől húzódoztak egyes termelő egységek, mert az egyes üzemrészek gazdaságosságát befolyásolja a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása. Ezért az állam újabban adókedvezménnyel serkenti vállalkozó kedvüket e téren. Ebben is és humanizmusukban is bízott a Pécs Városi Tanács, amikor beszélgetésre, hívta az üzemek képviselőit, és segítségüket kérte a speciális szakképzés megszervezéséhez. Az elképzelések szerint a tanulók az egyik héten szakmai elméleti és közismereti órákat látogatnának, a másik héten szakmai gyakorlatot szereznének az üzemekben. Ennek fejében a vállalatot kedvezmény illeti meg, és a vállalat részesíti mindazokban a juttatásokban a tanulót, amiket a törvény előír: ösztöndíj (de lehet munkabér is), étkeztetés, utazás, munkaruha biztosítás stb. Az első megbeszélésre a Pécsi Kesztyűgyár, a Pécsi Bútorgyár, a Baromfifeldolgozó, a BÉV, a Tatarozó Vállalat és a Bőrruházati Vállalat képviselőit hívta a tanács. Néhányon azonnal vállaltak 3-5 tanuló képzését, mások a hónap végére ígértek választ. Reméljük, hogy a kisegítő iskolában idén végzett mind a 40 tanulónak lesz helye valamelyik üzemben. G. T. Kolozsvári Grandpierre Miklós kiállítása A Pécsi Grafikai Műhely idei első vendége Kolozsvári Grand- pierre Miklós, aki ösztöndíjasként egy hónapig dolgozik a városban. Munkái január végéig megtekinthetők a Pécsi Városi Könyvtár Várkonyi Nándor fiókkönyvtárának kisgolé- riájában. Kolozsvári Grandpierre Miklós szabadfoglalkozású művészként dolgozik, 1975 óta a Fiatal Művészek Stúdiójának és a Munkácsy Mihály Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének a tagja. Több önálló kiállítása volt itthon és külföldön, Svédországban, Franciaországban, az NSZK-ban. Most látható rézkarcain és litográfiáin különös, szürreális világba nyerhetünk betekintést. Lapjain a grafika klasszikus hagyományaihoz kapcsolódó kompozíciós és technikai megoldásokat alkalmaz. Csőrrel, karmokkal ékeskedő, indatestű alakjai szimbolikus tartalmak hordozói. Ezek a furcsa antropomorf lények úgy illeszkednek organikus formákból, állat alakú figurákból, manierista maszkokból szerveződő közegükbe, mint a sejtek a szövetekbe. A Pécsi Grafikai Műhely által szervezett kamarakiállítás villanásnyi képet ad csak a művész munkájáról, s e kép öntörvényű, zárt világot sejtet. K. O. Népköztársasági ösztöndíjas Berlinben Zsuzsa, az eminens Minek annak német földön tanulnia, akinek eleve egyik onyanyelve a német? Gerner Zsuzsanna, a berlini Humboldt Egyetem 5. évfolyamos germanisztika szakos hallgatója bátaszéki származású, a pécsi Leöwey Klára Gimnázium német nemzetiségi tagozatán érettségizett, és nemzetiségi ösztöndíjjal jutott ki a Német Demokratikus Köztársaság fővárosába.- Azért jelentkeztem és jöttem ide, hogy eredeti környezetben tökéletesíthessem a nyelvtudásomat, amelyet később másokkal is szeretnék megosztani szűkebb hazámban, Tolnában, Baranyában. (Zsuzsáról és családjáról tudni illik, hogy húga a televízió német nemzetiségi adásaiból ismert Gerner Évának. Nem csupán külsőre hasonlítanak egymásra; minden bizonyai a nővér jó példája is hatott Zsuzsára a pályaválasztásban. Éva ugyanis annak idején szintén nemzetiségi ösztöndíjasként jutott ki az NDK-ba, ahol német—történelem szakon végzett.) a Berlin szívéberí^- a Franz- Mehring-Platzon lévő kollégiumban beszélgetünk Zsuzsával. Meghitt fészek ez a szoba: köröskörül a hazát idéző képek, népművészeti apróságok, és persze sok-sok könyv, jegyzet.- Mit jelent a külföldön fa- tanulás egy magyar-német lánynak?- ötödik évem derekán kijelenthetem: megismertem egy baráti országot, népének meglehetősen viharos történelmét, legújabbkori törekvéseit, és mindegyre markánsabbá váló saját kultúráját. Itt, ebben az oiszágban - és bárhol külföldön — én mindenekelőtt magyar vagyok, még akkor is, ha otthon két nép kultúrájának gyümölcseit élvezvén nőttem is föl. Amit viszont itt tanultam, tapasztaltam, amivel itt kétségtelenül több, gazdagabb lettem, azt szeretném hazámban, elsősorban a dél-magyarországi németek között hasznosítani.- Az utolsó évfolyam a diplomamunka elkészítésének az ideje. Mit választott témájául?- Szívem szerint a magyar- országi franknémet nyelvjárásról értekeztem volna, csakhogy az ember nem mindig választhatja azt, amit szeretne. Így lett a témám a XVI. századi német nyelv. Azt igyekszem kideríteni, hogy miként használták akkoriban a főnévi igeneveket. Izgalmas ez is, hisz tanulmányozhatom a XVI. századi eredeti német irodalmat, Luther, Münzer műveit, az akkori paraszti okleveleket.- Kérem, mutassa be az itteni ösztöndijaséletet! Hogyan élnek a magyar lányok, fiúk az NDK egyetemein, főiskoláin?- Három és fél évtizede tanulnak külföldi ösztöndíjasok az NDK-ban, ezrekre tehető az itt végzett magyarok száma, akik mindenekelőtt az otthoni „hiányszakmákból" (pl. elektronikus alkotóelemek, nyomdaipari technológia, hírközlési közgazdász, gazdasági kibernetika és más szakok) vittek haza diplomát, továbbá a német nyelv mondhatnám anyanyelvi szintű ismeretét, a szorgalmasabbak még egy, két, sőt három nyelv felsőfokú ismeretét. Jómagam például még angolul is tanulok. Alapösztöndíjunk 350 márka, azaz 2135 forintnak megfelelő összeg, ami az itteni körülményeket, árakat tekintve tisztességes summa. A kollégiumért, a fűtést, világítást, ágyneműt is beleszámítva, 10 márkát fizetünk. Aránylag olcsó az élelmiszer, a könyv, a jegyzet, a színház- és mozijegy, a közlekedés. Jut arra, hogy rendszeresen hazajárjunk. Az a társunk, aki szorgalmasan tanul, tanulmányi ösztöndíjat is kaphat, jó száz márkával is megtoldhatja oz alapját. — Jómagam három éven át tagja voltam a nemzetközi diákbizottság titkárságának, a kulturális ügyekkel foglalkoztam; ezenkívül a berlini magyar diákok tánccsoportjával is rendszeresen föllépek, segítek az utánpótlás betanításában. Az NDK-ban tanuló, dolgozó magyar fiatalokat külön országos KISZ-bizottsóg fogja össze, még rendszeresen megjelenő újságot is írunk.- És a végzés után hol log dolgozni?- Elsősorban nemzetiségi területen szeretnék dolgozni, ott, ahol fölnőttem; vagy a pécsi rádióstúdióban vagy a város egyetemén oktatóként.- Vonz a felajánlott lehetőség is, egy itteni aspirantúra, amelyhez már segítőtársakra leltem a pécsi Janus Pannonius Egyetem és a Humboldt Egyetem részéről. Berlini beszélgetésünk után ért utál a hír, a magyar nagy- követség ösztöndíjas-felelősétől tudtam meg Gerner Zsuzsa - miután átlagos tanulmányi eredménye jeles - pályázatával elnyerte a Magyar Népköz- társaság ösztöndijat: havonta 719 márka illeti meg. Kulcsár László Celladam Miért, miért sem, minálunk pár évenként előáll egy-egy olyan ügy, amelyben adva van egy új gyógyszer és nem szakmabeli feltalálója, továbbá teljes apparátusával az egészségügy. A két fél, no és a nem kevésbé érdekelt gyógyulni vágyók között közvetíteni próbál a tömegtájékoztatás (többnyire a feltaláló oldalán elkötelezve). A közönség, azaz a gyógyulni vágyók izgatottan figyelik a fejleményeket. A küzdelem tart hónapokon, éveken át, a felek lövöldöznek egymásra parittyával, ágyúval és paradicsommal. A közírókat, újság író - kát elmarasztalják, mondván, már megint olyasmibe ütik az orrukat, amihez nem értenek. Az is elhangzik, hogy az egész hajcihőt tulajdonképpen a toll- forgatók csinálják, s végül, mit tesz isten, pardon, jól működő intézményeink, a piacon mégiscsak megjelenik az erősítőként használandó csepp, kapható lesz az égés elleni szer, kiadják a korábban kuruzslónak kikiáltott orvos könyvét a reformkonyháról. Most a Celladam sorsát figyelhetjük itt a pálya szélén. Feltalálója, Kovács Adóm a rák gyógyításához akar hozzájárulni, csak kissé rögös az útja odáig, hogy egyáltalán megmutassa, mit produkált. A legutóbbi Hírháttérnek a Celladam volt egyedüli témája. Egy hónapja a Magyar Rádió sugárzott kétórás dokumentum- műsort, amiből kiderült, hogy a Celladam-sztori egy újabb magyar kálvária története, Kovács Adóm pedig egy újabb „nehéz ember". De most — Mester Ákosnak hála - kiderült, hogy Kovács Ádám meg a sok felelőtlen közíró, újságíró eddig csak rémeket látott. Merthogy a három éve kezdődött Celladam-ügy- ben teljes a rend és a harmónia. Senki sem zárkózik szakmai gőgjébe, senki sem fél az újtól, a mástól, nem félti tekintélyét, nem tologatja az aktákat, hanem idejében tájékozódik és villámsebesen dolgozik azért, hogy kiderüljön végre klinikailag is, mit ér a Celladam. Hogy kutatói még mindig saját költségükből fedezik a kutatásokat? Hja, kérem, ha ez az úri passziójuk, akkor hadd tegyék. Februárra produkálni kell bizonyos vizsgálati eredményeket, amelyek perdöntők lesznek. A Celladamról szó esett a budapesti rákkongresszuson, tud róla és már segítségét is ajánlotta a Ciba-Geigy meg a Bayer-Pharma cég, érdeklődik a külföld. Dőljön el bárhogy is a Celladam dolga, egy valami megint kiviláglik a történetből. Hogy részint tettekre, vállalkozásra, gyorsaságra buzdítják honfitársainkat, de ha előállnak, akik ezt a buzditást komolyan veszik, akkor mindig akad valaki, aki taposni kezdi a féket. Kovács Ádám azt mondja, meg akarja mutatni, hogy itthon is sikerre lehet vinni egy fontos találmányt. Én neki szurkolok, azaz annak, hogy becsületes mérkőzésen derüljön ki minden hasonló esetben, hol az igazság. G. O.
