Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)
1986-12-12 / 341. szám
1986. december 12., péntek Dunántúlt napló 3 V Á Pedagógusszakszervezet megyei bizottságának ülése Tető alá kerül-e a Garzonmodul? Minden építkező, ha már belevágott egy ilyen vállalkozásba, magától értetődő módon azon igyekszik, hogy ha csak egy mód van rá, leendő háza még a tél beállta előtt tető alá kerüljön. Ez volt a terve annak a tizenegy családnak is, amelyik legutóbb csatlakozott a Gorzonmodul építkezéshez. Ez az a tizenegy ház, amely új technológiával, gyöngybetonból épül — sorházak esetében most használják először ezt az építőanyagot, mégpedig Mólomban, a korábban hagyományos technológiával fölépült Garzonmodul házak folytatásaként. A gyöngybetonról, mint anyagról írtunk már: előnyös tulajdonsága, hogy a legújabb hőszabványoknak megfelel, pontosabban csak a gyöngybeton miniváz szerkezet felel meg, míg a hagyományos téglánál szükség van a nem olcsó szigetelőanyagra is. A tizenegy család végül is az eredeti tervhez képest késve,- április helyett a nyár második felében tudta csak megkezdeni az építkezést. Minthogy eredeti szándékuk szerint a tetőteres épületeket a tél beállta, vagyis a havazás, a fagyok előtt szerették volna fölhúzni, kíváncsiak voltunk, hogy állnak most, hiszen az eredeti terv megvalósítását eleve kétségessé tette már a kezdeti több hónapos késés. — Az első szintig jutottunk, most következik a födém betonozása — mondja Varga Gábor, tizenegyük közös képviselője. - Nemcsak azért vagyunk lemaradva eredeti elképzelésünkhöz képest, mert később tudtuk elkezdeni az alapozást. Ezt az időveszteséget még be lehetett volna hozni, hiszen szerencsénk volt, sőt van is az időjárással. Sokkal nagyobb gondot jelent az a sok más eqyéb huzavona, ami nélkül építkezést talán el sem lehet képzelni. Legnagyobb baj az, hogy pillanatnyilag nullára futottunk, magyarul nincs pénzünk. Pontosabban pénzünk lenne, de adminisztrációs okok miatt az OTP-nél húzódik az ügyintézés. — Vagyis az OTP még nem fizetett? — Igen, s most erre a pénzre várunk, s igazából nem értjük, miért nem kapjuk meg legalább egy részét. Mind a tizenegyen leadtuk korábbi lakásunkat a tanácsnak, illetve az OTP-nek. Valamennyiünket arra kötelezAz épületek alsó szintje már tető alá került, ezeket téliesitették □ tulajdonosok Fotó: Läufer László Szerdán délelőtt Pécsett ülést tartott a Pedagógusok Szak- szervezete Baranya Megyei Bizottsága. Benkő Gyula titkár elnökletével megtárgyalták a Nevelők Háza 1987. évi munkatervét, s döntöttek a ház társadalmi vezetőségében megüresedett helyek betöltéséről. A titkár ezután ismertette a szakszervezet központi vezetőségének október 23-i határozatát a szakszervezeti testületek irányító munkájának továbbfejlesztéséről, továbbá a központi vezetőség által november 20-án elfogadott bérpolitikai állásfoglalást. Az ülésen részt vett és felszólalt Szőke Attiláné, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára, valamint Brandstőtter György, a Baranya Megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője. tek, s ilyen szerződést is írtunk alá, hogy jelenlegi lakásunkból két éven belül kiköltözünk. Az érintett tizenegy család közül mindössze hármunknak — beleértve engem is —, volt tanácsi lakásunk. Meg kell mondanunk, hogy valamennyien csak elismeréssel szólhatunk a ta- pácsról, ugyanis körülbelül tíz napon belül megkaptuk mi hárman leadandó lakásunk ellenértékét. S a tizenegy családnak az építkezéshez kizárólag ez a pénzösszeg állt rendelkezésére — valamennyien ezt használtuk, közösen, plusz még aki tudott kölcsönkért, mondván, hogy a közeljövőben megkapjuk a pénzt vagy legalábbis egy részét az OTP-től. Ez eddig nem történt meg, ezért is futottunk nullára, ahogy mondtam, s végül is ez az oka annak, hogy pillanatnyilag nemigen tudunk tovább lépni.- Ez azt jelenti, hogy nyolc lakás teljes ára még az OTP- nél van; akárhogy is számoljuk, ez több millió lorintot jelent. — Igen. Még az is jó lenne, ha legalább egy részét kifizetnék, hogy tovább tudjunk lépni. Mert olyan gondunk is van, hogy még a falazóanyagot sem tudtuk teljes egészében kifizetni a dunaszekcsői üzemnek. Tudjuk, hogy a harminc oldalas költségvetésből hiányzik még egy idomterv melléklete. A jelek szerint emiatt nem kapunk semmit. Természetesen megkérdeztük a másik felet, az OTP-t is. A műszaki dokumentáció válóban nem teljes még, a pénz azonban egy-két napos átfutás után kifizethető lenne, amennyiben valamennyi építkezőnek az együttes kölcsönkérelmét már benyújtották volna. Minthogy közös sorházépítésről van szó, ami ez esetben most nyolc családot érint, mind a nyolc kérelmet be kell nyújtani az OTP- nek, mert addig nem fizethetnek. Ha ez tehát megvan, nincs több akadálya a Garzonmodul építkezés folytatásának. Dücső Csilla Hétfőn kezdődik a fenyőfa - vásár A vásárcsarnok környékén már hétvégére megérkeznek az első őstermelők, az igazi fenyőfavásár azonban csak a jövő héten kezdődik. Lesz, aki már az első napokban megvásárolja és karácsonyig az erkélyre, padlásra teszi, mondván, így ugyanolyan friss marad, mintha az utolsó napra hagyná a beszerzést és legalább kap olyan szép formájút, amilyent szeretne. Mások inkább várnak vele az utolsó napokig, hátha úgy tovább üde marad. Egy biztos, lesz elegendő fa, talán valamivel több is, mint az elmúlt esztendőben, bár akkor sem volt fenna kadás. A ZÖLDÉRT idén Pécs és Komló ellátására 2500 darab fát, a tavalyinál mintegy 4— 500-zal többet vásárol fel ma- gániermelőitől. Komlón két helyen, a kökönyösi és az új vásárcsarnok melletti üzletükben, Pécsett azokban a boltokban - összesen-10 helyen árusítanak — ahol a fenyőnek megfelelő hűvös raktárhelyiséget tudnak biztosítani. A pécsi boltjaik közül központi szerepet játszik az uránvárosi piacon levő pavilon, ahol már szerdán megkezdték a vágott fenyők árusítását. Idén is lesz elég karácsonyfa Pécs ellátásában a ZÖLDÉRT mellett jelenős szerepet vállalnak az őstermelők és a kiskereskedők. A vásárcsarnok környékére idén jelentkezett 70 árus várhatóan 13—15 ezer fenyővel áll a vásárlók rendelkezésére. Ebből 6-800 darab ■lesz a közkedvelt gyökeres fa és 1500 darab az ezüstfenyő. A Pécs Városi Tanács ösz- szesen 30 termelőnek és kereskedőnek adott közterületfoglalási engedélyt. Közülük 15-20-an az Irányi Dániel téren, a többiek elszórtan Pécs ABC-s áruházai mellett árusítanak majd. A megye más városaiban, számos nagyobb településén az ófészek vállalják a lakosság igényeinek kielégítését. A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság például a kivágásra kijelölt 10 000 darab fából 2000-et szállít a mohácsi és 2000-et elosztva a Komló és a Pécs és Vidéke ÁFÉSZ részére, a fennmaradó mennyiséget pedig magánkereskedők és a saját dolgozói felé értékesíti. A Boly és Vidéke ÁFÉSZ csütörtökön 800 darabot szállít ki a hozzá tartozó kisközségekbe. Végül hasznos tanács lehet a vásárlóknak, hogy 1985. január 1. óta új fenyőfaszabvány van életben, mely szerint az értékesítés csokisa méret arányában történhet. A fenyőfák tényleges hossza a vágáslaptól a fenyőfa csúcsáig mért távolság. Első osztályú pedig csak az a fa lehet, amely nem csonkított, nem hézagos, a vezércsúcsa egyenes és legalábp olyan hosz- szú, mint a legfelső körág hossza. N. A. 15-000 Nem unatkoztam az ügyeletes hetem alatt. Legtöbb telefonáló a helyi buszjáratok december 1-jével történő menetrend és megállóhely módosítása miatt kérte a segítségünket először a téves közlés miatt, másodszor meg azért, mert úgy érzik, hogy a Pannon Volán elvett járatot, olyat, mellyel korábban mondjuk a Mecsekről időben leértek a reggel 6 órás munkakezdésre. Az újságíró sem volt könnyű helyzetben, amikor gyakran hívta a közlekedési vállalatot, hisz megértette az olvasók elkeseredett panaszát, de kénytelen volt a vállalati érvekkel, érdekekkel szemben is fejet hajtani. Az tény, hogy azt a luxust egyetlen tömegközlekedési vállalat sem engedheti meg magának, hogy egyetlen vagy egykét utasért járatot indítson, vagy tartson fenn. A mecseki buszok leköltöztetése a Lenin térre amúgy is nagy érvágás, hisz az új útvonal lényegesen hosszabb, mint a Kossuth térről indulva, és ez a többletkilométer éves szinten jó néhány millió forintot kivesz a vállalat zsebéből, ugyanakkor a menetidő meghosszabbodása — az új útvonalon lévő forgalomirányító jelzőlámpák miatt — továbbra is borzolni fogja a kedélyeket. Az tény, hogy a Kossuth térről ki kellett hozni a buszokat. A kezdő hét felétől már nemigen hívtak ez ügyben. ügyeleti hetemre esett a belvárosi újabb forgalmi-rend változási hullám is. Hogy. mennyit hallgattam! És miket! Sajnálhatom, hogy nincs az ügyeleti szobában „fekete doboz", mely minden telefonbeszélgetést rögzít. Megértem, hogy a közlekedés szervezői szeretnék kiszorítani az autóáradatot a történelmi belvárosból, hisz a világon mindenütt ezen fáradoznak a városatyák. De csak kitiltással — félő — nem lehet megoldani ezt a kérdést. Ha meglenne már a városmagot kikerülő nagy áteresztőképességű teljes úthálózat, ha lennének nagy és mindig szabadon hagyott parkolóhelyek a belváros közvetlen közelében! Akkor valamivel könnyebb lenne a helyzet és a ma joggal panaszkodók is megértenék, hogy lényegében értük is születnek a forgalmirend-vál- tozások. Az utcák és járdák állapotáról is sokan számoltak be, és nem épp dicsérőleg. Szavukból kivehető: örülnek, hogy ennyire épül-szépül a városunk . . , csak folyton a lábuk alá ne kellene nézniük. Egy idős néni a Munkácsy Mihály utca elején a semmilyen állapotú járdán akkorát esett, hogy ezt a tényt telefonon bejelentő férfi töb- bedmagával alig tudta talpraállítani. Murányi László ÚJSÁGHÍR: A Siklósi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésén, amelyen egyebek között személyi kérdéseket is tárgyaltak, Oszter Lászlót, a siklósi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét — munkája elismerése mellett — nyugdíjba vonulása alkalmából felmentették tisztégéböl. A szűkszavú közlemény nem szólt, nem szólhatott arról, hogy Oszter László nem vett részt ezen a tanácskozáson, hogy jelenléte nélkül hangzottak el a méltató, köszönő szavak. A siklósi NEB nyugdíjba vonuló elnöke ugyanis hónapok óta beteg, a kórházi ágy rabja. — Korábban vártam, már hónapokkal ezelőtt jelezték, hogy jönni fog — mondja és közben hellyel kínál az ágya melletti széken. A hófehér kórteremben két ágy áll egymás mellett. Az éjjeliszekrényen újságok, rádió, ami alól névjegy sarka kandikál elő valami üzenettel. A takaró alól vékony műanyag cső vezet valahová. A szobába beszűrődnek a kinti zajok, az épület előtt valaki épp a kocsi motorját próbálgatja. Oszter László csíkos pizsamában fekszik az ágyon. Arca kicsit megváltozott, talán soványabb lett, de a szeme a régi, tele van érdeklődéssel, figyelemmel — Az ellenforradalom leverése után két új szervezet jött létre: előbb a munkásőrség, később a népi ellenőrzés — idézi fel a múltat. — Én mindkettőnek elsők között lettem tagja. 1958. április 18-án választottak meg a siklósi NEB elnökének. Az első időszakban szinte a sötétben tapogatóztunk, ismertük ugyan a tennivalót, de nem volt gyakorlatunk. Mindent meg kellett tanulnunk, ki kellett tapasztalnunk. Kezdetben csupán a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos feladatokat kaptuk, de ez később változott, egyre bővült a jogosítványunk. Néhány év múlva már részt vettünk különféle döntések előkészítésében. Az ellenőrzés módszereivel azt vizsgáltuk, hogyan lehetne a gazdasági, a társadalmi kérdéseket jobban, hatékonyabban megoldani.- Például?- A 60-as években a gazdasági mechanizmus előkészítése volt napirenden. Az üzemekben és a vállalatoknál azt vizsgáltuk, melyek azok a szorító gondok, amelyek megoldásában előbbre kellene lépni, mi hátráltatja a fejlődést. A siklósi járásban azokban az években sok gyáregység működött, szakemberek segítségével - többek között - azt elemeztük, milyen segítséget kellene ezeknek biztosítani, hogy önállóbbak legyenek. — Hány vizsgálatot jelenített ez évente? — Akkoriban húsz-huszonhármat csináltunk. Később ez változott, de 1958-tól precíz kimutatást vezetünk és minden év »égén összegeztük a tapasztalatokat. Az első időszakban az ismereteket a lelkesedés, az önzetlenség és a lelkiismeretesség pótolta. Ma már sokkal könnyebb a helyzet, több agrár és műszaki szakember áll rendelkezésre. Oszter László közel három évtizedet töltött a siklósi Népi Ellenőrzési Bizottság élén. A rengeteg élmény, a gazdag tapasztalat köteteket töltene meg, de nem kevésbé példamutató az életút és az elkötelezettség, amit a ma 58 éves ember vállalt. 12 évig tanult a munka mellett, közben volt egy pártmegbízatása is, a munkásőrség, ahol huszonöt évig volt parancsnok. Munkássága elismeréseként számos kitüntetést vehetett át az elmúlt években. Megkapta — többek között — a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst és arany, a Munka Érdemrend bronz és ezüst fokozatát, nyugdíjba vonulása alkalmából pedig Siklós Vá- rosért-díjjal tüntették ki. A hófehér kórteremben lassan ránk esteledett. A betegágy mellett valahogy gyorsabban elrepült az idő, és ahogy a siklósi kórház kapuja felé igyekszem, az üres-folyosón még hallom Oszter László szavait: — Mindig szerettem segíteni az embereken, a megbízatásokat, amelyeket kaptam, igyekeztem felelősség- teljesen végrehajtani. Engem a jókedv, a remény nem hagyott el soha. Most is bízom abban, hogy kikerülök a kórházból . . . F. D. Nyugdíjban Az építkezők kifogytak a pénzből...
