Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)
1986-12-11 / 340. szám
1986. december 11., csütörtök Dunántúli napló 3 ——- * " ■— K eresem a falu vonásait, mert sok arca van. Ha csak a nevét jelző táblákat számolom — négyszer-ötször biztosan kitették a főútvonal mentén. Kettészeli a 6-os út. Az egyik felén emeletnyi üzemépületek, gyártelepek, szemközt a domboldalra felkapaszkodnak az újonnan épült házak. A központ hosszan elnyúló utcája szintén változatos. Sok a megszépült otthon, némelyik érdekes építészeti munka. Pályázni kellene, hátha Hidason is büszkélkedhetnének az év lakóházával. A tanács épülete mellett sokáig álldogálhatok a térkép előtt, míg eligazodom az utcákat jelző vonalakon. A valóságban egyik-másik több kilométer hosszú. Ha a főútvonaltól beljebb sétálok, mintha megállt volna az idő. Meghitt a csend. Szinte érzékelhető a tisztaság, a rend. Az aszfaltos út mellett élősövény, a járdák kockakövei kirakva. Be lehet nézni a kerítéseken, a porták ugyanolyan szépek, mint a kis utcák. Az országúiról mindez nem látszik. Takarnak a szürke ipari telepek, és a fehérre dermedt fák sorai. ———————----------- * ■■ He lytörténeti gyűjtemény Osztályfőnöki óra a székely szobában Tavaly rendezték be a német termet Jó alappal új Másfél hete a majorba költözött a Mecsek Kapu Termelőszövetkezet irodája, a központi telepen ez a legkisebb épület. Veress Miklós, a tsz elnöke mondja: — Költséget takarítunk meg azzal, minden egy helyen van. A régi malomépületet eladjuk, az árából fejleszthetünk. Ez a költözködés is része annak a lendületes mozgásnak, amely az utóbbi években kezdődött a termelőszövetkezetben. A korábbi veszteségek után 1983-tól minden évben több mint ötmillió forintos nyereséget termel. A fordulatról így fogalmaz a tsz-elnök: — Szabó Gyulával, az elődömmel közösen dolgoztuk ki azt az érdekeltségi rendszert, amely jó húzóerőnek bizonyult. Idén 5,3 tonna búza és 8,5 tonna kukorica termett hektáronként. A növénytermesztés mellett 1979-ben kezdtünk a pecsenyecsirkével foglalkozni, négy éve alakítottuk át a szarvasmarha-telepet, így 2800 négyzetméteren tartunk csirkét, tavaly 15,5 millió forintos árbeúton vételt hozott. Van még egy szállító és átalánydíjas részlegünk, amely sok mindenre vál- lolkozik. — Jók az alapok a továbblépésre. — Jövőre befejezzük a hároméves meliorációs programot. Nagy szerencsénkre hatvan százalékban állami támogatással vittük végig. A következő években jobb termésre számítunk ezeken a területeken. Új növényekkel is próbálkozunk: húsz év után újra vetünk repcét, és hét év után napraforgót. ötéves szerződést kötöttünk a napraforgóra a KSZE- vel, a területi adottságainkhoz adják a fajtát és a technológiát. Sokat várunk ettől az együttműködéstől, mert január 1-jétől tagja vagyunk a közös vállalatnak, ösztönöz bennünket arra is, hogy vegyünk részt a gabonaprogramban, segíti a gépvásárlást, amivel élünk is jövőre. — ön márciustól a tsz elnöke. Mit tart a legfontosabb programjának? — Azt az eredményes gazdálkodást folytatni, amelyet az elődöm kezdett meg, mert jó alapot adott a továbblépésre. Iskolát építenek közösen A hidasiak úgy döntöttek, közösen szüntetik meg az áldatlan állapotokat. A háromszáztizenöt kisdiák egy része, és pont az alsó tagozatosok három helyen tanulnak öreg, rossz állapotú épületekben, amelyek már nem alkalmasak az oktató-nevelő munka megszervezésére. A felső tagozatos iskola — 1958-ban épült — ugyan jól felszerelt, de onnan is a bányatelepi művelődési házba járnak tornázni a gyerekek ót a főúton nap, mint nap, mert nincs tornaterem. A falu tehát határozott, maga is kézbe veszi az iskola megvalósításának gondját azzal, hogy megszavazza a településfejlesztési hozzájárulást kifejezetten erre a célra. A község lakóitól ez a vállalás évente 316 000 forintot jelent, ugyancsak a községi tanács erre költi éves fejlesztési pénzeit, egymillió-száz negyvenhatezer forintot, míg a megyei tanácsi pályázaton nyertek 14,6 millió forintot. A nyolc tanterem és a tornaterem terveit januárban szállítja az AGRO- BER, és jövőre megkezdheti az építkezést a felső tagozatos iskolaépület szomszédságában a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat, amely versenytárgyaláson nyerte a huszonegymillió forintos mun kát. A tervek szerint 1989 szeptemberében kezdik meg a tanítást az új épületben. A hetedik osztályosok a munkáról beszélgetnek. Van alkalmuk helyben megismerkedni az ipari üzemek életével. S milyen szerencsések, kézzel fogható ismereteik vannak arról is, mivel dolgoztak az emberek régen. Ez az osztályfőnöki óra most kitelepült a tanteremből. A gyerekek a helytörténeti gyűjtemény szobáiban rendre megnevezik a régi eszközöket, tudják, melyiket, hogyan használták, és nem nehéz a történelemleckéhez sem kapcsolni őket. Nem idegenek számukra ezek a tárgyak, maguk is részt vettek a gyűjtésükben a művelődési ház helytörténeti szakkörével. Videcz Ferencné tanárnőnek évtizede szívügye a néprajzi gyűjtés. Először a történelem szaktanteremben helyezték el a tárgyakat, majd az egyik iskolaépületben kaptak szobákat. Két éve rendezték be a székely szobát, aztán többen megállították a tanárnőt az utcán, mikor csinál né- fnet szobát is, mert szívesen adnak tárgyakat. Tavaly az is meglett. Az általános iskola nevelőinek, kisdiákjainak szép munkája a ma már látogatott hely- történeti gyűjtemény, a Petőfi utcai, kétszózéves házban. Szívesen tennének többet is, ha az oktatási intézmény anyagi lehetőségeit nem haladná meg az, amire szükség van. Rendbe kellene tenni az épületet, megjavítani a tetőt, szigetelni a falakat, hogy ne menjen tönkre az ott felhalmozott érték, amellyel nemcsak az iskola gazdagodott, hanem a nagyobb közösség is. Nem szólva arról, hogy a ház maga is érték, a település első középülete, építésekor is oktatási célra szánták. A kiskereskedelemnek csomagolják a növényvédőszereket Cseri László felvételei Csont tonnák a vegyiművekben Bőrenyv a hazai piacra, csontliszt exportra Orrfacsaró munkahelyek. Szinte elviselhetetlen a bűz az épületekben mindenütt, míg csont és bőrhulladékok tonnáiból hófehér, szagtalan liszt, vagy kristályszerű ragasztó- anyag kerül a zsákokba. Az üzem területén talán egy csarnok van, ahol megszűnhet az émelygés. — Látja, pedig ez a legveszélyesebb részlegünk. Itt tartjuk, dolgozzuk fel a mérgező anyagokat a növényvédőszer- gyártásban - ' mondja Holtmann András, a Budapesti Vegyi Művek hidasi gyáregységének helyettes vezetője, aki úgy sétál be az enyvüzembe, mintha patyolatfehér laboratóriumban járna. S szereti ezt az üzemet, korábban vezetője volt, falubelijei dolgoznak itt, Cikóról. Az országban egyedül itt dolgozzák fel a csontot és bőrhulladékot. A bőrenyvet főleg belföldön adják el, a zsír, a csontliszt exportra megy. Ezekben a napokban felgyorsult a szállítások üteme, a héten Olaszországba, korábban Afganisztánba küldtek anyagot. Tavaly 49 millió forintnak megfelelő tőkés exportot teljesített a gyár. A növényvédő szereik sokaságát lehetetlen felsorolni, de jól ismerik a kiskerttulajdonosok is, mert kis teteiben is csomagolják. Latolgatjuk Hoffmann Andrással a lehetőségeket, a tervezésnek határt szab az anyagi forrás. Mindenesetre, ha megvalósulhat a társulás a húsipari tröszttel, világszínvonalú enyvüzemet létesíthetnének itt, amelyben tizenöt ember 24 ezer tonna csontot dolgozhatna fel. Ez a távolabbi jövő. A közelebbi: a 90-es évek elején nyugdíjba megy az alapítók jó része, a képzett, műszaki gárdára nagy felelősség hárul, és kellenek majd a fiatalok. Sokarcú település Az egykori lignitbánya ipart telepített Hidason. A településnek három nagy üzeme van: a Budapesti Vegyi Művek gyára, a VOSZK ipartelepe és a Konzern faipari üzeme. Több mint nyolcszáz embernek adnak munkát, a 'kétezerötszáz lakosú Hidasnak elsősorban, de érdekesen alakult az ingázás, mert ahányon eljárnak, annyian jönnek ide dolgozni a környező községekből. A fekvése szerencsés ebből a szempontból, mert két megye- székhely is — Pécs, Szekszárd- könnyen elérhető a 6-os úton. Mayer Jánossal, a községi tanács elnökével azt vesszük számba, amit a község tud adni a munkahelyhez. Helyet az új otthonoknak elsősorban: a régi bányatelepen a legújabb utcák az Eötvös, az 'Erkel és a Rózsa utca. Évente nyolc-tíz lakás épül, az utolsó tíz évben a foghíjak betelepítésére törekedtek, nem akarják tovább nyújtani az amúgy is szétszórt, több kilométeren elnyúló települést. Az új építkezésekkel megnőtt a felújítási kedv is, egyre többen alakítgatják a régi házat. Tavasszal egyébként újabb tíz telket adnak az építkező fiataloknak a Kossuth Lajos utcában, és a későbbiekben a rendezési terv 60-70 házhely kialakításával számol az Árpád és a Rózsa utca között. 1970-től van törpe vízműve a községnek, amelyre a lakóházak nyolcvan százalékát rákötötték. Jó minőségű vizet ad a kút, ha a biztonságos ellátásra törekednek, számolni kell majd egy újabb fúrásával. Az úthálózat hasonlóképpen kiépített, 95 százaléka szilárd burkolatú. Az utaknál maradva: vajon mennyiben előny, és hátrány a 6-os út? — Az előnye egyértelmű a jó közlekedési lehetőségek miatt- mondja a tanácselnök —, de az építésekor nem gondoltak a belvízrendezésre, sok az átfolyó patck, amely új irányt keresett magának. Egyedül nem boldogulunk, januárban társulunk a Sásdi Belvízrendezési Gazdasági Társasághoz, reméljük, hogy sikerül a 'endszeres karbantartással a belvizeinket rendezni. Hidas sokarcúságához tartozik az is, hogy például tizenhárom boltja van, mégis foglalkoznak egy nagyobb ABC tervével a Pécsváradi ÁFÉSZ- szel közösen, mert kicsik, korszerűtlenek az üzletek. Intézményhálózata az utóbbi években gyarapodott jelentősen az orvosi rendelőkkel, az óvodával, az öregek napközi otthonával. A községi tanács és az üzemek közösen adták át tavaly az éttermet, amely elsősorban a közétkeztetést látja el. Az együttműködésnek jól járható útját választották:minden évben leülnek a községi •és üzemi vezetők, egyeztetik a terveiket, és konkrét programot dolgoznak ki a támogatások lehetőségéről. Gáldonyi Magdolna
