Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)

1986-12-11 / 340. szám

2 Dunántúli napló 1986. december 11., csütörtök A politikai botrány újabb fejleményei (Folytatás az 1. oldalról) „újjáépítési missziójának” foly­tatására. Az amerikai külügyminiszter szóvivője, Charles Redman sze­rint Shultz csak akkor és olyan mértékben fog beszélni az irá­ni fegyver ügyi et-'botrányról a NATO külügyminiszter értekez­letén, „amikor és amennyire az szükségesnek mutatkozik". Mint közölte, a brit külügyminiszter hivatalos vidéki rezidenciáján tartott keddi munkaebéden - amelyen a házigazdán és Shultzon kívül részt vett a fran­cia és a nyugatnémet külügy­miniszter, is — „még csak érin­tőlegesen sem” foglalkoztak az Irán-botránnyal, Firenzei fórum a biztonságról Horn Gyula felszólalása Nagy létszámú közönség előtt folytatta munkáját szer­dán az olaszországi Firenzé­ben az átfogó nemzetközi biz­tonság megteremtésének a kérdéseivel foglalkozó szimpó­zium, amelynek résztvevői (a különböző országokból érke­zett közéleti személyiségek) a kelet-nyugati kapcsolatok és a nemzetközi párbeszéd élén­kítésének a lehetőségeit vizs­gálták tartalmas felszólalások és viták keretében. Az ENSZ főtitkáránatk és az olasz kormánynak közös kez­deményezése alapján összehí­vott szimpóziumon tizenkét meghívott előadó fejtette ki álláspontját a rendezvény na­pirendjére tűzött témáról. A szocialista országok közül Ma­gyarország és a Szovjetunió képviselőit hívták meg Firen­zébe Horn Gyula külügyi ál­lamtitkár, illetve Anatolij Ada- misin külügyminiszter-helyettes személyében. Ugyancsak részt vesznek e fórumon egyebek között az NSZK, Norvégia, Ni­géria, Nagy-Britannia, India és Egyiptom közéleti személyisé­geid Az előadók és a viták részt­vevői azt a problémát elemez­ték, hogy miképpen lehet új módszereket találni a kelet- nyugati kapcsolatok építésé­ben, és milyen imádon lehet megteremteni egy átfogó biz­tonsági rendszert a világ álla­mai között meglévő kölcsönös függés, egymásra utaltság kö­rülményei között. A firenzei fórumon elhang­zott felszólalásában Horn Gyu­la külügyminisztériumi államtit­kár rámutatott, hogy a jövő század biztonságának felvázo­lásakor abból kell kiindulni, hogy az előttünk álló évtize­dekben feltételezhetően nem következik be lényegi változás a világ geopolitikai összképében, azonban olyan új realitások ki­bontakozása valószínűsíthető, amelyek felismerése és fokoza­tos érvényesülése lényegesen befolyásolhatja a következő év­tizedek biztonságpolitikai hely­zetét. A legfontosabb ilyen realitás, hogy világméretekben egyre erőteljesebben hat az országok egymásrautaltsága. Az embe­riség fennmaradása szempont­jából sorsdöntő kelet—nyugati viszonyban, s ezen belül is a Varsói Szerződés és a NATO, illetve a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyában alapvető elem lett a kölcsönös függés, s ebből következően a közös biztonság követelménye. A stratégiai nukleáris fegy­verek fokozatos felszámolása egyidejűleg értelmetlenné ten­né az SDI program megvalósí­tását is, mert, ha nincsenek atomfegyverek, nincs szükség az ellenük irányuló űrfegyve­rekre sem. Az elégséges biz­tonság koncepciójának érvé­nyesítése ugyanakkor feltétele­zi annak a hagyományos fegy­verekre történő kiterjesztését is. Ez azt jelentené, hogy a ha­gyományos arzenált a védelmi eszközökre redukálnák, kiiktat­va a rendszerből a támadó fegyvereket. Az átfogó és közös bizton­ság elengedhetetlen eleme a rendszeres kelet—nyugati pár­beszéd, a politikai, a gazdasá­gi, a humanitárius és a kultu­rális kérdésekben az együtt­működés. Beszéde végén a külügymi­nisztériumi államtitkár hangsú­lyozta, hogy az átfogó bizton­sági rendszer kiépítése nem irá­nyul valamennyi katonai erő teljes kiiktatására, ez egyelőre utópia lenne, de tartalmazza a fegyverek, a katonai doktrínák és koncepciók védelmi rendel­tetésű átalakítását és egyezte­tését. A fegyverarzenálok redu­kálását követően, a leszerelési fórumoknak elsősorban a kato­nai fejlesztésekkel, illetve szint­tartással, az új fegyverek rend­szerbe állításának megakadá­lyozásával stb. kellene foglal­kozniuk. Leginkább az ENSZ le­hetne az a fórum, amely ezt a feladatot ellátná, ideértve a katonai doktrínák, adatok, ak­ciók nyilvántartására és egyez­tetésére, ellenőrzésére irányuló tevékenységet is. ■ 1 A Pécs Megyei Város Adó- és Illetékhivatala köztartozások behajtása érdekében 1986. évi december hó 15. napján, délelőtt 8 órakor ÁRVERÉST TART PÉCSETT, A Magyarürögi u. 8. sz. alatt. Árverésre kerül: • 45 tekercs, 125 és 150 cm magas, műanyag bevonatú drótfonat 78 000 Ft, • 1 db műanyag drótfonógép (csévélő) 100 000 Ft, • 1 db Escuder huzalt melegen húzó gép 150 000 Ft, • 1 db vaseszterga 50 000 Ft kikiáltási áron. A GÉPEK MEGTEKINTHETŐK A HELYSZÍNEN. d ÓRA A NAGYVILÁGBAN Fegyverszünet pezsgővel. A Fülöp-szigeteki televízióban pezsgő­vel koccint egymással a megkötött fegyverszünet örömére Teofiato Cuingona, a kormány képviselője, és Antonio Zumel, a baloldali gerillák küldötte.----------------------------- « ----------------------------­Áz Egyesült Államokba utazott az SZVSZ küldöttsége Gáspár Sándornak, az SZVSZ elnökének vezetésével az Ame­rikai Egyesült Államokba uta­zott a Szakszervezeti Világszö­vetség küldöttsége, hogy New Yorkban, az ENSZ székhelyén átadja a világszervezet főtit­kárának, Javier Perez de Cuel- lárnak a XI. szakszervezeti vi­lágkongresszus üzenetét. A találkozón véleményt cse­rélnek az Egyesült Nemzetek Szervezete és az SZVSZ közös teendőiről is. + MADRID: Dokumentum értékű fényképet közölt egy spanyol hetilap Salvador Allen- de elnök haláláról: első ízben hozták nyilvánosságra azt a Pi- nochet-diktatúra által eddig eltitkolt felvételt, amellyel bizo­nyítható, hogy az 1973. szep­tember 11-én végrehajtott puccs idején az elnököt meg­gyilkolták. Az Interviu című madridi hetilap szakértőkkel vizsgáltatta meg a chilei kato­nai archívumból származó fényképet, s szerintük a kép bizonyíték arra, hogy kohol­mányok az Allende öngyilkos­ságáról terjesztett hírek. • Az Arab Liga tűzszüneti felhívása Az Arab Liga miniszteri ta­nácsa azonnali tűzszünetre szó­lított fel a libanoni „táborok háborújában". A tanács tuniszi ülésén a résztvevők úgy döntöt­tek, hogy hétfőn ismét összeül­nek annak megvitatására, mi­lyen „konkrét és hatékony in­tézkedéseket követel meg a helyzet”. A tagállamok külügyminiszte­rei felszólították az Amal moz­galmat, hogy oldja fel a pa­lesztin táborok körüli zárlatot, tegye lehetővé a menekültek és foglyok hazatérését lakhelyük­re. Biztosítani kell a sebesültek kórházba szállítását és a tér­ség gyógyszerellátását. Szíria és Libanon fenntartá­sait hangoztatta a nyilatkozat­tal kapcsolatban, míg Nabih Berri, az Amal-mozgalom ve­zetője már hétfőn kijelentette, hogy nem hajlandó figyelembe venni a tuniszi tanácskozás döntéseit. A 21 államot tömörítő Arab Liga képviselői a PFSZ kérésé­re ültek össze. A palesztin szer­vezet azt szerette volna elérni, ha közös arab erőt hoznak lét­re a libanoni palesztin táborok védelmére. + LUANDA: Az angolai hadsereg egységei az ország középső részén, Huambo és Bie tartományokban felszámol­ták a dél-afrikai támogatást élvező UNITA ellenforradalmi szervezet több fegyveres cso­portját. A november második felében vívott harcokban 107 ellenforradalmár halt meg, négy fogságba esett. 59 túszul elrabolt angolai kiszabadult.-f PÁRIZS: Párizsban szer­dán, az emberi jogok napján a diákmozgalom és a szak- szervezetek impozáns felvonu­lással tiltakoztak a diáktünteté­sek ellen alkalmazott brutális rendőrterror ellen. A több tíz­ezres menet élén az egyete­misták haladtak, fekete transz­parens alatt virágcsokrokat vittek és a múlt heti tüntetés során meghalt társuk, Malik Oussekine képmását. A menet második felében haladtak a diákmozgalommal szolidaritást vállaló dolgozók, akiket a CGT és a FEN szakszervezet mozgó­sított. Ott volt Henri Krasucki, a CGT, Jacques Pommateau, a FEN, Edmond Maire, a CFDT főtitkára, Georges Marchais, az FKP főtitkára, számos kommu­nista és szocialista politikus. A tiltakozó menet teljes ifegyel- mezettséggel vonult végig kije­lölt útján. * MOSZKVA: Az SZKP Köz­ponti Bizottsága szerdán a Kreml nagy palotájában va­csorát adott a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége küldöttsé­gének tiszteletére. A jugoszláv küldöttséget Milanko Renovica, a IKSZ KB elnökségének elnöke vezeti. A vacsorán Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára pohárköszöntőt mondott. Brit fegyver­szállítások Iránnak Nagy-Britannia is szállított az elmúlt években fegyvereket Iránnak - erősítették meg ked­den Londonban. Archibald Hamilton hadügy­miniszter-helyettes a parlament alsóházában folyó vitában kö­zölte, hogy országa legutóbb idén októberben adott el had­felszerelést Iránnak. Mentege­tőzésképpen hozzátette, hogy „nem igazán fontos” fegyve­rekről van szó. Állítása szerint a szállításokra még a néhai Reza Pahlavi sahhal kötött szerződések alapján került sor. Az ügyletet egy fegyvereladás­sal foglalkozó kormónyszerve- zeten keresztül bonyolították le. Tavaly októberben a had­ügyminisztérium közölte, hogy a fennálló szerződések értel­mében harckocsikba és pán­célozott szállítójórművekbe va­ló alkatrészeket szállított a hadban álló országnak. Hamil­ton nem szólt arról, hogy mi­lyen fegyvereket szállítottak az idén Iránnak. A hír hallatán az egyik kép­viselő felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a szállítások ténye kétségessé teszi Margaret Thatcher miniszterelnök nemré­giben tett nyilatkozatát, amely szerint Nagy-Britannia az el­múlt években „következetesen és szigorúan betartotta a ha­dianyag szállítását tiltó politi­kai döntést". Átadták a Nobel- dijakat ünnepélyesen kiosztották szerdán Stockholmban, illetve Oslóban az idei Nobel-díjakat. Az irodalmi, az orvosi, a fi­zikai, a kémiai és a közgazda- sági Nobel-díjat Károly Gusztáv svéd király nyújtotta át a kitün­tetetteknek Stockholmban. Az angol nyelven alkotó ni­gériai Wole Soyinka személyé­ben először nyerte el az előke­lő irodalmi díjat afrikai író. Az 52 éves Soyinka - akinek drá­mái, egy regénye és több verse megjelent magyarul is — élet­művéért kapta a kitüntetést. Az orvosi Nobel-díjat Rita Levi-Montalcini olasz—amerikai neurobiológusnak és Stanley Cohen amerikai biokémikusnak ítélték oda. A két tudós a sej­tek növekedésfaktoraival kap­csolatos felfedezéseivel érde­melte ki a kitüntetést. A fizikai díjat a korszerű mikroszkópok kifejlesztésében elért eredményekért Ernst Ruska és Gerd Binnig nyugatnémet, valamint Heinrich Rohrer svájci kutató kapta. Az elektronmik­roszkóp „atyjának" számító 80 esztendős Ernst Ruska érdemeit azzal is elismerték, hogy neki ítélték oda a kétmillió svéd ko­ronával járó kitüntetés felét, míg két társa osztozott a díj másik felén. A kémiai reakciók folyamatá­nak jobb megértését szolgáló kutatásaiért részesült kitüntetés­ben két amerikai és egy kana­dai tudós, Dudley Herschbach és a tajvani származású Yuan Lee, illetve a Németországban született kanadai John Polanyi. A közgazdasági Nobel-díjat egyedül vehette át az amerikai James McGill Buchanan, a po­litikai és gazdasági döntésho­zatal elméleteinek szintézisében kifejtett tevékenységéért. Közben Oslóban a norvég uralkodó jelenlétében átnyúj­tották a Nobel-békedíjat Elie Wiesel amerikai író-publicistá­nak, aki műveiben elsősorban a zsidóknak a nácizmus alatt el­szenvedett üldöztetésével és emberi jogi kérdésekkel foglal­kozik. ♦ LUSAKA: Kilenc halottja van a Zambia északi részén kedden kirobbant zavargások­nak, melyek az alapvető élel­miszernek számító kukoricaliszt drasztikus — 120 százalékos - megdrágulása miatt robbantak ki. A tüntetések elfojtására ki­vezényelt karhatalom előbb könnygázgránátokkal és gumi­botokkal próbálta szétoszlatni a több ezres tömeget, majd tü­zet nyitott rá. Az ország észa­ki részén fekvő rézbányászati központban, Kitwe városában kijárási tilalmat rendelt el Kenneth Kaunda elnök. Lezár­ták az ország határátkelőhe­lyeit is. Kommentar Fegyvernyugvás, kérdőjelekkel Jellemző, némileg kesernyés humort tükröző karikatúra je­lent meg az elmúlt napokban számos világlapban: a Fülöp- szigetek elnökét, Aquino asz- szonyt ábrázolta a rajz, aki egy irdatlan hosszú, a messzi magasba emelkedő lépcsősor alján álldogál. A lépcsőfokok feliratai a távol-keleti ország elnöke előtt meredező leg­égetőbb feladatokat szimbo­lizálják: gerillaharcok, föld­reform, támaszpontkérdés, Marcos-hivők, szegénység, írástudatlanság. A karikatúra - ha elsősor­ban képi szemléletességgel is —, felvillantja azt az igen­csak bonyolult helyzetet, amelyben az új manilai veze­tés jelenleg tevékenykedik. A komor kilátások, a nehéz gondok mellett azonban most némileg derűlátóbb jelenté­sek érkeznek a Fülöp-szige- tekről - tegnap lépett ugyan­is életbe a kormányerők és az új népi hadsereg elneve­zésű gerillaszervezet között a hosszú hónapok tárgyalás- sorozata után megkötött tűzszüneti egyezmény. A mostani megállapodás tizenhét évi fegyveres küzde­lem után első ízben ad le­hetőséget az egész ország területére kiterjedő fegyver­nyugvásra, a belpolitikai fe­szültség esetleges oldására. Hiába jutott ugyanis Marcos megbuktatása nyomán szin­te a népakarat hullámán az elnöki székbe a változatlan népszerűséget élvező Cora- zon Aquino, a kormányzat előtt sorakozó feladatok gya­korlatilag semmit sem köny- nyebbedtek. Elég talán az el­múlt hetek eseményeit, az ál­landó puccshíresztelést fel­idézni ahhoz, hogy tisztán lássuk: az elnökasszony po­zíciója korántsem irigylésre méltó. Nem mentes kérdőjelektől persze a most hatályba lé­pett tűzszünet sem. Mennyire biztosítható előírásainak be­tartása? Mik a hadsereg ve­zetésének szándékai? Sike­rül-e Cory asszonynak féken tartani a „keményebb fellé­pést” sürgető politikai ellen­lábasait? Milyen szerepet játszhat a belső események­ben a fő szövetséges, az Egyesült Államok? A kérdé­sek még hosszan folytathatók lennének, ám a képlékeny és sokismeretlenes belpolitikai képlet miatt határozott vá­lasz aligha adható rájuk. A jövő szempontjából minden­esetre sokatmondó lesz, fennmarad-e a fegyvernyug­vás a szerződésben szereplő kéthónapos időtartamra, vagy az ellenségeskedések kiújulása miatt valamelyik fé| hamarabb felmondja a megállapodást. Szegő Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents