Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)
1986-12-10 / 339. szám
1986. december 10., szerda Dunántúlt napló 3 Kisiskola az Ormánságban Csányoszrón tanteremépítést terveznek Nem is olyan kicsi ez a kisiskola itt Vajszló és Sellye között, Csányoszrón! A gondozott, karbantartott épületen első pillantásra észre se venni, hogy két-háromszoros toldással született mostani tömbje, a termek, az étkező, a tálaló és a vizesblokk együttese. Tágas udvart fog karéjba az épület. Csendes délelőtt van, vékonyka gyerekhang szűrődik ki valamelyik teremből. S ró o tanítónéni nyugodt, tagolt válasza. Molnár Sándor igazgató parányi helyiségben fogad. Ez az igazgatói iroda és a héttagú tantestület szobája is. Szekrények, polcok, könyvek, kiadványok, szemléltetőeszközök — és derűs, kiegyensúlyozott nevelők. Heten vannak, a gyerekek százhuszonhárman. Igaz, hogy a csányoszrói részben osztott iskola, azaz két-két osztály van együtt egy tanteremben, és így nem könnyű tanítani, a nevelők mégis ezt mondják: .Jó a légkör a tantestületben. Kevesen vagyunk, jól megértjük egymást. A százhúsz gyerekkel is más a kapcsolatunk, mint egy nagyiskolában.'’ — Annak idején csak azért jöttem ide — mondja Csokorra Ilona magyar-orosz szakos tanár —, mivel a lakóhelyemen, Sellyén nem volt állás. Most már nem bánom, hogy Így alakult. — Mi tagiskola is vagyunk, meg körzeti is - halljuk Molnár Sándor igazgatótól. - Sellye iskolájához tartozunk, ugyanakkor iskolai körzetközpontja vagyunk Besencének és Nagycsánynak. Elég. I elemás a helyzetünk, hiszen miközben a csányoszrói tanács a fenntartónk, az összes bérügyünk a sellyei iskolánál, azaz a sellyei GAMESZ-nál van. Szóval abban a bizonyos közös kalapban. Régóta szeretnénk elérni az önállóságot. Annál is inkább, mivel a tanáccsal jó két éve szorgalmazzuk az iskola fejlesztését. Felmértük a helyi erőket: a tanács a saját pénzéből segít, a tsz bontott anyaggal, fuvarral, az építőbrigádjával. A megyei tanács pályázatunkra megadja a 3 600 000 forintot. Négy tantermet építünk, és ezzel megszűnik a részben osztott oktatás Csányoszrón. Mire én innen nyugdíjba megyek, olyan lesz.az iskola, amilyennek lennie kell. — Mit jelent az iskola ebben a faluban? — Ezt talán az mutatja legjobban, hogy máris menynyi társadalmi munkát ajánlottak lel a csányoszróiak. így volt ez mindig, akárhányszor alakítottunk, bővítettünk az iskolában vagy az óvodában. Nemcsak iskolaigazgatóként, hanem a pártalapszervezet titkáraként is részt veszek a falu életében. így bizton elmondhatom, hogy az iskola telepítő tényező ezen a tájon. A tanács új utcát nyitott és nyolc házhelyet adott el a közelmúltban. Megszűnt az elvándorlás Csányoszróról. Van munka itt és a környéken, aki pedig családos, annak nem mindegy, hogy helyben jár-e a gyermeke óvodába, iskolába, illetve, hogy részben vagy teljesen osztott tanulócsoportban tonul-e. — Mi a véleménye a megszüntetett kisiskolákról? — Besencén és Nogycsány- ban bizony ma is felemlegetik a szülők, hogy miért kellett A csányoszrói iskola alsótagozatosai megszüntetni az iskolát. Be- sence visszaadta az iskolaépületet az egyháznak, Nagy- csány átalakította kultúrház- nak. A nevelők elköltöztek. Én még emlékszem a régi Besen- cére, ott töltöttem életem első és egyben a legszebb négy tanévét. Fiatal tanítóként is átérezhettem, mi az én hivatásom ebben a faluban. És nemcsak azért, mert „mestör úrnak", „tanító úrnak” szólítottak meglett emberek is. Közösség volt az a lalu, nagyszerű gazdák éltek benne, kitűnő állattenyésztők - akik aztán szétszéledtek, odahagy- túk a lakijukat. . . Beszélgetésünk visszakanyarodik a mához, A csányoszrói iskolához. Megkérdem, hogyan alakul az itt dolgozók jövedelme. Nos, a területi pótlék ma is annyi, mint húsz évvel ezelőtt, azaz 200 forint. Az összevonási pótlék pedig 100, azaz egyszáz forint. Ez azért jár, hogy például Vida Lászlóné egyazon osztályban tanítsa meg írni, olvasni, számolni az elsőosztályosait a harmadikosokkal. Osztálylétszám 31. Még jellemzőbb a helyzet a mostani legnépesebb korosztálynál, az ötödik—hatodikosoknál, akik 39-en ülnek Csokona Ilona orosz óráján. Amíg az egyik osztállyal foglalkozik a pedagógus (új anyag, magyarázat, feleltetés), addig a másik csendes foglalkozás keretében önállóan dolgozik.- Nem könnyű így eredményeket elérni — mondja Molnár Sándor, és előveszi a kimutatásait ezért is törekszünk a tanteremépítésre, az önállósulásra. Mégis elmondhatom, hogy három éve a 13 tanulónkból 9 tanult tovább, tavalyelőtt a.22 közül 5 ment középiskolába, és csak 4 nem folytatta a tanulást. A tavalyi 13-ból 5 lett középiskolás, a többi szakmát tanul, és egy sem hagyta ott az iskolát. Az idén végzett 9 diákunk közül 8 ment ipari szakmára . . . Azt hiszem, részben osztott iskola létünkre sincs szégyenkeznivalónk. Az eredmények mögött azonban igen sok pedagógusi munka, erőfeszítés rejlik.- Tudja-e az iskola jutalmazni a többletmunkát? — Abból a bizonyos nagy kalapból nehezen. Sellyén negyvenen vannak, mi heten vagyunk. Kapok 3000 forintot, - hogyan osszam el? Gondolnom kell a takarítónőre, aki amúgy is nagyon keveset kap, gondolnom kell az alsós nevelőkre. Siklós Város Tanácsa — közigazgatásilag ugyanis odatartozunk — két éve létrehozott egy alapot a kisiskolák támogatására. Ebből a forrásból kifejezetten az ilyen típusú többletmunkát lehet honorálni. , Elmedében a csányoszrói óvodába is bekukkantok Fekete Sándorné vezető óvónőhöz. Ez az intézmény máris olyan szép, hogy bármelyik városi társával vetélkedhetne. Most az udvart bővítik tovább. Régen találkoztam olyan pedagógusokkal, akik ne panaszkodtak volna. Csányoszrón nem ezt tették. A munkájukról meg a terveikről beszéltek, bízva abban, hogy ha lépésenként is, de körülményeiket tekintve itt is felzárkóznak az előnyösebb helyzetben működő iskolák, óvodák mögé. Gállos Orsolya „Segíteni, hogy előbbre menjen a falunk” Baráti körök Valamikor zárt etnikai közösséget alkottak a magyaregre- gyiek.a Völgység közepén. Ma már természetesen nem ez a helyzet, a falu két irányú megközelítési lehetősége jelképes is, szélesedtek, átalakultak a kapcsolataik. A dimbes-dombos táj óvón öleli körül a falut. Nem véletlen, hogy több IBUSZ szoba is van itt, hiszen a község és környéke, a Máré vár és a tiszta, hidegvizű strand vonzza a látogatókat. Bár a tanácselnök szerint nem elegen érdeklődnek, noha az utóbbi években fejlődött a falu. Elkészült a nevezetes Arnold-ház, a strandon nyaranta üzemel a csárda. Az uszoda vizének minősége jó, a távolabbi elképzelések szerint új vízforgatót is szeretnének felszerelni. Bolt viszont csak egy van, de épült egy maszek kisvendéglő és egy cukrászda. Várják, hogy majd egészséges ivóvizet kapjanak. A közlekedéssel mindenki elégedett, harmincnál több járatpár közlekedik Komlóra, Pécsié. Kell is, hiszen a faluban nincsen munkalehetőség. A fiataloknak és a nőknek nagyon jó lenne egy helyi kisüzem — ábrándoznak beszélgetőpartnereim. Kárpáti lenő, a HNF egregyi elnöke, Lévai lózsel tanácselnök, Sipos lózsel, a községi pártalapszervezet titkára, Havasiné Szokoly Zsuzsanna vb titkár, Csernavölgyi Endréné tanítónő, Savacz Ernő iskolaigazgató, Fülöp lózselné Az együvé tartozás reneszánsza Az MTI Kiadó „Tudósító voltam” sorozatában megjelent Szilágyi Szabolcs Varsói krónika 1979—1981 cimü könyve. Szilágyi Szabolcs 1979 és 84 között a Magyar Rádió varsói tudósítója volt — jelenleg a Ke- let-Magyarország cimü lap olvasószerkesztője —, könyve a lengyelországi válságévek bemutatásával foglalkozik riportdokumentumok formájában, helyszíni élmények alapján. A Varsói krónika, a karácsonyi könyvvásár újdonsága rövidesen kapható lesz a vidéki könyvesboltokban is. művelődési ház vezető, Ludán György vb-tag. Ők a Baráti Kör alapítótagjai is, a köré, amely egyre több elszármazott falubelit vonz vissza a találkozókra. Páll Lajos, a Május 1. Művelődési Központ igazgatója, és dr. Bihari Lajos fő érdeme, hogy létrejött a körünk — mondják. — Az öregek még emlékeznek arra, hogy egykor beszélgettek is egymással az emberek, nemcsak felszínes, senkit nem érdeklő témákról váltottak néha- néha szót — a tanácselnök fiatalember, nemrégiben vállalta ,el ezt a tisztet. Nem egregyi, de foglalkozik a gondolattal, hogy a faluban telepedjen le. — Segíteni, hogy előbbre menjen a falunk — fogalmazta egyikük a kör értelmét. Elképzelés akad is bőven. Mivel a bányászat ma is vezető foglalkozási ág, szeretnének egy emlékművet emeltetni a bányászok tiszteletére, írnának egy községi monográfiát, összegyűjtik a régi dűlő- és ragadvány-neve- ket. A honismereti szakkör tagjai is bekapcsolódnak a gyűjtésbe, együtt dolgozzák fel az anyagot. — Felrázni az embereket, akik elszakadtak egymástól, hogy nézzenek körül, vegyék észre, hol is van a szűkebb hazájuk, biztatni őket, hogy gondozzák a régi értékeket és nem utolsósorban érezzék magukat jól az újra megtalált társaságban - mutat körbe Kárpáti Jenő. A körnek hatvannégy tagja van, de remélik, hogy ez egyre bővül, a helybenlakókkal is. Mert először azok örültek’ még a lehetőségnek, akik már nem a faluban élnek. — Divatos lett napjainkban az identitástudat fogalma, de ez olyan divat, amely valóban nagyon fontos dolgokra irányítja a figyelmet — mondja Sipos József. * Az elmúlt tíz évben több baráti kör alakult az országban. Nem egyesületek. Létrejöttükkel foglalkozott a Baranya Megyei Tanács Közművelődési Albizottsága is, kiemelve szerepüket a közösségteremtésben, az együttdolgozás új lehetőségeiben. Páll Lajos készített tájékoztatót a művelődési közösségek jelentőségéről. Komlón kiemelkedő a Tenisz Klub és Lakótelepi Sportegyesület munkája, amely kibővült a síklubbal. Különböző támogatással, társadalmi munkával kialakították a buda- fai domboldalon a már ismertté vált sípályát, a teniszklub tagok közös túrákat is szerveznek, Az üzemek szívesen álltak melléjük, dolgozóik közül is többen tagjai a kluboknak. A Városszépítő és Városvédő Egyesület sem panaszkodhat, szakbizottságai megállják a helyüket. Tagjainak száma változó, legutóbb százötvenen voltak. Fóris István, aki 1983 óta az egyesület titkára, nagy pak- samétát emel ki a fiókjából. Tervek és megvalósult elképzelések. Egyik munkájuk: a sikon- dai üdülőterületnél, a kemping környékén lévő erdőt parkerdővé szeretnék alakítani, erdei bútorokat elhelyezni, megmenteni az értékes növényzetet. Irodájának falán két panoráma felvétel. A létesítendő kilátónak keresik a legmegfelelőbb helyet. De hirdettek nyilvános kertpályázatot is, szervezik munkásmozgalmi emlékek gyűjtését,, folytatnak levéltári kutatásokat, dolgoznak a városi térkép összeállításában. A Hazafias Népfront támogatja munkájukat. A budapesti egyesülettől kapják a módszertani anyagokat, öntevékenyen dolgoznak a tagok, értekezleteken kívül is összejönnek. Nem ér rá mindenki rendszeresen rendezvényekre járni, naponta klubokban tölteni az estét. Munkaidő után is sokan dolgoznak másod-harmadállá- sokban, tevékenykednek a kiskertekben és szeretnének foglalkozni családjukkal. A művelődési közösségek, például a ' baráti körök viszont a két végiét — a teljes bezárkózás és a mindennapi jelenlét — között talán kedvező lehetőséget tudnak nyújtani az embereknek. B. A. A Pécsi Akadémiai Bizottság klinikai-kutatási szakbizottságának újjáválasztott gyógyszerészeti munkabizottsága december 9-én tartotta első tudományos ülését a PAB székházában. Dr. Szabó László kandidátus - a munkabizottság elnöke - bevezetőjében hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a fia tá rte rü le ti tudományok (orvostudomány, biológia, környezetvédelem, gyógyszerészet) egymáshoz való közeledése. :gy alakulhatott meg több munkacsoport, pl. a biofármáÜJ folyóirat indul Pécsett Janus Üj folyóiratot köszönthetünk, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem kiadványát, a Janust, amely évente háromszor fog ezentúl megjelenni. A kiadvány felelős szerkesztője dr. Horányi özséb, a JPTE Tanárképző Karának docense. A periodika első számát múlt héten sajtótájékoztatón is bemutatták Pécsett. Janus, a tudásszociológiáról, 1986 ősz - ezt olvashatjuk a folyóirat gerincén, de ennél jóval többet nyújt a Janus, némileg rendhagyó, különösebb szerkesztési koncepciót legfeljebb formátumában mutató első száma. . Egy dossziészerű kötetben öt, különálló füzet található, egymástól merőben eltérő tartalommal. Az egyes számmal jelzett tanulmány Schilling: Janus, a kezdetek és az átmenetek istene című munkája, amely először a' Melanges d'École Francaise de Rome című kiadványban jelent meg, 1960-ban, fordította Horváth Judit. A ,,Minerva" mai szemmel című tanulmányt, a Janus folyóirat másodiknak jelzett füzetét Tüskés Tibor írta. Az 1922 és 1944 között kiadott pécsi egyetemi folyóiratot Thie- nemann Tivadar szerkesztette. A harmadik füzet a tudás- szociológiáról szóló tanulmányokat tartalmazza. Az összeállításban L. A. Cosier Tudásszociológia, Wessely Anna A tudásszociológia mint interpretáció-elmélet, Erős Ferrnc A tudásszociológia hozzájárulása a szociálpszichológiához, Fehér Márta A tudásszociológia mint tudományelmélet ci- mű tanulmányait, valamint a témakörhöz kapcsolódó bibliográfiát tartalmaz. Az összeállítás értékelésénél egyetértünk a szerkesztővel, aki egy lábjegyzetben megállapítja: „Ez a tematikus összeállítás természetesen nem tárgyalja a tudományszociológia valamennyi témakörét, összeállításunknak ez nem is célja.” A negyedik, tematikusnak mondott füzetben rövid recenziókat olvashatunk Roland Barthes, Grastyán Endre, Kamarás István—Varga Csaba, Edvard Kardelj, Konrad Lorenz egy-egy, mostanában vagy évekkel ezelőtt megjelent munkájáról, valamint előterjesztést Az irodalmi stilisztika helyzetéről és leiadatairól hazánkban. Ez utóbbi tanulmány eredetileg az MTA felkérésére készült, másfél éve. A Janus ezen füzetében már néhány olyan írás is olvasható, amelyet a JPTE oktatói vagy a JPTE-n is oktatók írtak. Míg az eddigi füzetek valamilyen szempontból alátámasztották a folyóirat bevallottan társadalompolitikai szellemét, az első számot záró, ötödik füzet teljesen általánosnak nevezhető, függelékként értékelhető. Kincses Károly bevezető írásával és összeállításában Sztárkép-analizis cimmel képeket láthatunk régi színészekről és színésznőkről, amint ők a fotográfus előtt pózba merevednek. Az említett sajtótájékoztatón dr. Horányi özséb kérdésemre elmondta, hogy a folyóirat kapható lesz a Könyvértékesítő Vállalat két pécsi boltjában (Kodolányi út és Rákóczi út), valamint az egyetemi jegyzetboltokban. Ezenkívül egyetemisták is terjeszteni fogják a háromezer példányban megjelent Janust. A tervekről megtudhattam, . hogy a legközelebbi szám február végére várható és továbbra is a budapesti SZUV nyomdájában készítik. A továbbiakban három füzetből áll majd a Janus. Lesz égy tematikus összeállítás, a februári periodikában, ez a regionalitásról szól, lesznek recenziók és végül, de talán nem utolsósorban fényképes összeállítás teszi teljessé a folyóiratot; februárban eszpresszóbelsőkről Iáhatunk képeket, kommentárral. A felelős szerkesztő elmondta, hogy továbbra is várja az egyetem oktatóitól, hallgatóitól származó ötleteket. Én pedig kívülállóként, az egyetem ügyei iránt érdeklődőként azt várom, hogy a folyóirat további számai az egyetemi oktatók cs hallgatók bevonásával, elsősorban az ő írásaikkal teljenek meg, és az sem baj, ha tartalmuk kötődik a JPTE három karán folyó oktatás témáihoz. Bozsik László PUB-munkabizottság ülés cioi (dr. Dávid M. Ferenc, c POTE igazgató főgyógyszerészt irányításával), a történeti (dr Lárencz László vezetésével), c larmakológíai (Kenderes Máric főgyógyszerész) és más csopor tok, A munkabizottsági tanácsko zás kiemelkedő eseménye vol az Országos Gyógyszerészet Intézet főigazgatójának, dr Paál Tamás professzornak elő' adása „Gyógyszerek bomlás termékei és kedvezőtlen hatá sai közötti összefüggések ku tatása” címmel.
