Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)

1986-12-10 / 339. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLIII. évfolyam, 339. szám 1986. december 10., szerda Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Baráti körök (3. oldal) * Képernyő után (5. oldal) * Háztáji {6. oldal) Az új iskolában a szünetben (S. oldal) IBUSZ-tervelc jövőre Kedden délelőtt a Hunqária Szállóban az IBUSZ vezetői tar­tottak sajtótájékoztatót abból az alkalomból, hogy megjelent a jövő évi programfüzet. Jövőre 45 országba, 320 út­vonalra hirdet utazásokat, ösz- szesen 214 ezer résztvevő szá­mára az IBUSZ. A nem rubel elszámolású Országokba indí­tandó programok részvételi árai átlagosan 15—20 százalékkal emelkednek. Számos újdonság bővíti a kínálatot, így például a hosszas autóbusz-utak helyett carter repülőgépekkel viszik az utasokat Máltába, Izmirbe, Dubrovnikba. Új ajánlat a Kaszpi-tenger partjára szerve­zett üdülés, a lengyelországi körutazás és az India—Sri Lan­kad program. Konzervipari gépeket mutattak be tegnap a Szigetvári Konzervgyárban (tudósítás a 2. oldalon) Kis befektetéssel nagy eredvn Veres Lajos igazgató bemutatja a marhabör gyárrészleg legújabb termékeit dr. Cseh József ipari miniszterhelyettesnek (középen). Proksza László felvétele Sikeres technológiai szervezés a Pécsi Bőrgyárban Svájci szervező cég és a helyi erők összefogásával: jobb minőségű, exportképes marhapuhabőrök Tizennyolc hónapon át tartó szervezési munka látható és fo­rintban mérhető eredményeivel vetettek számot tegnap a Pécsi Bőrgyárban. A marhabőr gyár- részleg munkáját szervezte át a gyár szakembereinek alkotó közreműködésével a svájci Agic Interconsult AG. cég. Az ered­mény forintban: egy évre vetít­ve 28 milliós önköltségcsökke­nés - ami másfelől jövedelem —, minek ellenében a svájci cégnek kifizetett 22 millió fo­rint áll. Vagyis gyorsan megté­rülő befektetésről van szó eb­ben a mai, beruházásszűke (magyor) világban, ami a ké­sőbbiekben is kamatozik, nem is beszélve a forintban közvet­lenül ki nem mutatható haszon­ról. A szervezés záró összefogla­lóját tartották tegnap a Pécsi Bőrgyár vezetői és a svájci cég képviselői, akik körében ott volt dr. Cseh József ipari miniszter- helyettes és munkatársai. Veres Lajos, a vállalat igazgatója adott értékelést, mindenekelőtt felvillantva az előzményeket. A mind bonyolultabbá váló qaz- dasáqi helyzet kényszerében döntöttek úqy, hogy felgyorsít­ják a vállolatnál korábban is folyó szervezéseket, iqv került sor méq 1985 februárjában — az Ipari Minisztérium támoga­tásával, a BIVIMPEX közremű­ködésével, több külföldi ajánl­kozó versenveztetése mellett — a szerződéskötésre az Agic In­terconsult céqqel, mely a bőr­gyári szakemberekből alakított munkacsoportok tevékeny köz­reműködésével vállalta a szer­vezést. Az eredmény: javult a •marha puhabőrök minőséqe, divatossága, e termékekkel im­már nagyobb eséllyel oálváz- hatnak a tőkés vevőknél. Ked­vezőbb az anvaqkihozatal, jobb a gépek kihasználtsága, új technológiákat dolgoztak ki, import anyagokat és energiát takaríthatnak meg. A szervezés célja volt a marhabőr gyár­részleg számitógépes termelés- irányítási rendszerének kidol­gozása, ami úgymond, túl is tel­jesült: a svájci cég a pécsiek menetközbeni kérésére kidol­gozta az egész vállalat számí­tógépes vezetői-irányítási rend­szerének koncepcióját. Ezután Schöning úr, a svájci cég képviselője értékelte a munkát, kiemelve, az eredmény elsősorban szakértőik és a gyár vezetése és a szervezésben érin­tett munkatársak között kiala­kult jó szakmai-emberi kapcso­latnak, az ipari team-munká­nak köszönhető. A menetközben előfordult kisebb-nagyobb vé­leménykülönbségeket a két fél vezetői jó érzékkel, gyors intéz­kedéssel oldották meg. elhárít­va az akadályokat. örömmel nyugtázta, az Agic szervezők ,elenlétére továbbra is igényt tart a gyár. Elismerően szólt az eredmé­nyekről dr. Cseh József is, meg­említve, az ipari tárca évek óta támogatja a könnyűiparban fo­lyó szervezéseket, melyeknek nagyon nagy szerepűk van a mai időkben. A miniszterhelyet­tes a minőséq javítására való törekvést emelte ki első helyen, n hazai bőriDar léte füqq et­től. Arra kérte a pécsieket, ne tekintsék ezzel lezártnak <r szervezést, egyrészt aknázzák ki a még meglevő tartalékokat, másrészt terjesszék el az egész vállalatnál, sőt gondolni lehet arra is, ezt a technológiát mér­nöki munkaként akár el is le­hetne adni a. környező szocia­lista országoknak. E felvetésekre válaszolva Ve­res Lajos leszögezte: ők sem tokintik lezártnak a munkát, hi­szen továbbra is együttműköd­nek a svájci céggel, adaptálva az általuk ajánlott számítógé­pes vezetési-irányítási rend­szert, üzem- és munkaszerve­zést. Ugyanakkor már tettek lépéseket, hogy a Pécsi Bőr­gyárban sikeres technológiákat — mint szellemi terméket — megpróbálják külföldön értéke­síteni. Miklósvári Zoltán Súlyos földrengés­károk Bulgáriában Kedd reggeli lapjelenté­sek szerint pánik nélkül, szervezetten folyik a rom- eltakarítás és helyreállítás Bulgária földrengés sújtot­ta térségében. A közegészségügyi mi­nisztérium jelentése szerint a hajléktalanok közül mintegy 600 személyt fű­tött vasúti hálókocsikban, további háromszáz sze­mélyt Veliko Tirnovo és Górna Orjahovica szabad férőhellyel rendelkező kór­házaiban, mintegy 2 ezer embert pedig a földrengés sújtotta térség közelében fekvő települések középü­leteiben, illetve családok­nál helyeznek el. Eddigi adatok szerint mintegy 3 ezer ember vált hajléktalanná a vasárnapi bulgáriai földrengés követ­keztében. Három személy meghalt, a kórházban ápoltak közül három ember állapota súlyos. A helyszínre irányított or­voscsoport képviselője kö­zölte, hogy az egészség- ügyi minisztérium minden szükséges intézkedést meg­tesz a járványok elkerülése érdekében. Már megszer­vezték a földrengés terüle­tén az ingyenes gyógyszer- ellátást, a lakosság élelmi­szerekkel és ivóvízzel való ellátását, folyamatosan ál­lítják helyre az áramszol­gáltatást, a kárt szenve­dett ipari létesítményeket. A bolgár földrengésjelző intézet adatai szerint a va­sárnapi földmozgás után sem nyugodott meg a föld az északkelet-bulgáriai Sztrazsica városka környé­kén* A. december 7-én 16 óra 17 perckor bekövetke­zett első rengést, amely a Mercalli-skála szerint 6—7- es erősségű volt, decem­ber 8-ig mintegy ötven ki­sebb erejű utórezgés kö­vette. Hétfőn 16 óra 44 perckor a Mercalli-skála szerinti 5-ös erősségű föld­lökést észleltek ugyaneb­ben a térségben. Hol vannak a fejlesztés személyi és anyagi feltételei? Megkezdődött az érdemi munka A fejlesztési program, s o szeptember -elején életbe lé­pett oktatási törvény nyomán a pedagógus társadalom, és az oktatási intézmények szá­mára az elmúlt hónapokban kezdődött meg igazán a tör­vénnyel való beható ismerke­dés, a helyi szükségletek és igények figyelembevételével a folyamatos végrehajtás érdemi munkája - hangsúlyozta Kö- peczi Béla művelődési minisz­ter azon a sajtótájékoztatón, amelyet a törvény bevézetésé- nek tapasztalatairól rendeztek kedden a Néprajzi Múzeum­ban. Mint azt a miniszter elmond­ta, a törvény célja és szelle­me, így az iskolák belső de­mokratizmusának, a pedagó­gusok önállóságának, a ne­velőtestületek jogkörének szé­lesítése a pedagógusok nagy részének egyetértésével talál­kozott, ám ennek szervezeti, irányítási megvalósítása, a módszereinek tisztázása még számos kérdést vet fel. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy ugyancsak széles körű egyet­értés alakult ki a fejlesztési programot, s az iskola megújí­tását célzó törekvéseket ille­tően. Az idei tanév feladata, hogy a végrehajtási rendele­tek nyomán valamennyi intéz­mény elkészítse belső szabály­zatát. A tartalmi korszerűsítés természetesen már a törvény megszületése előtt is megindult. Egyebek között megkezdődött az általános iskolai tantervi tankönyvi korrekció, mintegy hetven iskolában beindult az ötéves technikusképzés, lépé­seket tettek a vállalatok, a gazdálkodó szervek és a szak­képzés kapcsolatának, a szá­mítástechnikai oktatásnak és az idegennyelv-tanításnak a fejlesztésére, s az egyetemek, főiskolák is kidolgozták önálló fejlesztési koncepcióikat. A legtöbb vitát nemcsak a pedagógusok között, hanem a társadalomban is a fejlesztés anyagi és személyi feltételei­nek kérdése váltotta ki. A köz­ismert gazdasági körülmények között különösen jelentős az a VII. ötéves tervi gazdasági-tár- sadalmi program, amely e fel­tételek megteremtését és biz­tosítását szolgálja. Ennek so­rán a következő időszakban mintegy négyezer általános is­kolai tanterem, mintegy 2300 középiskolai tanterem ' épül, bővülnek az iskolai műhelyek és kollégiumok, s folytatódnak a nagy egyetemi, főiskolai re­konstrukciók. Továbbra is gondot okoz a pedagógusok bérhelyzete: a gazdasági körülmények ugyan­is egyelőre nem teszik lehető­vé sem a közoktatásban, sem a felsőoktatásban a pedagó­gusok bérrendezését. A minisz­ter külön kitért a felsőoktatás­ban tapasztalható- ezzel kap­csolatos feszültségekre. Itt ja­vulást elsősorban csak akkor lehet elérni, ha az intézmé­nyek felmérik saját belső tar­talékaikat, s a kidolgozandó oktatói követelményrendszert összehangolják a bér- és lét­számgazdálkodással. A közok­tatás személyi feltételeinek ja­vítására már több intézkedés született, így az elmúlt évek­ben folyamatosan • növelték a pedaqóqusképzők felvételi ke­retszámát, s újabb épületek­kel, kihelyezett tagozatok léte­sítésével bővítik ezen intézmé­nyeket. A pedaqógusok mun­kakörülményeinek javítását szolaália az is. hoay már e tanévtől 300. 1990-ia pedig minteay 2500 pedaqóaus asz- szisztens látja maid el az is­kolák nem pedagógusi teen­dőit. A minőséai oktatás felé ve­zető út eayik jelentős állomá­saként szólt a miniszter a pe­dagógus-továbbképzés átfogó rendszeréről. Mint elmondta, ma a lehetőségekhez képest sajnálatosan kevesen vesznek részt ebben, .ezért is jelentős, hogy a tanácsoknál 1987 szep­temberétől külön béralap biz­tosítja majd az ezt elvégzők fi­zetésének emelését.

Next

/
Thumbnails
Contents