Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)
1986-12-06 / 335. szám
A sajtó ünnepén írta: Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője ünnepi nap a mai, még ha nem is jelzi piros betű a naptárban. Hatvannyolc esztendővel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg az első hazai kommunista orgánum, a Vörös Újság. Kiadását a nem sokkal előtte megalakult Kommunisták Magyarországi Pártjának Központi Bizottsága határozta el azzal a szándékkal, hogy az újság a magyar munkásosztályt a kizsákmányolás elleni harcra, a munkáshatalom kivívására szervezze és mozgósítsa. Az első lapszám kinyomtatását az esemény egyik résztvevője, Vágó Béla így idézte fel: „Óriási izgalom uralkodott közöttünk a pincében. Egy új lap. Új párt. . . Egyszerre a villannyal hajtott gép megáll. Az áram kimaradt. Kikapcsoltatták a szociáldemokraták és burzsoá szövetségeseik. László Jenő odafut a géphez, s kézzel hajtja. Kellner Sándor váltja fel, ő is hajtja a gépet. Mindannyian hajtottuk a gépet, amely lassan ejtegette a Vörös Újság első számait.” Az újság első szerkesztői és szerzői között voltak Kun Béla, Rudas László, Révai József és Szamuely Tibor. A lap példányszáma rövidesen tízezerre emelkedett, a Tanácsköztársaság ideje alatt mindvégig meghatározó szerepe volt a tömegek tájékoztatásában és mozgósításában, tettekre serkentésében. Az ellenforradalmi rendszer súlyos csapást mért a forradalmi sajtóra is. Vállaljuk és megőrizzük azok örökségét, akik a baloldal legális vagy illegális sajtójában, a bécsi vagy a moszkvai emigráció kiadványaiban a szocialista eszmék, a haladás hirdetői voltak a legkilátástalanabb, vészterhes időkben is. Tiszteljük azokat, akik — a Népszavától az 1942-ben megjelent illegális Szabad Népig — szószólói és bátor harcosai voltak a • népfront eszméinek, az antifasiszta küzdelemnek, népünk szabadságának, hazánk függetlenségének. Emlékezünk mártírjainkra: Somogyi Béla, Bacsó Béla, Bálint György, Rózsa Ferenc, Ságvári Endre, és mások már nem érhették meg a felszabadulás napját. Az ember számára a legdrágábbat, életüket áldozták az egyenlőtlen küzdelemben. Az azóta eltelt több mint négy évtizedben a magyar sajtó népünk felemelkedésének, szocialista társadalmi rendünk fejlődésének tevékeny részese lehetett. A szocialista sajtó, a tömegtáiékoztatás minden eszköze sokban segítette építőmunkánk meggyorsítását, a társadalom- és művelődéspolitikai feladatok véarehajtását. Hozzájárult a testvéri szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok elmélyítéséhez. Tekintélyes, rangos félként vett részt a békéért, a társadalmi haladásáért folyó nemzetközi küzdelem, a békés egymás mellett élés gyakran bonyolult kérdéseinek megvilágításában. A tájékoztatás eszközeinek valamelyike vagy éppen több formája is otthon van — kedves hozzátartozóként — minden magyar családnál. A rádiózás elterjedése hazánkban csaknem teljesnek mondható, a becslések szerint — mert erre már csak ez a mérési le- hetőséa van ■— 6 millió rádió- készülék van a lakosság tulajdonában. Napjainkban mintegy hárommillió családhoz jut el tv-műsor. A televízió a két fő- és körzeti adásaiban hetente már csaknem száz órán át sugároz műsort. Terjed a városi kábeltelevíziózás. Közel harminc helyen jelentkezik már rendszeresen a városi tv helyi stúdiója. Az év végére egymillió emberhez jut el városi kábeltelevízió műsora, s ez a szám gyorsan növekszik. A Magyar Rádió három központi és öt regionális programját heti 540 órás műsoridőben közvetíti. Jelenleg több mint 1700 időszaki lap jelenik meg nálunk, ezek mintegy 1 milliárd 500 millió példányban jutnak el az olva sókhoz. Nemcsak sajtónk szerkezetének, de egész társadalmunk demokratizmusának tükre az, hogy a pártlapokon kívül igen keresettek a szakszervezetek lapjai, folyóiratai. Közkedveltek a Hazafias Népfront, a Kommunista Ifjúsági • Szövetség, valamint a Magyar Nők Országos Tanácsának kiadványai. Saját lapjuk van a Magyarországon élő nemzetiségiek szövetségeinek. Valamennyi egyház és felekezet is saját újságokat jelentet meg, melyek — ideológiai különbségeink ellenére — hozzájárulnak a vallásos és nem vallásos emberek együttműködésének továbbfejlesztéséhez. Az évtizedek során a központi és a megyei napilapok a legolvasottabb tömeglapokká váltak. Együttes példányszámuk meghaladja a napi hárommilliót. Vegyünk például egy átlagos megyei lapot, amely 80—100 ezer példányban közvetíti a napi friss információkat, híreket — példányszámánál legalább háromszor több helyi olvasóhoz. Nemegyszer olyanokhoz, akiknek a megyei napilap az egyetlen Írott információforrás. A szocialista társadalom építése, a szocialista demokrácia fejlesztése, a népi-nemzeti egység, a közmegegyezés állandó erősítése magas színvonalú munkát követel a televíziótól, a rádiótól, a sajtótól. Ennek szellemében országgyűlésünk ez év március 20-án törvényt alkotott a sajtóról, a tájékoztatásról. Ez a szocialista törvény szerves folytatása az 1848. évi első magyar sajtótörvénynek. A Tanácsköztársaság valósította meg történelmünk során először a munkásosztály sajtójának szabadságát. A két világháború között — az ellenforradalom szolgálatába állítva a sajtót — már az 1914. évi sajtótörvénynek is számos rendelkezését hatályon kívül helyezték, illetve többször is módosították, elmélyítették, szigorították. A felszabadulást követően a sajtóval kapcsolatos jogszabályok a demokratikus, majd a szocialista átalakulás igényeit szolgálták. A szocialista sajtó- szabadság elvét 1949. évi alkotmányunk is kinyilvánította. A Magyar Szocialista Munkáspárt, hosszútávú tájékoztatáspolitikájának megfelelően — felszámolva a sajtó területén is kialakult torzulásokat — 1957- től folyamatosan igyekszik megújítani a tömegtájékoztatás tartalmát és szervezeti kereteit. Ez a rövid történelmi áttekintés is illusztrálja, hogy az országgyűlés legjobb hagyományainknak szellemében alkotta meg szocialista sajtótörvényünket. Mi a sajtótörvény legfőbb jellemzője? A törvény a sajtó feladatát az állampolgároknak a tájékozódáshoz való jogához kapcsolva határozza meg. Ezzel egyidejűleg megfogalmazza a tájékoztatók jogát és felelősségét is. Kifejeződik a törvényben, hogy a hazai és nemzetközi információkhoz jutást a nép, a lakosság természetes jogának tartjuk. Ennek érdekében a sajtóval szemben alapvető követelmény, hogy hiteles képet nyújtson hazánk politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életéről. Adjon hírt a nemzetközi élet eseményeiről, segítse elő a különböző országok és népek jobb megismerését, a kölcsönös megértést. Mutassa be a béke, a biztonság megóvása, valamint a társadalmi haladás érdekébe í kifejtett erőfeszítéseket. Nyilvánvaló, hogy a sajtó csak akkor fűd megfelelni hivatásának, ha hozzájut a feladatai ellátásához szükséges információkhoz. Szükséges tehát, hogy az állami és társadalmi szervezetek, az egyesületek, a vállalatok és intézmények folyamatosan tájékoztassák a közvéleményt a közérdekű kérdésekről. Kiindulópontunk az, hogy a tájékoztatás nem szívesség, nem valamiféle kegy gyakorlása. S ez az újságírókra éppúgy vonatkozik, mint az információt adókra. Nincsen olyan fontos kérdés — akár hazai dolgainkat, akár a nemzetközi eseményeket illetően — amelyekről hallgatni kellene, vagy a késleltetett tájékoztatás indokolt lenne. Nem véletlen, hogy az MSZMP XIII. kongresszusa is kiemelte a tájékoztatás felelősségét, a hiteles, gyors, pontos informálás jelentőségét. Az elmúlt évtizedekben, években országépítő politikánk hitelét az is erősítette, hogy az MSZMP őszintén szólt — az eredmények megemlítése mellett — a problémákról, a mind nagyobb követelményekről is. Az őszinteség, a nyíltság bizalmat kelt az emberekben. A bizalom pedig energiahordozó: a nyilvánosság az értékképző munka, a közéleti aktivitás, a szocialista demokrácia és a nemzeti egység javításának egyik hajtóereje. A sajtónak fontos szerepe van a közvélemény tükrözésében és formálásában. Nehezen beszélhetünk jól tájékozott közvélemény nélkül közmegegyezésről, nélküle elképzelhetetlen, hogy a társadalomban meglévő szándékok, erők egyirányba hassanak. Ez az önmagunkkal való szembenézés jellemezte pártunk Központi Bizottságának legutóbbi ülését is. A Központi Bizottság határozatának lényege az, hogy a népgazdaságot — az irányítástól a végrehajtásig terjedően — a XIII. kongresszuson elhatározott növekedési pályára állítsuk. Ez azt jelenti, hogy prioritást kell adnunk a szelektív élénkítésnek, az egyensúly erősítésének, az életszínvonal stabilitásától a társadalmi teljesítmények növeléséig. Hazánkban a legfontosabb feladat az elfogadott gazdaságpolitikai célok megvalósítását szolgáló szemléleti és cselekvési egység megteremtése, a társadalmi aktivitás kibontakoztatása. (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött a KIOSZ IX. országos küldöttgyűlése Pénteken a Budapest Kongresszusi Központban megkezdődött a Kisiparosok Országos Szervezetének IX. országos küldöttgyűlése. A tanácskozáson több mint 140 ezer kisiparost képviselő 280 küldött értékeli az előző küldöttgyűlés óta végzett munkát, és kijelöli az új, a megváltozott körülményekhez és a magasabb követelményekhez igazodó feladatokat. Az elnökségben foglalt helyet Ballai László, az MSZMP KB osztályvezetője, a kormány több tagja, valamint a párt- a társadalmi és az érdekképviseleti szervezetek számos vezetője. A megnyitó után megválasztották a küldöttgyűlés munkabizottságait, majd az országos választmány írásos beszámolójához Molnár József, a KIOSZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Elöljáróban megállapította, hogy az elmúlt öt esztendőben növekedett a kisiparosok megbecsülése, a kisipar a gazdasági élet fontos részévé vált. A kisiparosok által előállított termelési érték öt esztendő alatt csaknem megduplázódott, tavaly meghaladta az 56 milliárd forintot. A lakossági szolgáltatásoknak 60 százalékát kisiparosok látják el, ezen belül az építőpipari, javítási-karbantartási munkák közel 83 százalékát ők végzik. A szolgáltató- és felvevőhelyek, műhelyek nagy részét a kisipar üzemelteti. Az elmúlt öt esztendőben összesen 136 új kisipari szolgáltató létesítmény épült fel, 781 műhellyel, mintegy 25 ezer négyzetméteren. A szolgáltató hálózat bővülése jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy javuljon a kiszolgálás minősége, rövidüljenek a vállalási határidők. Folyó áron számítva 76 százalékkal növekedet^ az elmúlt 5 esztendőben a kisipari gép- járműjavító szolgáltatások, 65 százalékkal emelkedett az elektroakusztikai cikkek és háztartási gépek javításában végzett munkájuk értéke. Az úgynevezett hagyományos szolgáltatásokban is döntő a kisipar szerepe, itt azonban a növekedés szerényebb, mintegy 41 százalékos. Az áruválaszték bővítéséhez eredményesen járul hozzá a kisiparosok évi 2 milliárd forint értékű ipari árutermelő tevékenysége. A kisipari tevékenység technikai-műszaki feltételeinek fejlődése azonban elmarad a kívánatostól — hangsúlyozta a KIOSZ elnöke. A kisiparosok egy része korszerűtlen, elavult gépparkkal, egészségtelen műhelyekben dolgozik. A műszaki fejlesztésre több lehetőség is kínálkozik, ez évtől lehetővé vált például az állóeszköz-vásárlások adómentes elszámolása. A beruházás hagyományos forrása a hitelfelvétel. E területen kedvező változás következett be: az elmúlt öt esztendőben 18 500 kisiparos összesen 1,2 milliárd forint hitelt vett fel beruházásra, műszaki fejlesztésre. Az elmúlt öt esztendőben erősödött a kisiparosok közéleti tevékenysége, aktivitása. Tavaly csaknem 100 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. (Folytatás a 2. oldalon) Régi pécsi utcák: a Hegyalja utca és környéke Läufer László felvétele A magyar sajtó napja alkalmából tegnap Pécsett, a Magyar Lajos utca 1/A. számú épület homlokzatán lévő márványtáblánál koszorúzási ünnepséget rendezett a MUOSZ pécsi csoportja. Emlékezve Magyar Lajos pécsi újságíróra, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom, a kommunista .újságírás kiemelkedő harcosára. Maronka Csilla, a Pécsi Nemzeti Színház művésze Fenyő László: Hova lettek a költők? című versét mondta el. Ezután Wallinger Endre, a Dunántúli Napló főmunkatársa méltatta Magyar Lajos életútját, törhetetlen hitét és elkötelezett újságírói munkásságát. Ezután koszorút helyeztek el a márványtáblánál. Hétvége Javuló közműellátás Komlón (3. oldal) * Megtalálták a rést a piacon (5. oldal) * Fő az egészség (6. oldal) * Mire jó a csicsóka? (7. oldal) Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLIII. évfolyam, 335. szám 1986. december 6., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Koszorúzás a magyar sajtó napja alkalmából
