Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)
1986-12-29 / 357. szám
1986. december 29., hétfő Dunántúli napló 3 A városban /óbb az országos átlagnál Éjszaka ja postavonaton Az iskola északi homlokzata Zsákokba szortírozzák a csomagokat a postakocsi belsejében Éjfél előtt tíz-tizenöt perccel mán nincs nyüzsgés a Keleti pályaudvaron, bár azt se lehetne mondani, hogy a hatalmas csarnok teljesen kihalt. A vágányokon veszteglő külföldi vagonok mellett többen is ácsorognak, sétálgatnak. Van vendége az Utasellátó két mozgóárusának, a csendet időnként megtöri a hangosbemondó figyelmeztetése. Az előzetes információk alapján a budapest-pécsi postavonatnak éjfél körül itt kellene már lennie valamelyik vágányon. A bennfentesek azonban tudni vélik, hogy előző nap leesett hó miatt ezen az éjszakán — akárcsak az előzőn - minden késni fog. A csomag- szállító targonca mögött fázósan téblábolók egyike gyorsan el is ugrik valami innivalóért. Mire kabátja alatt az üvegekkel visszaér, a peronon már megkezdődött a helyezkedés. A fürge kis Zsukok, rakodóterükben a friss napilapokkal, sorokba rendeződnek. A kocsisor hol megáll, hol előrelendül, az egyik teherautó villogtat, a másik tolat. Negyven perc telik el a fagyos december éjszakából, mire halkan begördül a várt szerelvény. Felbőgnek a motorok, kinyílnak a vagonajtók, szinte másodperc alatt megélénkül minden. Valahonnan emberek kerülnek elő, a vonatablakból kiszűrődő fény megvilágítja a tele postazsákokat. A késés miatt mindenki ideges, a rakodók kapkodva dobálják az újság- kötegeket a zsákokba, az egyik túlterhelt járműről lepotyognak a csomagok. Tíz perccel a hivatalos indulási idő után még mindig a pályaudvaron veszteglünk. A kocsi belsejében lassan mozdulni sem lehet, mindent elfoglalnak a csomagok és a zsákok. Pedig a Nyugatiból kell még jönnie valamilyen szállítmánynak. Odakint a vagon mellett robbanásig feszült a helyzet. A' rakodásért felelős két postai dolgozó emelt hangon vitatkozik azon, hogy ki vállalja a késés ódiumát. Mindketten a másikat hibáztatják. Ám elhangzik egy mondat, amely némileg fényt derít a lényegre: a targoncák után több pótkocsit is köthetnének, több árut is szállíthatnának egyszerre a vonathoz, ha nem hiányozna egy bizonyos kapocs, amivel ez megoldható. Közben Kiss Lászlótól, a Mozgóposta osztály vezető-helyettesétől megtudom, hogy ilyenkor év végén a levél és a képeslap nyolc-tízszerese, a csomagforgalom pedig öt-hatszorosa a szokásosnak. Végre indulunk. A piroskocsis szerelvény elhagyja az állomást, a 77-es Mozgóposta ..legénysége" megkezdi a zsákok ürítését. Mindenkinek megvan a dolga. A zsákokat Lengyel József és Solti János bontogatja. A benne-talált leveleket, képeslapokat, Modovány Sándor és Smutku Zoltán szortírozza, az ajánlott küldeményeket, pénzesutalványokat, csomagszállítókat Molnár Károly, akinek ezen kívül a különféle- nyilvántartások készítése, az adminisztráció is feladata. Az ország különböző részeiből érkezett zsákokban a levelek kötegelve vannak, most településenként ismét szétrakják őket. A leveleseknek egyszerre kell figyelniük a helységnevet és az irányítószómot. Némelyiken alig olvasható a címzés, egyik-másikról hiányzik az irányítószám. A kézben tartott csomagból boszorkányos gyorsasággal röpködnek a levelek és a karácsonyi, újévi lapok a rekeszekbe — mielőtt a vonat az első állomásra ér, a „leosztással” illik végezni. A szerencse látszólag a postásoknak kedvez, vonatunkat húsz percre félreállítják Pest határában, sőt később is csak lépésben megyünk tovább. Smutku Zoltán 1959 óta utazik: — Szédülésig lehet osztani — mondja, miközben a kezéből boszorkányos gyorsasággal röpködnek a lapok. — Pécsig aligha fogunk pihenni. SárbogárPécs-Vasason az egykori szolgáltatóházban jelenleg nem üzemel a férfi- és női fodrászat, és a cipészműhely is zárva tart A peremkerületekről elmenekült a szolgáltatás A javulás lehetőségei dón megkapjuk az egész balatoni részt, talán még több lesz, mint a pesti. — A rendes műszak három emberből áll — kapcsolódik a beszélgetésbe Modovány Sándor, — Az egyik a raktárot kezeli, a másik rovatol, a harmadik a leveles. Ilyenkor karácsony előtt viszont kell az erősítés. A két leveles egymásnak háttal állva beszéd közben is dolgozik. Tíz—tizenöt perc után homlokukon apró verejtékcsep- pek jelennek meg, kezük szürkévé szineződik a lassan rárakódó szennyeződéstől. Az első állomás Pusztasza- bolcs. A vágányok mellett már várják a postavonatot. A levélzsákok, a csomagok felkerülnek a targoncára és máris indulunk tovább. Sórbogárdra 3 órakor érünk, de előbb a fiúk még „rávernek" egy kicsit. Senki sem panaszkodik, hogy fáradt, az arcok, a szemek azonban sokkal beszédesebbek. Az állomáson leadott hat zsáknyi anyag helyett tizenegyet kapunk. A pécsi, siklósi, harkányi, komlói, mohácsi, szigetvári leVélhalmok mellett egyre több a kisebb falvakba címzett küldemény. A színes lapok minden talpalatnyi helyet elfoglalnak, már tele vannak az asztalok, a polcok. Egy tehervonat miatt tíz percet állunk a szakályhőgyészj állomáson. Háromnegyed ötkor, amikor már Pécsett kellene- lennünk, végre beérünk Dombóvárra. A ki- és berakodás jó húsz percig eltart, mire befejeződik, ismét tele a vagon. Sőt most már egyik véA Köztársasági téri Általános Iskola Rét utca felőli oldalán húzódó repedés arról tanúskodik, hogy az épülettel nincs minden rendben. A falakon több helyen keletkeztek repedésék, a keleti oldalán pedig deformálódtak, kissé megcsavarodtak az épület- szárny hosszában végigfutó folyosók. Az épület károsodásának cka' a 'falak süllyedése. Az iskola kivitelezése 1962- ben fejeződött be. Az építés utáni 1-2 év alatt keletkezett süllyedési repedéseket, deformációkat látva a PTV-t bízták meg a mérések elvégzésével és kiértékelésével. A 1963 júniusától 1964 decemberéig végzett mérések alapján azt a következtetést vonták le, hogy a süllyedések mór gyakorlatilag lejátszódtak, a talaj konszolidálódott, károsodás nem következett be. 1980-tól hó romihavonként folytatták a méréseket. Az adatok szerint van olyan épügéből a másikba közlekedni sem lehet. Dombóvár és Pécs között minden a zsákokba kerül. Külön rakják az ajánlott leveleket, a pénzes utalványokat, a lottókat és a sima küldeményeket. A pénzzsákokat egy 'bilincsszerű. szerkezettel zárják le, a sima küldeményeket madzaggal kötik át. A zsákok nyakára helyezett színes papírcsíkok mesz- sziről jelzik, melyikben mi van. Lassan kiürülnek a fakkok, az asztalokról eltűnnek a levélkö- tegek. A somogyhárságyi zsákba 84 Népszabadság, a dencs- házaiba 20 Népsport ikerül, a magyarbólyi zsákot meg kell rázni, hogy a karácsonyi lapok beleférjenek. Rövid időre megállunk Szentlőrincen, de csak azért, hogy utána eddig nem tapasztalt expressz-sebességgel rohanjunk a végcél felé. Pontosan 6 óra, amikor a szerelvény begördül a pécsi főpályaudvarra. A nyitott ablakon friss levegő, izgatott hangok hatolnak be. — Majdnem elütöttek egy embert! — kiabál egy izgatott hang. — Miért jöttetek később? — szól be valaki, ám mire válaszra kerülhetne sor, pár méterrel tovább gurítják a vonatot. A sínek mellett autók és emberek tucatjai várakoznak, amikor kinyílnak az ajtók, valósággal nekiesnek a zsákoknak. Mindenki kapkod, akárcsak induláskor. A postavonat fáradt személyzete végre fellélegezhet, nehéz út volt és ha nincs ez a késés, talán nem is végeznek időre . . . Ferenci Demeter letrész, ahol 27 cm-es süllyedés következett be, a födém láthatóan deformálódott. A BARANYATERV szakembereinek 1985-ben elkészített Süllyed az iskola statikai szakvéleménye alapján megkezdődtek az épületen a megelőzési és helyre- állítási munkálatok. Az alagsorban elhelyezett közművezetékeket szakemberekkel ellenőriztették és a süllyedés következtében befeszülő részeket tehermentesítették. Eltávolították az épületről a Rét utca felüli udvari oldalon a dilatációt fedő beton'folat, mivel az már a vizsgálat idején is balesetveszélyes volt. A szak- vélemény szerint az épület mozgásának megszűnését sietPécsett a lakosság szolgáltatási ellátása az utóbbi években összességében javult, az országos átlagnál jobb. Ugyanakkor a város peremkerületeinek ellátásában gondok jelentkeztek. Ez számadatokkal is bizonyítható. A megyeszékhely 2800 kisiparosából 1700 végez lakossági szolgáltatást, közülük csupán 486 dolgozik a perem- kerületekben, ahol ezer lakosra tíz iparos jut. A nem magán- szektorban még rosszabb a helyzet: 49 szakemberrel végeznek szolgáltatást. Vasas, Hird, Gyárváros, Meszes, Újhegy, Kovácstelep, Pa- tacs, Nagyárpád, Postavölgy a városi lakosság csaknem felének ad otthont. Közülük Nagyárpád és Postavölgy remélhet viszonylag gyors javulást. 1990- ig 4000 fős városrészt alakítanak ki ezen a területen, s ezzel együtt egy 570 négyzetméter alapterületű szolgáltatóházat építenek ide tízmillió forintos beruházással. Mi lehetett az oka, hogy a peremkerületekből elmenekült a szolgáltatás? Jó tíz évvel ezelőttre kell visszanéznünk, amikor a Pécsi Városi Tanácstól kapott szolgólatfejlesztési alapból nőttek ki és fejlődtek az állami egységek, s hoztak létre — a peremkerületekben is — egy viszonylag jó szolgáltató hálózatot. Ez a fejlődés azonban megállt. A VI. ötéves tervben az e célra juttatott pénz már kevesebb, s csak a szintfenntartásra volt elegendő. Ennek következménye, hogy az utóbbi egy-két évben a perem- kerületekben megindult a szolgáltatások leépülése. Ez elsősorban a férfifodrászoknál, citetné, ha a megrokkant járdák és környékének vízelvezetését mielőbb megoldanák. Az elvégzett és az elvégzendő munkálatokra 500 000 forintot biztosított az iskola számára a Pécs Városi Tanács. A fent említett munkák azonban csak a közvetlen balesetveszély elkerülését és az épület állagának további rom- lását akadályozzák meg. Csatlakozva a BARANYATERV szakvéleményéhez, az 1986 áprilisában elkészült felmérés alapján a Mélyép—Komplex tervező és kivitelező gmk szakemberei is a következőket javasolják az épület helyrehozatalához: elengedhetetlen a részleges alapmegérősítés, a falakban és a födémben keletkezett deformációk javítása, a dilatációs hézagok felújítása, de megoldásra vár a víz- elvezetés és a szigetelés is. Az épületen végzendő munkálatok a jövő év tavaszától folytatódnak. K. E. pészeknél, ruhajavítóknál volt tapasztalható — tehát a műhelyhez kötött és a személyi szolgáltatásokat érintette. A műhelyeket vagy megszüntették, vagy azok a város központjába költöztek. Oka egyrészt a szolgáltatási alap megszűnése, másrészt az, hogy a vállalatoknak nem éri meg a szolgáltatás fenntartása. Nézzük ezek után a kisipart, amelynek helyzetéről Borsós István, a KIOSZ pécsi alapszervezetének titkára tájékoztat. 1984 előtt a mainál jóval kedvezőbb volt az adózási rendszer. A peremkerületekben a szolgáltatást kezdők mentességet kaptak, három évig nem kellett adót fizetniük. 1984-ben ez megszűnt. Ugyanekkor növekedtek a társadalombiztosítási terhek, s a főállású iparosok száma fokozatosan csökkenni kezdett. Ma ott tartunk, hogy a peremkerületek iparosainak nagy része nyugdíjas, vagy munkaviszony mellett gyakorolja szakmáját, nem kis részben kontárok látják el a tevékenységet. Szólnunk kell arról is, hogy a bérleti díiak ugyancsak megemelkedtek (1200 forint) négyzetméter/év), s előfordult nemegyszer, hogy az iparos a műhelybérét sem tudja kitermelni, következésképpen kénytelen tevékenységét feladni. A gmk-k némileg enyhítik a gondot, de csuoán egyharmaduk végez fogyasztási szolgáltatást. Mi a teendő a helvzet javítása érdekében? Először is egyenlő feltételeket kell teremteni az állami és kisipari szektor között. A kezdő iparosokat előre meghirdetett feltételek mellett adóalapcsökkentéssel kellene ösztönözni arra, hogy a peremkerületekben nyissanak műhelyt. Most már lehetőség van arra is, hogy ellátatlan területeken együttesen, egy helyen végezhető a kereskedői és ipari tevékenység — ezzel érhető el a helyiségek-többoldalú kihasználtsága. Fel kellene tárni például, hogy egy bizonyos területen üresen álló helyiség kihasználására milyen mód nyílik, vagy a lakosság közül kik azok, akik ipart vállalhatnak, akár saját házukban is. Azonkívül a jobb szervezéssel és koordinálással a meglévő adottságokat kevés pénzből is jobban ki lehet aknázni. A javaslatok kivitelezhetőek. A tanácsi, társadalmi és érdek- képviseleti szervek összefogásával a magánvállalkozókat oly módon célszerű ösztönözni, hogy saját pénzből hozzák létre a szolgáltató egységeket. Így a Pécsi Városi Tanácsnak csupán a tevékenységet kellene támogatnia. Óvári Zsuzsanna Indul a küldeményekkel megrakott targonca a pécsi főpályaudvaron lévő postahivatalhoz Läufer László felvételei
