Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)

1986-12-28 / 356. szám

1986. december 28., vasárnap Dunantüli napló 5 Veszélyben a koncert? Magyarország és a világ zeneszerető embereinek évek óta egyik legnagyobb élménye a Becsből közvetített újévi koncert. Az európai kultúra egyik fellegvárából, az osztrák fővárosból mindig nagyszerű bécsi zenét nagyszerű elő­adásban lehet hallani. A mos­tani koncertet is közvetíti a Magyar Televízió, mégpedig az 1-es csatornán 12.15-kor. A műsor: Johann Strauss: De­nevér nyitány, Anna-polka, Ki­rándulóvonat, Császárkerin­gő, Johann és Joseph Strauss: Pizzicato-polka, Johann Strauss: Perpetuum mobile, Tavaszi hangok, Mennydörgés és villámlás, Zsoképolka és a 'Kék Duna keringő. A hang­verseny érdekessége, hogy Her­bert von Karajan először ve­zényel újévi koncertet. A héten azonban bizonyta­lanná vált a koncert, mert 'Herbert von Karajon megbe­tegedett és Salzburgban gyógy­kezelik. A hír kissé elkedvet­lenítette a zenei világot, még- inkább az osztrák televíziót, hiszen az újévi koncert még Karajan nélkül is sokmillió schillinges közvetítési díjat hoz, s a 'legbiztosabb és leg­nagyobb osztrák kulturális üz­let. Karajant szombaton vizs­gálják meg ismét orvosai. Magyar méz - külföldön Jövőre az ideinél mintegy ezer tonnával több mézet dol­goz fel, s értékesít konvertibi­lis elszámolású piacokon a ter­melőszövetkezetek termékérté­kesítő közös vállalata, a TSZKER. A több és jobb minő­ségű termék előállítására a vállalat korszerűsítette a Csongrád megyei Bakson mű­ködő mézfeldolgozóját. A TSZKER élve saját export­jogával, illetve részben a Monimpex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével 1987- ben 7 ezer tonna méz export­ját tervezi. Többet küldenek az NSZK-ba, Ausztriába és Olasz­országba. Január közepén Ja­pánba indítanak útnak szál­lítmányt, miután a megrendelő az év közben átvett, mintegy 30 tonna áru minőségével elé­gedett veit, s legu‘óbb mór 4Ó0 tonnát kért a TSZKER-től. A nyers méz egy része az idei termésből való. Januártól az eddiginél is több termelővel kötnek átvételi szerződést. A méhészeket kedvezményben ré­szesítik: gyógyászati anyagok, eszközök és olcsó cukor jutta­tása mellett a méhek vándo­roltatásához szükséges jármű­vek fuvarköl'ségét is részben magukra vállalják. Jövőre a TSZKER néhány tagszövetkeze­te - például a tótkomlósi Vi­harsarok, a csóvolyi Egyetértés és a diósviszlói Kossuth Tsz — virágzásban lévő táblákat jelöl ki „méhlegelőül". Az iskola léte: megtartó erő Különleges munkahelyi pótlékot fizetnek az aprófalvak pedagógusainak Baranya úgynevezett apró­falvas megye: 291 községe kö­zül 184-ben 500 vagy annál kevesebb a lakók száma. 187 faluban nincsen óvoda, 174- ben nincs iskola. Sok telepü­lésen azonban, ahol megma­radt az. alsó tagozat és az óvoda, ma is dolgoznak óvó­nők, tanítók, tanítónők -nem egyszer igen nehéz körülmé­nyek között, ahogy a panellé vált szakkifejezés mondja : hát­rányos helyzetben. A hátrányos helyzetű falvak segítésére, a körülmények ja­vítására sok határozat szüle­tett: kis falvak fakói most már tetteket várnak. Ilyen tett, hogy a Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elhatá­rozta több kistelepülésen dol­gozó pedagógus bérének fel­emelését egy különleges mun­kahelyi pótlék bevezetésével. Az iskola léte ugyanis növeli a falu megtartó erejét, és szá­mos más intézkedéssel együtt ez a pótlék is erősíteni sze­retné azt a törekvést, hogy megmaradjon az iskola; azott tanító pedagógusok számára komfortosabbá válik az élet, könnyebbé válik anyagi hely­zetük. A nehéz munkahelyi körül­mények, a hátrányos helyzet elismeréseként ugyanis lehe­tőség van arra, hogy a 13/ 1984. (VII. 22.) ÁBMH sz. ren­delet alapján különleges mun­kahelyi pótlékot fizessen a munkáltató. A művelődésügyi osztály előterjesztése alapján a vb ezt fogadta el: havi 500 forint pótlékot kapnak (1987. április 1-től) a kis falvakban dolgozó tanítók, óvónők — a pótlékot csak képesített peda­gógusok kaphatják. Harmincöt településen 54 óvónőt és 76 tanítót érint ez az emelés, amelyet a Baranya Megyei Tanács saját tartalékából fe­dez: Baranya ezzel a kezde­ményezéssel különben orszá­gosan egyedülálló. A kistelepülésen dolgozó 130 pedagógus — az egyéb pótlé­kokkal együtt — az emelés után valamivel a megye taní­tói fizetésének (4700 forint) átlaga fölé emelkedik. A béremelés önmagában nem jelent megoldást, szük­séges, hogy a helyi tanácsok például a pedagógus szolgá­lati lakások építésében, óta la. k ítá só ban, 'kom fo rtos ítá sába n az eddigieknél többet tegye­nek. Szükség van a munkakö­rülmények általános javításá­ra éppen úgy, mint az iskolai felszerelések, szemléltető esz­közök színvonalának emelésé­re. A megyei tanács például 100 ezer forintot adott a Mo­ziüzemi Vállalatnak arra a cél­ra, hogy a falusi mozikat he­lyettesítő videókat az iskolák is használhassák oktatási cél­ra. Ugyanakkor kéri a tanács a 'helyi termelőszövetkezeteket arra is, hogy támogassák a pe­dagógusokat az illetményföl­dek megművelésében. G. T. Tanácsok szilveszterre Néhány nap múlva szilvesz­ter, és sokan várnak vendé­geket. Varga Csabáné, a Me­csek Aruház dekorációsa ah­hoz adott tanácsokat, milyen legyen a vendégváró lakás, mire ügyeljenek a háziasszo­nyok az ünnepi asztal meg­térítésénél. Az alapos takarítás után 'igyekszünk annyira úgy átala­kít: 'i a lakást, hogy legyen egy étkező-, egy csendes be­szélgető- és egy zenés-táncos sarok. Valamennyi helyszín azonban különböző hangula­tot, díszítést kíván. A részek elosztásánál ügyel­jünk arra, hogy a szoba ne le­gyen bútorraktár! Felfrissíthet­jük a lakást a cserepes növé­nyek újszerű elrendezésével is. Szilveszter lévén fő díszítő­elem a szerpentin, a csillogó, szétnyitható papírdísz, a gir­land. ízlés szerint dekorálha­tunk eltérő színekkel, formák­kal vagy egyforma összeállítá­sokkal: A díszítésből kerüljön mindig az asztalra, a szerpen­tinből a nyakunkba, a virág­ból a hajunkba, az övünkbe vagy a ruhánkra. A beszélge­tő sarokban találó a rejtett fény — egy bútor mögül vilá­gító lámpa — amely kiemeli a szoba egy részét, és különös hangulata van a padlóra he­lyezett fényforrásnak is. Amíg a vacsorához erősebb világí­tásra van szükség, a táncnál hangulatos lehet egy-egy pa­pírlampion; akár az ötletesen elhelyezett karácsonyfaégő-sor is. Minden családban adott az étkészlet, így annak mintázata- és színe szerint kell megvá­lasztani a térítőt és a kiegé­szítőket. Én otthon fehér da- maszt abrosszal terítek, mert az étkészletünk narancssárgo virágokkal díszített fehér ar- kopál. Ehhez sötétzöld gyer­tyák és narancssárga szalvéta illik. A szalvétát sokfélekép­pen teríthetjük az asztalra. Én például szétrázva, majd lazán összefogva a kristálypoharak­ba rakom, de lehet hajtogatni a villa fogai közé, vagy szal­vétagyűrűbe húzni. Mindig kell hogy legyen az asztalon valamilyen virág. Olcsó, egyszerű, de mutatós a fagyöngy, a fenyőág meg­szórva kevés konfettivel. Én a gyertyából, fenyőgalyból és ke­vés ciklámenből csinálok üveg­tálkába kompozíciót. A gyer­tya nemcsak hangulatos, de fanyar füstjével semlegesíti az étel^agot és elnyeli a ciga­rettafüstöt is. Végül éjfélkor asztalra kerülő pezsgős poha­rakat is díszíthetjük a nyakára kötött szerpentindarabkával. Nő az érdeklődés az otthon tartható állatok iránt Plazzeriáno Ervin tenyésztő — kacagó gerlével. Egy kedves perzsacica a kiállításon. Fotó: Sági Tamás Galambok a gimnáziumban Másfél-kétszáznyi galamb gubbasztott a tegnap kora délelőtti hidegben a megyei bíróság párkányokkal tagolt Széchenyi téri homlokzatán. A tér másik oldalán plakát állí­totta meg a járókelőket: ga­lamb-, díszmadár-, diszmacska- és kisállatkiállítás nyílt délután 2 órakor a Nagy Lajos Gimná­ziumban. Egyre sűrűbben találkozunk ilyen bemutatókkal, ami részint a különböző, otthonokban tartható állatok iránti érdeklő­dés szélesedését jelzi, más­részt azt, hogy egyre többen foglalkoznak tenyésztésükkel már olyan szinten, hogy kiállí­tásokra érdemes egyedekhez jutnak. Van a tegnap nyílt — ma és holnap is megtekinthe­tő - rendezvénynek még egy apropója: most mutatkozik be először nyilvánosan a Mecsek Galamb- és Kisállattenyésztő A z erdős, dombos Zselic- b^n fekvő Szentlászló la­kói valamennyien tud­ják, hogy éjszakai nyugalmukra igen régi idők óta éjjeliőr vi­gyázott. Volt azonban az esz­tendőben két olyan nap, ami­kor nemcsak az éjjeliőr felelt a falu békéjéért, hanem a plé­bániát, a tanító, a jegyző, va­lamint a bíró lakását külön is őrizte egy-egy bátor ember. Karácsony és szilveszter napján este 10 órára mindegyik őr megjelent kijelölt helyén, ahol egy-egy üveg bor, hurka vagy' kolbász, kenyér, mákos vagy diós kalács várta, és hajnalig vigyázott a ház nyugalmára. Hogy pontosan mikor kezdő­dött Szentlászlón az éjszakai külön őrködés? Az egyetlen ember, aki ismeri ennek a ha­gyománynak eredetét, az a leg­utolsó kisbíró. Ö még öreg­anyjától hallotta a történetet... A falu német lakosainak ide- Löltözésekor az erdők egészen körülvették a házakat. Mivel onnét mindenféle emberek A falu békéje megközelíthették a falut, gon­doskodni kellett éjszakai őrzé­séről. Akkor főként a lovak el­lopása volt gyakori, s az álmá­ból föllármázott falu nemegy­szer űzte el a lótolvajokat. 1848 előtt, de azután is, hol itt, hol ott jelentek meg rablók, néha egész bandák. Kirabolták ezek az uradalmi gazdatisztet, a kocsmárost, a papot, a bírót, vagy a tanítót, mindenütt, ahol pénzt, vagyont vagy élelmet sejtettek. A vósárosbéci Patkó bandájától tarthatott itt a kör­nyék minden faluja. Ez ölte meg Czapf Gottfriedet, a mozs- gói plébánost, de rabolt So- mogyhárságyon, Boldogasz- szonyfán, Szülőkben, Szentdé- nesen, Istvándiban és ki tudná fölsorolni, hogy még hol. Hogy régebben történt-e vagy Patkó rablóbandája idejé­ben, nem tudni. A nép már ha­zaért az éjféli miséről, a falu sötétségbe borult, aludni tért. Az öreg papot is hamarosan el­nyomta az álom. A plébániára ekkor belopakodtak a betyá­rok. A szentlászlói pap soha nem volt gazdag ember, a be­tyárok pénzt, kincset, de még ruhát is hiába kerestek. Élelmet is alig találtak: csak szalonna, füstölt hús, kenyér és hagyma akadt. A papot leküldték a pin­cébe, hogy hozza tele borral a korsót. Aztán asztalhoz ültek. Mivel dühösek voltak a papra, fölzavarták a padlásra úgy, ahogy az ágyból kirángatták. • Hogy meddig tartott látoga­tásuk, nem tudta meg soha senki. Amilyen észrevétlenül jöt­tek, ugyanúgy távoztak még az éj sötétjében. A papot másnap reggel a sekrestyés találta meg a pad­láson. Nem volt bátorsága le­jönni, mert azt hitte, hogy a betyárok még nem távoztak el. Vacogott az öreg a hidegtől, hiszen kemény tél volt. Hogy nem betegedett meg, azt an­nak köszönhette, hogy leg­alább néhány üres zsák akadt ott az éj folyamán és azokkal betakarózhatott. A z esküdtek a bíróval ek­kor elhatározták, hogy karácsony éc szilveszter éjszakájára ezentúl a pap, a kántor, a jegyző és a bíró há­zát egy-egy olyan embernek kell őriznie, aki nem fél a rab­lóktól. Sem a betyárok, sem mások miatt nem volt békétlen azóta az említett két éjszaka. (Adatközlő: Freifogel János, volt szentlászlói lakos.) Dr. Vargha Károly Egyesület, amely szeptember­ben alakult meg. A másik ren­dező a Mecseki Kultúrpark Díszmacska Szakköre. Ha elsőként a galambokat említettük, szóljunk ezekről, pontosabban a postagalam­bokról. Egyik legjelesebb pécsi tenyésztőjük, Bencze József némi keserűséggel mondta: egyre több az eltűnő galamb, régebben a megpihent mada­rakat más tenyésztők megetet- ték-itatták, jelezték, hogy az állat náluk járt, majd tovább­engedték. Ma már sokan meg­tartják az ilyen vendégeket... Pedig nagy értékről van szó: egy jó teljesítményű galamb­pár 20-30 000 forintba kerül. Valóban elképesztő teljesítmé­nyekről hallani: 8-10 000 kilo­métert repült postagalambok­ról, vagy olyan magasröptű faj­tákról, amelyek csapatával 10 000 méter magasan talál­koztak repülők. Szieberth Mihály, az emlí­tett egyesület titkára azt is el­mondta, hogy külföldön komo­lyan díjazzák a különböző ver­senyeken a legjobb madara­kat: áutót, hétvégi telket lehet például Belgiumban nyerni. Itt most nem lesz verseny, ha csak a látvány élményét nem te­kintjük nyereségnek. Minden­esetre a két ünnep közötti na­pokon és elsősorban a kisgye­rekekre gondolva rendezett ki­állítást - amelyet dr. Fülöß Ist­ván, a Magyar Állatkertek Szövetségének elnöke nyitott meg — érdemes meglátogatni. Verseny­felajánlás Baranyában elsőként a Pécsi ÁFÉSZ csatlakozott a felhíváshoz A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának tiszteletére hazánkban több vállalat munkaverseny-vállalást tett. E kezdeményezéseket a SZOT titkársága örömmel fo­gadta és támogatja. Baranya megyében elsőként a jubileumi munkaversenyhez a Pécsi Afész csatlakozott. Vál­lalták, hogy a hálózatfejleszté­si és a rekonstrukciós program­jukat folytatják és vidéki egy­ségeikben jbvítják a vásárlási körülményeket. A kistelepülése­ken a vásárlóközönség számá­ra előjegyzéssel megrendelés alapján beszerzik és kiszállít­ják a tartós fogyasztási cikke­ket (tv, hűtőszekrény, hűtőlá­da, automata mosógép, vil­lanytűzhely . . .). Gondoskod­nak arról is, hogy a keresett napi cikkekből szélesebb áru­választékot - az olcsóbbtól a drágábbig - juttassanak el "a vásárlóknak. A jövőben még nagyobb figyelmet fordítanak a magán­erős építkezők segítésére. A szükséges áruféleségeket — a csempétől a padlóburkolóig és a különböző szerelvényekig — a pécsi Szuperett áruházban biztosítják nagy választékban. Űj aszfalt és tetőszigetelő anyag A Zalai Kőolajipari Vállalat és a Zalaegerszegi Közúti Épí­tő Vállalat több kutatóintézet­tel együttműködve újfajta bi­tómén előállításán dolgozik. A terméknek alkalmasnak kell lennie olyan vékonyaszfalt ké­szítésére, amiből 2-4 centimé­ter vastagságú réteg felel meg a hagyományos 10-12 centi- méteres útburkolatnak. Ezzel, a számítások szerint,. 30—40 száza lékos köl ts ég meg ta kari ­tás érhető el, A Zalaegerszegi Bitumengyárban előállított bi­tumennel tíz különböző útsza­kaszon végezték el a kísérleti aszfaltozást az idén, s most azt vizsgálják, hogyan viseli el a forgalmat a vékonyaszfalt. IFagyöngy és fenyőág

Next

/
Thumbnails
Contents