Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)
1986-12-24 / 353. szám
e Dunántúli napló 1986. december 24., szerda „Mondják már, visszajön ide az Izsák?" — Egy idős hölgy kérdezi ezt, amikor Radó Józseffel, az UNIBER osztályvezetőjével és Holler János műszaki ellenőrrel éppen arról beszélünk a Széchenyi tér 8. melletti keskeny ajtónál, hogy visszakerül-e a fölötte levő íves mezőbe a Pallas Athénét ábrázoló kis relief. A két nemleges válasz a hölgyet is lehangolja, engem is. Öt az, hogy az Izsák ide már soha nem jön vissza, hiszen az ide- gennyelvű könyvesbolt kerül a helyére. Engem a relief szomorú sorsa. Másnap azért jobb kedvre hangolódöm, hiszen megtudom: igenis visszakerül Athéné, csak előbb ki kell javítani . . . Amióta eltűntek a palánkok az „elefántos tömb" homlokzatának három oldala elől, s végre látni, mi történt itt az elmúlt években, megnőtt iránta az érdeklődés. Meg-meg- állnak előtte a pécsiek, akár . annak idején a mégszépült városháza előtt és elismerő megjegyzéseket tesznek. Az udvart a november 29-i rövid nyitvatartás alatt elözönlötték, •azóta a Széchenyi tér .8-as kapun lépnek be körülnézni. A Dunántúli Napló elmúlt években megjelent híradásaiból tudni, hogy művészetek hátáridők jelentek meg, melyek közül az 1986 végi lett az igazi. Viszontagságos egy tömb. Múltja a 18. században gyökerezik, átcsapott fölötte az utóbbi fél évszázad nagy „modernizálási" hulláma, de ettől nem lett modern, csak más. A lakások benne elavultak, s egyetlen vonzerejük lehetett, hogy a Széchenyi térre nyíltak az ablakok. Az udvaron patkányok futkostak, az üzletek nem voltak igazán vonzóak, a roskatagság általános érvényű volt föld alatt és föld felett. Most minden valóban más. Minden új, minden masszív, föld alatt és föld felett, és minimum két évszázad biztosított az új életformák számára. Az udvar Azzá lett, amilyennek látni szeretnénk sok más belvárosi udvart. Igazából még nem kész: itt-ott hiányzik a burkolat, de állnak a karos lámpák, amelyek meghatározó díszítőelemek lettek itt. Meg az ide bejött barna pirogránit nyíláskeretek. Ezeknek sokan nem örülnek, az IBUSZ-nál sem tudták megszeretni. Három kapu vezet az udvarba, díszesek, áttörtek, s azt szolgálják, hogy az udvar akkor is nyitott leA ház - várhatóan a jövő év nyarára megvalósuló - jövőjéről ... Első nyilvános szereplése júniusban, az országos műemléki konferencia alkalmából rendezendő kiállítás lesz. A művészetek háza a szándék szerint ugyanúgy lesz a Pécsett élő 300-nál több íróé, zenészé, képzőművészé és építészé (a szín- és táncművészek otthona a Kamaraszínház új épületében van), mint a Mecsek-oldali „Vasváry-te- lep”, azaz a PAB-székház lett a tudósoké. Itt alkalmanként a közönséggel is találkozhatnak, bár nem lesz egy teljesen nyitott ház. Itt kap majd helyet a képző- és iparművészeti lektorátus megyei kirendeltsége, ide költözik az idegennyelvű könyvesbolt, a lila házban pedig egy csöppnyi üzletben a Könyvértékesítő Vállalat könyvesboltja helyezkedik el, ahol a Pannónia-könyveket árusít- , ják majd más, exkluzív művészeti kiadványok társaságában. A Hild-kapus ház Nevezzük így a Széchenyi tér 7-et, melynek a visszakerült erkélyén a várost ért elismerés névadója, Hild János emlékét idéző Trischler Ferenc készítette portré-dombormű van, s za, áruház stb. lesz itt. Most úgy véltük, a befejezés küszöbén érdemes bemutatnunk a belvárosi rehabilitáció első gyermekét. Régi történet A történet, amely most majd befejeződik, hogy újnak adja át a helyét, a 70-es évek elején (vagy még korábban) kezdődött. A Dunántúli Naplóban 1972. január 5-én megjelent egy ilyen című híradás: „A város központjában márciusban leiavatják Pécs Művész- klubját." Ebben- az optimizmust árasztó kis írásban olvassuk: „Az ún. elefántos tömböt (egy másik koncepcióval ellentétben) nem bontják le, hanem mint a történelmi városközpot egyik jellegzetes épületegyüttesében — tömbrekonstrukcióval - kulturális-idegenforgalmi középületet alakítanak ki. Mellette szólnak a gazdaságossági és ésszerűségi szempontok is." A következő években számtalanszor megfordultam a tömbben. Alatta is. Óriási, mára már nagyrészt a belváros szolgálatába állított pincerendszer hálózta be, ami akkoriban ugyancsak félelmetes volt, s mint 1974 elején történt, rettenetes is tudott lenni: január 6-án a Tünde előtt egy teherautó mögött szakadt le az úttest, egy tavaszj éjszakán pedig az elefántos-ház roggyant meg oly életveszélyesen, hogy pánikszerűen ki is kellett üríteni. Utána az étterem hosszú ideig bányavágatra hasonlított a sűrű védőácsolat révén. Ez tartotta állva a házat, míg a 70-es évek végén hozzákezdhettek a felújításához. Ekkor indult a többéves folyamat, melynek során új meg új hagyen, amikor valójában — az éjszakai órákban — zárva lesz. Lágy hullámívű vonal választja ketté a teret, az északi rész egy méterrel magasabban van, ez a szintkülönbség alkalmi rendezvények színhelyéül kínálja az egészet. Egy harmadik szint: a négy, félköríves lépcsősor, amely a Tünde áruházhoz, a butikjaihoz vezet. A művészetek háza Valamikor — még egy esztendeje is — hatalmas FTC betűk ékeskedtek az észak falé néző tetőn, s emlékszem, hogy a homlokzat IBUSZ melletti töréspontján az elsőemeleti osztópárkányon óriási guanótömb lógott egyszer veszedelmesen a járókelők feje fölött. A homlokzatfelújítás hónapjai alatt elriasztott galambok visz- szatelepedtek, látszik is már ennek a következménye. Érdemes lenne godolkodni azon, miképpen lehetne megszabadítani a piszkítás eme eleven forrásától a frissen felújítptt házakat. Ez a nagy, sárgára festett kétemeletes ház ad majd otthont a művészeti szövetségek pécsi, baranyai, dél-dunántúli csoportjainak. Az általános felújítás is ezt a célt szolgálta, s ezért is csatolták hozzá a Jókai téri, harsánylilára festett, ún, romantikus házacskát. Ide nyúlik át a ház legnagyobb helyisége, az előadóterem. Lesz persze még egy-két nagyobb méretű helyiség a szükséges sok kisebb szoba mellett, s lesz egy galériás könyvtárterem is. A legnagyobb attrakció kétségkívül a Széchenyi tér 7. sz. ház tetőteréből formált kiállítóterem lesz: a vörösfenyőből készült pompás későbarokk faszerkezet a maga teljes valóságában érvényesülhet majd. m a® melynek a kapualjában látható a Hild-díj odaítélését megörökítő márványtábla. E kapualjból is fel léhet menni (a művészetek háza megkerülésével) a tetőgalériába. A lépcső egykor csak az első emeletig vezetett, a mostani folytatásról - mert oly remekül sikerült — nem lehet megmondani, hol kezdődik. A ház eme' * Az udvar ma még csendes leti helyiségeiben találta meg pár éve Somorjai Selisette falkutató a kétsétegű, különleges falfestést. Most a Művészeti Alap restaurátorai dolgoznak rajtuk. Fekete Juditot figyelem: türelmes, igen aprólékos munkával veregeti le a felső, tájképeket ábrázoló 19. század eleji falfestményekről az évszázados festékrétegeket a dokumentálhatóság végett. Ha ez megtörtént, leverik a másfél centis vakolatréteget, amely jobbára .még fedi az értékesebb 18. századi ornamentális falfestményeket. Ennek a restaurálásával a jövő nyárra kell készért lenni, az itt levő négy helyiségből a megye és a város reprenzentatív fogadótermei lesznek. A földszintre visz- szaköltözik a Virág cukrászda, a kapu másik oldalán az Amfora bemutatóterme lesz. Tünde női divatház Amikor azon az 1983-as nyári vasárnap délután nekiszá- guldott a saroknak a Mecsekről lezúduló autóbusz, még éppen létezett a Tünde női divatüzlet. Meg a Bruhács köszörűs, a Terliszter mintabolt, az Eozinbolt... És egy csöppnyi udvar, ahol a körfolyosót vasLépcsők és rácsok kos kőkonzolok tartották, s ahonnan le lehetett járni az alvilágba. Aki ebbe az udvarba belépett, mintha kilépett volna a Széchenyi térről Pécs valamelyik ódon külvárosába. Most a „Tünde női divatház" készülődik itt megszületni. Valamikor a Tünde és az Elegancia együtt 416 négyzetmétert foglalt el, az új áruház bruttó clapterülete 1200 négyzetméter lesz, aminek minden von- zatával együtt az az ára, hogy a Belvárosi Áruházból nem mostanában lesz az a rég eltervezett, szép, nagy, korszerű áruház. A MERUKER itt költe- kezte ki magát. Háromszintes lesz ez a „műemlékáruház", ahogy Szivler Jázselné szervezési osztályvezető aposztrofálja az újdonságot. „Épitészeti- leg és esztétikailag igen értékes és egyedülálló, de hogy kereskedelmi szempontból mit, jelent majd a működtetése, azt már kezdjük érezni" — mondja. Tágas és szűk terek váltogatják egymást, az első emeleten az egykori lakóház zsalugáte- res ablakai vannak — áruház számára merőben szokatlanok, amit a berendezésnél sem lehet figyelmen kívül hagyni. „El kellett felejtenünk — folytatja — azt a szervezési módot, hogy hány négyzetméteren hány ember árul, és mijyen hatékonysággal. Itt sok ember kell, és nem mindegy, hogy milyen. Sok szép ember kell, hiszen a földszinti eladók plJ állandóan a kirakatban lesznek." S hogy. milyen is lesz? • A régi Tündét, kérem, tessék elfelejteni, itt minden más lesz, még a lépcső is megfordult. De az udvart idézi, hogy a földszinttől a tetőig belátható a tér, s hogy az első emeleti födém alatt ott láthatók az említett konzolok. A vevő a Széchenyi térről és a Jókai térről jön be, az áru ugyanitt egy keskeny ajtón, s a szépen formált liften jut fel az emeletekre, a tetőtér Széchenyi téri oldalán leendő raktárba. Az áruház a nőké lesz, tetőtől talpig felöltözteti hölgyeinket, s e célt szolgálja a három, udvarra nyíló butik is.. Sok meglepetést készítenek elő, de ezekről — érthetően — ma még nem szívesen beszélnek. Arról viszont igen, hogy a lépcső mögött egy kerámia kútfigura lesz, Füzes Zsuzsa keramikusművész kapott rá_— az egyéb kerámiadíszekkel együtt - megbízást, s hogy . a rézműves munkákat Bicsár Vendel ötvösművész készíti, s hogy a belső építész Vida Gyula. Nyitás? Nőnapra szerették volna, de most már azon vívódnak: április 4. vagy május 1. Hársfai István Elszámolás A Megyei Pórtbizottsóg a legutóbbi ülésén áttekintette, hogyan hajtotta végre 1986. évi munkatervét, melyek a XIII. kongresszus óta végzett munka legfontosabb tapasztalatai. A számbavétel, az elszámolás legfontosabb része, annak mérlegre tevése volt, hogy a gazdasági feladatok teljesítése terén mit mutat az év vége, hogyan működtek közre irányító és segítő tevékenységükkel a célok elérése érdekében a pártszervek? Melyek az ez évi folyamatok fő jellemzői? A megye ipara, több évi mérséklődés után, valamelyest növelte termelését, ebben a gépipar és az építő- anyagipar játssza a fő szerepet. Továbbra is gondok vannak a széntermelés jelentős csökkenése, a könnyűipari termelés további méitséklődése következtében. Mérséklődtek az építési-szerelési teljesítmények. Ugyanakkor javultak a munkaigényes fenntartási és felújítási munkák, több lett a határidő előtti létesítményátadás, jobb a szerződéses fegyelem, a gazdálkodás stabilitása. Az év során üzembe helyezett legfontosabb beruházások rövid áttekintése is meggyőz erről a megállapításról. A legtekintélyesebbek ezek közül a Pécsi Szénelőkészítő, a Pécsi Hőerőmű rekonstrukciójának II. üteme, a Pécsi Dohánygyár gyártócsarnoka, az új közép- hullámú rádióadó, a pécsi Lenin-téri autóbusz decent- rum, a pécsi déli összekötő út, mintegy 2600 új lakás, közel 60 új iskolai ősz- ‘ tályterem, több mint 200 új óvodai férőhely. A mezőgazdaságban a növénytermesztés eredményei kisebb mértékben, az állattenyésztésé nagyobban megháladiák az elmúlt évit. Az 1984-es kiemelkedő termelést, két aszályos év után, nem sikerült megismételni, de az elért eredmények országos összehasonlításában is kiemelkedő- ek. Az anyagi szolgáltatásokban javuló a tendencia. Ezt szolgálják az említett beruházások, az 57-es új út, az új rdióadó, de biztató, hogy túljegyezték a pécsi telefonkötvényt, a tervezettnél jobban nőtt a kereskedelmi • forgalom, mérséklődtek a mennyiségi hiányok, jobb lett a választék, javult a falvak ellátása. Tehát sok minden megvalósult a tervekből, a gondok, nehézségek ellenére is. Ehhez jelentősen hozzá- • járult a gazdaságban működő pártszervek munkájának konkrétsága. A gazdaságpolitikai törekvések határozottabb érvényesülése azonban a jövőben azt igényli, hogy nagyobb figyelmet kapjon a helyi folyamatokhoz való alkalmazkodás, a kezdeményezés, a vállalkozás támogatása. Az 1987. évi munkaterv kidolgozásánál a,párt- bizottság ezeket a tapasztalatokat messzemenően figyelembe vette, megismerése után a .pórtszervek pontosan kialakíthatják majd saját feladataikat, hogy a jövő évben a kívánt céloknak megfelelően fejlődjön megyénk gazdasága. M. E.
