Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)
1986-12-24 / 353. szám
Világ proletárjai, egyesülfetek! XLIII. évfolyam, 353. szám 1986. december 24., szerda Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja JHímhiL kedves dnauíiikncik baLLöty, békb kutdesiuu/i ilmiepeket kívánunk! A Hild-kapu Pécsett, a Széchenyi téren Két újDuna-híd Megkezdik az MO-ás autóút építését Magyar—szovjet kormányfői tárgyalások Lázár György és Nyikolaj Rizskov moszkvai munkamegbeszélése (Telefotó: TASZSZ—MTI-KS-DN) Élénkebb gazdasági együttműködést! Bővülnek a kölcsönös szállítások Hosszú távon biztosítják Magyarország földgázellátását Húszéves fejlesztési koncepciót dolgoznak ki Tegnap a Budapest Kongresszusi Központban kihirdették az MO-ás autóút világbanki pályázatának eredményét, és meg-'"' kötötték a fővállalkozói szerződéseket. Az MO-ás autóút első szakaszának megépítésére, melyre a Világbank nyújt mintegy 30 millió dolláros hitelt, nemzetközi pályázatot írtak ki. Tizenhárom cég nyújtotta be pályázatát. A szakmai zsűri döntése szerint a legkedvezőbb ajánlatokat magyar pályázók tették; az útépítési munkákat az Aszfaltútépítő Vállalat, az autópályához tartozó két Duna-híd megépítését a Hídépítő Vállalat nyerte el. A magyar bíráló bizottság döntését a Világbank fenntartás nélkül elfogadta. A szerződések aláírásával lehetőség nyílik arra, hogy az út- és hídépítési munkák már a kora tavasszal megkezdődjenek. Az első 15 kilométeres szakasz a 6-os számú főutat köti össze az M5-ös autópályával. Az összesen mintegy 4,3 milliárd forintos beruházás két Duna- híd megépítését is tartalmazza. Az első ütemben négysávos félautópályaként építik meg ezt az útszakaszt, lehetőséget hagyva arra, hogy a későbbiekben kétszer háromsávosra bővíthessék. A tervek szerint az építkezés 1990 végéig befejeződik. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden a Kremlben megbeszélést folytatott Nyikolaj Rizskovval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével. A tárgyalások során a fő figyelmet Magyarország és a Szovjetunió együttműködésének a legközelebbi években és hosszabb távon történő fejlesztésére fordították. Megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok töretlenül és lendületesen fejlődnék a marxizmus-leniniz- mus és a szocialista internacionalizmus elvei, alapján, s teljes egységben van Magyar- ország és a Szovjetunió elvi irányvonalának megvalósításában, amely testvéri barátságuk és mindenoldalú együttműködésük további erősítésére irányul a két ország népeinek érdekében. A kormányfők megkülönböztetett figyelmet szenteltek a legfelső szinten elért megállapodások végrehajtására irányuló konkrét intézkedéseknek a kétoldalú kereskedelmi-gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok terén. Kedvezően, értékelték a szovjet-magyar kereskedelem fejlesztésében végzett munkát, amelynek eredményeként előirányozzák a Magyarország és a Szovjetunió 1986-1990-re szóló hosz- szú lejáratú kereskedelmi egyezményében rögzített kölcsönös szállítások mennyiségének bővítését, a szovjet földgáz Magyarországra történő szállításának hosszú távú biztosítását, a gazdasági együttműködés leghaladóbb formáinak alkalmazására irányuló munka élénkítését. Fontosnak nyilvánították, hogy gyorsuljon az intézkedé(Folytatás a 2. oldalon) Szeretetben fogant ünnepünk ehéz időket élünk. Talán túl sokat is halljuk, hajtogatjuk. Homlokunkon a ráncok ott maradnak, ha nevetünk is. Mosolyunkat ünnepi alkalmakra tartogatjuk: spórolunk vele. Gyakran felcsattan a hangunk: önvédelemből is, nehogy fölénybe kerüljön a másik, aki nálunk is hangosabbon beszél. Vajon karácsonyra kisimulnak-e a ráncok, halkulnak-e a szavak? Megvallom, én félek. Néha magától a karácsonytól is, hiszen túl nagy próbatétel, nemcsak a pénztárcánkhoz, de a türelmünkhöz, szerete- tünkhöz, emberségünkhöz képest is. A karácsony a béke, a szeretet ünnepe — mennyire megkoptak ezek a szavak! S ha karácsonytájt rádiót hallgatunk, tévét nézünk, újságot olvasunk, vagy akár csak kitekintünk az ablakon, megriadunk. Pedig béke van nálunk, van munka és kenyér, de a külső világ nyomorúságai, gonosztettei kizárha- tatlanul beszivárognak a karácsonyfa alá, az ünnepi asztal köré. Egy tudós szociológus nemrég úgy nyilatkozott: vészesen csökkent a magyar nép szolidaritása. Az a kapocs, ami ismeretjen embert embertársával összeköt. Én ezt a szolidaritást egyszerűen szeretetnek nevezem. De hol vagyunk már ettől? Úgy tetszik, egy tekintetben már utolértük a legfejlettebb társadalmakat: a pénzviszonyok hatói ózzák meg leginkább helyzetünket, méltóságunkat. Pedig hát milyen for- gcndó a szerencse, mennyire változékonyak és gyakran érdemtelenek is a manapság halmozódó pénzecskék, pénzek, vagyonok! Milyen félelmetesek a kizsarolt, felsrófolt, a másikéra rálicitáló karácsonyi ajándékok! Mennyi önzés, szeretetlenség és gőg rejtőzhet egy-egy gazdagon díszített ajándékcsomagban! Sokan nagyon egyedül vannak karácsonyikor. Még azok is, akik látszólag családban élnek — hát még azok, akik öregen, betegen, árván, elhagyottan tengetik életüket, sőt mi több: szegényen, igen, ma már ezt is le szabad írni 'ünneprontás nélkül. A karácsony elsősorban családi ünnep, a Petőfi ímegénekelte barátságos, meleg szobát idézi fel, a fenyőfa gyantás illatát, a gyertyafényt, a gyermekek énekét és meghatott mosolyát, a szikrázó havat, a rotyogó halászlét, a mákos és diós bejglit, az emlékek sokaságát. De hol 'maradnak a kiverekedtek? Nemcsak az előbbiekre gondolok, hanem azokra is, akik karácsonykor is értünk fáradoznak földön,. levegőben és vízen. Katonákra, rendőrökre, orvosokra, tűzoltókra, vasutasokra, mindazokra, akiket családjuk hazavár. it kínálhatok vigasztalásul? Dickens örökszép kisregényére, a Karácsonyi ének-re emlékezem, erre a szeretetben fogant írásra, mely nemzedékeket tanított emberi méltóságra, a karácsony megszentelésére. Egy olvasmányt ajánljak azoknak, akiknek barátságos, meleg szoba, karácsonyi vacsora, családi béke és emberi szeretet járna? Nehéz szívvel teszem. De hát az emberi életben a boldogság amúgy is. .ritka kincs, tűnő pillanat: mégis kívánok mindenkinek boldog karácsonyt. És annak megértését, hogy egymás törékeny boldogságának gyarló letéteményesei vagyunk. Szentmlhályi Szabó Péter m
