Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)

1986-12-18 / 347. szám

1986. december 18., csütörtök

Dunántúlt napló

3

Január 1• * a rr | r •

■jetol uj

levegőtisztaság-védelmi

jogszabály

Lelki beszélgetések

Kormozó

kémények

Mit tehet a Kéményseprő Vállalat a város levegőjének tisztaságáért?

Pécsett az Aradi vértanúk útja végén parkoló gépkocsikat időközönként vastag koromréteg lepi el. A Kulrch Gyula utcai Kisegítő- és Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon egyik kéményével van a baj. Az egykori óvoda ma már elavult épületét gyakorlati foglalkozások alkalmával veszik csak igénybe. A már elkezdődött felújítások során a fűtést is valószínű korszerűsítik majd. Most még azonban okot adott arra, hogy a leggyakrabban előforduló „kéménygondokról" szakemberek véleményét kérjük.

— Eleve rossz ennek a kéménynek az elhelyezkedése. Túl alacsony, ugyanakkor a vele szomszédos magas fal miatt szélárnyékban ván. Ezért akad meg a füst és húzódik le örvényszerűen a környékre - állapítja meg a tetőre pillantva Horváth László kéményseprő. - Másrészt nem előnyös cserépkályhában olajjal fűteni, mert nem erre a célra készülnek. Abhoz, hogy olajfűtéshez is rendeltetésszerűen működjön — mutat már a benntlévő berendezésre - át kellene építeni, átalakítani a légjáratait.- A megfelelő magasságú és keresztmetszetű kéményen és fűtőkészüléken túl sok múlik még a tüzelőanyag minőségén is, amiről a vásárló nem tehet.- Rosszabb tüzelőanyaggal is lehet jól fűteni, csak a berendelésenként változó, helyes keverési arányt kell eltalálni. Bár mi a tisztítások során rendszeresen adunk tüzeléstechnikai tanácsokat, nagyobb figyelmet érdemelnének az utasítások is. Megértjük viszont, hogy számos helyen, nyugdíjasok és fiatalok esetében anyagi akadályok állnak fenn, ezért a problémásabb helyekre többször is benézünk a fűtési szezon alatt.

— Pécs történelmi belvárosára szűkítve a kört, a lég- szennyező források közül egyértelműen a közlekedési eszköTettyei kémények ' Fo‘°: Sógi Tamás

zök dominálnak, az egész város területét tekintve - a biztatóan haladó löldgázprogram ellenére is sok a hagyományos tüzelésű kályha - már a füstölgő kémények kerülnek túlsúlyba. Ennek ellenére a környezetvédelem figyelmében az utóbbi időben mintha a mozgó gépjárművek mögött a helyhez kötött légszennyező források, köztük a kémények is háttérbe szorultak volna.

. — A gázfűtés bevezetését a Kéményseprő Vállalat szakvéleménye kell hogy megelőzze, Így egyre több kémény kerül az ellenőrzésünk alá és felel meg az előírásoknak mondja

Nagypál Gyula ágazatvezető. — Gyakori eset, hogy az a kémény, amelyik nem felelt meg a szén- és olajtüzeléshez, a kért átalakítás után - kiválóan beválik a gázfűtéskor. E javuló tendencia mellett azonban az érem. másik, „kormosabb" oldala, hogy a hagyományos tüzelésű kályhák tulajdonosait nem kötelezhetjük a hiányosságok pótlására. A közvetlen tűzveszélyes állapotú kályhákat is csak tűzoltóságon keresztül építtethetjük át.

Szomorú tapasztalatunk, hogy a lakók sokszor nemcsak nem engedélyezik a koromzsákok kiszedését, hanem a kémény lakásban nyíló ajtaját be is falazzák, letapétázzák. A járat idővel annyira feltelhet korommal, hogy a füstgáz nem tud áttörni rajta,, visszaáramlik - a helyiségbe, s az ottlévők gázmérgezést kaphatnak. Különösen veszélyes ez a gázfűtés esetében. A szénmonoxid színtelen, szagtalan — szédülést, fejfájást okoz, de nem tulajdonítanak neki jelentőséget és észrevétlenül következhet be a katasztrófa ...- A szén- és olajtüzelésű kályhák esetében tehát a Kéményseprő- és Tüzeléstechnikai

Szolgáltató Vállalat nem kezdeményezhet semmit a város tiszta levegője érdekében?- A munkanapokon végzett, megrendelt tisztítások és a hétvégi ügyelet — bármilyen probléma esetén, vagy tanácsért a 13-976-os telefon hétköznap hívható — mellett a város valamennyi kéményén négyévenként füstnyomóspróbát végzünk. Ezek során felhívjuk a hiányosságokra a lakók figyelmét. Előírás egyedi kéményeknél ezenkívül évenként kétszeri tisztítást és egyszeri koromzsák kiszedést ír elő.- A levegő szennyezése hatóságilag a Pécs Megyei Város Tanács műszaki osztályának jogkörébe tartozik, a lele- lősségrevonás azonban környezetvédelmi szakvéleményen alapul.- A műszaki szakértői vizsgálat három fő szempontja a légszennyezés, a légszennyezettség és a légszennyeződés. Ezek közül természetesen a légszennyezési határértékek a legfontosabbak, amelyeket minden szennyező komponensre illetve forrásra meghatározzuk — mondja Bartos Sándor, a Környezetvédelmi Intézet Pécsi Állomásának vezetője. - Tevékenységünk mind szakmailag, mind tartalmilag és az anyagiak felhasználásában is gyökeresen megváltozik, megújul az elkövetkező időben. Ez év december 31-én ugyanis lejár egy 1973—74 óta élő levegő- tisztaságvédelmi jogszabály és 1987. január 1-jétől új rendelet lép életbe. Ennek lényege, hogy a légszennyező komponensek körét 7-ről 300-ra bővi- ti, tehát ezután még egyértelműbben megállapíthatjuk a szennyeződés mértékét, összetételét és egyéb jellemzőit.

Németh Anita

Ingatlanközvetítés

Kertvárosban

A Kertvárosi Lakásfenntartó Szövetkezet 1986. január elsejétől hagyományos tevékenysége mellett az ingatlanközvetítést is bevezette szolgáltatásai sorába. A közel eltelt egy év tapasztalatai kedvezőek: a lakásmobilitás szervezettebbé tételére egyre nagyabb az igény.

Ahogy egy-egy család létszáma változik, úgy válik kicsivé vagy naggyá számukra a lakás, s előbb- utóbb megfelelőre szeretnék cserélni. Ezt a hosszadalmas és bonyolult folyamatot teszi egyszerűbbé tagjai számára a Kertvárosi Lakásfenntartó Szövetkezet. A Sarohin tábornok u. 63—65. sz. alatti irodában 200 forint ellenében egy évig tartják nyilván az igénylést, s ez idő alatt az ügyfélnek elképzelése szerinti lakások címeit közvetíti ki. Ha a csere létrejön, a csereszerződést is a lakásszövetkezet • végzi el, mégpedig az ügyvédi munkadíj feléért. A hét két napján, kedden 17-19 óráig, és pénteken 14-16.30- ig személyesen, vagy telefonon jelentkezhetnek az érdeklődők az irodában. Ezenkívül, a szövetkezet portáján bármikor megtekinthetők a cserére szánt lakások címei. A Kertvárosi Lakásfenntartó Szövetkezet tervezi, hogy jövő év elejétől az ingatlanközvetítésen túl lakások adás-vételét is beiktatja tevékenységei közé.

ö. Zs.

Alkohol - alkoholizmus

Az alkoholfogyasztás állítólagos előnyeiről nagyon sok szólást, jelszót, s közhelyet ismerünk. Szinte áradnak nyelvünkre az olyan mondások, hogy „aki az italt szereti, rossz ember nem lehet”, „borban az igazság”, ,,a részeg ember őszinte”, „a szervezet megkívánja a magáét, a szeszt, ha nehéz fizikai munkát végez”, „a dolgozó megérdemli a folyékony kenyeret”, stb.

E tévhitek elterjesztésében — mert többnyire tévhitekről van szó — a történelem során az orvosok is szerepet játszottak. Róma aranykornak nevezett, nehézségektől és szenvedésektől mentesnek vélt időszakának uralkodó orvosi felfogásában és gyógyító gyakorlatában nagy szerepet kapott a bor. A különféle betegségeket más-más fajta bo-. rok itatásával kezelték. Am a bor és vidámság istenének, Bacchusnak, illetve Dionü- szosznak ajándékát, mind a régi görögök, mind a rómaiak szívesen fogyasztották más alkalmakkor is, nemcsak orvosi rendelésre. Ismerték a részegséget is, de talán kevésbé, mint a mi korunkban élők. Ennek az a magyarázata, hogy a bort nyílt amforákban tárolták, ahol csakhamar elromlott, úgy hogy az év folyamán sokáig szünetelt a borivás. Továbbá a közlekedés nehézségei miatt nem lehetett messze vinni, s csakis a gazdagok számára volt nagy mennyiségben hozzáférhető. Végül lényeges körülményként említhető az, hogy tömény alkoholt az ókori népek nem tudtak előállítani, a desztil- iálás módszerét csak később, a középkorban találták föl.

Vitatható .elképzeléseik a borivás előnyeiről ugyanakkor nekik is voltak. Euripidész szerint például ,,ha bor nincs, megszűnik a szerelem” és „aki nem örvend az italnak, sült bolond”. Platón pedig úgy gondolta, hogy a bor a léleknek megnyugvást, a testnek egészséget ad. Ugyanő azonban számos, mindmáig időszerű, borivási tilalmat is megfogalmazott. Ilyen tilalom pl. a hadjárat, a hivatali munka, a gyűlés, a közügyek intézése, s „a gyermeknemzés-. re szánt éjszaka". A 108 évet megért Gorgiász, amikor a hosszú élet titka felől kérdezték, azt a választ adta: „sohasem mentem el, ha tivor- . nyára hívtak".

A pálinkafőzés technikáját, a többszörös lepárlást arab alkimisták fedezték föl. Az ötször desztillált italt kvintesz- szenciának hívták, és ezt később Európában szinte univerzális gyógyszerként kezdték alkalmazni. Aqua vitae (élet vize) néven vált ismertté. Az „élet vize" élvezeti cikké csak a XVII. századtól fogva vált, amikorra megtanulták nagyüzemi módon, nagy mennyiségben előállítani, főleg burgonyából, s jelentősen fejlődtek a szállítás lehetőségei is. Az alkalmi szerből így mindennapos árucikk lett.

Az ipari forradalom, a rohamosan fejlődő árutermelés, a gazdasági viszonyok változása fölbomlasztotta a hagyományos közösségeket. Az emberek mozgástere megnőtt. Helyük a társadalmi munka- megosztásban már nem volt életre szólóan meghatározott, hanem nagyon is változhatott. Az individualizálódással szinkronban a hagyományok tisztelete helyett a sikerre való törekvés, a teljesítmény szükséglete, a saját testünk és környezetünk feletti szabályozás, uralmi viszony megteremtésének eszméje vált az egyéni életek; főleg férfiak, vezérlő elvévé. Ezek a folyamatok, változások megteremtették néhány újszerű,' a későbbiekben mind elterjedtebbé váló betegségnek, így pl. az alkoholizmusnak az előfeltételeit. Az alkoholizmus lényeges, általánosan elfogadott vonásának azt tartották, hogy az ember elveszti uralmát cselekedetei fölött, nem képes kontrollálni viselkedését, tehát végső soron életét sem. Elveszteni természetesen csak azt lehet, amit előzetesen már megszereztünk, amivel egyszer már rendelkeztünk. Ez a kórállapot, mely a történelmi fejlődés melléktermékeként jött létre, ilyen értelemben, az újkor előtt gyakorlatilag nem létezett. A' részegség ellenben szinte egyidős az emberiséggel. Részegség élménye valószínűleg a legtöbb férfinek, s egyre több nőnek van. Ennek kialakulásához elég az egyszeri alkoholfogyasztás.

Alkoholistának, elterjedt nemzetközi mércével, azt nevezik, aki a következő ismérvek valamelyikének megfelel:

— Legalább egy hónapig tartó folyamatos, nagyfokú alkoholizálás;

— Kóros ivási sémák megvalósítása (pl. többszöri ivás, étkezéstől függetlenül is naponta), vagy lelki függőség (erősen kívánja az italt);

— Alkoholfogyasztásnak tulajdonítható családi, munkahelyi, illetve szociális problémák ;

— Az alkohollal szembeni tűrőképesség változása;

— Megvonási tünetek (pl. remegés, izzadás) jelentkezése az alkoholizálás felfüggesztése után.

Az alkoholizmus azonosítása, felismerése, e világosnak tűnő kritériumok ellenére, meglehetősen nehéz feladat. Hogy miért — erről a sorozat egy későbbi cikkében lesz majd szó.

Kelemen Gábor dr.

Kisdiákok a levéltárban

Az úttörőélet múltját kutatják

A

z asztalok körül gyerekek ülnék, fiúk, lányok vegyesen. Előttük 20— 30 évvel ezelőtti újságok meg- sórgult lapjai. Csendben, szinte áhítattal olvassák gyermekkorunk dokumentumait, amelyek bennünk még régi emlékeket ébresztenek, de számukra már a történelmet jelentik. Arcukon a fontos munkát megillető komolyság. Ezek a gyerekek már tudhak valamit, amit osztálytársaik még nem: megtanulták tisztelni a tudományt.

A pécsi Egyetem Utcai Általános Iskola levéltári szakkörén vagyunk a Baranya Megyei Levéltár kutatótermében.- Tekintsünk vissza kicsit mi is, a múltba! - javaslom Laki lános történelemtanárnak, a szakkör vezetőjének. - , Mikor, honnan indult ez a kezdeményezés?

— Tíz éve szerveztem meg az első csoportot, azóta ez már a negyedik. Ez az egyetlen ilyen jellegű szakkör az országban. Dr. Szita Lászlóval, a Levéltár igazgatójával kötött megállapodásunk szerint végeztek-vé- geznek itt a 13—14 éves kisdiákok - bízvást mondhatom - tudományos kutatómunkát. Eredményeik jelentősek és kézzelfoghatóak. Munkájuk értékét növeli az is, hogy önállóan dolgoznak a kapott témán. Az én segítségem annyi, hogy rendszerezem az anyagot. A korábbi években földolgoztuk az Egyetem utcai iskola történetét a korabeli sajtó alapján 1913-tól napjainkig. Ezenkívül két éve könyv formájában is megjelent az „Iskola a Búza téren 1913-tól 1948-ig" című

összeállítás.- A mostani szakkörnek mi a leiadata?- A tavaly végzett gyerekekkel kezdtünk el egy munkát, amelyet ebben a tanévben szeretnénk befejezni. Eddig két kötet készült el a pécs-baranyai úttörőélet kialakulásáról és fejlődéséről. Az egyik 1945-től 1956-ig, a másik pedig 1962-ig követi nyomon a témát, összesen 1.413 adatot gyűjtöttek össze a gyerekek felnőtteket megszégyenítő alapossággal és szorgalommal. A mostaniak már 1969-nél tartanak, s több. mint ezer dokumentumot fedeztek fel az újságokban. Egy év anyagán hárman dolgoznak, s mindént, amit találnak, egy kis kártyán tüntetik fel, s a saját kézjegyükkel látják el - mintegy vállalva érte a felelősséget. ^Összesen négy kötetre tervezzük a sajtóbibliográfiát, körülbelül ötezer címszóval - egészen napjainkig végigkövetve az úttörőéletet.- Tanárszemmel miben látja a szakkör jelentőségét?- Ezek a gyerekek akaratlanul is műveltebbek, érdeklődőbbek lesznek társaiknál. Feleleteikbe beleszövik az itt olvasottakat, s önálló kiselőadásokat készítenek, önbizalmuk is nagyobb, s határozot- tabbak, kezdeményezőbbek.- ön hogyan fogadta a kezdeményezést? — kérdezem dr. Szita Lászlót, a Levéltár igazgatóját.

— Nagy örömmel, s ez az öröm az, évek folyamán csak nőtt. Szinte hihetetlen, hogy a gyerekek mire képesek, s hogy mennyire hasznos számukra a szakkör. A tankönyvek adathalmazaival szemben a sajtó színes írásaiból tanulják meg a forrásk'ritika elemeit, s látni a lényeget. A gyerekek részéről ez a legmagasabb szintű tevékenység. A múlt rendkívül izgatja őket, s kutatásaikhoz a Levéltár minden alapot megad, hiszen a magyarországi levéltárak legnagyobb sajtó- gyűjteményé található itt. A barlangkutatókhoz tudnám hasonlítani őket, akik mind mélyebbre ásnak le. A szakkör a

valódi történelemtanuláshoz hátteret, megfogható, tapintható valóságot ad: a történelem absztrakcióit dokumentálják. Az Egyetem utcai iskolával szeretnénk továbbra is fenntartani a kapcsolatot, ezért szerződést is kötöttünk, amelyet dr. Góbi Jánossal, az iskola igazgatójával írtunk alá. Folyamatosan segítjük, támogatjuk a szakkör munkáját, mert amit létrehoznak, nagy jelentőségű ós örülök annak, hoav az új intézmény új igazgatóin is messzemenően patronálja közös tevékenységünket.- Erre adódott is alkalom, a Levéltár egyik részlege nemrég a Rét utcába költözött . . .- Középiskolásokat, főiskolásokat kértünk meg, hogy segítsenek a költözésben, de sajnos kudarcot vallottunk. Az általános iskolásoknak köszönhetjük, hogy végül is sikerült. Több napon keresztül óriási fegyelemmel, rendben szállították el a számozott iratokat.

A főszereplők a gyerekek. A kérdésre, hogy szeretnek-e ide járni, egyértelmű a válasz.- Nagyon érdekes a munka, s olyan hamar eltelik az idő — mondja Soós lenő, s hangjában egy kis sajnálkozás is megbújik:- Észre sem vesszük, hogy itt mennyi mindent olvasunk - kontráz Tompa Nikoletta.- Engem az úttörőolimpiák és a sporttal kapcsolatos dolgok ' érdekelnek legjobban. Már több, mint tíz adatot találtam ezekről is ma — így Nyéki Ákos.- A múlt nagyon érdekes, és nélküle a jelent sem értjük meg igazán — jegyzi meg Várnai Adrienn.- Jó azt érezni, hogy többet tudunk az iskolánkról, mint mások. Ez egy kicsit dicsőség is nekünk - mondja Orovicza Hajnalka.

Ezek a gyerekek felnőttekként idegenvezetők, táncosnők, jogászok, régészek, léaikisasz- szonyok szeretnének lenni — mindegyik más és más. Ami viszont egész életükben összeköti őket, az most születik bennük; a história iránti szeretet.

Óvári Zsuzsanna