Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)
1986-12-17 / 346. szám
1986. december 17., szerda Dunántúlt napló 5 Gazdálkodást segítő intézkedések Borsós Sándorék Pécsváradon több mint négyezer csirkét tartanak Szülők, iskolák Az általános iskolai szülői munkaközösségek munkájából tárgyalt tegnap délután a Hazafias Népfront Baranya megyei elnöksége mellett működő Pedagógiai Bizottság. A bizottság kérdésére kilencvenhat iskola szülői munkaközössége mondott véleményt arról, hogyan segítik az iskolát, mennyire igényli az iskola ezt a segítséget és hogyan tudnak szülők és pedagógusok együttműködni az oktató-nevelő munkában. A tapasztalat azt mutatja, hogy az iskolai ünnepségek, kirándulások, a társadalmi munka megszervezésében jó a kapcsolat, de a szülők a mostaninál jobban igénylik a tájékoztatást az iskola munkájáról és a közös fellépést a tanulási fegyelem megszilárdításában. Speciális képzést terveznek A pécsi Szociális Foglalkoztatóban is dolgozhatnak a jelentkezők A nagyüzem és a kisgazdaság szerves egység Átadtak a PAG uf tanműhelyét A tanműhelyt Cser László, az állami gazdaság igazgatója avatta (el. Fotó Läufer László Kulturált körülmények közt a mezőgazdasági gépszerelők A Baranya Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya, a TE- SZOV megyei szervezete és a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottsága tanácskozást rendezett tegnap délelőtt Pécsett az Építők Szálló dísztermében a háztáji és kisegítő gazdaságokról. A tanácskozás célja annak a megyei tanács vb állásfoglalása alapján készített, az országos irányelvekhez igazodó intézkedési tervnek, végrehajtási módozatainak megvitatása volt, amely a VII. ötéves tervre vonatkozóan határozza meg a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepét, a tőlük várt teljesítményt, a tevékenységüket integráló nagyüzemek feladatait. A tanácskozáson több mint százan vettek részt a témában érdekeltek közül: az integrációt végző gazdaságok és a kistermelők képviselői, s jelen volt dr. Földvári János, a Baranya Megyei Tanács általános elnökhelyettese is. Dr. Cseh Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője megnyitójában a háztáji- és kisegítő gazdaságok jelentőségét érzékeltette: mezőgazdaságunk termékeinek egy harmadát ebben a szférában termelik, jelentős árualappal járulva hozzá az exportunkhoz, ugyanakkor 20 százalékkal növelik a családi jövedelmeket. Baranyában az elmúlt öt éves tervben az országos átlagnál jóval dinamikusabban fejlődött a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése: 27 százalékkal. Dr. Halmai Endre, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője vitaindítójában hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságunk előtt álló feladatokat csak a háztáji- és kisegítő gazdaságok további dinamikus fejlődésével lehet teljesíteni. A kisüzemi termelésnek rendkívül fontos a szerepe a halmozottan hátrányom térségek lakosságmegtartó képességének növelésében. Az újabb generációk belépésével a gondolkodásmódon is változtatni kell, hiszen a fiatalok elsősorban vállalkozói jelleggel többletjövedelem-szerzés céljából kezdenek ilyen tevékenységbe. Javítani kell a kistermelés biológiai, műszaki feltételein, eszközellátottságán, a mennyiségen túl a minőségi termelés érdekében. A kisüzemek fejlődése csak a nagyüzemek integrációjában, annak kölcsönök érdekeltségében képzelhető el. Bővíteni, szélesíteni kell a szerződései kapcsolatokat, erősíteni a szerződéses fegyelmet, s továbbra is cél a termelői közösségek, szakcsoportok működésének formagazdagsága. Dr. Tóth Miklós, az MSZMP' Baranya Megyei Bizottságának munkatársa többek között arról szólt, hogy a magyar agrármo- dellben a kisgazdaságok léte nem konjunktúra kérdése, hanem társadalmi és gazdasági szükségszerűség, a háztáji és kisegítő gazdaság a nagyüzemi termelés szerves része. Cséri Péter, a MÉM főmunkatársa felszólalásában arról tartott tájékoztatót, hogy a minisztérium milyen intézkedéseket tervez a kisgazdaságok fejlődésének előmozdítására. Ezek között szerepel például a szabályozók korszerűsítése, a kölcsönök összegének emelése, a hitelezési célok bővítése, a kezdő háztáji gazdálkodók támogatása, a kistermelők erkölcsi elismerésének formái, a társadalombiztosítás kérdéseinek előnyösebb rendezése. A vita során a 12 felszólaló a kertbarát- és kistenyésztő- mozgalom eredményeiről, tevékenységéről, gondjairól, az értékesítés, felvásárlás, minősítés problémáiról, kistermelők kereskedelmi ellátásának visszásságairól, s legtöbben a tápok nem kielégítő minőségéről szóltak. D. I. — Az építést megelőző időszakban a gazdaságon belül is sok vita folyt. Vajon ilyen géphiányos időszakban nem új berendezésekre kellett volna fordítani-e ezt a pénzt. Végül mégis olyan álláspontot alakítottunk ki, hogy épüljön elsősorban a fiataloknak egy olyan bázis, mely modern és korszerű körülményeket biztosít. Ha az épület költségét, 17 millió forintot összevetjük gépállományunk közel félmilliárdos értékével, akkor az értékmegőrzés követelményei is a beruházás mellett szólnak — egyebek mellett e szavakkal adta át tegnap szerény ünnepség keretében a Pécsi Állami Gazdaság új ipari tanműhelyét Cser László, a gazdaság igazgatója. Az impozáns épület - mely másfél év alatt készült el —, egy szervizállást, mosót, hat szerelőállást és negyven személyes tantermet foglal magába.- Remélhetőleg olyan tanműhelyt hoztunk létre - mondta az ünnepség utáni beszélgetésen Cser László —, mely az ezredfordulóig kielégíti az igényeket. Azért ekkora a befogadóképesség és a szerkezeti magasság, hogy a várhatóan tovább, növekvő méretű gépeket is „elnyelje". — Az érdem a PÁG-é, mi csak szerényen örülni szeretnénk — tette hozzá Blesz József, az 500-as Ipari Szakmunkás- képző Intézet igazgatója. - A mezőgazdasági gépszerelő képzés alapjaiban változik meg az új beruházás eredményeképpen. Eddig a tanműhelyrendszert nem tudtuk biztosítani, az egyedüli lehetőséget a szilágypusztai műhely jelentette, ez azonban messze van iskolánktól, és nehézkesen is megközelíthető. A szak a nehezen beiskolázható szakok közé tartozott, meggyőződésem szerint épp ilyen okok miatt. Most kulturált körülmények várják a tanulókat, a menetrend szerinti buszjárat -szinte házhoz visz ide, Kozármislenybe. Ez a hely a mezőgazdasági gépszerelők központi tanműhelye lesz, mert a gazdaság fölajánlotta a környező termelőszövetkezeteknek, hogy iskolánkkal együttműködve az. ő tanulóik képzésére is vállalkozik. Még egy pozitívumot kell kiemelnem: a tanterem kialakításával lehetőségünk nyílik rá, hogy olyan jellegű elméleti órákat, melyek a gyakorlattal szoros kapcsolatban állnak, itt tartsunk meg. Bíró Gyula, a tánműhely helyettes vezetője, aki a kivitelezés során nyújtott munkájáért kitüntetésben részesült, a közelmúltra emlékeztetett: — Szűkös javítótér állt eddig rendelkezésünkre, ha kombájnmotort akartunk kiszerelni, arra csak nyílt téren, darus autóval volt lehetőségünk. Kell-e mondani, mit jelentett a téli gépjavítások idején egy ilyen nagyságrendű munka. Futódaru, sűrített levegővel működő szerszámok, hatféle olajozási lehetőséget biztosító szervizállás — mind hallatlanul megkönnyíti munkánkat. Előnyösnek tűnik az is, hogy a leendő szakmunkások mestereik irányításával már itt olyan gépeken dolgoznak, amilyenekkel a gyakorlatban is találkoznak majd. Sz. Koncz I. Munkalehetőség a kisegítő iskolásoknak A Baranya megyei munkaügyi szolgáltató irodában november végéig 3003 munkát kereső fordult meg, közülük hatszázan a 14 és 18 év közöttiek, annak ellenére, hogy immár három éve az iskolák tavasszal megkapják a munkahelyek ajánlatait, csakhogy a kínálat - töredéke ad munkalehetőséget azoknak a gyerekeknek, akik a kisegítő iskolából kerülnek ki. Nem véletlen, hogy a Pécsi Városi Tanács szociális bizottsága tegnapi ülésén elsősorban ezeknek a gyerekeknek az elhelyezésével foglalkozott, hiszen az állami gondozott gyerekeken kívül ők azok, akik többszörösen hátrányos helyzettel próbálkoznak a munkaerőpiacon. Nehéz helyzetben van a pécsi iskola is, amely alapvető feladatának tekinti a tanítványainak munkába állítását, mert az utóbbi évek tapasztalata az, hogy hiába a jól kialakított korábbi kapcsolat- rendszer, a vállalatok, más gazdasági feladataik lévén, egyre kevésbé tudnak vállalkozni a gyerekek foglalkoztatására, illetve a számukra kedvezőbb — védő vagy részmunkaidős — munkahelyek létesítésére. A testület számos javaslatot tett, emeljük ki a leglényegesebbeket: Tervezik, hogy a kisegítő iskolában vállalati háttérként 2 éves speciális szakiskolát indítanak, és az innen kikerülő gyerekek betanított munkásként nagyobb eséllyel indulhatnak a munkaerőpiacon. Megkezdődött a pécsi szociális foglalkoztató bővítése, több száz négyzetméteres alapterületen újabb száz embernek tud majd munkát adni. Érdemes keresni a lehetőségét annak, hogyan lehetne itt foglalkoztatni a kisegítő iskola növendékeinek egy részét is, esetleg megszervezni a továbbképzésüket is (?). Különösen figyelemreméltó javaslat, jó levine Pécsett is egy átmeneti szállást létesíteni az életbe lépő fiataloknak. Számos kedvező tapasztalat van már erre a fővárosban, s ami lényeges, nem biztos, hogy beruházással megoldható csak. G. M. | A TIT és a színház ;§ Együttműködési megállapodás December 9-én a TIT Baranya Megyei Szervezete elnökségi ülésének a Pécsi Nemzeti Színház adott otthont. A korábbi elnökségi ülésektől eltérően nemcsak a TIT, hanem a színház is vezetőivel képviselte magát ezen a rendezvényen. A közös tanácskozás eredményeként együttműködési megállapodás született a két intézmény között. A Pécsi Nemzeti Színház már régóta nyitni szeretett volna a város, a megye értelmisége felé. Idén ez irányban már konkrét lépések megtételére is sor került. E célt szolgálja az idei műsorpolitika, és a stúdió-, valamint a szobaszínház elkészültével a helyiséggondok is megoldódtak. A meghirdetett színházi programon kívül olyan előadóesteket kívánnak szervezni a jövőben, amelyek témát és alkalmat adnak az utánuk következő beszélgetésre. A színháznak szüksége volt azonban egy partnerre, amely az estekre szakértőket, előadókat tud hívni, azonkívül az értelmiséggel is szorosabb kapcsolatban áll. Az együttműködő felet a TIT Baranya Megyei Szervezetében sikerült megtalálni, így jött létre a két intézmény közötti megállapodás. A közös piogramokat a ma esti Bertók-est nyitja meg, melyen Sipos László színművész, a költő — elsősorban a mai értelmiséget érintő - verseit szavalja el, utána pedig Parti Nagy Lajos író beszél a versekben felvetett témákról. Az első estet a későbbiek folyamán több követi majd. Ézeken többek között Villon verseivel, gondolatokkal a fordítói szabadságról, avantgárd kabaréval, Jack London csavargóéveiből összeállított műsorral találkozhatnak majd a résztvevők. A TIT az estekre meghívókat küld ki, de más érdeklődőket is szívesen látnak. A rendezvényekkel kapcsolatos felvilágosításokért a színház közönségszolgálatához lehet fordulni. K. E.
