Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)

1986-12-17 / 346. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLIII. évfolyam, 346. szám 1986. december 17., szerda Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Vízcsőtörés közlekedési eltereléssel (2. oldal) A nagy- és kisüzem együttműködése (5. oldal) Új tanműhelyt adtak át a Pécsi Állami Gazdaságban (5. oldal) Egy csónakban, mindenki a saját evezőjével Az intenzív fejlődés átállási feladatai Fórum a vállalatirányítási tapasztalatokról A megyei NEB tárgyalta Védeni a lakosság érdekeit A városi NEB-ek munkája hatékonyabb Nemcsak magyarázni kell vi­lágunkat, hanem változtatni rajta - e marxi gondolatok je­gyében zárta azt a háromórás, helyenként szenvedélyes izzású konzultációt Lukács János, az MSZMP Baranya Megyei Bizott­ságának első titkára, melyre tegnap délután került sor Pé­csett, a Mozgalmi Házban. A felelősség mindenkié, át nem hárítható A megyei pártbizottság ugyan csak azon vállalatok vezetőit hívta meg erre a konzultációra, melyek az új vállalatirányítási formák között gazdálkodnak: igazgatókat, vállalati tanács el­nököket, párt-tisztségviselőket, de a téma nem redukálódott csak az új vállalatirányítási mó­dozatok eredményeinek és fo­gyatékosságainak felsorolására. Hiszen ma, s ezt hangsúlyozta a tanácskozás alaphangját megadó bevezető beszédében a megyei pártbizottság első tit­kára, gazdasági tevékenysé­günk megjavításának szüksé­gessége áll hivatalos fórumok érdeklődésének középpontjában éppen úgy, mint az állampol­gárokéban. Pártunk kongresszu­sa, majd legutóbb a Központi Bizottság novemberi ülésének, határozata is hangsúlyozza: az intenzív fejlődésre való átállá­sunk sikere napjaink fő kérdé­se. S ez ma alaovetően mind­annyiunk hozzáállásán múlik, azon, hogy magyarázkodunk-e, vagy cselekszünk. A felelősség át nem hárítható; ahogy a Köz­ponti Bizottság is hangsúlyozta végrehajtó szerveinek és a kor­mányzatnak a felelősségét gaz­dasági gondjainkért, ugyanúav felelősséggel tartozik ma vál­lalat, igazgató, s vállalati na- nács is a maga területén az ott folyó munkáért. Hogy most az új vállalatirá­nyítási formák között működő vállalatok képviselői voltak je­len a megbeszélésen annak az is oka, hogy az utóbbi hóna­pokban léptünk nagyot az ön­igazgatás irányába, most vál­tozik radikálisan a gazdaság­irányítási rendszerünk az önál- lósáq, s ezzel a felelősség szé­lesítéséért. Eltérő gyakorlat Geísz Mihály, a megyei jjárt' bizottság osztályvezetője vita­indítójában összegezte a más­fél év tapasztalatait. Baranyá­ban 55 vállalatnál: 32 helyütt vállalati tanács, 23 helyen pe­dig választott vezetőség, tértek át az új irányítási formára. Ez­zel közel ezer ember került a vállalatok vezetésébe. Az eddi­gi működés szélsőséges gyakor­latot takar; van ahol csak a „legsúlyosabb stratégiai kérdé­seket, másutt napi operatív ügyeket is tárgyalnak a VT-k. Van, ahol fontos kérdésekről csak szóbeli tájékoztatást kap­nak a VT-taqok, másutt lehető­séget az alapos felkészülésre dokumentumok alapján. Viták folynak a tagok, az elnökök, az igazgatók szerepét illetően is. De ezeknél sokkalta fonto­sabb - mondta Geisz Mihály, hogy hogyan működik a válla­lat maga. Ebből a szempontból az is megállapítható, hogy nincs lényeges különbség a vállalati tanácsok, az igazgató tanácsok, irányította és az államigazgatá­sú vállalatok között, mert a ve­zetés formájánál erősebben mű­ködő tényezők is működnek ma gazdaságirányításunkban. De találhatók olyan különbségek is, melyeket nem lehet indokol­ni külső tényezőkkel, s ezért e testületek felelősségét mégis­csak az adja meg, hogy az adott lehetőségek megszabta mozgásteret mennyire használ­ják ki. Az egyik helyen szűklá­tókörű, napi érdekek szolgála­tában áll a vállalati tanács, másutt viszont felelős gazdája akar lenni az adott közösség­nek perspektívát nyitva vállalati fejlődésnek éppen úgy, mint az ott dolgozók boldogulásának. A vitábag felszólalók több­sége — noha nem hagyta szó nélkül irányítási-szabályozási rendszerünk joggal kifogásol­ható fogyatékosságait, eseten­ként tapasztalható kapkodá­sait sem - azokról a törekvé­sekről számolt be, melyek az új vállalatirányítási formák be­vezetése adta előnyökkel vagy éppen ellentmondásokkal, de a párt politikájának valóra- váltásáért történnek. S valóban vita jellemezte a tegnap dél­utáni tanácskozást, mégha akadt olyan felszólaló is, aki az otthon megírt kerek beszá­molóját olvasta fel. Hiszen hangot kapott az a nézet is, hogy miért éppen gazdasági gondjaink közepette kellett bevezetni az új formákat — melyre a maga természetessé­gével replikázott az, aki köz­vetlen termelőerőt is lát a vállalati önállósáq, a tulajdo­nosi tudat erősödésében. Többen is elemezték konkrét vállalati példákkal azt a fo­lyamatot, mely kölcsönös bi­zalmatlanságot eredményezett a kormányzat és vállalatok között, s amelyet röviden „sza­bályzóvitaként" jellemezhetünk. Mások azt sérelmezték - ok­kal, joggal —, hogy a gazda­ságirányításhoz szükséges sza­bályzók ne a rosszul gazdál­kodókból induljanak ki, hanem a normális, a jól sáfárkodót tartsák szem előtt. Mint ahogy jogosnak tűnő az az érvelés is, hogy ne csak a fejlődőket preferálják, hanem azokat is méltányolják, akik már elju­tottak eqy adott szintre: a nul­láról könnyebb, látványosabb eljutni például exportban, az ötven százalékra, mint a nyolc­vanról a kilencvenre. S míg egyfelől jogos a vál­lalatok irányába az a bírálat, hogy elsődlegesen az egyéni jövedelemnövelésre töreksze­nek, a vitában az is elhang­zott, hogy „normális" vezető (Folytatás a 2. oldalon) Lázár György a Szovjetunióba látogat Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke a Szovjetunió kor­mányának meghívására a kö­zeli napokban munkalátogatás­ra a Szovjetunióba utazik. Az alkotmányjogi tanács ülése Az Országgyűlés sajtóirodája közli: az országgyűlés alkot­mányjogi tanácsa dr. Korom Mihály elnökletével kedden az Országházban ülést tartott. Meghallgatta az igazságügymi­niszter tájékoztatóját a jogal­kotásról szóló törvényjavaslat előkészítésének állásáról. Ugyancsak beszámolt a minisz­ter a jogi iránymutatásokról szóló kormányhatározat végre­hajtásának vizsgálatáról, külö­nös tekintettel a tanács koráb­bi állásfoglalásában kifogásolt jelenségekre. A testület megállapította, hogy jogalkotásunk mindinkább lépést tart a társadalmi, gaz­dasági viszonyok fejlődésével. Sok gondot jelent azonban a jogi túlszabályozás, különösen az alacsonyabb szintű jogsza­bályok magas száma, összhang­juk esetenkénti hiánya. Ennek egyik oka, hogy magáról a jogalkotásról is számos, külön­böző szintű jogszabály rendel­kezik. Ezen gondok megoldá­sát, a jogrendszer stabilitását, az országgyűlés törvényhozó szerepének kiteljesedését segí­tené, ha a jogalkotás főbb el­veiről beleértve a jogforrási hierarchiát, egyes kizárólagos szabályozási jogkörök megha­tározását, s az előkészítés még demokratikusabbá tételére vo­natkozó előírásokat hazánk­ban is önálló törvény rendel­kezne. A tanács egyetértett azzal, hogy a jogszabály-előkészítés alkotmányos követelményeinek érvényre juttatásában erősíteni kell az Igazságügyi Miniszté­rium ágazati felelősségét. A Baranya Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ez évi utolsó ülését tartotta tegnap Pécsett, a Baranya Megyei Tanács épületében. Az 1986. évi munkájukról és ellenőrzé­seik főbb tapasztalatairól számolt be dr. Vida József, a NEB elnöke. Elöljáróban ki­tért arra, hogy a NEB nap­jainkban magasabb szakmai és politikai követelményeknek tesz eleget és mindenekelőtt a lakosság érdekeinek védel­mét, a törvényesség erősítését tekinti feladatának. Jelentős eredményként könyvelte el, hogy a lakosság bizalma nőtt a bizottsággal szemben. Vizsgálataik elsődleges cél-' ja az árnyoldalak feltárása. Az ipari és mezőgazdasági üzemek munkakultúrájával kapcsolatban megállapították, hogy az utóbbi évek gazda­sági eredményei elmaradtak a tervezettől. Ennek nyilván­való oka a termelőberende­zések elöregedése. A jövőben nagy gondot okozhat az a tény is, hogy az aktív dol­gozók száma fokozatosan csök­ken. A nyolc általánost el nem végzettek részaránya ma­gas és nem is törekszenek felsőbb fokú végzettség meg­szerzésére, mert jövedelmüket ez nem befolyásolja előnyö­sebben. A szervezettebb mun­kavégzésre hátrányosan hat vissza a tényleges munkaidő után végzett tevékenység is. (másodállás, gmk.) Az ülésen összegezték a városi NEB-ek munkáját. A pécsiek a hulladék kezelésé­ben és hasznosításában vé­geztek felméréseket, amelyek lényege, hogy a Pécsi Köz- tisztasági és Útkarbantartó Vállalat szemétszállító gép­parkja elöregedett, a felújí­tási költségek pedig teteme­sek. Figyelemre méltó, hogy évente több tízmillió forint értékű hasznosítható hulladék megy veszendőbe. A Mohács Városi NEB a hétvégi orvosi ügyeleteket ellenőrizte. Leg­több kritika a fogorvosi, há­lózatot érte, ahol a felszere­lés hiányos s a rendelők el­helyezése nem megoldott. A Siklósi VNEB a kisközségek közművelődési intézményeit bírálta fölül, s megállapította, hogy azok állaga a korábbi évekhez képest jelentősen romlott. Dr. Vida József elmondta, hogy ez évben a közérdekű panaszok száma emelkedett, s ezek zöme megalapozott. A bejelentések a lakásgazdál­kodással, szolgáltatásokkal kapcsolatosak, de a vezetők ellen és a társadalmi tulaj­don védelmében is érkeztek észrevételek. Sajnálatos, hogy a felelősségi rendszer érvé­nyesítésében nincs előrehala­dás. A hivatalos vezetők és állami szervek részéről nem megfelelő a szabálytalansá­gok felülbírálása, a bizonyí­tási eljárások akár évekig is elhúzódhatnak, s ez idő alatt a bűncselekmény társadalmi veszélyessége sokszor a mini­málisra csökken. A jövőben a megyei NEB elsőrendű fel- adcta ezért a felelősségrevo- nás következetesebbé tétele. Nemzetiségi vérengzések Pakisztánban Változatlan kíméletlenséggel folytatódtak a nemzetiségi vé­rengzések a pakisztáni Kara- csiban, sőt helyszíni jelentések szerint a patanok és mohad- zsirok közötti zavargások át­terjedtek Haidarábádra is. Keddre a halálos áldozatok száma százhus2onöt fölé emel­kedett, a sebesülteké megha­ladja a félezret. Az öldöklés a két ellensé­geskedő népcsoport között va­sárnap újult ki ismét a múlt havi zavargások után. A pata­nok fegyverekkel és fejszékkel felszerelkezve megtámadták a mohadzsirok lakta körzeteket. A harcias törzs szerint ugyanis a rivalizáló muzulmán mo­hadzsirok „biztatták fel” a ha­tóságokat, hogy nagyszabású razziákat indítsanak a kábító­szer- és fegyvercsempészek el­len Karacsiban. Az illegális kereskedelemben a pofonok­nak meghatározó szerepük van. A zavargások érintette kör­zetekben kiiárási tilalmat ren­deltek el. Az utcákon cirkáló katonai alakulatok, parancsot kaptak, hogy felszólítás nélkül tüzelienek a rendelkezés meg­szegőire. A közelharcok azon­ban nem lankadtak hétfőn sem: a két nemzetséq fegyve­res osztagai a sikátorokban vívták ütközetüket. A legsúlyosabb összecsapá­sok helyszíne, Orandzsi ne­gyed — szemtanúk elmondása alapján — romokban hever. Több mint hatszáz lakóházat és üzletet avújtottak fel az ör- iöngő bandák. A leszámolások és rombolások a kikötőváros eqyre több körzetére teripdtek ki: nem hivatalos közlések szerint tizeneay banképület és három vasútállomás is a lán­gok martalékává vált. Karacsiban a véres zavargá­sok miatt sok hivatal, üzlet és iskola zárva van. A válsáqos helyzet szemre­vételezésére Mohammed Han Dzsunedzso kormányfő a kikö­tővárosba utazott. A járőrszol- aálatot teljesítő rohamrendőri és katonai eaységek támoaa- tására a haditengerészet ala­kulatait is kivezényelték az ut­cákra. II berlini szerencsétlenség vizsgálati eredménye A hetven halálos áldozatot követelő pénteki berlini repülő­gép-szerencsétlenséget az okozta, hogy a repülőgép veze­tője megsértette a leszállás sza­bályait — közölte kedden a katasztrófa körülményeinek ki­vizsgálására alakult NDK kor­mánybizottság vezetője. Az Aeroflot szovjet légitársa­ság Minszkből érkező TU—134 típusú repülőgépe leszállás közben a Berlin-schönefeldi re­pülőtér leszállópályájától há­rom kilométerre erdős területre zuhant és azonnal kigyulladt. A gépen tartózkodó 82 személy közül 12-en élték túl a ka­tasztrófát, de ketten jelenleg is életveszélyes állapotban van­nak, hatvan NDK és egy oszt­rák állampolgár, valamint a kilenc tagú szovjet személy­zet a roncsok közt lelte ha­lálát. Óvári Zsuzsanna Új típusú székek gyártását kezdték meg október közepén Ófaluban, a Pécsi Bútorgyár III - as szá­mú üzemében, ahol két műszakban közel negyven környékbelit foglalkoztatnak. Az „Oxford" fantázianevű kandalló mellé illő székekből az első vagon, 186 darab szállítmány a napokban indul ez az NSZK-ba. Läufer László felvétele \

Next

/
Thumbnails
Contents