Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)
1986-12-16 / 345. szám
1986. december 16., kedd Dunántúlt napló 3 Többé nem kerül a szemétbe a fahulladék A MOFA fabrikettóló üzeme a fürészporsilóval Fűrészpor-brikett Kényelmes tüzelőanyag, nincs hamuja, nem szennyezi a levegőt A MOFA után újabb brikettálók? Az utóbbi időben új fogalmakkal kell megismerkednünk a tüzelőanyagok körében. A fűrészpor-brikett, az agro-és a biobrikett megszületésénél két körülmény egyidejű megléte szinte nélkülözhetetlen; ezek: a másodnyersanyagok és mellék- termékek hasznosítása, valamint a környezetvédelem. Ezek együttes haszna igazolja a kezdeményezők igazát. Baranyában az első fűrész- por-brikettáló berendezést néhány éve a hidasi Univerzum — ma mór Konzum — faipari üzemében helyezték üzembe, közel egymilliós beruházással. A Spönex berendezés végtermékével, a fűrészpor-brikettel az üzem fokozatosan kiszorította az olajfelhasználást, a rásegítésként használt fahulladékkal együtt. Korábban nagy gondot és költséget rótt az üzemre a gyártás közben keletkező, tetemes mennyiségű fűrészpor elszállítása, elhelyezése, kezelése. Tehát akkor még hulladék volt oz azóta értékessé vált alapanyag. Gúnya Ferenc üzemvezetőhelyettes nem véletlenül említi azt az ,,átkos" időszakot, ugyanis jó ideje áll a Spönex brikettáló berendezés. — Megváltozott a brikettálható anyag összetétele és az tönkretette a berendezést. A jövő évben ismét brikettálunk, és ha elegendő mennyiségű fű- részporbrikettet tudunk előállítani, annak forgalmazását is tervezzük. A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (MEFAG) még az elmúlt év végén megpályázott az Ipari Minisztériumnál 15 milliós energiaracionalizálási hitelt, melyet vajszlói erdészetüknél fűrészpor-és fakéregbri- kettet előállító berendezésre fordítottak volna. Ezt a lehetőséget idén ősszel visszamondták.- Időközben rájöttünk, hogy nincs olyan technológia, amivel megnyugtató lenne a fabrikett előállítása - mondja Csanádi Béla, a MEFAG vezérigazgatója. — A nedves fűrészpor, és főleg fakéreg brikettálás előtti szárítása ugyanis nem üzlet, hisz úgy több energiát nyelne el a gyártás, mint amennyit a késztermék jelentene. Külföldön is csak a száraz anyagot tudják gazaaságosan briketteI- ni. Óvatosan kell kezelnünk ezt a kérdést.- Tehát feladják? — Azt azért nem, csak tovább keressük a megnyugtató megoldást. Most a Lignimpex közvetítésével külföldiekkel tárgyalunk, akik Magyarországon szeretnének egy brikettáló referenciaüzemet létesíteni. Ha berendezésükben és ajánlatukban van fantázia, miért ne Baranyában és miért ne éppen a MEFAG valósítsa azt meg, Vajsz- lón ? o A Mohácsi Farostlemezgyár a göröngyösnek induló úton is nagyot lépett előre, amikor tavaly belekezdtek a fűrészpor- brikettáló üzem megvalósításába. Hasonló gondjaik voltak, mint a hidasiaknak, csak náluk a farostlemez szélezésénél több éves szinten 1500—2000 tonna fűrészpor keletkezett és vált szemétté. — Hétmilliós beruházással pályáztunk az Állami Fejlesztési Banknál, hogy üzembe állíthassuk a Spönex-berende- zést. Ennek az összegnek egy- tizedét támogatásként kaptuk — mondja dr. Balogh Gábor, a MOFA műszaki igazgatóhelyettese. Ez évtől már 25 kilós, pvc- zsákos kiszerelésben értékesítik mintaboltjukon és a Dél-dunántúli TÜZÉP-en keresztül a farostbrikettet. Igaz, a műszaki problémák miatt csak 950—1000. tonnányit, de jövőre már vállalkoznak a 2000 tonnás termelésre. Érdemes az újdonság kezdeti nehézségeiről is említést tenni - tanulságképpen. Az V-ös és az l-es üzemben keletkező fűrészpor nedvességtartalma gyakorlatilag nulla, ezzel képtelenség volt megfelelő szilárdságú brikettet előállítani a Spönex- szel. A gyár vezetése végül is a műszakiakat hívta segítségül pályázat útján . . . Azóta gyakorlatilag folyamatos a termelés. A másik gondjuk az volt, hogy nyáron kezdték meg a gyártást, és ez is sok tárolási kellemetlenséget okozott. Most már szinte a gyártósor végéről kapkodják le a fűrészpor-bri- kettet a vásárlók. Hogy miért ez a hirtelen fogyasztói érdeklődés? Mert rájöttek — amiért valójában megkezdődhetett a brikett gyártása —, hogy annak fűtőértéke megfelel a szénbrikettnek, de gyakorlatilag nincs hamuja, és mert a füstjében.sincs légszeny- nyező égéstermék, így valóban környezetkímélő tüzelőanyag. A pvc-zsákos, 25 kilós kiszerelés előnye még, hogy tisztábban kezelhető és tárolható, az is mellette szól, hogy meggyújtásához, elégetéséhez nem kell más, csak egy darab papír és gyufa . . . A MCFA ezzel még nem tudta le a kérdést. Hisz a már brikettéit mennyiség mellett majdnem ugyanannyi keletkezik a II. és a felületkezelő üzemekben a hulladékszámba menő fűrészporból.- Újabb, de megfelelőbb géptípust keresünk a ma még feldolgozatlan fűrészporhoz — mondja dr. Balogh Gábor. Q Hasonló brikett gyártásáttervezi a közeljövőben a duna- szekcsői Dunagyöngye Tsz, és hosszabb távon a Pécsi Bútorgyár. De ha beindulnak, vajon lesz-e megnyugtató piaci hátterük? A Dél-dunántúli TÜZÉP Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese, Szederkényi György, valamint a tüzelő- és faanyagosztály vezetője, Godván Istvánná szerint a MOFA fűrész- porbrikettje, valamint a Paksi A. G. szalmából, kukoricaszárból és szőlővenyigéből előállított agrobrikettje egyre keresettebb a fogyasztók körében. Mohács, Pécs, Paks, Kaposvár és környéke, valamint a Balaton- parti lakosság körében mind keresettebb ez az új tüzelőanyag.- Egyelőre drágább, mint a hagyományos szénbrikett, így a családi házak szilárd tüzelőanyagát még nem képes kiszorítani — mondják. A hulladékhasznosítás mellett másik előnye a kereskedelemben, hogy bővíti a választékot, forgalmazása és használata kényelmesebb a kereskedőnek és a felhasználónak. Tapasztalatok alapján állítják, hogy a fűrészpor- és az agro- brikett igazi előnye az egyedi és az időszakos fűtésnél mutatkozik. — A tervek szerint 1987-ben már mintegy háromezer tonnás fűrész- és agrobrikett forgalmazásával számolhatunk — mondja Szederkényi György. Rövid idővel ezelőtt a most brikettált anyagok döntő több- séqe még a szemétbe került, hulladékként! örvendetes, hogy - igaz, jelentős beruházásokkal — ezek az anyagok valóban olyan célra hasznosulnak, amire gazdaságossági szempontok alapján is a legalkalmasabbak. Tehát érték - és nem szemét. Murányi László Folyáiratszemle A cím a decemberi Compute rwo rld—Sz á m í tás tec h n iká - bál való, s természetesen nem igaz. A kölni dómról, és sok egyébről is szól a lap legújabb száma. A kölni dómnak ugyan nem sok köze van a komputerek világához, ám egy kiállítás a .dómvárosban mégis alkalmat ad arra, hogy szó essen a csúcsokról, az impozáns méretekről. A kiállítás csak egy betűben különbözött a Budapest Sportcsarnokban nemrégiben megrendezett Orgtechniktől, de míg a kölni Orgatechnikon közel kétezer kiállító több mint 200 ezer négyzetméteren mutatta be a legújabb számítógépeket, irodafelszerelési tárgyakat, szervezési eszközöket, addig a budapesti Orgtechniken száz- egynéhány kiállító kettőezer négyzetméteren teregette ki portékáit. Újdonságok a lippói termelő- szövetkezetből Munka a zsirpoiüzemben Proksza László felvételei Kolt&égmegtmkmrítás beruházással Hárommillió csirkét nevelnek fel évente a lippói termelőszövetkezet baromfitelepén. A héthetes tartási periódusokban nyáron három héten át, télen a teljes időszak alatt kell fűteni a telepeket. Egy kilogramm hús előállításához átlagosan 5,32 forintnyi gázolajat használnak fel, ugyanis ez az energiaforrás biztosítja a tizennyolcezer négyzetméteres összterületen a kellő hőfokot. Alig néhány hónapja - ez év nyarán - döntés született a termelőszövetkezetnél, hogy a gázolajos rendszernél olcsóbb fűtési megoldást kell keresni.- Nemcsak a költségcsökkentés miatt láttunk neki a fűtésátalakításnak, hanem állategészségügyi szempontok is vezéreltek bennünket — mondja Karasz László tsz-elnök. A propánbután gázos rendszer alulról fűt, szemben a felülről lefelé melegítő gázolajossal, tehát előbb érjük el a kívánt hőmérsékletet az állat életterében. Ráadásul az alom szárazon tartása is megvalósul. Az egy kilogramm csirkehús előállításához szükséges fűtési költség a számítások szerint a felére csökken. A régi, műanyás rendszer továbbfejlesztett változatát, a pb-gázos megoldást a tatabányai Delta Ipari Szövetkezet építi ki Lippón, a tsz műszaki brigádjával közösen. A belső vezetékeket, fűtőtesteket a tatabányaiak hozzák és szerelik fel, a külső építési munkálatokat pedig a lippóiak végzik. A propánbután gáz tankautókon érkezik majd. A két - egyenként hatvannyolc köbméteres — tartályról csővezetéken jut az ólakhoz a gáz. Az egyszerre tárolható gázmennyiség három hétre biztosít energiát a broilertelepen. A gázolajrendszert sem szüntetik meg, sőt folyamatosan karbantartják, ugyanis biztonsági szelepként ez szolgál, ha netán a pb-gázból ellátási zavarok lennének. A telepátalakitás október közepén kezdődött. Jelenleg már a föld alatti vezetéket fektetik, utat építenek a tsz dolgozói. A belső szereléseket a Delta Szövetkezet a telepek folyamatos üzemmenete mellett végzi. Termelési kiesés nem lesz, mivel a 48 napos - már felnevelt - csirkék elszállítása utáni 7-10 napos várakozási időkre ütemezik az átkötéseket. 1987 március elejétől pb- gáz fűti mind a hat ólat. A beruházás huszonegymillió forintba kerül. A költség hatvan százalékát az Állami Fejlesztést Bank hitelezi. A befektetett összeg megtérülési ideje legfeljebb két év. * Zsírporral dúsítják a takarmányt a lippóiak már évek óta. Minden egyes kilóhoz 4—6 dekagrammot kevernek.- Évente száz vagon a zsir- porszükséglet — tájékoztat Karasz László. — A hárommillió csirke, a négyszáz hizómarha és a háztájiból értékesített ötezer sertés takarmányának energiafokozásához ennyit használunk fel. Eddig Monorról vették a kukorica alapanyagú pelyhesített, majd ledarált és olvasztott zsírral átitatott kész zsírport. A Kaposvári Mezőqazdasági Főiskola mellett működő Kutatási- Feilesztési Egyesüléssel eqyütt- működve a lippóiak qyártóvá váltak. Mindössze 2,5—3 milliós beruházással elkészült a zsír- porüzem. A már nem üzemelő baromfi mélyalom-feldolgozó helyén létesült, saját kukoricára, a húsipari vállalattól vásárolt zsírra alapozva. A kisüzem kapacitása 250—300 vagon zsírpor évente. A lippói tsz a saját szükséglete felett gyártott mennyiséget eladja, mihelyt a forgalmazási engedélyt a Takarmányminősítő Intézettől megkapja. L. Cs. K. A gázvezetékeket szerelik a baromfiólakban Computerworld-Számítástechnika A dómról pedig (mint sok egyébről) egy szót sem A lap — talán tapintatból — éppen ezért nem .is a két hasonnevű kiállítást helyezi egymás mellé, hanem a tornyokat: a kölni dómot és az Eiffel-tornyot. Az Orgatechni- ken kívül a párizsi SICOB-ról olvashatunk tudósítást, de Franciaországban született az ipari automatizálásról szóló beszámoló is. S ha már felmásztunk a toronyba, ereszkedjünk le a mélybe, látogassunk el egy bauxitbányába. Ezúttal nem is a kinyerhető alumínium, hanem egy melléktermék izgatta a CW—SZT munkatársait, Ajkán, a Torna pafak völgyében és Újpesten egy kísérleti laboratóriumban egyaránt a magyar ,,gallium-völgyet" keresték. S még egy „melléktermék". Sokan vannak, akik - miután megismerkedtek a Dbase III. adatbáziskezelő rendszerrel -, nem is ebbe, hanem egy olyan fordítóprogramba szerettek bele, amelyiknek csak formai köze van a Dbase-hez, a tartalmi tulajdonságokban messze felülmúlja azt. Erről a fordítóprogramról, a Clip- perről közöl kritikát az újság q Computerworld kiadóhoz tartozó neves amerikai hetilap, az InfoWorld nyomán. Ugyancsak számítógépalkalmazóknak száj az a cikk, amelyik a több munkahelyes rendszerek kiválasztásához ad néhány jó tanácsot. Azok, akik még nem kötöttek közelebbi ismeretséget c számítógépekkel) bizonyára inkább azt a cikket olvassák el, amelyik egy autószervizben készült. Persze, ezúttal nem a szokásos bosszanko- dásokról, hanem a számitógép egy lehetséges alkalmazásáról van szó. Talán ugyancsak a holnapi felhasználóknak szólnak a KSH-tól idézett előrejelzések: míg ma harmincegynéhányezer számítógép szolgálja a gazdálkodó szervezeteket, a tervidőszak végére másfél százezer fölé ugrik a gépek száma. A CW- SZT szerkesztői és kiadói bizonyára gondosan áttanulmányozták ezt az általuk közölt interjút, máskülönben mivel magyarázható döntésük, hogy a jövőben már nem havilapként, hanem kéthetenként jelennek meg.
