Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)
1986-12-13 / 342. szám
„Keseregni ezer okunk lehet, csak éppen jogunk nincsen...” Arca nymezö Iskolabővítés Somogyapätiban Az aratás valamikor a falu életének legnagyobb eseménye volt — mondom Molnár Gyulának ma pedig már azt sem tudják, hogy milyen a határ, Iparosodott a mező- gazdaság, ez a velejárója. Molnár Gyula a bicsérdi Aranymező Termelőszövetkezet egyik növénytermesztési ágazatvezetője, 33 éves fiatalember. Válasza gondolkodásra késztet:- így. túl egyszerű volna. Más gazdaság nevében nem beszélhetek; bicsérdi szemüveget hordok jó pár esztendeje. Amikor nehezen ment a szekér, éppen, hogy megéltünk, talán igaz volt: a ma- sik munkája nem érdekelt. Nemrégiben valamiért fönn jártam a zóki hegyen, s megállít az öreg Jáki Lajos bácsi. Kérdi, hogy vagyok, mi járatban, mondja, ilyen szép kukoricát még sose látott. Aztán figyelmeztet: az egyik tábla szélén kimaradt egy^ terület, annak idején a vetőgép elhagyta. Bántott a dolog, hát megnéztem. Az öregnek igaza volt; egy iróasztalnyi terület tényleg kimaradt... Rámnéz, várja, hogy Ítéljem meg a dolgot belátásom sze- rint. * Tompa György elnök régi ismerősöm, tudom, egyéni okok miatt vált meg Uraiújfalutól, az állami gazdaságtól, s nehány esztendeig csak szenvedett Baranyában. Végül 1980- ban Bii'sérden kötött ki, ahol rövid időn belül átformálta a gazdálkodás szellemét. Minden idegével ide kötődik, itt talált igazi otthont, itt nevelt a közös sikerekért élő kollektívát. Hosszasan beszélgettünk; a téma a magyar gazdaság. A Központi Bizottság októberi ülésének állásfoglalása nem programváltásra készteti a bi- csérdieket, hanem megerősíti őket abban, hogy jó úton járnák. Hogy is kezdődött? . . • Tompa György előtt csak a preciz, becsületes munkának van tekintélye. Annak az embernek, aki a közösért tud élni. Aki nem birta a felpörgetett munkatempót, az elment vagy elküldték. Kicserélődött a vezetőség, a középgárda, nagyarányú gazdaságfejlesztés indult meg. Néha merészen kockáztatva! Vélem, kevesen nem ismerik a gazdaságnál Széchényi mondását: „Keseregni ezer okunk lehet, csak eppen jogunk nincsen. Cselekedni kell! • • •” — Majdnem hihetetlen szá- momra - mondja az elnök -, hogy meg tudtuk valósítani mindezt. Hogy elmondhatom: Bicsérden termelő erőve vált a bizalom, a munkahelyi közössegekben kialakult légkör. S mar nem csak a forintok miatt érdekelt az egyes ember, hanem maga előtt is bizonyítani akar: tudom jobban és csinálom jobban. A bérkötöttségek miatt messze nem fizethetem meg a tagság munkáját, köztük a középvezetőket, brigádvezetőket, de afelé törünk... Kimondom: akad bőven szabályzó, amivel nem értek egyet, ami béklyót köt kezünkre, dehát ez van, ebben a közgazdasági közegben kell megmutatni, ki mire képes! Itt, ahol a konkurencia a szomszéd gazdaság, konkurencia Pécs iparának közelsége, konkurencia az Ércbányászati Vállalat. És akkor mi azt mondjuk: arra kell törekedni, hogy mi legyünk számukra a konkurencia ! Bicsérd központjában faluház épül: az ácsok szögezik már a tetőgerendákat. Étterem, fogorvosi rendelő lesz benne, öregek napközije és fiatalok klubja, rendezvényterem és húsbolt. itt kap otthont a takarékszövetkezet, kialakítanak néhány átmeneti lakást: gondolnak a leendő fiatal szakembergárdára. A tsz finanszírozza a költségek zömét; 10 milliót ad rg. Ma már erre is tellik . . . Varga Károly elnökhelyettes már a bicsérdfy megújulás embere: 1980 áprilisától dolgozik itt, előbb mezőgazdászként, két éve pedig mint a gazdaság második embere. — Jó földjeinken öröm gazdálkodni. Szomszédaink azt mondják, elég csak elvetni a magot, itt rossz termés nem lehet. Igen, így igaz, de nagyon jó termés sincs, csak közepes. Ahhoz, hogy ma azt mondhassa a kombájnos a 9,5 tonnát adó kukoricatáblára, hogy itt se termett igazán, hosszú utat kellett megtenni . . . Gyötrő, olykor embert sem kímélő feladat volt lelket önteni a tagságba, elhitetni velük, hogy itt egyszer világszínvonalú géppark lesz, hogy minimum 8 tonna búza, 12 tonna kukorica van a földekben, hogy a 3000 literes tehén csak a felét adja annak, amire szükség van. Hogy 80 000 forint fölé lehet nyomni az éves átlagbért. A fejöhózban Ma már tudják. Ma már ennyi sem elég; többet akarnak. Saját erőből, és a tudomány, az új ismeretek bekapcsolásával. Nyitott szemmel járnak. Hoffmann Ede párttitkár nem függetlenített: a gépparkért felelt eleinte, ma a keverőüzemet vezeti. Emlékszik jól; hány és hány névtelen levél, fegyelmi vizsgálat próbálta fékezni a startot? Hogy föl fogják gyújtani a sertéstelepet. Az egyik vezető szinte sírva kért védelmet — a WC-ajtóra valaki akasztófát rajzolt, s odaírta, hogy ki lógjon! Míg beszélgetünk, egy asz- szony jön be, szalmát vinne a háztájiba, engedélyt kér... Az elnökhelyettes csak annyit kérdez: mennyi kéne? Közben Paragi József műszaki főágazatvezető sorolja: előbb 29 milliós világbanki hitelből vettek egy 250-es Rábát, egy John Deert, két Steyert, négy kombájnt, egy vetőgépet. Aztán 18 milliót költöttek, ö úgy méri a teljesítőképességet, hogy hány kilowatt jut egy hektárra. Nemzetközileg is így számolnak. — Mi kétszázon vagyunk, s ez jóval több, mint a hazai átlag. Példát mond: ha az új gépekkel mennek végig a határban, a kukorica például hektáronként legalább 10—15 mázsával többet ad. Precíz gépek nélkül nincs modern gazdaság. — A bicsérdi az? — A nevében ott van: Aranymező. Hát azzá kell tenni! Ha tévedek, helyreigazítom: nincs az országban egyetlen olyan gazdaság, amely egy év leforgása alatt úgy felhozta volna a tehenészetet, mint a bicsérdi. Tavaly a 450-es állomány átlagába 5200 litert fejtek, az idén 6400-at! Az új jelszó: 7000 liter fölé kell menni! Többet hozzon a tej, mint a kukorica! Aki szakember, az megérti, aki nem, talán megérzi, milyen óriási előrelépés ez. Pedig nem a mindenáron való rekorddöntögetés a cél. Szerényen és okosan gondolkodva mondják: a költség legyen az optimális minimum, a haszon az optimális maximum. Mi a tehenészet titka? Rend és fegyelem a telepen, az állomány természetes körülmények között tartása, folyamatos tenyésztői munka, szigorúbb állatorvosi figyelem. És egy véletlen, amiről Tompa György így beszél: — Egy amerikai szakkönyvben olvastam az almaecetről, élettani hatásáról. Van benne kálium, és vagy 26 féle ásványi elem. Mondtam, kísérletezzünk, de ne félve, hiszen ha egyszer valahol már sikerre vitték, minek töprengjünk, vonjuk be az egész állományt. Egy év lezárult. Az eredmény csodálatos. Az almaecet növeli az étvágyat, ellenállóbbá teszi a tehenet a betegséggel szemben, hatással van a tejzsírra, a tejbaktériumra, a született borjak vitalitására. Tőgygyulladás nálunk nincs. Volt 27 meddő tehenünk. Az almaecet hatására 3-4 hónap után 24 vemhes lett, s a legrosszabb 5200 liter tejet adott, a legjobb 6800-at! S mi már ki akartuk selejtezni mind! Az -almaecetet belopták a sertéstelepre is. Ma 3,01 kilogramm táp kell egy kiló hús előállításához a hízósertésnél. — Mi lesz a tehenészet sorsa? — Fejőházat építettünk, két nagyistállót korszerűsítettünk 7 millióból. Rövidesen kezdődik egy újabb beruházás: 40 milliót költünk gépre, technológiára, épületre: a 450-es állományt első lépcsőben 600-ra futtatjuk föl, majd 750-800-ra. A sertéstenyésztésben szintén látványos a fejlődés: öt éve 270 tonna húst adtak át a népgazdaságnak, az idén 670 tonnát, s 87-88-ban újabb hitelekkel újabb bővítés, ami plusz 200 tonnát hoz. Az állományt a hármas mentesség felé viszik, s talán egy-két év múlva el mondhatják: a bicsérdi minőség bárhol megállná a helyét a világban! * Zók, Boda, Bicsérd. A birodalom 3270 hektáros, benne 2500 a szántó, átlag 24,5 aranykoronával. A gazdaság 96 százalékban az alaptevékenységből él. Lassan megvalósítják azt, amire pár éve még gondolni sem mertek. Komputerrel dolgozik a könyvelés. Egyetemek., kutatóintézetek szellem, ener- | giáit hasznositják, seg.tseguk- kel izmosodik az állatállomány, segítségükkel vallatják a kor- , nyékbeli földeket. Hamarosan, a határ minden negyzetmeteret ismerik majd a talajösszetete , termőképesség szempontjából, i Vizsgálják a legelőket is: va- i jón milyen káros anyagok el- len kell fölvenni a harcot, mi , az, ami az állat számára nem kívánatos? Vizsgálják a takarmányt is: hol lehet előbbre- , lépni? .... | Ha centikkel is, de előbb- j re Szólnak a KSZE-rendszer hasznáról is: az eredményekben nekik is részük van. Berki Gyula, a növénytermesztés másik fiatal ágazatve- zetője fogalmazta így: ° munka a nap 24 _ órajaban eqész embert kíván! _ A család . • •? Elmosolyodik. , , _ Mi nem geemkazunk, mégis ritkán vagyunk otthon időben. Én Pécsről |orok ki, sötétben indulok, sötétben er- , kezem. Ezt vállaltam . . • Retkes Jánosné 12 éve be- j tanított munkásként kezdte a gazdaságban, aztan tanfolyamról tanfolyamra ment, s ma ő az egyik fejomester. Ti- , zennégy ember tartozik hozza, keményen megdolgoznak a te- henészet sikeréért. Retkesne 10 000 forint körül visz haza' havonta. Hol keresne ennyit? Sehol. Mennyi a havi munkaideje? Kétszáznegyven óra. Kétnaponként reggel 4-tol este negyed 9-ig. _ Ha értelme van a munkának, ki nem szeret dolgozni . . .? Én itt a falumban megtalálom a számításomat percre lakom a munkahelyemtől. a férjem is tehenész, együtt vagyunk, együtt dolgozunk. A tsz-központ falán kint v tábla: Kiváló Termeloszovetkezeü Ezt mi értük el. Ezt nem veheti el senki. Mondja. * nem örül ma a sikernek.... Erről beszélgetek Sebestyén Józseffel, aki 12 éven at volt mozdonyvezeto a MEV üzemében, s csak aztan jött vissza a faluba, a termelőszövetkezetbe. Erőgepjavito, de ha kell traktorra ül. Most is éppen a Gyalán-táblán vegez mélyszántást. Kurtán tömören beszél, de amit mond, erdemes megjegyezni: „A vezetőség a dolgát, látjuk mi is, egyszerű tagok. Hót velük megyünk ... Kozma Ferenc Négy tanteremmel, ebédlővel és szociális blokkal lett gazdagabb a Somogyapáti Általános Iskola. A több mint 7 millió forintos beruházást két éve kezdték el a megyei és a helyi tanácsok anyagi támogatásával. Az iskola közel 300 tanulója eddig a művelődési ház egyik termében, illetve szükségtantermekben tanulhatott, étkezni pedig többszörös váltással tudott. Könyvtárral, szertárral, műhellyel eddig az iskola nem rendelkezett. A most felszabaduló termeket ezekre a célokra szeretnék felhasználni. Az új ebédlő már két hete üzemel és meleg ételt nyújt a 300 iskolásnak és az óvoda 72 apróságának. Januártól arra is mód lesz, hogy a község lakói innen vihessék az ebédet. közvilágítására Korszerűsítik a Komló—Pécs- várad térségi villamosenergiahálózatot. Ez a több, mint tízmillió forintos munka kiemelkedik a DÉDASZ Pécsi üzem- igazgatóságának VII. ötéves tervre ütemezett feladatai közül. Mellette több olyan - kisebb településeket, illetve pécsi városrészeket érintő — rekonstrukciót terveznek, amelyek a biztonságosabb villa- mosenergia-szolgáltatást célozzák. Ezek egy részét mór elkezdték, illetve folytatják. A Komló—Pécsvárad térségi középfeszültségű - 20 000 voltos —, több mint 30 évvel ezelőtt kialakított vezetékrendszer megérett az alapos felújításra. Ezen a területen nem csak a viharok, hanem a zúzmarós időszakok is komoly zavart okoznak az ellátásban. Az üzemigazgatóság a következő években olyan tervet valósít meg, amelynek egyik lényegi jellemzője, hogy ez a térség két iránvból — Komló, illetve Mohács felől - kaphassa majd az energiát. Ez a biztonságot szolgálja. Egyes szakaszokon teljesen új nyomvonatra helyezik át a vezetéket. Az új oszlopok közel lesznek a közutakhoz. Javítás esetén eqyszerűbb lesz a megközelítésük, illetve nem a mezőqazdasági termő- területeken áthaladva- juthatnak el hozzájuk. A harmadik lényeges változtatás, hogy a meglévő kis keresztmetszetű vezetékeket nagy keresztmetszetűre cserélik. E nagyszabású munka első lépcsőiéként idén a Szilágy—Kékesd, Kékesd—Ge- resdlcrk térségben cseréltek ki 11 kilométer hosszú vezetéket. Jövőre további 10 kilométer hosszú szakasz megújitását tervezik Szilágy, illetve Eilend környékén. Ezt a több, mint 40 kilométer hosszú vezetékcserét és a velejáró egyéb munkát a tervidőszak végéig szeretnék befejezni - hallottuk Varga János üzemigazgató-helvettestől, Szintén, januártól lesz az iskolások új büféje és tetőtérbeépítéssel diákklubja, ahol szakköri és úttörő foglalkozásokat tarthatnak majd. A most befejeződő építkezés ideje alatt sok társadalmi munkát végeztek az iskola tanárai, a tanulók szülei és nem utolsósorban a mozsgói tsz, amely jelentős anyagi hozzájárulással is segítette. Hogy a rekonstrukció valóban teljes legyen, az iskola kicseréltette a tantermekben lévő padokat és folytatja a már elkezdett kézilabda pálya építését. Ennek végleges aszfaltozását tavaszra tervezik. Későbbi terveik között szerepel a tornaterem, illetve a tetőtér újabb tantermekkel való beépítése. de az is elképzelhető, hogy egy részükkel csak 1990 után készülnek el. Az idei munkáik közül kiemelkedik a pécsi Széchenyi téri, illetve Fekete Gyémánt téri közvilágítás korszerűsítése. A Petőfi laktanyától a 48-as térig nátriumlámpákkal váltották fel a higanygőz világító- testeket. Postavölgy áramellátásának javítása céljából átépítenek három transzformátorállomást és több, mint 6 kilométer hosszú szakaszon kicserélték a régi vezetéket. Jövőre több településen folytatják a hálózatkorszerűsítést. Többek között Komlón, Lánycsókon, Nagypallon, Palo- tabozsokon terveznek jelentősebb változtatást, illetve Pécsett haladnak tovább Üjme- csekalja hálózatának rekonstrukciójával és megkezdik Meszesét. Mindkét városrészben a 30—40 évvel ezelőtti, rendkívül rossz állapotban lévő közvilágítási. - illetve lakossági kábel cseréje a legfontosabb teendő. E munkákat szakaszosan, évekre bontva végzik. Újmecsekal- jával e tervidőszakban szeretnének végezni. Szintén a következő évek fontos feladatát jelenti majd két olyan munka, melyek egyelőre a tervezés, illetve a felmérés szintjén állnak. A pécsi Sétatér közvilágításának tervein már dolgoznak a vállalati központ szakemberei, az üzem- igazqatóság pedig megkezdte a Mecsek-oldal hálózatfejlesztéséhez szükséges vizsgálatokat. Az ittlévő vezetékrendszer Ugyanis annak ideién nem ekkora igénybevételre . készült, szükséaes a bővítése és a korszerűsítése. T. É. HÉTVÉGE 5. Biztonságosabb villamos- energia-ellátás Baranyában Tervek a pécsi Sétatér Cseri László felvételei Az épülő faluház
