Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)
1986-12-02 / 331. szám
1986. december 2., Vedd Dunántúlt napló 3 Az újonnan megalakult tmk-csoport. Fotó: Kóródi Gábor Videoprogram a Mecseki Szénbányáknál Videoprogram megvalósításába fogott a Mecseki Szénbányák. A vállalat elsőként legnagyobb termelőüzemét, a komlói aknákat látta el video- készulékekkel, amelyek információkat és szórakoztató adásokat közvetítenek a leszállásra váró bányászoknak. Különösen hasznos a korszerű képrögzítő és visszajátszó eszköz az új munkavállalók tájékoztatásában, akik a bányászat minden munkaterületét megismerhetik a szalagra vett képekről. A Mecseki Szénbányák Vállalat a Komlón már bevezetetj iskolai pályaválasztási foglalkozásokat most a szomszédos Somogy megyére is kiterjesztette. Az ottani pedagógiai intézet szakembereivel összefogva Kaposvár és Barcs általános iskoláiban tartottak videós előadássorozatot a bányászmunkáról. Műszaki szakközépiskola a Gépipariban Jegyzetek — tankönyvek helyett A képzés jobban alkalmazkodik az igényekhez Nő a munkaközösségek szerepe Belépett az új oktatási törvény, a szakfelügyeletet szaktanácsadói hálózat váltotta föl, megkezdődött a hagyományos, hároméves szakmunkásképzők és négyéves szakközépiskolák, valamint a műszaki egyetemek, főiskolák közötti műszaki szak- középiskolák életrehívása, a technikusképzés megújítása — röviden így foglalhatnánk ösz- sze a szakember-utánpótlást érintő legfontosabb oktatáspolitikai változásokat a közelmúltból. Milyen hatással volt mindez az iskolák életére? A kérdés megválaszolására az Ipari Minisztérium szakmai irányítása clá került Zipernovszky Károly Szakközépiskola — népszerű nevén a gépipari — igazgatóját, dr. Lakatos Györgyöt kértük. — Legnagyobb gondunk évek óta az elavult tankönyvállomány — emlékeztet az igazgató. — Hosszú a nyomdai átfutási idő, a „friss" kötetek is két-hároméves ismeretanyagot hordoznak. Az Ipari Minisztérium most az iskolák, szakmai munkaközösségek széles körű bevonásával tankönyvpótló jegyzetek kiadását határozta el. Az igénytől a használatba vételig így legfeljebb fél év telik majd el. Külön cserélhetők lesznek a fejezetek, ezt elsősorban azoknál a tárgyaknál — például számítástechnikánál — látom fontosnak, ahol állandó alapismeretek mellett folyton változó, friss információra is szükség van. Ebben a kérdésben a jegyzetek előbbre lépést jelentenek tehát. A tantárgyi koncentráció jobb megvalósítását pedig az iskola nagyobb önállósága segíti. — Mit jelent ez? — Az alapozó és speciális tárgyak egymásra épülése természetes dolog. Ugyanakkor nemegyszer olyan helyzet adódott, hogy mondjuk a matematika tanítása még nem állt ott, amit a mechanika már megkövetelt volna. Az ilyen fajta ellentmondások föloldására az eddigi merevebb struktúra kevesebb lehetőséget biztosított. Várom azt is, hogy a termelésnek és az oktatásnak a korábbinál harmonikusabb kapcsolata lesz, hiszen mindkettő szakmai irányítását azonos tárca gyakorolja. Viszonyunkon sokat javíthatna, ha végre megszűnne a tanműhelyek után fizetendő vagyonadó, és a sokat emlegetett béradó. Az IM ezt az álláspontot képviseli, de a nemrégiben napvilágot látott jövő évi szabályozókban ez még mindig nem jelenik meg. Már most javítható viszont a területi szakemberigények fölmérése. Amennyiben anyagi és tárgyi föltételek együtt vannak, olyan szakok indítására is lehetőségünk nyílik, melyek az előzetes tervekben nem szerepeltek, viszont nyilvánvalóan szükség volna rájuk. — Milyen föladatokat jelent az új iskolatípus létrehozása? — Nő a munkaközösségek szerepe. Bevonásukkal 1981-től módosított vezetési modellel próbálkozunk, a követelmény- rendszer meghatározásában, a továbbképzésben, a demokratizmus szélesedésében látunk eredményeket. A tárgyi föltételek fejlesztése, a tananyag tartalmi részeinek földolgozása is igényli majd a munkaközösségek fokozottabb munkáját. A zártláncú videohálózat anyagainak elkészítése mellett más audiovizuális anyagainkat is magasabb szintre kell hozzuk. Bővítjük az eszközök, metszetek körét, itt a vállalatoktól is segítséget várunk. Nem rekednek a jelenlegi szinten a szakelőadók, laborok, műhelyek sem. Megalakult tmk-csoportunk, segítségükkel a bajelhárításról a megelőző karbantartásra tevődött a hangsúly. Közép- és nagyjavításokat is végzünk most már, ez az eszközök gazdaságosabb fölhasználásához vezet. Elkészítjük az új dokumentumokat — munkarendet, házirendet -, ezek nyilván további föladatokat jelölnek majd meg. — Mi lesz az itt végzettek sorsa? — Szakmunkakörtől a középfokú irányításig terjedő skálán mozoghatnak. Az mindenesetre nem fordulhat elő, ami eddig, hogy a négyéves képzésben részt vettek olykor betanított munkában dolgoztak, a hároméves szakmunkásképzőből kikerültek viszont ugyanott szakmunkát végeztek. Rendelet gondoskodik róla, hogy a többet tanulókat az új rendszerben legalább ne „büntessük”. Sz. Koncz István Tizenegy százalékos kamattal, hatévi lejáratra A baksai termelőszövetkezet keltetöüzeme Fotó: Proksza László Baksai baromfi- kötvény Baranya legnagyobb baromfi- tenyésztő gazdasága húszon- kétezerrel növeli tojóállományát Újból van piaca a baromfinak; a kormány - 8 év óta először — a baromfihústermelés növelését szorgalmazza. Baksa, megyénk legnagyobb baromfitenyésztő gazdasága ezt a konjunktúrát kívánja kihasználni: 22 000 tyúkkal növeli jövőre a tenyészállomá- nyát! Huszonkétezer tyúk 4,5 millió tenyésztojóst jelent. Végre lehetővé válik, hogy a gazdaság saját tenyésztojással teljes egészében kihasználja keltetőjét és 1988-tól 12 millió helyett 14,5 millió naposcsibét bocsásson ki évente. Garancia erre az akkor már 132 000-re nőtt tojóállomány. A fejlesztés jövő év elején indul. Hat ólat fognak felépíteni egyenként 1000 négyzet- méter alapterülettel, teljes technológiával — napra meghatározott ütemterv szerint, mert az első két ólba június 12-re már megrendelték a te- nyészóllományt. A beruházást 30-50 százalékos szubvencióval támogatja a kormány és Baksa saját pénze mellett lakossági kötvény kibocsátással kívánja finanszírozni tíz év óta legnagyobb vállalkozását. A baksai baromfikötvényt csütörtöktől lehet vásárolni 20 millió forint összértékben. Tíz- és ötvenezer forintos részletekben bocsátják ki hatéves lejáratra, 11 százalékos kamat mellett. A kötvény összegéért és a kamatokért az állam szavatol, s Baksa teljes vagyonával és jövedelmével felel az állam felé. Kötvényt csak magánszemélyek vásárolhatnak s azok magánszemélyek között szabadon átruházhatók. Az eladást is, a kamatok kifizetését és a részletek visszafizetését is a Magyar Nemzeti Bank és pénztárai bonyolítják le. Kötvényt Pécsett, az MNB Baranya Megyei Igazgatóságán és Siklóson a bankfióknál lehet vásárolni csütörtöktől előjegyzés nélkül az ellenérték kifizetésével. A részleteket 1991—92—93-ban törlesztik 30-35-35 százalékos arányban. A kamatot a kötvényhez csatolt szelvény ellenében minden évben február 1- jén kifizetik, s annak, aki február 1-jén a kötvény birtokosa. A kötvény tehát szabadon adható, vehető, s éppen ezért, aki elveszti, annak azonnali letiltást kell kérnie a közjegyzőtől. A kötvény és a kamat mentes minden letiltás, jelzálogvégrehajtás, illeték-végrehajtás alól, a legmagasabb kamatot fizeti és minden évben hoz kamatot. Aki 10 000 forintért vesz kötvényt, az a 6. év végére 15 555 forintot kap vissza. Hiányzik az érdekek és az előírások összhangja Lakáspenész-háború Néhány éve dúl a lakáspenész-háború. Foltosodnak, hámlanak a tapéták, a belső vakolatok ... Az Építőipari Tudományos Egyesület (ÉTÉ) felmérése szerint négyezer, fele-fele részben panelos és hagyományos építési móddal készült lakás réme a falpenész. A lakók tehetetlenek - bár közülük akaratán kívül is nem egy, maga tehet a falak penészesedésé- ről. A BÉV az utóbbi évtizedekben több mint 25 000 lakást épített. A 80-as évektől évente félszáz falpenésze- sedést kénytelenek kivizsgálni, s ha egyértelmű, hogy az kivitelezési hibák miatt telepedett meg a lakásban, akkor elvégzik a szükséges javításokat. Pálmai István, a BÉV termelési főmérnöke szerint a penész spórája mindenütt jelen van, s hogy az ne találjon magának éltető közeget, a lakásban a vizesedést, a párásodást és a páralecsapódást kell megelőzni. Az igen magas relatív páratartalmú levegőben a hidegebb falfelületeken kicsapódik a víz, és ahol ez tartósan bekövetkezik, megjelenik a penész. A lakásban a penészese- dést előidézheti tervezési, kivitelezési, üzemeltetési és távfűtési hiányosság. De múlhat a lakón is, hisz a mai házak, mint valami bonyolult gépek, megkívánják a szakszerű használatot, kezelést, karbantartást. ® Beszéljünk a fűtésről! Az Országos Építésügyi Szabályzat (OÉSZ) előírja: a lakásban az átlagos hőmérséklet a padlószint felett 50 cm magasságban +20 Cel- sius-fok fölött legyen úgy, hogy ugyanakkor biztosítani kell az előírás szerinti 30 köbméter/fő/óra légcserét, a lakás relatív páratartalma nem lehet több 60 százaléknál. A 11/1979. NIM számú rendeletet a nem lakás céljára szolgáló helyiségek fűtési hőmérsékletének meghatározására és a takarékos fűtésre adták ki, míg az Ipari Minisztérium Országos Energiagazdálkodási Hatósága 1983. február 23-i állásfoglalásának 4. pontja kimondja: ,,. . . a belső levegőnek a helyiség közepén a padlószinttől számított 1,5 méter magasságban mért hőmérséklete értendő." Ez az előírás azóta is megköti a PÉTÁV kezét, ugyanakkor merőben ellentmond az OÉSZ 139. paragrafusában leírtaknak a fűtésről és a légcseréről. Mert ami 1,5 méter magasságban 20 fok, az 0,5 méternél biztosan kevesebb. És mit tesz a lakó, ha fázik? Először is nem szellőztet, másodszor is bezár, eltömít minden „hőszöktető" rést, hogy az a kevés meleg bent maradjon a lakásban. Ezzel viszont megnöveli a lakás relatív páratartalmát, és ha jönnek mérni a hőmérsékletet — mivel az több a 2/1966. NIM számú rendeletben előírtnál — esetleg csökkentik is a fűtését. Ha csökkentik, akkor még jobban őrzi azt a kevés~meleget a lakó, sőt, ha teheti, még rá is segít hősugárzóval, gáztűzhellyel, melegvizes zuhannyal. Ezzel meg úgy megnöveli a pára- tartalmat a lakásban, hoqy az óhatatlanul kicsapódik valamelyik falon víz formájában . . . Ha ez rendszeressé válik, máris megjelenik a falpenész. o ÉVM-körlevél 1980 februárjából: „...A nyílászáró szerkezetek utólagos hőszigetelésével kapcsolatos pénzügyi és jogszabályi kérdések egységes értelmezése érdekében - a Pénzügyminisztériummal egyetértésben- az alábbi tájékoztatót adom . . . Távfűtésnél az utólagos hőszigetelés révén elérhető költségmegtakarítás elsősorban a távhőszolgálta- tó vállalat eredményét növeli, ezért lehetősége van arra, hogy a szigetelés részbeni vagy egészbeni átvállalásának engedélyezését a Pénzügyminisztériumtól kérje . . ." A PÉTÁV a szigorú előírások, rendeletek, utasítások hatására ez ügyben lépni kényszerült. Először a pécsi Veres Péter utcában végeztették el mintegy 300 lakás nyílászáróinak szigetelését. Majd 1983. augusztus 23-án vállalkozási szerződést kötött az ÉLIS2 Szigetelő Gazdasági Társaságával 30 300 lakás nyílászáróinak Termo- stop anyaggal történő szigetelésére, előírva, hogy a GT a munka befejeztével a nyílászárók rendeltetésszerű működését ellenőrizze és az előforduló hiányosságokat szüntesse meg. A PÉTÁV végül is csak alig 26 000 távfűtéses lakásban végeztette el ezt a munkát, és a PM engedélyével, a vállalati eredmény terhére majdnem 5,5 millió forintot fizetett ki . . . Ezzel még szellőzetleneb- bé váltak a lakások — állítják a kivitelezők. A távfűtők meg kénytelenek rggaszkodni a rendeletekben számukra kötelezően előírtakhoz, ugyanakkor a tervezőket is okolják: kis radiátorokat terveztek, melyekkel a légcsere a lakók fagyoskodása nélkül nem oldható meg. A kivitelezőknek is joggal mondják a termovíziós vizsgálat alapján, hogy a paneles épületek hőszigetelése nem minden esetben tökéletes. o Közös nevezőre csak a penészes lakásban élők jutottak: joggal szidják a kivitelezőt, a tervezőt, a beruházót, a távfűtőket. De vajon tudják-e, hogy hogyan használják a lényegében gépként funkcionáló lakásukat? Az ETE felmérése szerint nem. A radiátoron történő rendszeres párologtatással és külön párologtatókkal növelik a lakás relatív páratartalmát, a külső falak belső oldalára odaszorítják a szekrénysorokat, ezzel megakadályozzák a fal melegen tartását biztosító légáramlást. A fürdőszobában, konyhában lévő szellőzőcsonkokat eldugaszolják — hogy ne menjen ki a meleg! —, nem üzemeltetik takarékossági és egyéb okokból a lakóépületekbe szerelt szellőzőventillátorokat. Főleg a szövetkezeti és az OTP- lakóházakban elhanyagolják a nyílászárók, a tetőszerkezetek, a homlokzatok és a homlokzattömítések rendszeres karbantartását, felújítását, ezzel maguk idézik elő a lakások vizesedését. Az utólagos hőszigetelés miatt gyakorta deformálódó és zárhatatlanná váló nyílászárók is behozzák a lakásba a külső nedvességet, csapadékot. A szellőzetlenség következményei pedig a leírtak alapján is falpenészesedéshez vezet(het)nek. Vannak eleve „penészes" lakók, akik bárhová költöznek, rövidesen az új otthont is penészessé teszik. A többség viszont nem ilyen. Ök csak szenvedő lakói a penészedő falú, méregdrága lakásuknak. Murányi László Kialakulóban az új iskolatípus
