Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)

1986-11-11 / 310. szám

r:n<i6. november 11., kedd Dunántúli napló 5 Közösségek minden korban A pszichológiai kultúra hete Negyedszer rendezi meg a Baranya Megyei Művelődési Központ a pszichológiai kultú­ra hetét: Pécsett és Baranyá­ban orvosok, pszichológusok, szociológusok tartanak elő­adásokat időszerű pszicholó­giai problémákról. At idén a közösség lélektanát választot­ták témául, és ebben a kör­ben számos érdekesnek ígér­kező előadás hangzik majd el. Aligha vitatható, hogy a narkománia, a deviancia is közösségi eredetű gond, és a megoldás, a gyógyítás is csak úgy képzelhető el, ha a közös­ség minden arra illetékes tag­ja felelősséget érez ezért. Dr. Gyenge Eszter, a szigetvári kórház főorvosa, aki a gyer­mek- és ifjúságpszichiátria te­rületén dolgozik, tegnap dél­után a DDGáz pécsi dolgozói előtt tartott előadásában el­mondta: sokan egészségügyi kérdésnek tekintik a kábító­szer-élvezést, és az orvosoktól várják megszüntetését. Az or­vosok szerint viszont ez társa­dalmi probléma, és dr. Gyen­ge Eszter is a család felelős­ségét emelte ki. Erről kérdez­tük rövid interjúnkban.- Melyek a legtipikusabb okok a beilleszkedési zavarnak is nevezett narkománia kiala­kulásában? — A kamaszokat jellemző kí­váncsiság, az azonos korú tár­sak példája: sok gyerek nyúlt a kábítószerhez, mert ennek segítségével oldja fel gátlá­sait, és mert sok csoportban, ahova a kamasz tartozni akar, a narko fogyasztása normának számít. A narkománia azon­ban pótszer, menekülés. Mi úgy gyógyítunk, hogy a hátte­ret próbáljuk felderíteni: a szeretethiányt vagy éppen a túlzott törődést. Érdekes egyéb­ként, hogy a nagyon szoros családban élő gyerek majd­nem akkora veszélyben van, mint aki túl laza körülmények között él: ha a szülőktől való leválás nehéz, az egyik pót­szer a kábítószer is lehet.- Mit tehet a szülő?- A szülő fogadja el, hogy a serdülőkor nehéz kor. Ha nem alapozta meg előtte szi­lárd követelményrendszer, ilyenkor a tiltás nem segít. Ha a gyereket kudarc éri, a szülő ne legyen diadalittas: „Ugye, megmondtam?", hanem álljon a gyerek mellett, hogy az érez­ze, számíthat rá. Mert nem igaz, hogy a gyereknek nincs szüksége felnőttre: igenis kell, aki a mérce, vagy aki ellen lá­zadhat. A kamaszkorban a gyerek bizalmának megőrzése a legfontosabb: tudomásul kell venni, hogy a kamaszkor válsága a család válsága is: a családnak együtt kell meg­változnia a gyerekkel. — És mit tehet a társa­dalom? — Minél több alkalmat te­remtsen arra,, hogy aki bajban van, szakemberhez fordulhas­son. Ilyen hely egyre több van: pszichológusok, telefon- szolgálatok, ideggondozók, na­pi- és hetilapok felvilágosító cikkei. Szükség van arra is, hogy ne ítéljük el, ha valaki ilyen gondjával szakembert ke­res meg. Ez a társadalom álta­lános pszichológiai kulturáltsá­gának függvénye: e kultúra gazdagodását segíthetik a mostanihoz hasonló rendez­vénysorozatok is. A pszichológiai kultúra he­tét tegnap délután a TIT Bar­tók klubjában dr. Végh ló- zselné, a megyei tanács cso­portvezetője nyitotta meg. G. T. Találkozó Pécsett és Komlón / 2800 forintra egészítik ki az özvegyi nyugdíjakat Fotó: Cseri László Sikeres év Bolyban Az év elején saját volt dol­gozóinak nyugdíját egészítette ki a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát 3000 forintra; most az özvegyi jogon nyugdíjasok kapnak a kombináttól kiegé­szítést, ha az özvegyi nyugdíj összege nem éri el a 2800 forintot — mondotta tegnapi sajtótájékoztatóján a kombi­nát vezérigazgatója, Szabó János. Október elsejétől 115 asz- szony kap magasabb özvegyi nyugdíjat tehát azon d jo­gon, hogy néhai férjük a kombinát dolgozója volt. Né­hányon, akiknek a kiegészí­tés 100 forint alatti összeg lenne, egy összegben, évente egyszer kapja meg a kiegé­szítést, ám jó egynéhányon van­nak, akik négyszáz forintot is kapnak havonta. Az átlag Kongreszusra készülődve szerint, hiszen szóztizenötü'k átlagos özvegyi nyugdíja ed­dig 2400 forint volt. így tehát vannak, akik 7—800 forintnyi pluszjövedelemben is része­sülnek. A nyugdíjkiegészítés 550 000 forintot jelent a kombinát szá- móra — ezt a jóléti keret gon­dosabb felhasználásával, il­letve az ez évben is növekvő nyereségéből fedezi a gazda­ság. A sajtótájékoztatón ugyanis arról is szólt a vezér- igazgató, hogy előreláthatólag az eddigi legeredményesebb évüket zárják majd december 31-én. Az ez évi nyereséget az is növelte, 'hogy az időjá­rás következtében egy hónap­pal korábban végezték el a szántóföldi munkákat, s az egyhónapos előnyt kihasznál­va már belefoghattak azokba a munkákba is, melyeket ere­detileg csak a jövő évben kívántak elkezdeni: az új be­ruházások földmunkáiba, ül­tetvénytelepítésekbe, termő­föld -reku Itivóciós-, karban­tartási teendőkbe. B. L. Barátsági napra és barátsá­gi találkozókra érkezett teg­nap Baranyába, a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bi­zottságának meghívására Nguyen rfgoc Giao, a Vietna­mi Szocialista Köztársaság ma­gyarországi nagykövetségének harmadtitkára, akit a HNF megyei bizottságán Benkő László, az Oktatási Igazgató­ság igazgatóhelyettese, a HNF Baranya Megyei Bizott­ságának alelnöke fogadott. Miután a vendég, aki már nem először járt megyénkben, meg­ismerkedett a népfront jelen­legi munkájával és feladatai­val, baráti találkozón vett részt Kossuth-Bányaüzemben. Kossuth-bányán a Ho-Shi- Minh brigáddal beszélgetett a követségi harmadtitkár; az eseményen jelen volt még Ben­kő László, valamint Molnár György, az Országos Béketa­nács tagja is. Schwarc Jenő, a brigád vezetője röviden ismer­tette a brigád munkáját, majd ezután Kiss Pál, Kossuth-akna pártvezetőségének titkára a vállalat és elsősorban az akna tevékenységéről tartott beszá­molót. Végül Balogh László csapatvezető vájár mondta el a vendégnek, hogy a brigád mikor és miért vette fel jelen­legi nevét. A baráti találkozón részt vett még Rajnai Rudolf, a Hazafias Népfront Komló Városi Bizottságának elnöke is. A Ho-Shi-Minh brigáddal való találkozás után a barát­sági nap keretében a vendég Molvány községbe utazott, ahol a falu lakosságával ta­lálkozott. 150 ezer hektár veszélyben MESZÖV-termékbemutató Baráti találkozó Kossuth-aknán Vietnami barátsági nap Tájékoztató az erdőkről A hazai erdők állapotáról és a védelmük érdekében eddig megtett, illetve tervezett intéz­kedésekről tartottak sajtótájé­koztatót hétfőn az Országos Környezet és Természetvédel­mi Hivatal székházában, az OKTH, illetve az érintett tárcák képviselői. Misley Károly, az OKTH fő­osztályvezető-helyettese el­mondta, hogy a különféle ked­vezőtlen hatások miatt világ­szerte egyre jobban károsod­nak az erdők. Az erdőirtás, a környezetszennyezés, ezen belül pedig az úgynevezett savas ülepedés, a talajvízszint meg­változása, az aszály, a helyte­len erdőgazdálkodás, a túl­szaporodott vadállomány és az erdőtűz okozza a legnagyobb károkat. A legsúlyosabb erdő­károk napjainkban a fejlett ipari országokban következnek be. Az NSZK-ban 1982-ben az erdők 8 százaléka, 1983-ban már 36 százaléka, tavaly pe­dig már fele volt valamilyen mértékben beteg. Hazánk egyes ipari körzetei­ben is kimutatható a levegő- szennyezés káros hatása. Elő­ször a kocsánytalan tölgyek pusztulására figyeltek fel az or­szág legszennyezettebb leve­gőjű területein. A kocsányos tölgyekre a bányaművelés, a vízrendezés miatti talajszint- változás volt káros hatással. A becslések alapján a hazai er­dők mintegy 10 százalékát (150 ezer hektárt) érintett valami­lyen mértékű károsodás. A fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusa tiszteletére nyílt tegnap kiállítás az MSZMP Ba­ranya Megyei Oktatási Igazga­tóságán, melynek keretében a baranyai szövetkezetek mutat­koznak be termékeikkel. A kiál­lítást a házigazda, Antal Gyula az Oktatási Igazgatóság igaz­gatója és a rendezők részéről Kasza Tibor, a MÉSZÖV elnö­ke nyitotta meg. Az eseményt a Pécsváradi ÁFÉSZ női kará­nak és a Szentlőrinci ÁFÉSZ I. számú Általános Iskolai szövet­kezeti csoportja citerazenekaró- nak műsora tette ünnepélye­sebbé. A kiállítás gerincét a 12 résztvevő ÁFÉSZ, a Konzum Áruház, a ZÖLDÉRT, a bara­nyai takarékszövetkezetek és lakásszövetkezetek eredményeit összefoglaló fényképtablók ad­ják. Ezeken többek között a hároméves rekonstrukciós prog-’ ramban megszépült kisközségi vendéglátó- és kiskereskedelmi egységek néhánya látható. A ZÖLDÉRT kiállított termékei kö-J zül különös figyelmet érdemel­nek a mohácsi tartósítóüzem befőttjei. A terem közepén egyebek közt a Szentlőrinci ÁFÉSZ védőruhái, a Dráva menti ÁFÉSZ Csányoszrói Sző­nyegszövő üzemének összeállí­tása, a Tenkesalja ÁFÉSZ Sik­lósi Nyomdaipari üzemének impozáns képeslapjai, boríték­jai és az egész országot ellátó Bólyi ÁFÉSZ Csillagszóró üze­mének figurális darabjai talál­hatók!. A bemutató november 21-ig tekinthető meg munkana­pokon 8 és 18 óra között. Szabadnapi széntermelés a bányákban A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének legutóbbi köz­ponti vezetőségi ülésén a testület határozatot hozott arról, hogy a szabadnapi széntermelésről a döntés jo­gát a bányavállalati szak- szervezeti bizottságok ha­táskörébe adja át. Az állásfog­lalás előzményeiről és részle­teiről az MTI munkatársa tá­jékoztatást kért Korompay Pé­tertől, aki a szakszervezet tit­káraként a napirend előter­jesztője volt. — Az előzményekhez tarto­zik, hogy a szénbányászat az utóbbi években a nehezedő geológiai, és műszaki feltételek közepette és a munkaerőgon­dok miatt csak a szabadnapi termeléssel, elégíthette ki az or­szág igényeit — mondotta. A múlt évben már kétszer annyi szenet - több mint másfél mil­lió tonnát — termeltek szabad­napjaikon a bányászok, mint 1981-ben. Ez tehát jóval meg­haladta azt az egymillió ton­na körüli mennyiséget, amely mellett még zavartalanul el­végezhető a bányagépek rend­szeres karbantartása, az aknák fenntartása. Ugyanakkor átla­gosan a bányászok 25, egyes vállalatoknál 30-40 szabad­napjukon dolgoztak, ami már megközelítette a tűrőképesség határát. Ezért a szakszervezet központi vezetősége, egy ko­rábbi ülésén az Országos Bá­nyaműszaki Főfelügyelőség és az Ipari Minisztérium egyetér­tésével határozatot hozott a szabadnapi széntermelés kor­látozására, illetve megszünteté­sére. Mindenképpen messzeme­nően gondoskodni kell a mun­kahelyi biztonságról, a bányá­szták védelméről. A központi ve­zetőség nyomatékosan felhívta a figyelmet arra is, hogy a bányák elsősorban'a heti mun­karend alapján növeljék tel­jesítményeiket, s ennek diffe­renciált ösztönzésére használ­ják fel a kormányzati intézke­dések alapján kapott, csaknem, 50 millió forintos bérpreferen­ciát. — A központi vezetőség ha­tározatát követő szombaton és vasárnap - november 1-jén és 2-án — megtartott szabadnapi termeléssel 25 ezer tonna sze­net hoztak felszínre a bányá­szok. N. A. ősszel megnő a forgalom Ernyőjavítás Az üzlet foián különböző fazonú és színű esernyők lógnak egymás mellett. A pult mögött egy idősebb asszony vizsgálgatja az el­romlott esernyőket. Kovács Sándorné esernyőjavító kis­iparos Garai utcai műhelyé­ben ilyenkor ősszel egyre, több a kuncsaft. Az utánpótlási gondokkal küzdő kisipari szolgáltatások egyike az esernyőjavítás. Je­lenleg hárman foglalkoznak Pécsett esernyőjavítással. Kovács Sándorné már tíz éve. — Ősszel, esős időben megnő a forgalom, nyáron viszont alig akad munka — mondja. — Épp ezért idén elkezdtem a kerti ernyők ja­vítását is. Sajnos, nehéz be­szerezni a szükséges anyago­kat, alkatrészeket. Gyakran hiányzik az ernyőselyem. — Tudomásom szerint nincs is minden városban ésernyőjavító — veszi át a szót a férje. — Kis összegek­ről, húsz, ötven, száz forin­tokról van szó, amit a mun­káért kaf^. az ember. Ez a pénz nemigen vonzza a mai fiatalokat. Kovács Sándorné kedvtelve mutat egy nádszárú, szép fo­gantyúval ellátott esernyővó- zat. Egy Magyarországon vendégeskedő nyugatnémet kislány hagyta itt javítani. — Ha lenne anyag, egyedi kivitelű, fodros ernyőket le­hetne készíteni, bár én első­sorban javítással foglalko­zom — mondja a már nyug­díjas esernyőjavító. — Iga­zán az értékesebb ernyőket érdemes áthúzatni. —- Nem tudom, ki fogja tovább csinálni, ha már nem bírom — tűnődik. — Pedig szeretném átadni. P. E.

Next

/
Thumbnails
Contents