Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)

1986-11-11 / 310. szám

1986. november 11., kedd Dunántúlt napló 3 A másodnyersanyagok hasznosítása A hús körforgása Megfelelőbb, olcsóbb technológiák, több pénz kellene Valamikor Pécsett üze­melt az ÁTEV állati fehérje feldolgozója, ahol húsipari melléktermékekből és állati tetemekből csont-, hús- és vérlisztet állítottak elő. Az üzemet fel kellett szá­molni az elviselhetetlen bűz miatt. Szóba jött, hogy megyénk északi csücské­ben építenek Baranya, Tol­na, és Somogy megyének közös üzemet — abból vi­szont nem lett semmi. rű baromfifeldolgozóra, kikötés volt a húslisztüzem megépítése. Baromfiipari állati fehérjelisztet és toll-vérlisztet állítottak elő. (Ez utóbbi gyártását tavaly megszüntették, azóta a tollat a solti ÁTEV szállítja el.) A ter­vezési időszakban még maga­sak voltak a fehérjeárak és alacsony volt az energiaár. jetartalomra átszámítva lénye­gesen olcsóbb, mint a szója- liszt. o A Baranya Megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat most folyó vállalati rekonstrukciós szennyvíziszap visszanyerése is hozzátartozik. Ha egyiket sem sikerül meg­oldaniuk, vagy a húspépüze­met nem építhetik meg az üzemen belül, akkor kezdemé­nyezik, hogy a húspépgyártó üzemet valahol Baranyában építsék meg, akár más cégek­kel közösen, olyan helyen, ahol Baranyában évente tetemes mennyiségű állati melléktermék keletkezik, és ennek csak el­enyésző része hasznosítható helyben, vagy a solti Állatife­hérje Takarmányokat Előállító Vállalatnál (ÁTEV), ahová nem éppen olcsó szállítással jut el az újrahasznosítható mellék- termék egy kis része. Köztudott, hogy megyénkben jelentős az állattenyésztés, így nem hagy­ható szó nélkül az évente dög- kutakba kerülő 2500-3000 ton­nányi tetem, mert ezeket is fel lehetne dolgozni állati fehérjé­vé. A dögkutak megépítése, fenntartása nem olcsó, így hát sokat fizetünk azért, hogy hagyjuk kárbaveszni a nagy mennyiségben meglevő alap­anyagot, ugyanakkor a környe­zet is óhatatlanul szennyeződik. A Baranya Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszer El­lenőrző Állomás igazgató fő­orvosa, dr. Ádám László meg­említi, hogy nincs egységes technológiai megoldás, ele­gendő pénze sincs ennek meg­valósítására egyetlen ipari és mezőgazdasági nagyüzemnek sem. Legjobb megoldás egy ÁTEV üzem létesítése lenne . . . A Baranya Megyei Baromfi- feldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat korszerű épületbe tele­pített húslisztüzemében idén kezdték meg a meleg húspép gyártási kísérleteit. Most visz- szalépést terveznek.- Nem tartható a húsliszt- üzemünk éves 14-17 millió fo­rintos ráfizetése - mondja De­rne János termelési főmérnök. — Ha a meleg húspéppel 5— 6 milliós veszteségcsökkenést érhetünk el, már az is sokat számít, mert a jelenleginél lé­nyegesen kisebb ráfizetéssel dolgoznánk fel a melléktermé­keket - toldja meg Csirke Jó­zsef, a melléktermékfeldolgozó üzem vezetője. Amikor pályáztak a korsze­A Baromfifeldolgozó Vállalat húspépüzemének száritóberendezése Fotó: Läufer László Azóta jelentősen megugrott az energia ára és egyéb más költ­ségeké, a fehérje ára viszont alig emelkedett. Éves szinten 5000 tonna alapanyagot képe­sek feldolgozni. Idén megkezdték a tartósí­tott meleg húspép gyártását és kísérleti jelleggel annak eteté­sét a Bikali Állami Gazdaság és a belvárdgyulai tsz sertés­telepén. A kísérletek eddig biz­tatóak. — Az lenne a jó, ha minden mellékterméket meleg húspép­ként adhatnánk el - mondja Csirke József. Van-e kiút? A megoldást ab­ban látják, hogy kerítésen kí­vülre vigyék a melléktermék­feldolgozást, a jelenleginél lé­nyegesen olcsóbb létesítésű és kisebb energiaigényű üzembe, ahol más cégek melléktermé­keit is feldolgozva, kihasznál­ható lenne a kapacitásuk. A meleg húspép garantált beltartalmú, 10 napig eltartha­tó és kilóját jelenleg 1,70—1,80 forintért kínálják, ez így fehér­beruházásának lényege, hogy felújítsák, tehát magasabb hi­giéniai szintre emeljék a ser­tésvágó vonalat. A mellékter­mékek hasznosítása érdekében a következő terveik vannak. Kevesebb pénzből oldható meg, ha a vágás és feldolgo­zás közben keletkező mellék- termékeket zárt átfúvató rend­szeren át konténerekbe juttat­ják, és azokat az ÁTEV viszi el feldolgozásra. A másik elképze­lés: pályázat elnyerésével hasznosítják a •- CSAB-COOP GT országos húspépelőállító szabadalmát. Az 1987-ben in­duló beruházás kiviteli tervei már elkészültek. Telephelyen belül szeretnének húspépelőál­lító üzemet létesíteni. így a melléktermékeket hőkezelés és sterelizálás után - megvédve bennük az értékes fehérjéket - húspép formájában tudnák értékesíteni. Ez a fajta takar­mányozás a sertéstelepeken a megfelelő etetési technológiá­val mindenképpen kifizetődik. Ehhez a beruházáshoz még a erre a célra megfelelő terület van. Jelenleg megoldott az AHV melléktermékhasznosítása. Az ÁTEV az anyagok nagy részét elszállítja, fizet is érte. A garéi elkülönített, ideiglenes lerakó­helyre szállítják a szennyvíz- iszapot, a sertésszőrt és kör­möt. Még ebben az évben kü­lönféle szagtalanító levegőszű­rőket építenek be a zsír- és íaggyúolvasztóhoz. Már évek óta előállítanak takarmányozás céljára ipari tepertőt és kozme­tikai alapanyaghoz ipari zsírt. Az élet igazolta korábbi mel­léktermék-hasznosító elképzelé­seiket: a sertésgyomor-tartalom kiváló a halak takarmányozá­sára, míg a marhagyomor-tar- talom kertészeti virágföldekhez hasznosítható, ugyancsak na­gyon jó eredménnyel. A bél - sárokat ülepítik és azt a Talaj­erőgazdálkodási Vállalat szál­lítja el. Ezek közül is sokat visz- szanyerhetnének a húspép elő­állításánál. Murányi László aiaviszimai jeizoiama A KSH Baranya Megyei Igazgatósága jelenti A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK FONTOSABB ADATAI BARANYA MEGYÉBEN 1986. 1—III. negyedév Kereskedelmi szálláshelyek Ebből: szállodák Megnevezés összesen az 1985. év azonos idő­szakának %-óban összesen az 1985. év azonos idő­szakának %-ában A szobák száma a) 3 985 106,9 1 058 102,6 A férőhelyek 13 628 107,6 2 428 103,6 A belföldi vendégek száma A külföldi szocialista országokból 175 464 103,0 44 938 97,9 érkezett vendégek száma 64 187 105,3 28 468 86,2 Ebből: Bulgária 3 769 60,7 2 278 62,1 Csehszlovákia 19 187 120,5 5 280 99,1 Jugoszlávia 7 236 114,7 3 794 107,6 Lengyelország 10 834 190,9 4 090 148,6 NDK 8 341 112,4 760 89,5 Románia 200 74.1 48 59,3 Szovjetunió A külföldi nem szocialista országokból 13 770 72,6 11 433 68,4 érkezett vendégek száma 31 144 84,3 17 021 90,5 Ebből: Amerikai Egyesült Államok 728 79,6 579 76,9 Ausztria 4 492 100,8 2 897 90,6 Egyesült Királyság 543 90,5 345 83,5 Franciaország 1 617 94,4 800 108,5 Kanada 247 82,1 201 80,7 NSZK 15 095 84,1 7 653 89,0 A vendégek száma összesen 270 795 101,0 90 427 92,5 A vendégéjszakák száma összesen 1 111 295 106,8 231 279 102,6 Ebből: külföldi szocialista 298 701 114,6 89 592 92,5 külföldi nem szocialista országokból 112 882 88,0 35 046 101,7 Átlagos tartózkodási idő, nap 4,1 105,1 2,6 113,0 Ezen belül: külföldiek a) július 31-én 4.3 107,5 2,7 108,0 „Szabadon be tudom osztani az időmet” Czving Zoltánné Egerágon varrja a kesztyüfelsörészeket Bedolgozók Kedd reggel volt. Éppen csak elkezdtünk beszélgetni Czving Zoltánnéval egerági házuk konyhájában, amikor megérkezett a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vál­lalat autója. Hozták a követ­kező adag varrni valót, s vit­ték a kész kesztyűket, ezúttal 90 pór színén varrottat. — 'Kedden és csütörtökön hozzák-viszik az árut, hogy mennyit, az változik. Van, ami­kor 45 párat, mint most, ál­talában hatvanöt—kilencve­net — ez attól is függ, mi­lyen fajta kesztyűt hoznak varrásra, hiszen a normaidő nem egyforma. Leghosszabb ideig a csipkekesztyű össze­állítása tart, jó félóra, de in­kább negyven perc egy pár. De a munkavédelmi kesztyű párja csak 10—15 percet vesz igénybe. — Itthon, bedolgozóként vorrva a kesztyűket, milyen az átlagos teljesítménye? — 'Körülbelül havi 450—500 pár, ezzel három és fél-négy­ezer forintot tudok keresni. — És amíg bejárt Pécsre, a kesztyűgyárba? — Akkor is nagyjából eny­nyi volt a keresetem, de na­gyon sök időt elvett a bejá­rás. Először gyesre mentem, majd rövid ideig újra bejár­tam a gyárba, s 1980-ban döntöttem úgy, hogy inkább itthon maradok néhány évig. A megvarrandó kesztyűkhöz természetesen cérnát, tűt, gé­pet, mindent a gyár ad. Fél hatkor kelek, elindítom a gye­rekeket az iskolába, azután dolgozok egy darabig. A be­vásárlás és a főzés is az én dolgom, de így azt is meg tudom csinálni, hiszen akkor hagyom félbe a varrást, ami­kor akarom. A lényeg csak az, hogy szállításra készen legyen valamennyi. A száz százalékot mindenképpen teljesíteni kell, ez havi négy­száz pár kesztyű; ahogy mondtam, én átlag négyszáz­ötven párat varrók meg. — S aki nem tudja teljesí­teni a normát? — Attól előbb-utóbb elve­szik a gépet, s nem kap több munkát. Egerágon vannak még töb­ben, akik a Hunor bedolgo­zói, így például Sáfár István­ná, aki több mint nyolc éve foglalkozik ezzel, s mint mondta, nagyon elégedett. Korábban nem kesztyűvarró volt, a község napközijében a konyhán dolgozott. Onnan el­jött, mert a háztáji is na­gyon leköti: tizennyolc ma­lacot, tizenegy süldőt, két gó­bét tartanak, így azután ott­hon kell lenni napközben. Ekkor döntött úgy, hogy be­dolgozást vállal, ezáltal töb- bé-kevésbé szabadon tudja beosztani az idejét. Két hó­napig járt be a kesztyűgyár­ba, amíg megtanulta a mes­terséget. Ő azonban nem gép­pel, hanem kézzel varrott kesztyűket állít össze. Egy-egy pár varrása másfél—két órát is igénybevesz, így ő egy-egy szállításkor 14-15 pár kesz­tyűt visz a gyárba. Ö ugyanis maga viszi be Pécsre a kész kesztyűket, s hozza az új mun­kát, sőt nemcsak a saját ma­gáét viszi, hanem a néhány házzal odébb lakó Horváth Lászlóét is. A kézzel varrott kesztyűkkel Bótai Istvánná is havonta átlag három és fél- négyezer forintot keres. Egerágról Olaszba men­tünk, Pólics Jánosnéhoz, aki a bedolgozás egy harmadik faj­táját választotta: ő 'bélel. Hat éve béleli a kesztyűket darab­bérben. Most is munkában találtuk. Az ebédet már föl­tette, s míg az főtt, ő a kesz­tyűkön dolgozott. — Előtte 12 évig jártam a Mohácsi Bútorgyárba, azután döntöttem úgy, hogy inkább ezt csinálom itthon. Meg is szerettem ezt a munkát, bár­mily hihetetlen, van benne változatosság: minden kesz­tyű más. Ha ragasztott bélé­sű, egy délután 150 párat is meg tudok csinálni, ha var­rott, akkor persze kevesebbet, de azt jobban is szeretem. Délelőtt 2—2,5 órát tudok dolgozni, s azután délután vagy este folytatom tovább. A kereset változik: három- és ötezer forint között mozog. De, akárcsak a többiek, én is azért választottam ezt, mert szaba­don be tudom osztani az idő­met, emellett az itthoni mun­kát is el tudom látni, s nem vesztek e! órákat a busz~- zássdl. D. Cs.

Next

/
Thumbnails
Contents