Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-11 / 310. szám
1986. november 11., kedd Dunántúlt napló 3 A másodnyersanyagok hasznosítása A hús körforgása Megfelelőbb, olcsóbb technológiák, több pénz kellene Valamikor Pécsett üzemelt az ÁTEV állati fehérje feldolgozója, ahol húsipari melléktermékekből és állati tetemekből csont-, hús- és vérlisztet állítottak elő. Az üzemet fel kellett számolni az elviselhetetlen bűz miatt. Szóba jött, hogy megyénk északi csücskében építenek Baranya, Tolna, és Somogy megyének közös üzemet — abból viszont nem lett semmi. rű baromfifeldolgozóra, kikötés volt a húslisztüzem megépítése. Baromfiipari állati fehérjelisztet és toll-vérlisztet állítottak elő. (Ez utóbbi gyártását tavaly megszüntették, azóta a tollat a solti ÁTEV szállítja el.) A tervezési időszakban még magasak voltak a fehérjeárak és alacsony volt az energiaár. jetartalomra átszámítva lényegesen olcsóbb, mint a szója- liszt. o A Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat most folyó vállalati rekonstrukciós szennyvíziszap visszanyerése is hozzátartozik. Ha egyiket sem sikerül megoldaniuk, vagy a húspépüzemet nem építhetik meg az üzemen belül, akkor kezdeményezik, hogy a húspépgyártó üzemet valahol Baranyában építsék meg, akár más cégekkel közösen, olyan helyen, ahol Baranyában évente tetemes mennyiségű állati melléktermék keletkezik, és ennek csak elenyésző része hasznosítható helyben, vagy a solti Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalatnál (ÁTEV), ahová nem éppen olcsó szállítással jut el az újrahasznosítható mellék- termék egy kis része. Köztudott, hogy megyénkben jelentős az állattenyésztés, így nem hagyható szó nélkül az évente dög- kutakba kerülő 2500-3000 tonnányi tetem, mert ezeket is fel lehetne dolgozni állati fehérjévé. A dögkutak megépítése, fenntartása nem olcsó, így hát sokat fizetünk azért, hogy hagyjuk kárbaveszni a nagy mennyiségben meglevő alapanyagot, ugyanakkor a környezet is óhatatlanul szennyeződik. A Baranya Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás igazgató főorvosa, dr. Ádám László megemlíti, hogy nincs egységes technológiai megoldás, elegendő pénze sincs ennek megvalósítására egyetlen ipari és mezőgazdasági nagyüzemnek sem. Legjobb megoldás egy ÁTEV üzem létesítése lenne . . . A Baranya Megyei Baromfi- feldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat korszerű épületbe telepített húslisztüzemében idén kezdték meg a meleg húspép gyártási kísérleteit. Most visz- szalépést terveznek.- Nem tartható a húsliszt- üzemünk éves 14-17 millió forintos ráfizetése - mondja Derne János termelési főmérnök. — Ha a meleg húspéppel 5— 6 milliós veszteségcsökkenést érhetünk el, már az is sokat számít, mert a jelenleginél lényegesen kisebb ráfizetéssel dolgoznánk fel a melléktermékeket - toldja meg Csirke József, a melléktermékfeldolgozó üzem vezetője. Amikor pályáztak a korszeA Baromfifeldolgozó Vállalat húspépüzemének száritóberendezése Fotó: Läufer László Azóta jelentősen megugrott az energia ára és egyéb más költségeké, a fehérje ára viszont alig emelkedett. Éves szinten 5000 tonna alapanyagot képesek feldolgozni. Idén megkezdték a tartósított meleg húspép gyártását és kísérleti jelleggel annak etetését a Bikali Állami Gazdaság és a belvárdgyulai tsz sertéstelepén. A kísérletek eddig biztatóak. — Az lenne a jó, ha minden mellékterméket meleg húspépként adhatnánk el - mondja Csirke József. Van-e kiút? A megoldást abban látják, hogy kerítésen kívülre vigyék a melléktermékfeldolgozást, a jelenleginél lényegesen olcsóbb létesítésű és kisebb energiaigényű üzembe, ahol más cégek melléktermékeit is feldolgozva, kihasználható lenne a kapacitásuk. A meleg húspép garantált beltartalmú, 10 napig eltartható és kilóját jelenleg 1,70—1,80 forintért kínálják, ez így fehérberuházásának lényege, hogy felújítsák, tehát magasabb higiéniai szintre emeljék a sertésvágó vonalat. A melléktermékek hasznosítása érdekében a következő terveik vannak. Kevesebb pénzből oldható meg, ha a vágás és feldolgozás közben keletkező mellék- termékeket zárt átfúvató rendszeren át konténerekbe juttatják, és azokat az ÁTEV viszi el feldolgozásra. A másik elképzelés: pályázat elnyerésével hasznosítják a •- CSAB-COOP GT országos húspépelőállító szabadalmát. Az 1987-ben induló beruházás kiviteli tervei már elkészültek. Telephelyen belül szeretnének húspépelőállító üzemet létesíteni. így a melléktermékeket hőkezelés és sterelizálás után - megvédve bennük az értékes fehérjéket - húspép formájában tudnák értékesíteni. Ez a fajta takarmányozás a sertéstelepeken a megfelelő etetési technológiával mindenképpen kifizetődik. Ehhez a beruházáshoz még a erre a célra megfelelő terület van. Jelenleg megoldott az AHV melléktermékhasznosítása. Az ÁTEV az anyagok nagy részét elszállítja, fizet is érte. A garéi elkülönített, ideiglenes lerakóhelyre szállítják a szennyvíz- iszapot, a sertésszőrt és körmöt. Még ebben az évben különféle szagtalanító levegőszűrőket építenek be a zsír- és íaggyúolvasztóhoz. Már évek óta előállítanak takarmányozás céljára ipari tepertőt és kozmetikai alapanyaghoz ipari zsírt. Az élet igazolta korábbi melléktermék-hasznosító elképzeléseiket: a sertésgyomor-tartalom kiváló a halak takarmányozására, míg a marhagyomor-tar- talom kertészeti virágföldekhez hasznosítható, ugyancsak nagyon jó eredménnyel. A bél - sárokat ülepítik és azt a Talajerőgazdálkodási Vállalat szállítja el. Ezek közül is sokat visz- szanyerhetnének a húspép előállításánál. Murányi László aiaviszimai jeizoiama A KSH Baranya Megyei Igazgatósága jelenti A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK FONTOSABB ADATAI BARANYA MEGYÉBEN 1986. 1—III. negyedév Kereskedelmi szálláshelyek Ebből: szállodák Megnevezés összesen az 1985. év azonos időszakának %-óban összesen az 1985. év azonos időszakának %-ában A szobák száma a) 3 985 106,9 1 058 102,6 A férőhelyek 13 628 107,6 2 428 103,6 A belföldi vendégek száma A külföldi szocialista országokból 175 464 103,0 44 938 97,9 érkezett vendégek száma 64 187 105,3 28 468 86,2 Ebből: Bulgária 3 769 60,7 2 278 62,1 Csehszlovákia 19 187 120,5 5 280 99,1 Jugoszlávia 7 236 114,7 3 794 107,6 Lengyelország 10 834 190,9 4 090 148,6 NDK 8 341 112,4 760 89,5 Románia 200 74.1 48 59,3 Szovjetunió A külföldi nem szocialista országokból 13 770 72,6 11 433 68,4 érkezett vendégek száma 31 144 84,3 17 021 90,5 Ebből: Amerikai Egyesült Államok 728 79,6 579 76,9 Ausztria 4 492 100,8 2 897 90,6 Egyesült Királyság 543 90,5 345 83,5 Franciaország 1 617 94,4 800 108,5 Kanada 247 82,1 201 80,7 NSZK 15 095 84,1 7 653 89,0 A vendégek száma összesen 270 795 101,0 90 427 92,5 A vendégéjszakák száma összesen 1 111 295 106,8 231 279 102,6 Ebből: külföldi szocialista 298 701 114,6 89 592 92,5 külföldi nem szocialista országokból 112 882 88,0 35 046 101,7 Átlagos tartózkodási idő, nap 4,1 105,1 2,6 113,0 Ezen belül: külföldiek a) július 31-én 4.3 107,5 2,7 108,0 „Szabadon be tudom osztani az időmet” Czving Zoltánné Egerágon varrja a kesztyüfelsörészeket Bedolgozók Kedd reggel volt. Éppen csak elkezdtünk beszélgetni Czving Zoltánnéval egerági házuk konyhájában, amikor megérkezett a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat autója. Hozták a következő adag varrni valót, s vitték a kész kesztyűket, ezúttal 90 pór színén varrottat. — 'Kedden és csütörtökön hozzák-viszik az árut, hogy mennyit, az változik. Van, amikor 45 párat, mint most, általában hatvanöt—kilencvenet — ez attól is függ, milyen fajta kesztyűt hoznak varrásra, hiszen a normaidő nem egyforma. Leghosszabb ideig a csipkekesztyű összeállítása tart, jó félóra, de inkább negyven perc egy pár. De a munkavédelmi kesztyű párja csak 10—15 percet vesz igénybe. — Itthon, bedolgozóként vorrva a kesztyűket, milyen az átlagos teljesítménye? — 'Körülbelül havi 450—500 pár, ezzel három és fél-négyezer forintot tudok keresni. — És amíg bejárt Pécsre, a kesztyűgyárba? — Akkor is nagyjából enynyi volt a keresetem, de nagyon sök időt elvett a bejárás. Először gyesre mentem, majd rövid ideig újra bejártam a gyárba, s 1980-ban döntöttem úgy, hogy inkább itthon maradok néhány évig. A megvarrandó kesztyűkhöz természetesen cérnát, tűt, gépet, mindent a gyár ad. Fél hatkor kelek, elindítom a gyerekeket az iskolába, azután dolgozok egy darabig. A bevásárlás és a főzés is az én dolgom, de így azt is meg tudom csinálni, hiszen akkor hagyom félbe a varrást, amikor akarom. A lényeg csak az, hogy szállításra készen legyen valamennyi. A száz százalékot mindenképpen teljesíteni kell, ez havi négyszáz pár kesztyű; ahogy mondtam, én átlag négyszázötven párat varrók meg. — S aki nem tudja teljesíteni a normát? — Attól előbb-utóbb elveszik a gépet, s nem kap több munkát. Egerágon vannak még többen, akik a Hunor bedolgozói, így például Sáfár Istvánná, aki több mint nyolc éve foglalkozik ezzel, s mint mondta, nagyon elégedett. Korábban nem kesztyűvarró volt, a község napközijében a konyhán dolgozott. Onnan eljött, mert a háztáji is nagyon leköti: tizennyolc malacot, tizenegy süldőt, két góbét tartanak, így azután otthon kell lenni napközben. Ekkor döntött úgy, hogy bedolgozást vállal, ezáltal töb- bé-kevésbé szabadon tudja beosztani az idejét. Két hónapig járt be a kesztyűgyárba, amíg megtanulta a mesterséget. Ő azonban nem géppel, hanem kézzel varrott kesztyűket állít össze. Egy-egy pár varrása másfél—két órát is igénybevesz, így ő egy-egy szállításkor 14-15 pár kesztyűt visz a gyárba. Ö ugyanis maga viszi be Pécsre a kész kesztyűket, s hozza az új munkát, sőt nemcsak a saját magáét viszi, hanem a néhány házzal odébb lakó Horváth Lászlóét is. A kézzel varrott kesztyűkkel Bótai Istvánná is havonta átlag három és fél- négyezer forintot keres. Egerágról Olaszba mentünk, Pólics Jánosnéhoz, aki a bedolgozás egy harmadik fajtáját választotta: ő 'bélel. Hat éve béleli a kesztyűket darabbérben. Most is munkában találtuk. Az ebédet már föltette, s míg az főtt, ő a kesztyűkön dolgozott. — Előtte 12 évig jártam a Mohácsi Bútorgyárba, azután döntöttem úgy, hogy inkább ezt csinálom itthon. Meg is szerettem ezt a munkát, bármily hihetetlen, van benne változatosság: minden kesztyű más. Ha ragasztott bélésű, egy délután 150 párat is meg tudok csinálni, ha varrott, akkor persze kevesebbet, de azt jobban is szeretem. Délelőtt 2—2,5 órát tudok dolgozni, s azután délután vagy este folytatom tovább. A kereset változik: három- és ötezer forint között mozog. De, akárcsak a többiek, én is azért választottam ezt, mert szabadon be tudom osztani az időmet, emellett az itthoni munkát is el tudom látni, s nem vesztek e! órákat a busz~- zássdl. D. Cs.
