Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-01 / 301. szám
Közgazdasagi elet tllllll Wrnmm i¥iP Mit kell tudni a bank- rendszer átalakulásáról? Ezúttal nem túlzás, ha azt •mondjuk, nagy horderejű változtatás következik be a magyar bankrendszerben. Nem olyasmi készül, 'mint az elmúlt 30 év alatti profilrendezések során történt, amikor az átszervezés jellemzően a szakosodást, az államigazgatási határokhoz való igazodást szol- 'gálta. Sokkal többről van ezúttal szó és egészen másról. A nemrég nyilvánosságra hozott politikai, illetve kormányzati döntések a gazdaságirányítási rendszer folyamatban ilévő átalakítása következő lépését határozták meg: a kétszintű bankrendszer létrehozását, arpelyben a Magyar Nemzeti Bank továbbra is betölti a jegybank szerepét, míg a gazdálkodó szféra hitel- és •pénzellátását kereskedelmi bankok végzik. A kibontakozóban lévő vállalati önállósághoz ugyanis hozzátartozik a pénzforrásokká:! való szabadabb gazdálkodás igénye, , a „•pénztulajdonosokkal" való alku lehetősége. Sántítana ezért az olyan gazdasági modell, amelyikben az egyik oldalon kockázatot vállaló, döntései eredményében érdekelt vállalatok vannak, míg a másik oldalon ugyanezek a jellemzők hiányzanak a bankokra nézve. A közgazdasági elméletet művelők, illetve a gyakorlati szakemberek már évek óta szorgalmazzák ennék az ellentmondásnak feloldását és ez valójában oldódott is. Gondoljunk a hitelkapcsolatban bekövetkezett decentralizá'lódás- ra, ami ugyan messze van a szándékolttól, de az már * régen nem monopolizált. Mire számíthatunk? Szabad választás •Mindenekelőtt a közös érdekeltségen alapuló vállalat- bank kapcsolatok lehetővé tételére, aminek keretében az . adott döntéshez hiányzó pénzforrás legyen több banktól is kérhető, és a legkedvezőbb legyen választható. Egy ilyen „többablakos" megbeszélés kontroli-lehetőséget is rejt magában. Meggyőződésem szerint hasznosak tesznek az olyan bankokkal való egyeztetések is, amelyek pénz helyett inkább csak tanácsot adnak, vagy adhatnak. Nagyobb befektetés esetén célszerű (valószínűleg kényszerű) lehet a ma még nemigen választott forma, a társfinanszírozás, amelyben a kockázat megosztása érdekében több bank közösen vesz részt az ügyletben. Ha már a bankok választhatóságánál tartunk, hadd jegyezzem meg: az nemcsak egy-egy ügylet kereteire vonatkozik. Felmondható lesz a •bankszámla-szerződés, és másik, kedvezőbb feltételeket •nyújtó pénzintézethez tehető át. (Pl. rendszeresebb hitelügyletet lebonyolítóhoz, földrajzilag közelebb lévőhöz stb.) Oe csak egyhez! A januári indulás alkalmából a bankok •közt kisebb . átcsoportosításra kerül sor, amihez hasonló „kényszerintézkedés" már nem fordulhat elő. Azt követően a kölcsönös érdekek az ebben meghatározóak. Bizonyára nem kerül sor zavartkeltő „vándorlásra", a bank megválasztására az egyedi ügyletekben történnék az első lépések, és hosszabb idő tapasztalatai fogják a netáni szakítást megalapozni. Rovatszerkesztő: MIKLÓSVARI ZOLTÁN 10. HÉTVÉGE Nem árt itt kitérni arra, hogy még a veszteséges gazdálkodó szerveknek is jogosultsága lesz arra, hogy valamelyik banknál vezethesse számláját, de annak elvállalása nem jelent hitelezési kényszert. A hitelbankok általános felhatalmazásúnk lesznek, és működésüket nem kötik igazgatási határokhoz, nem hoznak létre egyes ágazatokra (pl. ipar, mezőgazdaság) szakosított bankokat. Mindkét kötöttség Oldását a „bes'katulyázott- ság” megszüntetése érdekében határozták el. Bármelyik gazdálkodó bármelyik bankkal építhet ki kapcsolatot, földrajzi behatároltsóg nélkül. Ezzel megszűnik a számlavezetéshez fűződő bankmonopólium is. Ezek után nézzük: milyen bankok jönnek létre a jövő év elején és ezek közül melyekkel találkozhatunk megyénkben. Nyereségérdekeltségi rendszerben A Magyar Nemzeti Bank egyrészt gyakorolja a számára biztosított monopóliumokat (ban kj eg y -•'< ib öcs á tá s, d évi za - gazdálkodás), másrészt monetáris eszközökkel befolyásolja a kereskedelmi bankok tevékenységét. Minden megyében működteti ma meglevő szerveit, a gazdálkodók finanszírozását és az ahhoz fűződő számlavezetést kivéve ellátja jelenlegi teendőit. A készpénzforgalmat lebonyolítja, változatlanul vezeti a költségvetési számlák eddigi körét, megyei szintű információs bázisként működik és ellát több devizahatósági feladatot. Az országosan létrehozandó öt kereskedelmi bankból az év elején három nyitja meg kapuit. Az MNB megyéi igazgatósága hitelosztályaiból és a kapcsolódó számlavezetésből alakul a Magyar Hitelbank igazgatósága. A Budapesti Fejlesztési és Hitelbank a mai Állam: Fejlesztési Bank fiókot veszi át és indulástól ellátja az úgynevezett „energiablokk", vállalatainak valamennyi bankszolgálati teendőjét. A jelenlegi mohácsi és siklósi MNB-fiókok az Országos Kereskedelmi és Hitelbank fiókjaiként működnek, változatlan helyen és változatlan ügyfélkörrel. Várható, hogy a későbbiekben fiókot nyit a Magyar Külkereskedelmi Bank is. Az Országos Takarékpénztárt nem érinti a mostani átszervezés, a takarékszövetkezetek szélesedő felhatalmazása jelent egyelőre ebben a körben változást, illetve versenypozíciót. A kereskedelmi bankok nyereségérdekeltségi rendszerben dolgoznak, így törekedni fognak a minél szélesebb skálán, minél több ügyféllel való kapcsolattartásra. A számlavezetésen, hitelnyújtáson 'kívül további szolgáltatásokat nyújtanak. •Bizonyára lényegesen több energiát fordítanak az új üzletkörökre. (A váltóval, lízinggel, kötvényforgalommal, tőke- beszólással, garanciavállalással összefüggő teendőkre gondolok többek között.) Bizton lehet számítani arra, hogy a kapcsolatok során nélkülözni fogják a hatósági jelleget, ami okkal zavarta a korábbi bankkapcsolatokat. A kölcsönös érdekekre tekintettel, továbbá a biztonságra törekvés okából viszont a bonyolultabb vagy kockázatosdibb ügyletek kapcsán valószínűsíthető az eddiginél is körültekintőbb eljárás. Sajnos, az indulás dologi feltételei nem túlságosan kedvezőek. Elsősorban Budapesten adódnak nehézségek, de a megyeszékhelyeken sem jelentéktelenek a gondok. 'Pécsett a Magyar Hitelbank — jóllehet, mielőbb szükséges volna a teljes elkülönültsége — egyelőre „társbérletben" lesz a Magyar Nemzeti Bankkal, mert annak megteremtése nem oldható meg máról holnapra. A Budapesti Fejlesztési és Hitelbank által a Rákóczi úton, a Magyar Fejlesztési Banktól átvételre kerülő helyiségek nem az ilyen típusú pénzintézet céljaira épültek, nem is olyan régen. Mindegyik bank törekszik a végleges megoldásra, és addig fs mindent elkövet a minél zavartalanabb ügyfélszolgálat biztosításáért. A számlatulajdonosok részéről türelemre lesz sajnos szükség, de szolgáljon mentségül, hogy ügyeik lebonyolítói jórészt ugyanazok a bankalkalmazottak lesznek, akikkel eddig kapcsolatban voltak. A megyeszékhelyen kívül még ilyen változások sem lesznek. Csak a cégtábla módosulását kell megszokni eleinte. A pénz nem lesz több Folyik a munkatársak képzése, mert a bankok elnevezésének módosulását folyamatosan a munka tartalmi jegyeinek változása követi. Kevés még az erre felkészült munkaerő a bankokban, de a gazdálkodóknál is. Bizonyára rámegy egy-két esztendő, míg olajozottan mennek az új dolgok. Ha szükség volt valaha „bankávi" tanácsokra, ezt követően minden bizonnyal igen! A versengés ebben talán előbb bekövetkezik, mint a pénzkínálatban. Arra ugyanis aligha lehet számítani, hogy január elején annyival lesz több a pénz, mint amennyivel több pénzintézet kezdi működését. Nemcsak bankok jönnek létre ugyanis, hanem szép számú, úgynevezett szakosított pénzintézetek is, amelyek az előbbiekhez képest behatároltabb körben tevékenykednek. Kisebb fejlesztések finanszírozásával, betétek gyűjtésével vehetnek részt a pénzpiacon. Néhányuk jó ideje már teszi is. Baranyában az Agrár 'Innovációs Bank Betéti Társulás nyitott eddig fiókot. Finanszírozóként eddig is jelen volt térségünkben a Közép-európai Nemzetközi Bank (CIB), és számíthatunk a City Bank ajánlataira is. Az utóbbi már, az előbbi pedig ezt követően forintfinanszírozásban is részt vehet, és egy ilyen forrásbővülés megyénk gazdaságának is hasznára válhat. Dr. Kisvári András Ritkán adódik arra alkalom, hogy a „Közgazdasági élet" rovatban portrékat villanthatunk fel. Most egy hír nyomába léptünk: dr. Novak Zoltán, a KSH Baranya Megyei Igazgatóságának vezetője a közelmúltban vehette át a „Széchenyi István Emlékérmet", mely- lyel a Magyar Közgazdasági Társaság minden évben a kiemelkedő munkát végző tagjait jutalmazza. Hasonló kenyeret eszünk némiképp: sem ő, sem az újságíró nem tud információk nélkül létezni. A különbség csupán annyi, hogy ami számomra néha szenzáció, néha átléphető adat, az számára munka és hivatás. Az a 35 év, amit a szakmában eltöltött - tiszteletet parancsol. Akkor kezdte Szombathelyen, amikor a területi statisztikai hivatalok megalakultak, e munka mellett szerzett diplomát. Hét éve, hogy pécsi lett, elsőszámú vezető. ötvenkét éves. Munkájáról szeretettel beszél : — A társadalom nem tud tervezni alapvető tendenciák ismerete, helyzetelemzés nélkül. Világszerte óriási az információ éhség, nálunk érezhetően • \ A közgazdászok szerepe Alábbi Írásunk a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete tisztújító közgyűlésén elhangzott előadás rövidített anyaga. Napjainkban az értelmiség, ezen belül a gazdasági értelmiség helyzete nem kizárólag anyagi viszonyai, hanem több tényező „összesűrűsödése" és „együtthatása" miatt képez társadalmi problémát. Ez a megállapítás nem csupán a reális helyzetelemzés, hanem a probléma feloldása szempontjából is fontos. A feszültséget alapjában az okozza, hogy ennek a rétegnek relatív anyagi helyzete romlásán túlmenően — vagy ezzel összefüggésben — csökkent a társadalmi presztízse, mely párosul az általa végzett munka tartalmával való elégedetlenséggel is. Ehhez járul a pályakezdő fiatal értelmiségiek nehéz helyzete. Egyre messzebb tolódik az az életkor, amikor a fiatal értelmiségiek elérhetik a munkakörükre jellemző, átlagos kereseti szintet, miközben növekednek az önálló lakáshoz jutás terhei is. Ha a szellemi munka leértékelődik, akkor ez különösen az értelmiségivé válás során okoz feszültségeket. Szükségképpen felerősödnek a kontraszelekciós mechanizmusok. Már rövidebb távan is károk keletkezhetnek, nem csupán az értelmiség utánpótlásában, hanem számos, tudomónyigénye- sebb szellemi és fizikai pálya presztízsében is. Mindez fékjévé válhat a gazdaság létkérdésévé vált dinamizmusának, megújulásnak. Napjainkban tehát arról van szó, hogy az alkotó értelmiségi munka iránti fokozott társadalmi igénynyel egyidejűleg jelentkezik az értelmiség rossz közérzete, helyzetének romlása, ami egyben újabb feszültség- forrást jelent. Ma már egyértelműnek tűnik az a megállapítás, miszerint létszámához képest a társadalomban, de különösen a gazdaságban nem tölti be a „motor" szerepét, érdektelen abban, hogy tevékenységét magas színvonalon végezze. Ezért döntő kérdés számunkra az, hogy milyen eszközökkel mozgatható meg jobban az adott munkahelyen, főállásban az értelmiségnek az „előrevivő” szerepkört vállalni képes rétege, vagyis az alkotó értelmiség. E kérdésekre a választ keresve szükségképpen el kell jutnunk a reform továbbvitelének gondolatáig, megvalósításának elodázhatatlanságáig. Erre manapság a magyar társadalmat és gazdaságot érő kettős hatás — Kolosi Tamás kifejezésével élve kettős kihívás — minden korábbinál jobban kényszerít. Ugyanis egyfelől az ún. extenzív fejlődés logikájára épülő modell struktúrája és intézményrendszere ellenszegül az intenzív fejlődés követelményrendszerének. Másfelől a világgazdasági változások éppen az e modellben elsőbbséget kapott tevékenységeket (e modell erősségeit) értékelték le. E kettős kihívásra a válasz hosszú távon csak olyan módon lehetséges, ha a hierarchikus redisztribúció hagyományos modelljének helyébe a piaci viszonyokat érvényesítő, érdekegyeztető modellt állítjuk. Ez pedig feltételezi a társadalmi és gazdasági egységek és az egyének magasfokú autonómiáját. A reformorientáció megkülönböztető jegye lényegét tekintve éppen ezekhez az autonómiákhoz való viszonyban keresendő. Úgy vélem, a gazdasági értelmiségnek, a közgazdász társadalomnak — helyzetéből és tevékenységének jellegéből adódóan — kell a leginkább a változásra orientáló rétegnek lennie. Kiemelkedő szerepet kell vállalnia a reform továbbvitelének kimunkálásában és megvalósításában egyaránt. Ezáltal teremthető meg az alkotó közgazdasági munka számára is a korábínál kedvezőbb feltételrendszer. Az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága nemrégiben széles körű vizsgálatra és felmérésre alapozva elemezte a megyében élő értelmiség helyzetét, és állásfoglalásban hívta fel a figyelmet az alkotó tevékenységek fejlesztésével kapcsolatos feladatokra. Ez egyértelműen igazolja azt, hogy megyénk társadalmi-gazdasági viszonyainak alakulásában, eredményeinkben és megoldásra váró feladatainkban vitathatatlanul szerepe volt, van és lesz az itt élő értelmiségi rétegnek, ■közöttük a közgazdászoknak. Ahhoz, hogy ezt a feladatát minél eredményesebben legyen képes ellátni, fel kell számolni azokat a feszültségeket, amelyek tevékenységének közegét kedvezőtlenül befolyásolják. Ennek során természetesen figyelembe kell venni azt, hogy a megoldásra váró kérdések egy része nem lokális jellegű intézkedéseket kíván, továbbá azt is, hogy az ún. helyi szinten jelentkező problémákat és azok megoldását az össztársadalmi viszony- és feltételrendszer is kondicionálja. Mindebből helytelen lenne olyan következtetéseket _ levonnunk, amelyek bénítólag hatnak az e tekintetben nélkülözhetetlen, előrevivő kezdeményezésekre. Ami a helyi kezdeményezési lehetőségeket illeti, ebben a tekintetben Baranya több szempontból sincs hátrányos helyzetben. Szellemi erőforrásait tekintve megyénk nem az erőforrásokban „szegény” megyék közé tartozik. Ami pedig a gazdasági értelmiség, a közgazdászok működésének „színterét”, megyénk gazdaságát — azon belül elsősorban az ipart — illeti, olyan szerkezettel rendelkezik, amelyre — különösen a mai mércével mérve — nem kifejezetten jellemző a magasan kvalifikált szellemi munka iránti igényesség, különösen a fejlesztésigényesség. Vagyis a megye ipara lényegét tekintve hagyományos struktúrával rendelkezik, amit elkerült — ha szándékát nem is, de eredményességét tekintve mindenképpen — a korszerűsítő fejlesztések és szerkézetkorszerűsíté- sek enyhe vonulata is. Úgy vélem, napjainkban a megyei iparfejlesztés, ezzel együtt a szerkezetátalakítás fő iránya adott: elmozdulás a magasan kvalifikált, szellemi tőkeigényes, ún. húzóágazat megteremtésének irányába. Az ezzel kapcsolatos feladatok konkretizálása, a célok és feltételek megfogalmazása, majd a megvalósítás ugyancsak szellemitőkeigényes tevékenységként jelentkezik. Egy ilyen horderejű feladat feltételezi az alkotóerők legszélesebb körű összefogását a gyakorlati és az elméleti munkaterületeken, valamint a különböző szakterületeken dolgozók alkotó együttműködését. Nem utolsósorban a hozzáértő koordinációt, a program menedzse.- lését. Ennek a programnak a kidolgozásában és megvalósításában a baranyai párt- és állami vezetésnek jelentős támogatást kell kapnia az itt élő közgazdászoktól, az eddiginél fokozottabban kihasználva a tudományos társadalmi szervezetek, közöttük a Magyar Közgazdasági Társaság által nyújtott kereteket. A lehetőségek tehát adottak, rajtunk is múlik, mi válik belőlük valósággá. Dr. Szűcs Pál Széchenyi István Emlékérem Dr. Novák Zoltán 1968. volt a fordulópont, amely a munka presztízsét is feltámasztotta. Ma a közgazdaság- tudományok egyik legfontosabb háttere a statisztikai információ. — A pontos információ . . . Elmosolyodik, s jelzi, ismeri o statisztikával kapcsolatos fenntartásokat. — A kötelező adatszolgáltatás biztosan teher valahol - mondja, - sokan azonban látják már a mögötte húzódó érdeket. A visszaáramló információk, az arra épülő tervek realitása égető kényszerként követelik az alapinformációk pontosságát. Mi érezzük: ugrásszerűen javul az utóbbi időben az adatszolgáltatás színvonala, megbízhatósága. Közel százan dolgoznak a KSH Baranya Megyei Igazgatóságán. Felelősségteljes, sokszor bonyolult munkát, végeznek, melyet a kívülálló szemével megítélni sem lehet. Novák Zoltán számára igen fontos ez a közösség — nem munkahely- ről{!) beszél —, örül munkatársai sikereinek, a tudományos publikációk eredményeinek, visszhangjának. — A számok mögött mindig ott az ember, a vívódó-tépelő- dő, örülni-szeretni-nevetni-gyötrődni tudó ember. Számomra fontos dolog ez. A család. A barátság. Az emberi kapcsolatok, melyek formálnak-gyúrnak egy életen át. . . A Széchenyi-emlékéremmel azt a közéleti munkáját ismerték el, melyet szűkébb pátriájáért, Baranyáért végzett, Amikor azt kérdem, hogy a számok világából mi okozza napjaink örömét, két példát is említ. Technikai; nemrégiben Pécsről közvetlen kapcsolatot teremtettek a New York-i központi terminállal, s adatokat kértek le. Gazdasági, készítettek egy összehasonlító mező- gazdasági elemzést, s hazánk a nyugat-európai országok sorában is helyt áll. Mondom, nálunk is ez lesz a jövő, egy központi agy, melyhez megannyi számítógép kapcsolódik majd, és adja az információ dömpinget. — Biztosan sokan látták a szilicium-völgyről készített filmet a tévében — válaszol.- - Amerikában már áll ez a terminál, de mielőtt bármire is válaszolna, visszakérdez: „ön mit csinál? Mit tett eddig. az asztalra ? . . ." Kozma Ferenc
