Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)

1986-11-10 / 309. szám

1986. november 10., hétfő Dunántúlt napló 5 Vasárnap reggel fázósan topogtak a pécsi színészek a Kossuth téren, míg megérke­zett az autóbusz, amely a Denevér német nyelvű elő­adásának stábját az NSZK- ba szállította. Ismét az a nyugatnémet impresszárió szervezte a társulat útját, aki a népszerű Strauss-ope- rett korábbi előadásaira szerződtette a Pécsi Nemze­ti Színház énekeseit. A turné első két napján Pécs legújabb testvérvárosá­ban, Fellbachban lépnek fel, a harmadik napon Hameln- ben. Ezután Viersen követke­zik, majd Lewerkusen. A sze­reposztás: Eisenstein: Har- math Albert, Rosalinda: Né­meth Aliz, Ida: Bakonyi Ilo­na, Adél: Csófcy Ágnes, Fal­ke: Vághelyi Gábor, Blind: Kuncz László, Alfréd: Kovács Attila, Orlovszki: Benei Ka­talin, Frosch: Pálfai Péter. A zenekart Breitner Tamás vezényli. Rendezte: Seregi László m. v. Már folynak a tárgyalá­sok arról, hogy jövőre a Va­rázsfuvolát és Strauss Bécsi vér című operettjét mutatják be a pécsiek német nyelvű előadásban, újabb NSZK- beli vendégszerepléseken. A mostani turnéról november 17-én érkezik haza az együt­Á pécsi Denevér - isméi az NSZK-ban A második főnyeremény került a nyeremény­autó! Az Agygyakorlat rejtvényúj­ság kétfordulós „Szuperpólyá- zatának" főnyereményét - egy Dácia 1310 típusú személygép­kocsit —, a napokban vette át az új szegedi Merkur-telepen Me/czer Zoltán pécsi lakos. A gépkocsi átvétele után beszél­gettünk a szerencsés rejtvény­fejtővei. — A Baranya megyei KÖJÁL- nál vagyok közegészségügyi el­lenőr, a feleségem ugyanott laboráns, két gyermekünk van — kezdte a beszélgetést Mel- czer Zoltán. - Amikor megkap­tam a szerkesztőség levelét, amelyben értesítettek, hogy én nyertem a Dáciát, alig akar­tam hinni a szememnek. A szo­bában leültem a fotelba és meredten néztem magam elé. A gyerekeim jöttek be és ag­gódva kérdezték: Apu, rosszul vagy? Azután hamar megnyu­godtam és értesítettem a csa­lád valamennyi tagját az öröm­hírről. Annyi bizonyos, azóta a környezetemben megnőtt a rejt- vényifejtők szánna. — Gyakran fejt rejtvény? — Nálunk a. rejtvényfejtés családi hagyomány. Édes­anyám szerettette meg velünk a rejtvényeket. Én elsősorban azokat a rejtvényeket kedve­lem, amelyek a lexikális tudá­son kívül logikai és kombiná­ciós készséget is igényelnek. Az „Agygyakorlatban” pedig jónéhány ilyen rejtvény megta­lálható. Külön örvendetes, hogy a rejtvényújság valameny- nyi rejtvény mellett feltünteti annak nehézségi fokát. így mindenki le tudja mérni a tu­dását, kombinációs készségét. — A ,,Szuperpályázat"-ot mennyi idő alatt oldotta meg? — A két fordulóban alkal­manként hat-hét estére volt szükségem, hogy megtaláljam az elrejtett Zrínyi Miklós-idéze- tet. A feladvány nehézsége méltó volt a nyereményhez. — Ez az első nyereménye? — Nem egészen. 1960-ban, tíz éves koromban a pécsi Centrum Áruházban vásárol­tunk édesanyámmal. Mivel ép­pen gyermeknap volt, kaptam egy sorsjegyet is. Néhány nap múlva az újságból értesültem, hogy megnyertem a főnyere­ményt! Az egy faroller volt. — Van a családnak már autója? — Nincs. És egyelőre nem is tellett volna rá. A rejtvényfej­tés mellett most könnyebben hódolhatunk másik szenvedé­lyünknek, a kirándulásnak is.- Pusztay ­Februárt AI üfabb ixalmas epízddok A Linda- jelenség Beszélgetés Görbe Nórával Helyes csaj — néz össze két tinilány a harkányi művelődé­si házban, amikor belép Görbe Nóra, akit Lindaként ismert meg az ország. A Linda-fil- mek a legjobb időszakban jöt­tek: a Brunce Lee-féle karate- show-k beszivárgásának idején és a magyar vígjáték aszályos időszakában. Nemcsoda, hogy a sokszor mégoly „krimitív" történeteknek is óriási sikere van. No és Lindának, a kisem­bernek, akit ugyan a főnöke nem sokra becsül, de ő kitart, megmutatja, bemutatja, meg­védve magát és elkapva a gaz bűnözőket. Nem mint karateslány lépett fel az utóbbi időben örvendete­sen sok programmal előrukkoló, harkányi művelődési házban - popénekesként láthattuk. A koncert előtt több mint százan várják, hogy dedikáljon „a” Linda, a taek-won-do alig 160 centis, 45—47 kilós magyar bál­ványa. Emlékkönyvek kerülnek elő, cetlik sorjáznak, fogy a drága, színes poszter, fotóskol­légámat többen kérik fényké­pezze már le a gyereket Lin­dával, mert az olyan kedves emlék lenne ... Hároméves és nyugdíjas, punkfrizurás tini és öltönyös negyvenes mind-mind Lindáért jöttek most. A hangjá­ról megoszlanak a vélemények, de a filmben, ahogy üt és véd, ahogy feltalálja magát, szóval az kellene nekünk is — min­dennap. Sminkelés közben válthatunk néhány szót, még a dedikálás előtt. Kisebb aktatáskányi ne- szeszeréből válogat az arccsi- nosítók közül és kérdés nélkül kezdi:- Tizenötödik napja vagyunk úton, a turné felénél tartunk az Első Emelet együttessel. A jö­vő héten jelenik meg második nagylemezem, meg a fiúknak is most jön ki az új korongjuk.- Akkor most szünetel a Linda forgatása?- Láthattak mindent, ami eddig elkészült, februárban kezdjük forgatni az újabb hét részt.- Edzésben van?- Ilyenkor is szoktam gyako­rolni, de forgatási időben heti 12 órát is karatézom. — Gondolom, nem amatőrö­ket rugdos a filmekben ... — Állandó kaszkadőrcsapat­tal dolgozunk, vannak köztük cselgáncsosok, karatések. Együtt tervezzük meg, nagyon ponto­san a verekedések koreográfiá­ját; ki hova üt, mikor és ho­gyan. — Került már veszélyes hely­zetbe forgatás közben? — Nem. Nagyon vigyázok, bár mindent én csinálok, külö­nösen a közlekedési jelenetek, száguldások veszélyesek, mert mindig az utcán, forgalom közben csináljuk. — örül, hogy Lindaként is­merik? — Igen, bár drámai szerepek­ben így nagyon nehéz elfogad­tatni magam, itt a karates csaj, mondják. A rockszínpad más. — így ismerkedett meg Sziko­ra Róberttel is? , — Régi munkakapcsolat van közöttürlk, semmi más. Az új lemezemre is írt hat dalt — mondta határozottan, tempera­mentumoson, csakúgy mint a többi kérdésnél. — A hétköznapokon használ­ta már karatetudását? — Soha. Békésen élünk fér­jemmel (férje a Linda-sorozat rendezője Gát György). Van egy hároméves kislányom. — És ő mit szól, hogy Anyu­kája a Linda? — Szokta nézni, nagy öröm­mel. Nórás-filmeknek hívja a scrcfzatot. Ő még nem tudja, mi az, hogy Linda — fejezi be és elsiet, rajongói is nagyon várják. Bozsik László A Kolynos ritka A hiszékeny ember könnyen megijed, írja Kulcsár István „Legország” című könyvében, s fölsorol néhány példát, hogy mikor mi volt Amerikában tö­meghisztéria okozója. Persze néha e hiedelmek nem megalapozatlanok. Ná­lunk például már nyár óta jár­ja, hogy az eddig oly népszerű Kolynos fogkrém tartalmaz rák­keltő anyagot, s hogy ezért is vonták ki a forgalom­ból. A külföldi licence alap­ján nálunk gyártott Kolynost valóban nem látni jó ideje az üzletekben, ezzel szemben nemrég mindenütt megjelent kis és nagy tubusban egy­aránt a jugoszláv Kolynos fog­krém. Mi az igazság hát a Ko­lynos, s főként a magyar gyárt­mányú Kolynos körül? A kér­déssel dr. Mórocz Ilonához, a Caola cég értékesítési osztá­lyának vezetőjéhez fordultunk: — Nyáron valóban kivontuk ezt a fogkrémet a forgalomból, mert az illatanyaga minimális kloroformot tartalmazott S ez valóban egyértelműen ki is de­rült az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet vizsgálata alapján. Nyugat- f Európában van egy lista, amely a rákkeltő anyagokat tartja számon, erre a listára fölvet­ték a kloroformot, s a jövőben nem lehet olyan kozmetikumo­kat gyártani, amelyek ezt az anyagot tartalmazzák. így hát a régi receptúra szerint készült Kolynost mindenütt kivonták a forgalomból, így nálunk is. Az­óta élkészült az új receptúra, s mi is gyártottunk százötven- ezer darab fogkrémet az új összetétel szerint. Ezt az Azúron keresztül értékesítettük, s vár­tuk a vásárlók reagálását. Azt tapasztaltuk, hogy rövid időn belül elfogyott, úgyhogy most már elkezdtük az új összetéte­lű, kloroformot immár nem tar­talmazó Kolynos gyártását, s januártól már folyamatosan lesz a boltokban magyar ké­szítmény is. — És a jugoszláv? — Az is új, rá is van írva, csak sajnos magyarul nem. De ha a tubuson nincs is magyar nyelvű felirat, valamilyen mó­don feltétlenül tájékoztatni kell a vásárlókat, hogy ez is már új összetételű és nincs mitől tartani, bárki nyugodtan megvásárolhatja akár a jugo­szláv, akár a nemsokára ismét megjelenő magyar és teljesen ártalmatlan Kolynos fogkrémet. D. Cs. Amikor a nagy „vörös ko­rong" püspöklilára festi a hajnali égbolt peremét, a ncgycsarnoki piac fel él én - ikül, felerősödnek a hangok színes káosszá, az árusok kiabálva — némelyik énekel­ve — kínálja a portékát, amely csalogatóan áll a be­tonasztalokon kupacban, szépen megépített "prizmá­ban, vagy éppen zsákokban és kosarakban: a még nyárutói piros kései paradi­csom találkája a zöldpara­dicsommal, aztán zeller és répa zöldje csokrokban, pi­ros és sárga alma, 'bámuló körtehegyek, mélypiros pap­rika és virág és naspolya és karácsonyi csíkos dinnye, sárga sütőtök és savanyú­káposzta illatozva, hordók­ban . . . Csokornyakkendős éjszakai zenészek forró teát szür- csölnek, kialvatlan szemű, jólöltözött férfiak — éjszakai hörpintések után érkezve — savanyúkáposztát eresztenek hosszan és magasról a szá­jukba, a pecsenyetepsikben hurka, hús és máj sül ... a piaci nép úgy eszik elmé­lyedve és 'falónkon az álló asztaloknál, mintha éjszakai tétlen alvás után ez. meg­járna nekik... szép fiatal- asszonyok érkeznek korai bevásárlásra, arcukon még az álom tisztasága, szemük­ből a könnyű szellő már ki­fújta a párnák melegét... Itt jön T„ a 'hajdani jónevű futballista (micsoda center­half volt, te-jó-isten . ..!) és vezeti sajnos örökké beteg — már jócskán idős — kis­lányát... Itt vannak a kis­kereskedők, akik figyelik az árut és árakat, közben ká­véznak és vitatkoznak a kis- ablak előtt... Hiányzik vi­szont a termetes vastag asszonyság - ki „Gyere­kek ... - megjöttek a nej­lonzacskók .. .!" — kiáltással ismert alakja volt a pécsi piacnak — amíg élt... Mat­ricás reklámszatyrot árul a tépett hajú, sovány hippi, a 'hajdani slágervilág, nagyme­nőinek, Vámosi Jánosnak, Záraynak festett arcmásá­val ... A gyümölcssor végén — a kofák nem hivatalos szóvivője, nagyszájú asszony kiáltja el magát: „Lányok, ma 'húszért adjuk a kör­tét..." És a hatvanon felüli, nagykendős „lányok” bólint­va veszik tudomásul a ma reggeli ár-regulát... Nyitnak a hentesek és sort áll a kedves vevő — de nem mintha sortállás nélkül bármelyik húsboltban nem .vehetné meg a hétvégi hú­sokat — de itt mindent egy­helyben megkap. A megál­modott vasárnapi húslevesbe a marhahúst, zellert és zöldséget, aztán a sokféle krumplit és babot és szá­razborsót és spenótot és pucolt csirkét és míg vára­koznak, addig a házias fér­jek a pecsenyések felé kó- dorognak, megesküsznek a Németh Jóska-féle rizses- májasára, vagy a Göttlin- gerJféle véreshurkára és föl­kacsintgatnak az emeleti „Salátabár” környékére, mi­kor nyitnak, hogy aztán egy korsó sört még utána küld­jenek a burkának . . . Vagy kettőt. Falusi őstermelők — zsá­kokban szép tiszta krumplit árulnak — és átkiabálnak egymásnak, hogyan jártak a múltkor: pontos időre be­hozták a sertéseket, jöttek az átvevők is teherautóval, de az üzletből nem lett semmi, mert a rtagykereske- dők nem hoztak magukkal mérleget.. . hát akkor egy­általán miért jöttek ki a disznópiacra? Kint a bu­szoknál lakodalmi nép ké­szül hazafelé... a ruhák gyűröttek, a férfiak arca vö­rös az éjszakai tintától és evészettől, de kurjongatnak és üvegeket szednek elő a felöltők zsebéből, énekelve karolják át az asszonyokat és az asszonyok dühöngve- pirulva Iökdősik el maguktól őket ..........Csak minél mssz­s zeb'b innét... fene az ital- szagú ronda fejeteket!" — korholják őket fülig pirulva, restelkedve, a kora novem­beri reggelen. Az égbolt kristálytiszta, süt a nap, szép idő lesz ma is. Rab Ferenc Hajnal a vásár- csarnokban... Életképek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents