Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)

1986-11-09 / 308. szám

Kiállítási látkép, előtérben egy BMW. (5. oldal.) Lesz déligyümölcs ugyanúgy, mint tavaly (3. oldal) Elmaradt a bemutató Jeney István nem adta a főszerepet a producernek (4. oldal) Á kővágószőlősi fantom Elszörnyed amikor megtudja, hogy mit tett (4. oldal) Róth Antal a Feyenoord játékosa A zöld gyepen búcsúzik (7. oldal) Kerekes edzésben. Nagy Imre Pécsre vágyakozik (7. oldal) „Kölcsönöklözők" a szorítóban (8. oldal) Világ proletárjai, egyesüljetek I napló XUII. évfolyam, 308. szám 1986. november 9., vasárnap Ara : 2,60 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Koszorúzás A nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulója tisz­teletére pénteken, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa és c Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa koszorúzási ün­nepséget tartott Budapesten, a Felvonulási téren-, a Lenin-em- lékműnél. A szovjet és a magyar him­nusz elhangzása után a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János főtitkár és Németh Károly főtitkárhelyettes, a Poli­tikai Bizottság tagjai koszorúz­tak. A Magyar Népköztársaság’ Elnöki Tanácsa és Miniszter- tcnácsa koszorúját Trautmann Rezső, oz Elnöki Tanács helyet­tes elnöke és Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke he­lyezte el a szobor talapzatán. A Szovjetunió budapesti nagykövetsége képviseletében Borisz Sztukalin nagykövet, Vladlen Puntusz követtaná­csos, Igor Mihejev tanácsos és Vlagyimir Zotov ezredes, kato­nai és légügyi attasé koszorú­zott. A társadalmi és tömegszer­vezetek nevében Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának elnöke, Hámori Csaba, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára helyezte el a kegyelet és a megemlékezés virágait. Izgatottan hívott egy hölgy csütörtökön délután a pécsi városi bíróságról: egyik kol­légája kitüntetést kapott, fé- I lő, hogy nem tudunk, róla. Mindenkinek jólesik az er­kölcsi megbecsülés mellett, sőt növeli annak értékét a nyilvánosság. Mi is izgatot­tak voltunk, tucatnyi helyről kellett a sok száz kitüntetett nevét, beosztását megtud­nunk. A jóelőre megtervezett november 7-i ünnepi számot, késő este kellett átalakítani, mert mi is úgy éreztük, a jól megérdemelt elismerés örö­mében talán mások is azon- nyomban szívesen osztoznak. Olvasom o kéziraton a ne- - veket: örülök, ha ismerősre bukkanok, s félek, hátha ép­pen az ő ö?8mét rontjuk el. ha hibásan jelenik meg neve, munkahelye. (Persze így is előfordult - elnézést kérünk érte) Aztán keserűen panaszko­dó ismerősöm története kö- vetelődzik elő gondolataim­ban. Panaszolja, hogy az mondja a magáét: van egy emberünk, nem tortozik a rosszak közé, amolyan akar- nok típus. Nem múlik ef év, hogy munkáját valamilyen formában el ne ismernénk, most is előkészületben van az újabb kitüntetése, de időről időre számonkéri, hogy miért van ő mindig hátrá­nyos helyzetben, amikor Kitüntetés irányítása alatt levő hivatal­ban mindig akad, aki meg­rontja a kitüntetettek bol­dogságát. Sőt hozzá is be­merészkednek, még olyanok is, akik miatt a vállalatot kellene kitüntetni, hogy év­tizedekig tűrte semmit érő jelenlétüket. (Vagy éppen megróni — vetem közbe.) A hivatalvezető legyint s csak Ö... Ismerősöm már dühös: látod, már magom sem tu­dom, hogy azért javaslom-e gyakran, mert tényleg jól dolgozik, vagy tudat alatt az erőszakosságától akarok me­nekülni. Olvasom tovább a neveket és megnyugszom: ez is meg­érdemelte, ez különösen, ne­Virágok a hősök sírjaira Hegemlékezések Pécsett és Baranyában november 7-e alkalmából Harsona nyitotta meg az ün­nepséget november 7-én Pé­csett a központi temetőben. A katonai tiszteletadás után el­hangzott a szovjet és a ma­gyar himnusz. Németh János, a Pécsi Nemzeti Színház mű­vésze, Alekszandr Prokoljev Tanúságom című versét mond­ta el, majd Beethoven: III. szimfóniája II. tételének zené­je alatt Besenczi Árpád, a Pécsi Egyetemi Színpad tagja Szergej Jeszenyin Kantáta cí­mű versét szavalta. Ezután ko­szorúzásra került sor. Az MSZMP Baranya Megyei és Pécs Városi Bizottsága kép­viseletében Lukács János, az MSZMP KB tagja, a Baranya Megyei Pártbizottság első tit­kára és Szentirányi József, a Pécs Városi Pártbizottság első titkára helyezte el koszorúját az emlékmű talapzatánál. A Baranya Megyei és Pécs Vá­rosi Tanács nevében Horváth Lajos megyei és Piti Zoltán városi elnök, a Hazafias Nép­front Baranya Megyei és Pécs Városi Bizottsága részéről dr. Ádám Antal megyei és dr. Te­keres Miklós városi elnök, a Szakszervezetek Baranya Me­gyei Tanácsa képviseletében Szokola Ferenc elnök és Neu­bauer József vezető titkár ko­szorúzott. A KISZ Baranya Megyei és Pécs Városi Bizott­sága és az úttörőelnökség képviseletében dr. Fodor Lász­ló, Burgmann György, Tóth László és Gyöngyös Zoltán kí­sérte a koszorút az emlékmű­höz. A fegyveres erők és tes­tületek nevében Orbán István r. vezérőrnagy Miski Béla honvéd ezredes, Lovász József határőr ezredes és Czilják Jó­zsef megyei munkásőr pa­rancsnok koszorúzott. A sírok­ra elhelyezték az' emlékezés virágait a vállalatok, intézmé­nyek, iskolák képviselői. Az ünnepség a díszszázad elvonulásával és az Interna- cionálé hangjaival ért véget. * Az októberi forradalom 69. évfordulója alkalmából — no­vember 7-én — koszorúzási ünnepséget tartottak Pécsett, a megyei pártbizottság mel­lett lévő Lenin szobornál. A magyar és szovjet himnusz elhangzása után Helyey László, a Pécsi Nemzeti Színház mű­vésze verset mondott, majd megkezdődött a koszorúzás. Az MSZMP Baranya Megyei és Pécs Városi Bizottsága kép­viseletében Lukács János, az (Folytatás a 2. oldalon) ki mór rég kapnia kellett volna. Elszalad a fantáziám: az lenne az igazi ünnepi szám, ha csupa kitüntetett nevéből állna, akik mindany- pyiunk érdekében kifejtett te­vékenységükért kapták a jól megérdemelt elismerést. A telefon riaszt fel utópisz­tikus gondolataimból: Pécs Városi Bíróság, egy kitünte­tést szeretnék bediktálni . . . Kimaradt a pénteki újságból. Nem a múltkori hang — mondom, hogy de, igen . . . Nem, nem az . . . A főelő­adónk, Fejér Jánosné is ka­pott, aki csütörtökön szólt, csak annyira szerény, hogy magát nem említette. Pedig ő is nagyon megérdemelte. Feledem ismerősöm keserű történetét, erre fogok inkább gondolni mindig a Heveket olvasván . . . Lómbosi J. A szabályok adta kereteken belül ütötték-rúgták egymást az ellenfelek a tegnapi, pécsi full kontakt karateversenyen, amelyre 1500 néző volt kíváncsi. (Tudósítás a 8. oldalon.) Cseri László felvétele Szlavóniai táncosok szerepeltek Baranyában. Magyaregre- gyen és Komlón léptek fel. (5. oldal.)

Next

/
Thumbnails
Contents