Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-07 / 307. szám
A kutatást folytatni kell Máza-Dél-Váralja-Dél jövője Nagyobb szénvagyon, mint a pécs- komlói - Három százalékban kokszolható feketeszén - Egy fél Álgyővel felér az ottani gáz A pécs-komló--mázaszászvó- ri szénvagyon ismeretében 'különösebb kutatás 'nélkül is valószínűsíthető volt, hogy jelentős 'mennyiségű szén rejtőzhet még a Mecsek északi oldalán. Hogy a sejtés bizonyossággá váljon, fúrásokat kellett mélyíteni; 1922-26. között négy meg is történt Szászvár déli részén, s ebből három produktívnak bizonyult. Ám a kutatások akkor abbamaradtak a szénössz- let bonyolult geológiai szerkezeti helyzete miatt. A későbbi évtizedekben szórványosan folytatódtak a kutatások, ám igazi lendületbe 1976*ban kerülhettek az Országos Ásvány- vagyon-bizottság jóváhagyásával, a Központi Földtani Hivatal finanszírozásában a Mecseki Szénbányák földtani osztály tervei alapján. Óriási érték Ahogy szaporodtak a Földtani Kutató és Fúró Vállalat tornyai a Szászvár—Váralja— Mecseknádasd háromszögben, úgy kapott új perspektívát a mecseki szénbányászat. Tíz év elteltével azonban leálltak a kutatófúrások, s alapvetően pénzügyi okok miatt. Az eddigi 40 kutatófúrás dokumentációi és értékelése 66 kötetet töltöttek meg, melyeket elbírálásra, értékelésre szakértőknek adtak ki. iNemréq záró- tárgyalásra került sor, melyen részt vettek az Iprari Minisztérium, az Állami Földtani Hivatal, a Bányászati Egyesülés, az ELTE Geofizikai Intézete, a Kutató-Fúró Vállalat, a Mecseki Szépbányák, valamint Baranya és Somogy Megyei Pártbizottságának vezetői, szakértői. E záróértékelés jónak minősítette és dicséretben részesítette a Máza-Dél—Váralja-Dél szénkutatását. Ezen a területen, a negyven kutatófúrás adatai alapján 900 millió tonna szén van a föld mélyében, s ebből 400 millió tonna a gazdaságosan kitermelhető, iparilag értékes kőszén. Ez nagyobb, mint a pécs— komlói összes szénvagyon, s fűtőértékben számolva meghaladja az ország megkutatott földgáz- és kőolajvagyonát is. Csak a Füzesabony^Kól—Kál- kápolna térségében lévő lignit Képvisel nagyobb fűtőértéket — ám az nem kokszolható, szemben a Máza-Dél—Váralja-Dél 70 százalékban 'kokszolható minőségű fekete kőszenével. Kéntartalma alacsonyabb még a komlói szénnél is, és széntonnánként 30 köbméter metán is lecsapolható (fűtőértéke átszámolva: fél Álgyővel felér az itteni gáz). Hol legyen a bánya? A negyven kutatófúrás 416 millió forintba került, s eredménye máris csak milliárdok- ban mérhető — ha bánya nyílhat erre a jelentős szénmezőre. Ám, hogy a valamikor megnyíló 'bánya a lehető leggazdaságosabban települjön és optimálisan termelhessen, újabb 500 millió forintra lenne szükség újabb negyven kutatófúrás mélyítéséhez.- Miért van szükség erre, amikor már annyi jót tudunk erről a szénvagyonról? — kérdeztük Kovács Endrétől, a Mecseki Szénbányák területi főmérnökétől, aki a kutatások megtervezését vezette: — Számos példát hozhatok annak bizonyítására, hogy armt a kutatáson megspórolunk, annak sokszorosát fizetjük ki, ha nem elég körültekintően telepítünk bányát. A máza-váraljai terület pedig egyrészt még nincs pontosan körülhatárolva sem, másrészt pedig csak most állnak a rendelkezésünkre olyan műszerek, melyekkel pontosan feltérképezhetjük a rétegdőlési irányokat is. Az eddigi magfúrásoknál ugyanis azt el tudtuk dönteni, hogy milyen mértékű a szénrétegek, kőzetek dőlése, irányukról a többi alapján következtethetünk is, de pontosan nem tudtuk ezt behatárolni. Erre azóta nyílt lehetőség. Másrészt ugyan a szénvagyon mértékéről már van pontos elképzelésünk, de az eddigi kutatások alapján még nem lehet pontosan, optimálisan telepíteni egy leendő bányát. S meglehet, csak a jövő évezredben lesz a bányanyitásra lehetőség, de ha csak közvetlenül az előtt történnek meg a pontosító kutatások, addigra a jelenlegi tapasztalatok egy része veszendőbe megy. Ha nincs munka, akkor szétszóródnak azok a szakemberek, akik eddig itt hatalmas szellemi tőkére tettek szert. Ezért az a véleményem, s ezt osztják mások is, hogy a kutatások folytatására szükség van addig is, míg nem nyílnak meg a reális lehetőségek a bányanyitásra. Ezen nem szabad takarékoskodnunk, mert hatalmas árat fizethetünk a most elszalasztott lehetőségért. Nem intenzív kutatóprogramra gondolnak a szakemberek, hanem olyanra, mely figyelembe veszi az ország teherbí'ó képességét, s amely azért biztosítja a folyamatos munkát, így a tapasztalatok, a tudós megőrzését a foglalkoztatás által. A kutatásokra azért is szükség mutatkozik, mert külföldi érdeklődés is tapasztalható a máza-váraljai szén iránt — az eddig feltárt mennyiség viszont nem elegendő egy komolyabb nemzetközi -hasznosításra — beleértve azt, hogy a leendő bánya megnyitása történhet külföldi tőke bevonásával is. 'Még ma is komoly viták övezik szénbányászatunkat, jelenét éppen úgy, mint jövőjét. A szénbányászat nálunk ráfizetéses, ezt bizonyítják a mai adatok is. A szénbányászatban érdekeltek véleménye szerint azonban egy reálisabb köz- gazdasági környezetben a szénbányászat gazdaságossá tehető elszámolási rendszer- változtatással is, összevetve c szén hazai és világpiaci árá‘, másrészt a jövőre is kell gondolni: a mecseki régi szénbányák az ezredfordulóra kimerülnek; az olajat akkor is kár elégetni, ha olcsó; s igaz, hogy az atomenergia növekvő arányban részesül, de öntödei és kohókokszra a jövő évezredben is szükség lesz, éppen úgy, mint más szénhasznosításokra . . . Ki fizessen? A terület további kutatására, tehát további negyven kutatófúrásra lenne szükség, s ez közel fél mi 11 iá rd ba kerül. S ha abban egyet is értenek az érdekeltek, hogy kutatni szükséges, arról eltérnek a vélemények, hogy milyen intenzitással, s hogy ki finanszírozza azt. S talán abban is egyetértenek, hogy az kerül legtöbbe, igaz nem most, ha ma teljesen szünetel a kutatás —, ennek árát valamikor meg kell fizetnünk kamatostul. Baranya és Tolna megye pártirányítása is a kutatások, s majdan a bányanyitás pártján áll: tevékenységét összehangolva azon van, hogy a jelentős szénvagyon a térség és az ország gyarapodását szolgálja mihamarabb. B. L. A volfrámérc közel, csak be kell menni érte a hegy oldalába, úgy nyolcvan méter mélységbe Ércbányászok Mongol iában Volfrámbánya magyar beruházásban Mongóliában dolgoznak a Mecseki Ércbányászati Vállalat szakemberei. Mint már hírül adtuk lapunkban, Wolfram Invest néven közös vállalat alakult, mely a magyar állam pénzéből volfrámbányát nyit Mongóliában. A két ország közötti megállapodás értelmében az ércvagyont mi magunk fogjuk majd kiaknázni és a helyszínen dúsítani, mindezért a termelvény egy részének visszahagyásával fizetünk a mongoloknak. A közös vállalat tagja a Mecseki Ércbányászati Vállalat is, mely a leginkább érintett a beruházásban, ők biztosítják ugyanis a bányászok és a bányaiparosok zömét. Rajtuk kívül természetesen a helyszínen segédkeznek több más hazai alvállalkozó emberei is. A magyarok első csoportja ez év tavaszán kelt a messzi útra, azóta nagy munkát végeztek. Konténerekben, többszöri le- és felrakással minden anyagot és gépet a helyszínre juttattak, hozzáláttak a bányanyitáshoz. A kezdet nehéz volt, rengeteget túlóráztak, jurtákban laktak, hideg vízben mosakodtak. Időközben a helyzet gyökeresen megváltozott, otthonosan berendezkedtek. Életük még kényelmesebb lesz, ha a jövő év első felében elkészül a lakótelep. Jól érzik magukat, az ellátás kitűnő, azóta már voltak itthon szabadságon is, vagy odakint fogadták családtagjaikat. Most közreadunk néhány fényképfelvételt, melyek segítségével némi betekintést nyerhetünk a mecseki ércbányászok mongóliai munkájáról, életéről. A felvételeket Édri Krausz Gábor, a MÉV szervezési osztály- vezetője készítette. M. Z. Mecseki ércbányászok a jurtatáborban Hegyek övezte, álomszép vidék, mely több mint 1000 méter mc gasan fekszik a tengerszint fölött. A kép bal oldalán Érdi Kraus Gábor. Folyékony műtrágya Szentlőrincről A beruházási határidő március 31. Teljes körű zárt technológia: itt semmi sem veszhet kárba Szentlőrinc határában folyékony műtrágya üzem épül. Elkészültével 30 000 hektáron terítik majd ilyen formában a műtrágyát. Az eljárás kettős előnnyel jár, egyrészt hatékonyabb, egyenletesebb a talajba juttatás, másrészt az üzemből akkor tudnak szállítani, amikor arra igazán szükség van. A párhuzamosan létesülő siklósi és mágocsi tranzittárolók (előbbi 200, utóbbi 300 kömé- teres) pedig közelebb viszik az anyagot a fölhasználókhoz. Hazánkban az IKR taggazdaságában nyolc ilyen központ létesül. A szentlőrincit 12 mező- gazdasági üzem és az IKR közösen építi. A vonattal utazók április óta figyelhették az építkezést. A nyári hónapokban látványos részéhez érkezett, — ekkor emelték ugyanis a tízezer tonnás műtrágyatárház, ragasztott faszerkezetét. Aki pedig most pillant ki a vonatablakból, azt is láthatja, hogy az Agrokomp- lex szakemberei elhelyezték az első palákat. A technológiai épület — ahol a szilárd műtrágyából folyékony lesz — tetőszerkezete hiányzik csupán, szerelik a gépészetet. A csatlakozó két nagy tartály is emelkedik, a nyolc kisebb közül pedig a közelmúltban állították föl az utolsót. A Baranya Megyei Tanács Magas- és Mélyépítő Vállalat készíti a szociális és karbantartó blokkot. Oda kerülnek majd az öltözők, a fürdők, irodák, valamint a műhely. A napokban elkészültek a tetőszigeteléssel. Gyakorlatilag végzett a Kaposvári Közútépítő Vállalat ide vezényelt kis csapata is: 13 000 négyzetméter aszfalt utat alapoztak. burkoltak. Vezetőjük Marosi Ferenc szerint feladataik közül a csapadék elvezetését ítéli a legnehezebbnek. Csatornahálózatot alakítottak ki, elemei a csapadékótemelő aknába vezetik az esővizet, majd a záportározóba, és végül a technológiai átemelő al nába. A fölsorolni is hossz lánc végén jut aztán a víz technológiai épülethez. Ugyar csak üzemkész a szennyvízveze ték és akna. A gázolaj szivattyúházra fe került a födém, és hasonfó helyzet az itt fúrt kútra tele pült víznyerési szivattyúházzal. A vágányok végénél a tect nológiához szükséges szalmiá lefejtőberendezése kapott he lyet az üzem bejárati részéne pedig hídmérleg ellenőrzi máj a kiszállított mennyiséget. Éi dekesség még, hogy a nag „puttonyok" töltését töltőhíd ról végzik majd. Szentlőrincen jól haladnak' munkák a március végi határ időt tartani tudják a kivitele zők. Sz. Koncz I.
