Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)

1986-11-07 / 307. szám

A kutatást folytatni kell Máza-Dél-Váralja-Dél jövője Nagyobb szénvagyon, mint a pécs- komlói - Három százalékban kokszolható feketeszén - Egy fél Álgyővel felér az ottani gáz A pécs-komló--mázaszászvó- ri szénvagyon ismeretében 'kü­lönösebb kutatás 'nélkül is va­lószínűsíthető volt, hogy jelen­tős 'mennyiségű szén rejtőzhet még a Mecsek északi oldalán. Hogy a sejtés bizonyossággá váljon, fúrásokat kellett mélyí­teni; 1922-26. között négy meg is történt Szászvár déli részén, s ebből három produktívnak bizonyult. Ám a kutatások ak­kor abbamaradtak a szénössz- let bonyolult geológiai szerke­zeti helyzete miatt. A későbbi évtizedekben szórványosan folytatódtak a kutatások, ám igazi lendületbe 1976*ban ke­rülhettek az Országos Ásvány- vagyon-bizottság jóváhagyásá­val, a Központi Földtani Hiva­tal finanszírozásában a Me­cseki Szénbányák földtani osz­tály tervei alapján. Óriási érték Ahogy szaporodtak a Föld­tani Kutató és Fúró Vállalat tornyai a Szászvár—Váralja— Mecseknádasd háromszögben, úgy kapott új perspektívát a mecseki szénbányászat. Tíz év elteltével azonban le­álltak a kutatófúrások, s alap­vetően pénzügyi okok miatt. Az eddigi 40 kutatófúrás doku­mentációi és értékelése 66 kö­tetet töltöttek meg, melyeket elbírálásra, értékelésre szakér­tőknek adtak ki. iNemréq záró- tárgyalásra került sor, melyen részt vettek az Iprari Miniszté­rium, az Állami Földtani Hiva­tal, a Bányászati Egyesülés, az ELTE Geofizikai Intézete, a Kutató-Fúró Vállalat, a Mecse­ki Szépbányák, valamint Bara­nya és Somogy Megyei Pártbi­zottságának vezetői, szakértői. E záróértékelés jónak minősí­tette és dicséretben részesítette a Máza-Dél—Váralja-Dél szén­kutatását. Ezen a területen, a negyven kutatófúrás adatai alapján 900 millió tonna szén van a föld mélyében, s ebből 400 millió tonna a gazdaságosan kiter­melhető, iparilag értékes kő­szén. Ez nagyobb, mint a pécs— komlói összes szénvagyon, s fűtőértékben számolva megha­ladja az ország megkutatott földgáz- és kőolajvagyonát is. Csak a Füzesabony^Kól—Kál- kápolna térségében lévő lignit Képvisel nagyobb fűtőértéket — ám az nem kokszolható, szem­ben a Máza-Dél—Váralja-Dél 70 százalékban 'kokszolható mi­nőségű fekete kőszenével. Kén­tartalma alacsonyabb még a komlói szénnél is, és szénton­nánként 30 köbméter metán is lecsapolható (fűtőértéke átszá­molva: fél Álgyővel felér az itteni gáz). Hol legyen a bánya? A negyven kutatófúrás 416 millió forintba került, s ered­ménye máris csak milliárdok- ban mérhető — ha bánya nyíl­hat erre a jelentős szénmező­re. Ám, hogy a valamikor meg­nyíló 'bánya a lehető leggaz­daságosabban települjön és optimálisan termelhessen, újabb 500 millió forintra lenne szükség újabb negyven kutató­fúrás mélyítéséhez.- Miért van szükség erre, amikor már annyi jót tudunk erről a szénvagyonról? — kér­deztük Kovács Endrétől, a Me­cseki Szénbányák területi fő­mérnökétől, aki a kutatások megtervezését vezette: — Számos példát hozhatok annak bizonyítására, hogy armt a kutatáson megspórolunk, an­nak sokszorosát fizetjük ki, ha nem elég körültekintően tele­pítünk bányát. A máza-váraljai terület pedig egyrészt még nincs pontosan körülhatárolva sem, másrészt pedig csak most állnak a rendelkezésünkre olyan műszerek, melyekkel pontosan feltérképezhetjük a rétegdőlési irányokat is. Az ed­digi magfúrásoknál ugyanis azt el tudtuk dönteni, hogy milyen mértékű a szénrétegek, kőzetek dőlése, irányukról a többi alapján következtethetünk is, de pontosan nem tudtuk ezt behatárolni. Erre azóta nyílt lehetőség. Másrészt ugyan a szénvagyon mértékéről már van pontos elképzelésünk, de az eddigi kutatások alapján még nem lehet pontosan, optimáli­san telepíteni egy leendő bá­nyát. S meglehet, csak a jövő évezredben lesz a bányanyitás­ra lehetőség, de ha csak köz­vetlenül az előtt történnek meg a pontosító kutatások, addigra a jelenlegi tapasztala­tok egy része veszendőbe megy. Ha nincs munka, akkor szétszóródnak azok a szakem­berek, akik eddig itt hatalmas szellemi tőkére tettek szert. Ezért az a véleményem, s ezt osztják mások is, hogy a kuta­tások folytatására szükség van addig is, míg nem nyílnak meg a reális lehetőségek a bánya­nyitásra. Ezen nem szabad ta­karékoskodnunk, mert hatalmas árat fizethetünk a most elsza­lasztott lehetőségért. Nem intenzív kutatóprogram­ra gondolnak a szakemberek, hanem olyanra, mely figyelem­be veszi az ország teherbí'ó képességét, s amely azért biz­tosítja a folyamatos munkát, így a tapasztalatok, a tudós megőrzését a foglalkoztatás által. A kutatásokra azért is szük­ség mutatkozik, mert külföldi érdeklődés is tapasztalható a máza-váraljai szén iránt — az eddig feltárt mennyiség viszont nem elegendő egy komolyabb nemzetközi -hasznosításra — beleértve azt, hogy a leendő bánya megnyitása történhet külföldi tőke bevonásával is. 'Még ma is komoly viták övezik szénbányászatunkat, je­lenét éppen úgy, mint jövőjét. A szénbányászat nálunk ráfize­téses, ezt bizonyítják a mai adatok is. A szénbányászatban érdekeltek véleménye szerint azonban egy reálisabb köz- gazdasági környezetben a szénbányászat gazdaságossá tehető elszámolási rendszer- változtatással is, összevetve c szén hazai és világpiaci árá‘, másrészt a jövőre is kell gon­dolni: a mecseki régi szénbá­nyák az ezredfordulóra kime­rülnek; az olajat akkor is kár elégetni, ha olcsó; s igaz, hogy az atomenergia növekvő arányban részesül, de öntödei és kohókokszra a jövő évezred­ben is szükség lesz, éppen úgy, mint más szénhasznosítá­sokra . . . Ki fizessen? A terület további kutatására, tehát további negyven kutató­fúrásra lenne szükség, s ez kö­zel fél mi 11 iá rd ba kerül. S ha abban egyet is értenek az ér­dekeltek, hogy kutatni szüksé­ges, arról eltérnek a vélemé­nyek, hogy milyen intenzitással, s hogy ki finanszírozza azt. S talán abban is egyetértenek, hogy az kerül legtöbbe, igaz nem most, ha ma teljesen szü­netel a kutatás —, ennek árát valamikor meg kell fizetnünk kamatostul. Baranya és Tolna megye pártirányítása is a kutatások, s majdan a bányanyitás pártján áll: tevékenységét összehan­golva azon van, hogy a jelen­tős szénvagyon a térség és az ország gyarapodását szolgálja mihamarabb. B. L. A volfrámérc közel, csak be kell menni érte a hegy oldalába, úgy nyolcvan méter mélységbe Ércbányászok Mongol iában Volfrámbánya magyar beruházásban Mongóliában dolgoznak a Mecseki Ércbányászati Vállalat szakemberei. Mint már hírül adtuk lapunkban, Wolfram In­vest néven közös vállalat ala­kult, mely a magyar állam pénzéből volfrámbányát nyit Mongóliában. A két ország kö­zötti megállapodás értelmében az ércvagyont mi magunk fog­juk majd kiaknázni és a hely­színen dúsítani, mindezért a termelvény egy részének vissza­hagyásával fizetünk a mongo­loknak. A közös vállalat tagja a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat is, mely a leginkább érin­tett a beruházásban, ők bizto­sítják ugyanis a bányászok és a bányaiparosok zömét. Raj­tuk kívül természetesen a hely­színen segédkeznek több más hazai alvállalkozó emberei is. A magyarok első csoportja ez év tavaszán kelt a messzi út­ra, azóta nagy munkát végez­tek. Konténerekben, többszöri le- és felrakással minden anya­got és gépet a helyszínre jut­tattak, hozzáláttak a bánya­nyitáshoz. A kezdet nehéz volt, rengeteget túlóráztak, jurták­ban laktak, hideg vízben mo­sakodtak. Időközben a helyzet gyökeresen megváltozott, ottho­nosan berendezkedtek. Életük még kényelmesebb lesz, ha a jövő év első felében elkészül a lakótelep. Jól érzik magukat, az ellátás kitűnő, azóta már voltak itthon szabadságon is, vagy odakint fogadták család­tagjaikat. Most közreadunk néhány fényképfelvételt, melyek segít­ségével némi betekintést nyer­hetünk a mecseki ércbányászok mongóliai munkájáról, életéről. A felvételeket Édri Krausz Gá­bor, a MÉV szervezési osztály- vezetője készítette. M. Z. Mecseki ércbányászok a jurtatáborban Hegyek övezte, álomszép vidék, mely több mint 1000 méter mc gasan fekszik a tengerszint fölött. A kép bal oldalán Érdi Kraus Gábor. Folyékony műtrágya Szentlőrincről A beruházási határidő március 31. Teljes körű zárt technológia: itt semmi sem veszhet kárba Szentlőrinc határában folyé­kony műtrágya üzem épül. El­készültével 30 000 hektáron terí­tik majd ilyen formában a mű­trágyát. Az eljárás kettős előnnyel jár, egyrészt hatéko­nyabb, egyenletesebb a talaj­ba juttatás, másrészt az üzem­ből akkor tudnak szállítani, ami­kor arra igazán szükség van. A párhuzamosan létesülő sik­lósi és mágocsi tranzittárolók (előbbi 200, utóbbi 300 kömé- teres) pedig közelebb viszik az anyagot a fölhasználókhoz. Hazánkban az IKR taggazdasá­gában nyolc ilyen központ lé­tesül. A szentlőrincit 12 mező- gazdasági üzem és az IKR kö­zösen építi. A vonattal utazók április óta figyelhették az építkezést. A nyári hónapokban látványos ré­széhez érkezett, — ekkor emel­ték ugyanis a tízezer tonnás műtrágyatárház, ragasztott fa­szerkezetét. Aki pedig most pillant ki a vonatablakból, azt is láthatja, hogy az Agrokomp- lex szakemberei elhelyezték az első palákat. A technológiai épület — ahol a szilárd műtrágyából fo­lyékony lesz — tetőszerkezete hiányzik csupán, szerelik a gé­pészetet. A csatlakozó két nagy tartály is emelkedik, a nyolc kisebb közül pedig a kö­zelmúltban állították föl az utolsót. A Baranya Megyei Tanács Magas- és Mélyépítő Vállalat készíti a szociális és karbantar­tó blokkot. Oda kerülnek majd az öltözők, a fürdők, irodák, valamint a műhely. A napokban elkészültek a tetőszigeteléssel. Gyakorlatilag végzett a Ka­posvári Közútépítő Vállalat ide vezényelt kis csapata is: 13 000 négyzetméter aszfalt utat ala­poztak. burkoltak. Vezetőjük Marosi Ferenc szerint felada­taik közül a csapadék elveze­tését ítéli a legnehezebbnek. Csatornahálózatot alakítottak ki, elemei a csapadékótemelő aknába vezetik az esővizet, majd a záportározóba, és vé­gül a technológiai átemelő al nába. A fölsorolni is hossz lánc végén jut aztán a víz technológiai épülethez. Ugyar csak üzemkész a szennyvízveze ték és akna. A gázolaj szivattyúházra fe került a födém, és hasonfó helyzet az itt fúrt kútra tele pült víznyerési szivattyúházzal. A vágányok végénél a tect nológiához szükséges szalmiá lefejtőberendezése kapott he lyet az üzem bejárati részéne pedig hídmérleg ellenőrzi máj a kiszállított mennyiséget. Éi dekesség még, hogy a nag „puttonyok" töltését töltőhíd ról végzik majd. Szentlőrincen jól haladnak' munkák a március végi határ időt tartani tudják a kivitele zők. Sz. Koncz I.

Next

/
Thumbnails
Contents