Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)

1986-11-30 / 329. szám

Kiállítás New Yorkban — pécsi szemmel Export hétvégék Régóta zárt ilyen jó évet, mint az idén a Hunor Pé­csi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat. Az előirányzatok teljesítése mellett kima­gaslóan alakul a tőkés ki­vitel, melynek értéke év végén megközelíti majd az 580 millió forintot, ami 27 százalékkal több az előző évinél. A Hunor a javuló külpiaci lehetőségek köze­pette pályázat útján a ko­rábbinál 86 millió fo­rinttal magasabb értékű tőkés exportra vállalt kö­telezettséget, amit menet­közben 20 millió forinttal megemelt. A többletek érdekében ún. export-hétvégéket szerveztek, amit a dolgo­zók szívesen vállaltak, te­kintve, hogy a többlettel­jesítményekért kedvezmé­nyes bérfejlesztésre vált le­hetőség. (Az éves bérfej­lesztés átlagosan 8,5 szá­zalékos.) Az. év utolsó negyede mindig is erősebb szokott lenni - lévén, hogy sze­zonja van a kesztyűnek -, így megszokott, hogy a kesztyűgyáriak hétvégeken is dolgoznak. így volt ez tegnap a Hunor 2. sz. pé­csi gyárában is, ahol a péntek éjszakai műszakot szombat délelőtti műszak követte. Hogy az év végi kiszállítások rendben meg­történjenek, dolgoztak a szabászatban, a gépi var­rodában és a befejező műhelyekben. Minden bi­zonnyal varrtak szombaton a 2. sz. gyár legújabb be­dolgozói körzetében is. Baiáról és környékéről van szó, ahol nyolcvan otthon varró asszony és lány sze­gődött a Hunor szolgála­tába, immár export minő­ségű kesztyűket is készít­ve. Csomagolás amerikai módra Két darab száraz 'keksz, az egész talán egy dekát sem nyomhat, s mindez dí­szes, több színnyomású, csil­logó papírba becsomagolva. Erre mondjuk, 'többe kerül a hús, mint a leves. Igen, ez az USA — élelmiszer-csomagolás amerikai módra. New Yorkban nemrég nem­zetközi csomagolástechnikai kiállítás zajlott, melyen né­pes magyar küldöttség is meg­fordult. A szakmai delegáció tagja volt Viczencz Ottó, a pécsi Sopiana Gépgyár igaz­gatója is, akit tapasztalatairól faggattunk. Az igazgató min­denekelőtt egy kis írásos ta­nulmányfélét ajánlott . figyel­münkbe, amiből érdemes idézni. E szerint az Egyesült Álla­mok gazdasági fejlődésének jelentős hányadát — sajátos adottságai révén — éppen a csomagolóanyagoknak és a csomagolóiparnak köszönhe­ti. Az USA-ban a mezőgazda- sági termelés rendkívül kon­centrált, így például Califor­nia hagyományos szőlő-, gyü­mölcs- és bortermelő állam, a tejtermékek termelésének központja Wisconsin és New York állam, a cipők és ruhá­zat többségét délen készítik, míg az elektromos és elektro­nikai berendezéseket Colo- radóban, bútort Észak-Karoli­nában gyártanak. Ez a geog- ráfici osztottság vezete‘t an­nak a korszerű csomagoló- és elosztó hálózatnak a kifejlő­déséhez, melynek köszönhe­tően Amerikában a fogyasztói beszerzési kör 3500 mérföldé* távolságra nyúlik. A csomago­lás ma olyan komplex funk­ciójú tevékenység az USA- ban, mellyel körülbelül 200 különböző iparág, 300 ezer gyártó vállalat áll kapcso­latban. A csomagolás inkább szolgáltatás és tevékenységi kör, mintsem különálló iparág, mégis, ha az összes szolgál­tatás és termelő folyamat ér­tékét összeadnák, úgy a cso­magolás az USA harmadik legnagyobb iparága és leg­nagyobb munkaadója lenne. Ezekután nem csoda, az óceánon túlra átkelt szak­embereink a New York-i kiál­lításon a csomagológépek el­képesztő választékával talál­koztak. Ami Viczencz Ottót leginkább megragadta, a gé­pek magas fokú elektronizált- sága, a szabadon programoz­ható vezérlés. Még a viszony­lag egyszerű gépeknél is kine­tikai ábrák, képernyők segítik a kezelőket, hogy üzemzavar esetén gyorsan megtalálják a hibát - ezt villogó lám- pácska jelzi —, illetve, hogy be tudjanak avatkozni a ve­zérlésbe. A gépgyártók köny­nyű helyzetben vannak, a hát­téripar ontja a legkülönfélébb alkatrészeket, a csomagoló­gépgyárak alkatrész-szükség­letük kétharmadát a normális kereskedelmi forgalom besze­rezheti. Az USA-ban egyébként a forgalmazott áruk háromne­gyedét valamilyen formában becsomagolják. A csomagolás legjelentősebb anyaga a kar­ton, illetve hullámkarton, má­sodik helyen a fém áll, majd a műanyag, az üveg —, mely­nek piaci részesedé-e vissza­szorulóban —, s végül a kö­zönséges papír. A Sopiana igazgatója jó néhány érde­kességre fölfigyelt, így pél­dául arra, hogy például a tejet kizárólag papírdobozba csomagolják, ami az iparáq- ban tevékenykedők erőszakos marketing kampányának kö­szönhető. Miklósvári Zoltán Elektronikus szótár Kapunyitás Bábel előtt Idegennyelv-tonulás ide­gennyelvi környezet nélkül - ez a modern kor egyik legnagyobb gondja. Hi­szen a felgyorsult világban az egyre gyorsabb közle­kedés révén szinte órákon belüí eljutnak hozzánk az üzleti ajánlatok, a tudo­mányos eredmények, s a gyakorlati élet számos új­donsága. De mi magunk is már órák alatt távoli váro­sokba szállhatunk. Ha tá­volságról van szó, akkor kicsi lett a világ, mégis igen nagy, ha egymást jól és gyorsan kell megérteni. Ugyanakkor a technika mégsem hozza el minden­kinek az idegennyelvi kö­zeget, vagy ahhoz hasonló nyelvtanulási feltételeket. A legnagyobb gond a szótárazás. Hiszen a ta­nulástól, munkától fárad­tan, könyvekkel és a szo­ros ábécével kell megvívni a harcot minden egyes szó kikeresése közben. Az iskolai rendszerek mindehhez keveset segíte­nek. Az Állami Könyvérté- kesitő Vállalat és a Siker magazin azonban most szeretné megtörni a jeget: pályázatot hirdetett elekt­ronikus szótár készítésére. A külföldön már ismert kéziszótár - egyben zseb- számológép — eljutott már Magyarországra, árusítot­ták is, csakhogy német alapnyelvhez segít angol, francia, olasz, spanyol és latin szavak kikeresésével. Ez a kikeresés mindössze néhány másodperc, ezen­kívül a nehezebben meg­jegyezhető szavakat tárol­ni is lehet benne, gomb­nyomásra előhívni, továb­bá a több jelentésű szavak minden jelentését kiadja. A cél: megszerkeszteni a magyar alapnyelvre műkö­dő elektronikus szótárat. A magyarországi idegen- nyelv-oktatósban úttörő je­lentőségű eszközhöz elekt­ronikus szakemberek szük­ségesek, de az Állami Könyvértékesítő Vállalat­nak eddig minden ilyen partnere eredménytelenül vállalkozott ró. Most pá­lyázatot hirdettek jelentős összegű díjakkal és alkal­mazás esetén minden szer­zői és anyagi jog biztosí­tásával. Eddig több felta­láló, illetve elektronikus szakember kezdett a hasz­nos szerkezet megoldásá­hoz. Nem füstöl a déli kémény Tisztul az égbolt a Hőerőmű felett Új kazánokat és elektrofiltereket építenek be Ritka látvány, nem füstöl a Pécsi Hőerőmű déli kéménye. Üzemzavar? Leállították a ka­zánokat? Egyik sem! Arról van szó, hogy hadat üzentek a füst­nek, tisztul az égbolt a Hőerő­mű felett. A vállalatnál nagyszabású, a jövő évtized közepéig tartó re­konstrukció folyik, melynek eredményeként nő a villamos- energia-teljesítmény, biztosított lesz Pécs városának távlati hő­ellátása. Nemcsak a technikai megújhodásra, de jócskán ál­doznak a környezetvédelemre is, amire mellesleg szorítanak az úiabb és újabb, szigorúbb elő­írások. E törekvéseknek egyik jelentős állomásaként vethetünk most nyugodt pillantást a há­rom kémény egyikére, fölötte még leheletnyi füstcsík sem lát­szik. A rekonstrukció első üteme során két új elektrofiltert építet­tek be, ami összesen 120 millió forintjába került a Hőerőmű­nek. A berendezéseket a nyu­gatnémet Lurgi cég licence alapján a csehszlovákok gyár­tották és szerelték be, s hogy ezeknek a filtereknek mennyivel hatásosabb a porleválasztásuk, azt a korábban vastag füstcsí­kokat eregető déli kémény ta­núsítja ,,tiszta leheletével". De jelzik a javulást a pécsi környe­zetvédelmi állomás műszeres mérései is. Mellesleg korábban, az volt az előírás, a kémények­ből kiáramló füstgázok portar­talma nem lehet nagyobb köb­méterenként 400 milligrammnál. Ezt az értéket később leszállí­tották 300, majd 150 milli­grammra. Nos, a mérések sze­rint a déli kéményből kiáramló füstgáz portartalma köbméte­renként mindössze 60 milli­gramm. Ez — dr. Veszély Károly üzemfenntartási osztályvezető szerint — rendkívül kedvező ér­ték, nemzetközi viszonylatban is kiállja a megmérettetés pró­báját az élenjárókkal. A rekonstrukció folytatódik, további új, korszerű kazánokat építenek be, melyekhez újabb elektrofilterek csatlakoznak. A porleválasztás megoldására összesen 340—360 millió forin­tot költenek. A második, a kö­zépső kémény fölött 1989-ben, a harmadik, az északi fölött a tervek szerint 1993-ban tisztul ki az égbolt, ezzel úgymond fel­lélegezhet a város, kevesebb por terheli majd tüdőnket. Ugyanakkor a Pécsi Hőerő­műben már messzebbre is te­kintenek annál is inkább, mi­vel a magyar kormány nemzet­közi kötelezettséget vállalt, 1993-ig 30 százalékkal csökken­ti az erőművek veszélyes kén­dioxid-kibocsátását. A megol­dásra tanulmány is készült, de hogy a javaslatokból mi való­sulhat meg, a jövő kérdése, ugyanis sok-sok milliárd forint­ról van szó. A vállalat vezetői és szakemberei mindenesetre szorgalmazzák a megoldást, hiszen az eltüzelt pécsi szenek kéntartalma meglehetősen ma­gas, ha kéntelenítő létesülne, nemcsak a környezeti ártalmak csökkennének, de esetleg a ki­nyert elemet akár helyben kén­savvá dolgozhatnánk fel, amit viszont felhasználhatnának az uránérc dúsításánál. M. Z. Tavasszal nyit a megszépült Fenyves Hotel tsozet negyeaszazaaa epuu Pécs egyik nevezetessége — a gyönyörű kilátással bíró Feny­ves Szálló. Már tulajdonképpen az építés során vihart kavart: menet közben jöttek rá, hogy kétszintesnek kicsi lenne, így gyorsan még egy emeletet húz­tak rá. De a szálló bakancsos turistáknak készült - úgy gon­dolták, hogy hideg élelmet fo­gyasztanak, legföljebb konzer­vet melegítenek fel az ideláto­gatók —, mert éttermet ugyan kialakítottak, konyha viszont nem készült. A nyitást követő évben egy faházat csatoltak hozzá — az lett a konyha. Min­den évben valamicskét toldoz- tak-foldoztak rajta. így múlt év­ben már teljesen korszerű, min­den igényt kielégítő konyhát kapott. Ugyancsak modernizál­ták a fűtést és a villamos há­lózatot is. Viszont teljesen el­avult az egycsillagos szálloda. A hatvanhárom férőhelyes szállóban a három-négy ágyas szobák vendégei közös zuhany­zót és WC-t voltak kénytelenek használni, ezenkívül teljesen tönkrementek, elhasználódtak a bútorok. Minden azt diktálta, hogy szükséges a teljes modernizá­lás, szépítés. így szeptember végén - az utolsó szállóvendég eltávoztával - bezárt a Feny­ves. Október elején megkezdő­dött a nagy munka a vállalat építő részlege tervei alapján. Különböző kisiparosokat bíztak meg a lebonyolitással. Az el­képzelés szerint április elsejé­vel már fogadják az új vendé­geket a kétcsillagos hotelben. Tizenhét kétágyas, fürdőszobás szobát (valamennyi pótágyaz- ható) és két apartmant alakí­tanak ki. Minden szobába házi telefon, jelzőrendszer lesz ­akár fel is kérhető majd a reg­geli. Külön programokat tervez­nek az itt pihenőknek. Meg­szépítik a folyosókat és a lép­csőhöz buikolatát is. A Baranya Megyei Vendéglá­tó Vállalat pályázat útján pró­bálja a tetőteret is beépíteni. Jelenleg a statikai felmérések folynak, mert a déli falrész megerősítésre szorul, ha a te­tőtérbe kerül még tizenkét szo­ba. A belső udvart is hasznosít­ják - napozót alakítanak ki zuhanyzókkal, vagy egy kisebb fürdőmedence kerül ide. A mostani munkálatok során az étterem továbbra is üzemel, sőt számtalan vendég itt bú­csúzik majd az óévtől. Január 2-től március elejéig viszont zárva tartanak. A. E. A fővárosi Aranykapu Budapesten, a Körcsar­nok melletti parkolóban szombaton megnyílt a z Aranykapu karácsonyi ajándékvásár. A főváros legnagyobb szabadtéri, ideiglenesen felállított be­vásárlóhelyét több ezren keresték fel már délelőtt. Nem csökkentette az ér­deklődést, hogy az idén több nagy vállalat távol maradt a vásárból, mert a kilátogatók így is sokféle ajándéknak való között válogathattak. A húsz ál­lami vállalat és szövetke­zet mellett az idén ugyan­is csaknem 150 magán­kiskereskedő és több gaz­dasági munkaközösség kí­nálja portékáit. vasárnapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents