Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-24 / 323. szám
1986. november 24., Hétfő T Dunántúli napló o Köhögés ellen hársméz Nektár méhészbolt Pécsett Ha valakire rákérdeznénk: ugyan mondja már meg, menynyi az átlagos mézfogyasztás egy-egy évben Japánban, aligha kapunk választ. Ennek nemcsak az az oka, hogy messze van tőlünk a felkelő nap országa, s hogy alig-alig ismerjük étkezési szokásaikat, hanem az is: Magyarországon a méz mind ez ideig kiesik konyhánk érdeklődéséből. Holott joggal hihetnénk — éppen a méztermelés ősi volta, természeti adottságaink, és sok egyéb miatt is —, hogy természetes velejárója táplálkozásunknak. Ennek egyenes következménye, hogy míg — maradjunk a példánál — Japánban egy lakos átlagosan 20 kiló mézet fogyaszt, addig nálunk ez a mennyiség nagyon kevés: évente nem éri el a 2 kilogrammot. Pedig . . . Igen terjedelmes írást követelne, ha a mézben rejlő erőket kezdenénk felsorolni, egészséges volta mellett 'kardoskodni. Néha-néha, mint például a propolisz, vagy éppen a méhpempő esetében, kampányszerűen jön divatba fogyasztásuk, s magam is láttam már olyan, több tízpontos felsorolást, amelyben a propolisz által gyógyítható betegségek voltak olvashatók, utolsó pontként: minden egyéb. Ám ez még mindig nem az alapcikk, a méz. Arról is sokat hallunk: milyen mértékben van szükségünk az egészséges táplálkozásra, a természetes anyagok fokozottabb felhasználására. Ezért is jelent újdonságot — a divatholmikkal villogó butikórban — egy szerény kis üzlet Pécsett, a Haltér—Rákóczi út sarkán: Nektár méhészbolt. A tulajdonos — Nagy István — többhónapos előkészület után nyitotta meg ma üzletét. Jellemző módon a jogcímek között a napokban éppen ,.kimúlt" régi rendelet a méhészkedést, a méhészeti termékek árusítását nem sorolta fel. Az új már igen. A bolt egyedüli Baranyában, profiltisztaságát tekintve egész Dél-Dunántúlon. A hangulatosan berendezett üzlet polcain öt-hat fajta méz sorakozik — hárs, akác, vegyes, lépes, pem- pős —, s ami lényeges, úgynevezett kiskiszerelésben is, nem kell kilószám venni — bár a méz elvileg korlátlan ideig eláll. A kínálatba „beleszólt” a Hungaronektár is: legkelendőbb termékeivel növelve a pécsi bolt választékát, közöttük a Amo- rella névvel futó, export minőségű mézet, különböző mézes- tészta-készítményeket, a méhek gyűjtötte alapanyagból készült cukorkákat. A Nektár méhészbolt nem csak konyháink javára dolgozik. Túl azon, hogy — mint ezt Nagy István külön is hangsúlyozta — az egészséges táplálkozás irányába szeretné étkezési szokásainkat, ha még oly «kis mértékben is eltolni, segít a méhészeken is, különféle, általuk használt eszközöket, fel- szerelési tárgyakat árusítva. Lévén a bolt alig néhány négyzetméteres, a nagyobb tárgyakat — mint amilyen a kaptár, a pörgető és mások — nem tartja a tulajdonos raktáron, csak igény esetén rendeli meg vásárlóinak. Belefért ebbe a kis boltba egy asztalka, két székkel is. Miután — véli Nagy István —, az emberek általában keveset tudnak a méhészeti termékekről, nyugodtan leülhetnék üzletében, az asztalkára kikészített szakirodalomban böngészve meggyőződhetnek arról: miért érdemes mézet, mézből készült ételeket enni, vagy éppen elcsodálkozhatnak azon: hogyhogy eddig ilyen keveset fogyasztottak? Például a köhögés ellen ajánlott hársmézből. M. A. Jövőre már nem „havazik” Meszesen Kivágták a kanadai nyárfákat Beteljesedett a kanadai nyárfák sorsa tegnap Pécsett, a Meszesi Általános Iskola udvarán. Az utóbbi időben egyre több 'vitára okot adó fák májusban rendszeresen „behavazták" a környéket, és bár kellemes árnyat adtak a kisiskolásoknak, sok bosszúságot okoztak az errefelé lakók számára. Mégis voltak, akik ragaszkodtak hozzájuk, mások viszont szerették volna kivágatni a törzséket. A döntést végül is meggyorsította, egy, a közelmúltban, a szomszédban lakó Sulyok János portójára szakadt nagy ág. A gyermekek testi épségének védelme is azt követelte, hogy a fákat vegyék ki. A föladat végrehajtására — az iskola kérésére — a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság árpádtetői erdészetének egyik brigádja vállalkozott. Tegnap tehát rendkívüli műszakot teljesítettek — társadalmi munkában. — Csak a vasárnap jöhetett szóba — mesélte Ritter János, a brigád tagja —, hiszen olyan időpontot kellett találnunk, amikor senkit nem veszélyeztetünk. Körülbelül 5-6 órányi munkánk van, 25 törzset kell kiemelni, de a dolgot nehezíti, hogy a területet kerítések, épületek határolják, és azokra vigyázni kell. Interfer márkacsalád Farmerek hármas kooperációban A farmer — örök divat. Ma már a legfiatalabbaktól a legidősebbek ruhatáráig mindenütt megtalálható. Akár mindennapi, akár ünnepibb viseletnek is egyaránt megfelelő. Kényelmes, strapabíró és sportos. Kezdetben volt az indigóval kékre festett farmeranyag. Azóta? A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat Újszegedi Szövőgyára évente tizenkét millió négyzet- méter szövetet gyárt. Ebből évi kétmillió négyzetméter a farmerszövet. öt-hat évvel ezelőtt kezdték el felújítani a gépparkjukat — francia és olasz licenc alapján készült lengyel ragadókaros szövőgépeket vásároltak, így lényegesen kevesebb a hiba- lehetőség, és szebb a szövetfelület. Először saját festéssel próbálkoztak — az nem tetszett. így -külföldi partner után néztek — az olasz Blue Raff céggel sikerült a megállapodás. Tőlük kapják az indigófonalat — így már megfelelő minőségű farmeranyagot tudnak produkálni. Beszereztek egy zsugorító gépet is —, amely biztosítja, hogy a vásárlást követő mosás után csak két-három százalékot megy össze a farmer ruhadarab. Ezek a nadrágok River Blue néven ismertek a hazai kereskedelemben. A nevet nem tartják megfelelőnek — helyette találóbb márkanevét keresnek a közeljövőben. Frányó József gyárigazgató nemcsak erre az üzleti sikerre, de a legújabb gazdasági kapcsolataira is méltán büszke. Külföld* üzleti útjáról repülőn hazatérőben szóbaelegyedett az utastársával. Kiderült, hogy az egyik hazai ruhaipari szövetkezet elnöke a beszélgetőtársa, aki rögtön „ráharapott" a farmeranyagokra. Azóta az üzleti kapcsolat szépen beindult: a televízió nézőközönsége a tv- reklámban hirdetett Wranglerfarmerok révén szerzett erről tudomást. Vagyis az indigófonálból készült farmeranyagok az Újszegedi Szövőgyárból kerülnek ki. A Panyova Textilfestő gyárában mintázzák — csíkosra, többféle kockásra, lurexszá- lakat szőnek^ bele — a zala- szentgróti Rekord szövetkezetben pedig a legújabb nyugati szabásminta alapján szabják- varrják, kimossák. Az év minden időszakában viselhető női, férfi- és gyermeknadróg, kabát, zakó, dzseki, szoknya, overáll, ing készül belőle. Az Interfer GT. pedig a Wrangler céggel kötött megállapodás alapján — és természetesen minősítő tesztelés után — Wrangler márkanéven forgalmazza. Tervezik, hogy az Interfer GT. egy farmer szabadidőcsalódot — bőröndöt, táskát, hátizsákot, cipőt, csizmát, öltözetet — is elkészíttet és a jövőben árusít. Sőt az elképzelésük az, hogy még több farmeranyagot gyártson a Szövőgyár, illetve értékesítsen gazdasági kapcsolatai révén. A következő évben példáiul a Szövő- ■ gyár olasz partnere kész farmeranyagot kap a gépeiért cserében, és Jugoszláviába is nagymennyiségű farmeranyagot exportálnak. S hogy mindebből mikor vásárolhatnak a hazai vevők? Hellyel-közzel mór most. Az Interfer márkacsalád tagjai az ország minden részében beszerezhetők. A szegedi Centrum áruházban az Újszegedi Szövőgyár egy mintaboltot létesített — ott is kínálják termékeik nagy részét. Terveik között szerepel, hogy a pécsi mintaboltjukat is ellátják farmeranyaggal, és kész farmerruhákkal is, ha igény lesz rá... Adóm Erika A gesztenyepüré titkai Amikor a pici hurkács’kák •mélybarná'k és ránézésre is szétmállcnak szinte és peckesen, feszes vigyázzban áll rajtuk a tejszínhab. A nyelvre helyezve elolvad és megadva magát eggyé válik a két alkotórész íze is. Az az igazi, amikor friss a gesztenyepüré. Most van a szezonja ennek a nem éppen szolid árú, szelídgesztenyéből készülő csemegének, amit nem mindegy, hogy hol fogyasztunk. Kiderült, ahány hely, annyiféle tartozékarány lehetséges, abban viszont mindahány helyen egyetértettek, hogy a köztalálgatásokkal ellentétben babot nem használnak a masz- szához. Miért is tennék mostanság, amikor a bab drágább, mint a gesztenye. Az egyik helyen elmondták, tréfálkozva, hogy legszívesebben húsból készítenék a gesztenyepürét is, olcsóbb lenne... A Nádor cukrászda részlegének mindenese, Katona Fe- rencné elmondta, hogy megkapják a szelídgesztenyét Pécsváradról, aztán ínyencgépek megsütik, kiválogatják, héjától megfosztják az alapanyagot, majd cukrot tesznek hozzá jócskán, vaníliásat is, Casino rumot és triplisecet használnak ízesítésül. Picinykét csak, egy-egy adagban a milliliter tört része van. A Nádorban, a Mecsek cukrászdában, a „Nagycsemegében" és a szintén pécsi Lila ABC- ben, ahova ők szállítanak, egy adagban 7 deka gesztenye és 4 deka tejszínhab a mérce. Az Elefántban egész más a helyzet, ők — hasonlóan a cukrászdák túlnyomó többségéhez — mélyhűtött gesztenye- masszát használnak, aromával ízesített, egy adagban 5 deka gesztenye és 5 deka tejszínhab van. Miután vázolom Rumbach Árpád üzletvezetőnek, hogy ahány húz, annyi szokás az adagokban, megtudom, hogy ők egész évben árulják a csemegét, de —valószínűleg a fagylaltszezon beindulásának, hatására, május elejétől visszaesik a kereslet. Szívesen emlékezik cukrászinas korára, amikor 1954-ben fakalapáccsal törték még a megfőtt gesztenyét, a legkülönbözőbb liknagyságú rostákon kézzel préselték át és kézzel is gyúrták a masszát. Bozsrk L. A két 'benzinmotoros Stihl- fűrész hangja és az LTK 80-as erőgép szokatlan látványa sokakat megállított a Tolbu- hin úton sétálók közül. Délre már glédában álltak a rönkök. A méteres darabok farostanyagul szolgálnak majd, a nagyobbakból pedig raklapokat készítenek a MEFAG árpádtetői fűrészüzemében. Annak idején nem volt szerencsés döntés, hogy erre a területre kanadai nyár került, mégis szint jelentett. Reméljük, a most kivágottakat hamarosan más fákkal pótolják, és az iskola udvarának zöld foltja nem szürkül el. Sz. Koncz I. A kivágott fákat a helyszínen fel is darabolják Kiváló ízű gesztenyepüré készül Pécsett, a Mecsek cukrászdában Marokra fogja az „időt” .. Örök, citrom- éss narancsfák Rigőder-tetön Ketyegnek, kakukkolnak, harangütést hallatnak az órák veszettül a Rigóder-tető egyik kis családi házában, pedig pillanatnyilag csak nyolc-tíz mutatja a szüntelen időmúlást, a többi száztíz pihen a vitrinben, meg a falakon függve: szerkezete mindegyiknek kifogástalan, csak hogy jó 'másfél órába telne, ha mindegyiket be kellene állítani és indítani. Kivéve mondjuk a két örökjáró — üvegbura alatt élő — finn gyártmányú kvarcórát, de van itt olyan zsebóra is, amely egyetlen felhúzással nyolc napig megy. A fali kakukkosok zöme schwarzwaldi származék, a zsebórák pedig többnyire Doxa-gyórtmányúak. Koruk? Nyolcvan-száz-százötven évesek. Bertram Jenő — aki „mellesleg" a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat igazgatója és 1400 dolgozó munkájáért, illetve évi 350—400 millió forint értékű termelésért felel — 30 éve gyűjti az órákat. — A dédapám gyönyörű ka- kukkosa volt az első szerzeményem, aztán valahogy összejött a többi, sokat kaptam a rokonoktól, ismerősöktől, elég sokat vásároltam is, persze olcsón; a pécsi vásáron vettem egyszer egy Doxát 100 forintért még régebben, ma már nyolc-tízezer forintot ér, csak nem adom el. Nézegetjük az ezüst fedelű- hátlapú, domborműves remekműveket - van köztük például külön kulccsal felhúzható csörgő zsebóra is — de vigyázat: az egyik „öreg" zsebóra betétje hamisítatlan műanyag . . . Hongkongi. Hamisítvány az is, amelyiknek számlapján a hajdani „mester" feltűntette, hoqy 17 köves, ám csupán cilinde- res. — Az „idő" — ennyi óra tulajdonában - milyen szerephez jut az igatgató életében? Elneveti magát: — Mit mondjak? Én még soha életemben nem késtem sehonnét és a pontatlanságot gyűlölöm is, de ehhez nem sok köze van a gyűjteményemnek A kisszobában — ahol alszom - nincs is óra, de ha mondjuk hajnali négykor kell kelnem, az biztos, hogy fölébredek az órák segítsége nélkül is. Az időt természetesen nagy becsben tartom, már munkakörömnél fogva is. Meg vagyok győződve arról, hogy bármilyen zsúfolt témájú értekez letet megtarthatunk másfél maximum két óra alatt. Amikor még élt szegény felesé gém, nyaranta a két kislá nyunkkal együtt elutazgattunk szabadságidő alatt, mostaná ban viszont mnidig bennmarac néhány napom az előző év szabadságból. Sok a munkám de itthon is elfoglalom magam van is mivel: itt ez a nagy kert fele szőlő, jó bort termesztek ,és nézze csak . . . Elhúzza a függönyt a nappaliban, amely a zárt üvegverandára nyílik: két terebélyes citromfa és egy kisebb narancsfa.- Elámulok, ugyanis a citromfákon virág is van és egyben zöld, illetve érettebb sárguló termés is. — Ez a természet csodája: virág is, citrom is. A citromfa a napfény és a hőmérséklet függvényében él meg. Miután nálunk kevesebb a napfényes napok száma, mint mondjuk Olaszországban, több mint egy év kell ahhoz, hogy teljesen beérjen a citrom. De mindig van rajta. Körülbelül nyolcvan- száz darab gyümölcsöt szedek le a verandán egy teljes érési időszakban. Már elhatároztam, hogyha nyugdíjba megyek, bujtással szaporítom a citromot és eladogatom. Ha a kertben dolgozik, gondolatban a vállalati munka és feladat kerül előtérbe: itt is születnek ötletek, döntések. Minden percet kihasznál, markában tartja-szorítja az „időt. . ." Rab Ferenc
