Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)

1986-11-24 / 323. szám

Kritikus helyzetértékelés K ét év nagy időnek bi­zonyult — a XIII. kongresszus határo­zataiból fontos célok telje­sültek, azonban a gazda­ságban nem úgy alakultak, alakulnak a dolgok, ahogy azt szerettük volna, ahogy azt vártuk. A központi bi­zottság ülése kritikus vita­kedvvel, őszintén elemezte a fejleményeket s mérleget vont a helyzetről. Ami a köz­vélemény számára is azon­nal szembetűnik - az érté­kelésben ezúttal a KB olyan helyzetfeltárást végzett, ami a sürgős, gyakorlati teendők­re mozgósító hátteret nyújt. A határozatból kivilágló- an a gazdaság egyensúlyi törekvései nem vezettek kel­lő sikerre, a gazdaság tel­jesítménye elmarad a VII. ötéves tervben és a XIII. kongresszuson kitűzött üte­mekből. A KB értékelése sze­rint ebben nem a külső'okok játszották a döntő szerepet, hanem a belső munka gyen­gesége; sőt az úgynevezett külső okokban is megfigyel­hető a gazdaság belső prob­lémáinak tükröződése. Pél­dául a cserearányveszteség folyamatában nem csupán a világtendencia nyomai mu­tatkoznak meg, hanem az is, hogy jónéhány területen elmaradunk a versenyképes­ség dolgában a nemzetközi piacon, még mindig nem megfelelő a gyártmányszer­kezet, kevés a jól eladható, nagy szellemi értéket magá­ban rejtő termékünk. Termé­szetesen a világpiaci front­átvonulások mindehhez hoz­záteszik a magukét, a me­zőgazdasági árak alakulása a gabona és a hús tartós kö­zös piocbeli túlkínálata per­sze hogy nagyon kedvezőt­len bevételeink szempontjá­ból. S az immáron tartósan nálunk vendégeskedő aszály szintén előre nem látott, s nem beszámított károkat oko­zott, aminek következmé­nyeit sajnos jövőre is visel­nünk kell. Ám a figyelmet a KB nem a külvilág elháríthatatlan ha­tásaira, az égiek rossz ked­vére kívánja irányítani, ha­nem arra, hogy igen fontos teendőkben bizonyultunk kö­vetkezetlennek, lassúnak, így a termelési szerkezetről, megszületett, a VII. ötéves tervben rögzített feladatok vontatottan haladnak, az irányítás munkája elmarad a kívánalmaktól, a döntési mechanizmus változatlanul nem alkalmazkodik eléggé a mai helyzethez. Az irányítás intézményeinek korszerűsíté­se - például a vállalati új irányítás - még nem hozott fordulatot az iparban, noha már mutatkozik egy-két sike­res vállalatnál, hogy van fan­tázia, perspektíva a vagyon- érdekeltség fokozásában, az önállóbb, vállalkozó szelle­mű vezetésben. A nyilvánosságra hozott közleményből kiderül, hogy az 1985—86-os esztendők te­hát nem egyszerűsítették, ép- pen ellenkezőleg, bonyolítot­ták, nehezítették a társada­lom feladatait. Nem készül­hetünk könnyebb esztendők­re - adósai vagyunk ön­magunknak. A kritikus hely­zetértékelés nem hagy két­séget afelől sem, hogy 1987- ben mindenképpen meg kell törni ezt a rossz tendencián­kat. Ennek — ha javul a társadalom aktivitása, s kö­vetkezetesebb lesz önmagá­val szemben - a feltételei adottak, a VII. ötéves ter­ven, tervben, illetve a XIII. kongresszuson elhatá­rozott irányok helyesek, prog­ramja érdemes a követésre. Ismét határozottan megfo­galmazta a KB — .nincs szük­ség új keretekre, a gazda­ságpolitika új nyomvonalára —, arra viszont igen, hogy a kialakult helyzetben újra­gondoljuk feladatainkat, azok sorrendjét és súlypont­jait. Milyen válaszokat ad erre a kérdésre a KB? Elsősorban a legfontosabb: folytatni kell a gazdaság élénkítését, de csak ott, ahol ezt a világ­piaci és a hazai feltételek indokolják. Végre érvényt kell szerezni — társadalmi ér­dekből —, hogy a termelés eszközei, a munkaerő, és a tőke oda áramoljon, ahol az a legnagyobb hasznot hajt­ja, ahol a legtöbb nemzeti jövedelmet képes létrehozni. A KB politikai támogatást nyújt a kényes és felelősség- teljes munkához azzal, hogy a nem hatékony tevékenysé­gek felszámolását, illetve ahol az lehetséges - átala­kítását, „feljavítását” java­solja. (Ehhez van már meq- felelő eszközrendszer, remél­hetően a szanálási szerve­zet, az életbelépett csődel­járás megfelelően működik majd, s a gyakorlatban is megvalósítja az oly sok mun­kával kidolgozott elveket.) A második: az életszínvonal alakulását a teljesítménynek kell meghatározni. Világosan kell látnunk: minderre nemcsak kipróbált elvek, s több területen sike­resen működő gyakorlatunk indit, hanem az is, hogy a növekedéshez szükséges for­rásokat nem szabad elfecsé­relnünk, azokra sokkal job­ban kell vigyáznunk, mint ed­dig. És ebből származik a harmadik fontos követel­mény: a fontos határozatok, a társadalmi előrehaladást szolgáló programok megva­lósításához az irányítást is tovább kell javítani. KB kiáll amellett, hogy ^a megtett és megte­endő lépések ne for­málisak, hanem érdemiek le­gyenek. 1987-ben működni kezd az új bankrendszer, a már említett eljárás a vállai latok gondjainak rendezésé­re, sokat várunk a személyi és jövedelem-adózástól, illet­ve a hozzáadott érték alap­ján számoló vállalati adó­zástól. Van tehát mozgástér, van eszköz azok kezében, akik cselekedni akarnak és tudnak. Matkó István MeéjoKftak a kemencék Wolframpásztar a Postapalotan Újfajta síkeszfyűk * Mi tartant- az FTC-PMSC mérkőzésen? Az óragyűjtő 5. oldal i Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLIIU 1986. évfolyam, 323. szám november 24., hétfő Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja 121 ország fiataljainak képviseletében Valid Maszri, a DÍVSZ elnöke nyitja meg a tanácskozást. (Telefotó —- KS DN) Megkezdődött a DÍVSZ XII. közgyűlése Kádár János üdvözlete íMegkezdődött a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség XH. közgyűlése vasárnap Bu­dapesten, az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában. A haladó ifjúsági világmozga­lom legtekintélyesebb szerve­zetének legfelső döntéshozó fórumán 121 ország ifjúsági szervezetei képv-celtetik ma­gukat, s meghívottként jelen varrnak számos nemzetközi, illetve regionális szervezet képviselői is. A konferencia- teremben mintegy hétszáz fia­tal kíséri figyelemmel a köz­gyűlés egyhetesre tervezett munkáját. A közgyűlést Vot'd Maszri, a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség elnöke nyitotta meg. Javasolta, hogy a köz­gyűlés vitassa meg egy anti- nukleáris koalíció létrehozá­sának lehetőségét, mint a leg­megfelelőbb. eszközt azoknak az erőknek az egyesítésére, amelyek készek cselekedni egy békés és nukleáris fegy­verek nélküli világ felépíté­séért. Ezt követően Szűrös Mátyás, ez MSZMP KB titkára emel­kedett szólásra. Elöljáróban a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében köszöntöt­te a Demokratikus Ifjúsági' Világszövetség XII. közgyűlé­sének minden résztvevőjét, s átadta Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának szívélyes üdvözletét, • baráti üzenetét. A továbbiakban arról szólt, hogy korunkban az emberiség sorslkérdése — így az ifjúság jövőjének is záloga - a béke megóvása, a nemzetközi biz­tonság szavatolása. Rámuta­tott: — A szocialista országok közelmúltban tett külpolitikai kezdeményezései azt bizonyít­ják, hogy tudatában vannak az egész emberiség iránti fe­lelősségüknek. Felismerték, hogy nemcsak saját jövőjük, de a világ sorsa szempontjá­ból is kulcskérdés a fegyver­kezési verseny korlátozása, a vitás nemzetközi kérdések tár- ( (Folytatás a 2. oldalon) Vasárnap délelőtt a kiskertekben Az ősz közepe táján a kis- certekben is majdhogynem visszarúgott o lenyomni szón- ékozott ásó. Volt is izga­om: marad-e elég idő elvé­ezni az őszi talajelőkészítést, rt hát a tavaszi ásózás yan épp annyira fárasztó munka, de korántsem olyan lasznos. Az időjárás úgy látszik tisz- es haladékot hagy pótolni az >lveszett heteket. Tegnap dél­előtt csípős volt ugyan a le- 'egő Pécs környékén, de a ap sütött, egy szávai ideális örülmények voltak ahhoz, ogy a gazdák az őszi mun- ók utolsó, visszamaradt fet­'d a ta i t elvégezzék a kertek­en. Lvov-Kelváros határában, a átéri domb mögött és a ke­zűi út mentén több száz, fő­ként zöldségtermesztésre hasz­nálatos bérelt parcella van. Az utolsó előtti novemberi va­sárnapra már alig akad olyan földdarab, amely ne lenne 'felszántva, felásózva, motoros kapával megművelve — kinek mire tellett, illetve ki melyik módszerre esküszik. De az is jellemző, hogy majd minde­nütt maradt még vissza né­hány négyzetméter félásatlan, bevetetlen terület. Ha nem is volt nagy nyüzs­gés, de elég sokan választot­ták vasárnap délelőtti időtöl­tésnek a kerti munkát. A lőtér mögött majd minden nyolca­dik-tizedik parcellában dol­goztak: volt ahol az egész család, volt ahol csak egy- egy személy. A Komló Városi Tanács egykori elnökhelyette­sének kertjében például már kész az ósózás, az őszi vete- ményezés. Ezen a délelőttön a málnatöveket ültette át. Egyik parcellán egy mező- gazdasági gépészmérnök, gép­kocsivezető vejével felváltva kezelte a motoroskapát. Az utolsó négyzetméterekkel délig biztosan végezhettek. Tőlük alig valamivel távolabb há­zaspár ásózott: a borkombi­nát munkavédelmi felelőse és tanárnő felesége. Az utolsó ágyásnál tartottak. Könnyen forgott az ásó, a motoroskapa a fellazult, nedvességhez ju­tott földben. Valamennyi kint dolgozó kiskertbérlő bizakodó reménységgel tekint a jövő évi termés elé. Az idei év ugyan rossz volt, de a saját kony­hára való mégiscsak megter­mett. ­D, I, Befejeződött az MSZBT Vili. országos értekezlete A barátsági mozgalom öt­esztendős tevékenységét összeg­ző, a magyar és a szovjet nép sokszínű kapcsolatainak továb­bi elmélyítését célul tűző, a so­ron lévő feladatokat körvona­lazó tanácskozást tartottak szombaton az Országház kong­resszusi termében. A Magyar- Szovjet Baráti Társaság Vili. országos értekezletén az MSZBT 1900 tagcsoportját több mint 700 küldött képviselte. Az el­nökségben foglalt helyet többek között Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Berecz János, a Központi Bi­zottság titkára, Kállai Gyula,a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnök- helyettese, Köpeczi Béla műve­lődési miniszter és Várkonyi Péter külügyminiszter. Ott volt Zinaida Kruglova, az SZKP KB tagja, a Szovjet Baráti Társa­ságok Szövetsége elnökségének elnöke — a tanácskozásra ér­kezett szovjet küldöttség veze­tője -, Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió magyarországi nagykö­vete, Roman Bescsev vezérőr­nagy, az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport politikai cso­portfőnökének első helyettese. A magyar és a szovjet Him­nusz elhangzása után Apró Antal, a társaság elnöke mon­dott megnyitót, külön is kö­szöntve azt a 38 aktivistát, akik­nek a magyar—szovjet barát­ság elmélyítéséért végzett te­vékenységükért az értekezlet megkezdése előtt lezajlott ün­nepségen nyújtottak át kor­mány-, illetve MSZBT-kitünte- tést. Ezt követően Biró Gyula fő­titkár fűzött szóbeli kiegészí­tést az országos elnökség írá­sos beszámolójához. Szólt ar­ról, hogy az MSZBT ideológiai, művelődéspolitikai tevékenysé­gével aktívan hozzájárul az MSZMP XII. és XIII. kongresz- szusain hozott határozatok vég­rehajtásához, a nemzeti érde­keinkkel összhangban álló in­ternacionalista közgondolko­dás, a magyar és a szovjet nép barátsága elmélyítéséhez, együttműködése fejlesztéséhez. Népszerűsíti a magyar—szov­jet kapcsolatokat, az országa­ink között megvalósuló politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködést, ismerteti a Szovjetunióban fo­lyó szocialista építőmunka ered­ményeit; bemutatja a szovjet emberek életét, valamint azt a tevékenységet, amelyet a Szov­jetunió és a szocialista közösség országai kifejtenek a béke meg­óvása érdekében. A Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének elnöksége és a Szovjet-Magyar Baráti Társa­ság országos vezetősége nevé­ben Zinaida Kruglova köszön­tötte az országos értekezlet résztvevőit. Óvári Miklós emelkedett ezt követően szólásra. Átadta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét, s tolmácsolta Kádár János főtitkár jókívánságait. Beszédében utalt arra, hogy né­pünk legújabb kori történelmé­ben, a magyar-szovjet viszony­ban mindig hűen tükröződött népünk sorsának alakulása, kapcsolatunk 1917. óta mindig egyben a társadalmi haladás­hoz való viszonyt is jelentette. A nagv októberi szocialista forradalom Qéldát mutatott, (Folytatás a 2. oldalon) Légrádi László, a Megyeri úti kiskertjében a még földben lévő zöldségféléket ásta ki. Fotó: Läufer L.

Next

/
Thumbnails
Contents