Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-23 / 322. szám
Megszűnnek a féli indífási gondok? A pécsi Pannónia ÁFÉSZ gyulai Munkácsy szakcsoportjának új tűz- és vagyonvédelmi berendezéseiben már dry-fit akkumulátorok kerülnek. Üj akkumulátorok hazai Josef Sinstedan 1854-ben felfedezte ez ólomakkumulátorok ősét. Ipari gyártásukra 33 évet kellett várni, azóta viszont bár számtalan kisebb módosításon menték keresztül, elvükben és kivitelükben nem sokat változtak. 30 éves(!) fejlesztőmunka eredményeképpen azonban a közelmúltban a nyugatnémet Sonnenschein cég új elvű - úgynevezett dry-fit-akkumulá torokkal jelent ímeg a piacon. Hazai — szenzáció számba menő — bemutatkozásukra a magyar referencia, a pécsi Pannónia ÁFÉSZ gyulai Munkácsy Szakcsoportja részvételével a heten Budapesten több száz érdeklődő előtt került sor. Az új berendezésekben zselé váltja föl az eddigi folyadékot. A kivitel teljesen zárt, nincs semmiféle karbantartási munka, a savsű.'űséget nem lehet és nem is kell ellenőrizni, és persze desztillált víz utántöltésére sincs szükség, illetve mód. Töltött állapotban rendkívül hosszú ideig - több éven át tárolhatók. Mínusz 20 Celsius fok körüli hőmérsékleten kapacitásuk 50 százalékát két év alatt vesztik el (hagyományosoknál ez mindössze három hónap). Tetszőleges helyzetben alkalmazhatók. Robbanásbiztosak, töltésükhöz nem kell túlfeszültség, és sincs szükség túltöl- tésre sem. Mínusz 30-tól plusz 70 fokig használhatók. Szükségtelenek az akkumulátor helyiségek, fölújító műhelyek. Teljesen lemerült állapotban is fölveszik a töltést, sőt, töltetlenül is töb hetet átvészelnek. Szállításuk problémamentes. A pécsi Pannónia ÁFÉSZ Munkácsy Szakcsoportjának tapasztalatai négyéves működtetés során gyűltek össze. A magyar szakemberek a karbantartás mentesség mellett a zavartalan üzemet emelték ki és elmondták, hogy az egységeket, melyek négy év óta teljesítenek szolgálatot, várhatóan még évekig Judják használni. György László, . a szakcsoport elnökhelyettese hangsúlyozta, jóval túl jutottak most már az első próbálkozásokon, és az új áramforrást a jövőben két termékükbe is szériaszerűen beépítik. így . egyszerűsödik az automatikus tűzjelző központ és a többcsatornás riasztóközpont kényszeráramellátása. A dry-fit akkumulátorokat be tudják szerelni a készülékek dobozába, anélkül, hogy az különösebben megnövelné a méreteket. Nem kell tartani attól, hogy kifolyik a sav, és károkat okoz. A Sonnenschein cég és a pécsi Pannónia ÁFÉSZ jó kapcsolatának köszönhetően egy olyan új gyártmány, melyet hazánkban csak most mutattak be a nagyközönség számára, már hasznosul. Reméljük, hamarosan megjelenik újabb területeken, és talán az autóba építhető változat is kapható lesz. Mert így tél közeledtével egyre többet gondol egy jó akkura az ember .. . Sz. Koncz I. Három plusz kettő Hiába meríti ki a giccs fogalmát, ha hiányt pótol - eladható. Árulják is rendesen: kazettán, lemezen, sőt már élőben is. Az újvidéki 3+2 együttes november 28-i Nevelési Központban megtartandó koncertjére 150 forintért lehet jegyet venni... (Az árról csupán annyit: a nyáron a Népstadionban koncertező Queent 200 forintért nézhette meg a nagyérdemű. Igaz, voltak akik feketén 1500-at is megadtak érte.) Zenei közízlésünk ügyeletes torpedóját a koncertjegyek átlagárához képest tehát jóval többért is el lehet adni ’manapság. Pedig semmivel nem kapunk többet, mintha beülnénk egy közepes nívójú vendéglőbe s a vacsora mellé dukáló zenekari produkciót élveznénk emésztés közben. Oe talán pont ez az, ami életrevalóvá teszi az ötletet. Napjainkban egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a vendéglői vacsorákat, a jól ismert nóták iránt viszont megmaradt a nosztalgia. S ha mindehhez hozzájön egy modernebb, „disz- kósabb’’ hangszerelés, máris megszületett a siker. Dél- Dunántúlon már a csapból is a 3-J-2 folyik, a hétvégi vásárnak ugyanúgy a Bugyi testvérek adják meg az alaphangulatát, mint a végzős jogászok búcsúestjének, s az egyetemi lapban elismerő kritika jelenik meg az együttes műsoráról. Ez pedig már nem keveset jelent, hisz tudvalevő, hogy ifjaink legképzettebb rétege mindig is nagy szerephez jutott - nemcsak a történelem, de a kultúra alakításában is... Még szerencse, hogy a művelődési intézmények népművelői nem csupán a biztos nyereséget ígérő programok becserkészésére vannak feljogositva. így aztán van honnan ötletet meríteni. S ha már nincs mit tenni, csatlakozni kell a Voga-Tur- nyovszky duóhoz, akik kijelentették: „Elegem van az egészből, visszamászom én a fára .. ” Pauska Zsolt Export a világ minden tájára 75 éves az ország első cérnagyára Az 1800-as években indult meg az ipar letelepedése az akkori Nagy-Atádon, de az első jelentősebbnek mondható üzem: a Berkovits-féle gombkötő és paszományüzem volt, amelyik 1898-ban létesült és 1903-ban alakult gyárrá, amikor is idetelepült Budapestről a Wollák-féle gomb- és zsinórgyár. A cég háziipari jelleggel dolgozott, elsősorban a hadsereg számára, de exportra is. A későbbi időszakban került sor — 75 évvel ezelőtt .— külföldi tőkebefektetéssel a cérnagyár megalapítására, amikor Valter Metzl Co. Söhne német gyáros megveszi a telepet és berendezi selyem- és varrócérna gyártására. Az akkori nagyközségre nézve a gyár létesítése nagy előnnyel járt. Már az indulásnál 200—250 munkást foglalkoztatott, később pedig egyenletes fejlődésével bővülő munkaalkalmat teremtett. Az elmúlt években önállóvá vált Nagyatádi Cérnagyárban jelenleg mintegy ezren dolgoznak. Terrhékeik keresettek az egész világon. Jelentős tőkés exportjuk is van: Nyugat-Európától Afrikáig ismerik termékeiket, a különböző színárnyalatokban pompázó, fényes kézimunkafonalat, amit több országban hajdíszként is felhasználnak. A gyár újabb sikerekkel köszönti háromnegyed százados évfordulóját: igyekszik kielégíteni a hazai szükségleteket és a külföldi megrendelésekét egyaránt. Ebben gz évben bővében vannak a tőkés-export kötéseknek. A III. negyedév a korábbitól eltérően kimagasló teljesítményt hozott: három hónap alatt 550 tonna cérna gyártását fejezték be. A szabadnapokon is mentek a gépek a vgrrtk-ban és túlórában egyaránt. Az első három negyedévben 1497 tonnát gyártottak, ebből 806 tonnát tőkés exportra. Mindez az éves 1910 tonna terv arányos részénél sokkal jobb eredmény. A gyár vezetőinek véleménye szerint az elkövetkező hetekben is nagy erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy export-rendeléseiket teljesíteni tudják, s ezzel együtt egyre jobban meg tudjanak felelni a belföldi igényeknek is. így továbbra is szükség lesz a túlórákra, valamint a vgm igénybevételére. Sajnos, hogy változatlanul alacsonyak a cérnaárak a világpiacon, ez már a múlt év elején elkezdődött, s a tendencia úgylátszik tovább tart. Mindez kedvezőtlenül hat árbevételükre, amit a jelenleginél magasabb exportárakra terveztek. Munka tehát van a gyárban és a vezetők, dolgozók egyaránt bíznak abban is, hogy ez a bevételekben és a jövedelmekben is megmutatkozik majd. Dorcsi Sándor Helyi támogatás Siófokon A Siófoki Városi Tanács a közelmúltban módosította egy korábbi, 1982-es rendeletét, melyben a tanács rendelkezése alatt álló lakások elosztásáról, a lakásigények társadalmi elbírálásáról, a lakásépítési hozzájárulás . és a lakáshasználatbavételi díj megfizetésére adható kedvezményekről, valamint az állami tulajdonban álló ingatlanok elidegenítéséről rendelkezett. Az új tanácsrendelet első részében a tanácsi bérlakás lakásbérleti jogviszonyáról lemondó bérlő részére kifizetendő térítési összegekről határozott. A 2. § a helyi támogatás igényléséről, igényjogosultságának feltételeiről és odaítéléséről rendelkezik. A jogszabály szerint a tanács rendelkezésére álló anyagi eszközökből nagycsaládosok, fiatal házasok, gyermeküket egyedül nevelő szülők, pályakezdő szakemberek, a 35. évüket be nem töltött volt állami gondozottak, a nyugdíjkorhatárt betöltött vagy rokkant nyugdíjas egyedülállók, valamint a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról szóló jogszabályokban meghatározott igényjogosultak részére kamatmentes kölcsön, illetve vissza nem térítendő támogatás nyújtható, melynek összege 50—150 000 forint lehet. A tanácsrendelet részletesen szabályozza az igényjogosultság feltételeit, felsorolja a támogatás megadását kizáró tényezőket. A rendeletet - mint a 3. § utal rá - a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Verebics János Egyre több rádiókészülék kerül hazánkba Nyugat-Európá- ból, és ezek zöme az ultrarövid hullámú adók vételére is alkalmas. Köztudomású viszont, hogy a nyugati adók a CCIR, a hazaiak viszont az OIRT norma szerint sugároznak. Ezért a készülékeket sokan áthangoltat- ják, hogy magyar adók műsorának vételére alkalmassá váljanak. Ugyanakkor elterjedt a hír, hogy Magyarország is áttér a CCIR norma alkalmazására. Mint a’ Posta Rádió- és Televízió Műszaki Igazgatóságán megtudtuk, fokozatosan valóban megvalósul az áttérés, kezdetben azonban meglehetős átfedéssel. Az elsők között még az idén üzembe áll a budapesti és kabhegyi megváltozott műsor; szórás, ezek viszont csak egy adóra vonatkoznak. Már a nyáron is hallható volt a Radio Danubius, és a jövő év második felében belépő szegedi körzeti adó lesz az első olyan magyar nyelvű állomás, mely URH-n programjqit kizárólagosan a .90,3 MHz-en — vagyis a nyugati sávban — sugározza. Az elkövetkezendő években viszont a tervek szerint valamennyit fokozatosan ide állítják át. Ennek oka elsődlegesen a hangminőség, mely jelentősen javul majd. Hangoltassuk tehát át rádióinkat vagy sem? Egy bizonyos: évekig használhatók lesznek, amennyiben végrehajtjuk ezt a kis módosítást. Ahogy azonban a szakemberek mondják, készülékünk a visszahangolás- kor már nem lesz olyan érzékeny, mint eredetileg volt. Az igazi megoldást az a kis oszcillátor jelentené, melyet Lakatos Zoltánnak, a Vízmű műsze részének házilagos kivitelében láthatunk képünkön. Birtokában szükségtelen a készülék megbontása, az antennára csatolt vezetékkel már a jelenlegi hazai programok foghatók,' azt leválasztva onnan, viszont újra a nyugati norma állomé sait tudjuk behozni. Az új tu lajdonosoknak tehát minden képpen ezt — a nagy ritkán kereskedelmi forgalomban is kapható változatot ajánl- hotjük. Sz. K. I. Hangoltassuk a rádiónkat? Rádió áthangolás Magyar adók a nyugati URH-sávon Látogatás egy villányi kistermelőnél A jó vörösbor titka „Barátot bor között, bort sajt után, lovat istállóban: lányt bálba' ne válassz!" feleli már a múlt században Fáy András, a milyen ételhez, milyen bor illik kérdésre. A mai gasztronómusok bifsztekhez, malacsült- höz, marhapörkölthöz, villányi burgundit, kocsonyához, nyúl- pörkölthöz villányi medocot vagy cabernet-et, harcsához, pontyhoz, fogolyhoz, malac- sülthöz, villányi oportót ajánlanak. A gasztronómusok által emígy felértékelt jó villányi vörösbor újabban „betört" a magyar irodalomba is. Mint azt egyes írók állítják, nemcsak ihletet ad, de hetvenen túl is megőrzi a szerelmi képességet, ami az alkotás egyik fontos feltétele. Pólya Ferenc villányi szőlősgazda vevőköre leginkább irodalmi berkekből toborzódik. Leghűségesebb vevői Képes Géza és Kolozsvári Grandpierre Emil. De a Pólya család különleges minőségű vörösborait a helyi szakcsoport is szívesen vásárolja, hogy aztán számozott palackokban találkozhassunk velük a bolti pultokon. Villányban, Pólyáék Arany János utca 16. szám alatti pincéjében 700 négyszögöl szőlő termését fejtik át ezekben a napokban. A pincébe 17 lépcső vezet le, ahol 12—13 Celsius fok van télen.-nyáron, a jó vörösborhoz ez épp olyan fontos, mint a 20-21 cukorfokú must. Az ilyen mustból lehet csak 12,5-ös, 13-as bort készíteni — mondja Pólya Ferenc, amikor a kiváló vörösborkészítés titkáról faggatjuk. — Nincs annak semmi különös titka, mi kistermelők csak egyszerű régimódi pincemunkálatokat végzünk, nem úgy, mint a kombinát, ahol még pasztőröznek is — mondja a házigazda. Ö aztán valóban tudja, hisz mint növényvédő szakember 1959 óta 'dolgozik a nagyüzemben, van összehasonlítási alapja. A kisgazdák még- csak import festőborokat sem használnak színezésre, mint a kombinát. A héjban lévő színanyagot ősi „csömöszölési” módszerrel nyerik ki, ami a nagyüzemben már elképzelhetetlen. — A csömöszölés nagy kézimunka igényű művelet. Szüret után a fakádakban 10—12 napig héjon kell érlelni a vörösbolt adó szőlőt. Az első 4—5 napbon két-három óránként át kell csömöszölni, vagyis a kád tetején lebegő törkölyt a lével összekeverni. így áz-ik ki a héjban lévő színanyag, így lesz mély bíbor színű a kész bor. Az első fejtés novemberben, december elején van — a második február-márciusban, de ezt csak a saját részre eltett bornál csinálják. - Pólya Fe- rencék egyszer fejtett bort ad nak el, ezért olyan fontos ez a művelet. A kénlapozással csín ján bánik, egy hektóhoz fél-háromnegyed szálat használ mindössze, így tartósítja fogyasztásig a bort. Deríteni, festeni nem szokta. A fejtésnél a legfontosabb, hogy darab hordó ne maradjon, vagyis minden hordót színig tele kell tölteni. Az új szőlősgazdák legtöbbször ott rontják el, hogy fejtéskor „darabban" hagyják a hordót, ilyenkor illósavak képződnek, ecetsav például. Az ilyen vörösbor ihatatlan és legfeljebb borecetgyártásra való. A fajtákban Pólya Ferenc i:: „halad a korral", ötéves fiatal ültetvényében a táj vezér fajtáin, az oportón és a kék frankoson kívül már a ma di- votos Zweigelt és Bíbor kadar is megtalálható — vevőköre legnagyobb elégedettségére. — Rné — vasárnapi 3
