Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-22 / 321. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIII. évfolyam, 321. szám 1986. november 22., szombat Ára: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a gazdasági munka megjavításának feladatairól és az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről- * _ A Központi Bizottság november 19—20-i ülésén áttekintette a népgazdaság helyzetét, a XIII. kongresszus óta végzett gazdasági munka tapasztalatait, és a kongresszuson elfogadott gazdasági program megvalósítása, a VII. ötéves terv teljesítése érdekében meghatározta a fő tennivalókat. I. A Központi Bizottság megállapította, hogy a XIII. kongresszuson elfogadott társadalmi-gazdasági program népünk egyetértésével találkozott. Ez kifejeződött az országgyűlési és tanácsi választásokon, a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront kongresszusain és más felelős társadalmi fórumokon is. Az Országgyűlés elfogadta a kormány munka- programját, a kongresszuson elhatározott gazdasági célokkal és feladatúkkal összhangban törvénybe iktatta a VII. ötéves tervet. A kongresszusi határozatok végrehajtása megkezdődött. Tovább fejlődött a szocialista demokrácia, a társadalom életében erősödtek az önkormányzati elemek, szélesedett a társadalmi részvétel a döntések előkészítésében. Folytatódott a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése. Befejeződött az áttérés az új vállalatirányítási formákra. Törvény szabályozza a tisztességes gazdálkodás normáit és a tisztességtelen tevékenység tilalmát. Folyamatban van a bankrendszer átalakítása. A Minisztertanács jóváhagyta a középtávú tervhez kapcsolódó szerkezetátalakító és hatékonyságnövelő központi gazdaságfejlesztési programokat, döntött a szénbányászat, a vaskohászat, a húsipar, a magasépítőipar helyzetének rendezéséről. Elkészültek a vállalatok középtávú tervei. Számos nagyüzem, vállalat és szövetkezet kollektívája javítani tudta gazdálkodásának hatékonyságát, figyelemre méltó kezdeményezéseket indított el a termékszerkezet korszerűsítésében, a létszámgazdálkodásban, a vállalatok közötti együttműködésben. A kongresszus célul tűzte ki, hogy a gazdasági egyensúlyi viszonyok fenntartása és megszilárdítása mellett a VII. ötéves népgazdasági terv a hatékony és fokozatosan élénkülő gazdasági fejlődés programja legyen, álapozza meg a nemzeti jövedelem növekedését, a műszaki haladást, a lakosság életszínvonalának érzékelhető emelkedését, életkörülményeinek javulását. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági fejlődés élénkülése 1985—1986- ban nem következett be, a VII. ötéves terv első évének eredményei nem kielégítőek. A kiadások — a nemzetközi fizetési kötelezettségek, a beruházások, a közkiadások, a személyi jövedelmek — meghaladták a bevételeket. Az ország többet fogyasztott, mint amennyit megtermelt. A népgazdaság nem megfelelő teljesítményében szerepük van a számunkra kedvezőtlen nemzetközi körülményeknek, az értékesítési lehetőségek szűkülésének. Az elmúlt két évben jelentős exportcikkeink, például a búza, a kukorica, a hús és húskészítmények, a növényolaj, az alumínium, a kőolaj- származékok világpiaci árai 35-50 százalékkal csökkentek. Nehézségeinket fokozta a múlt évi hosszú, kemény tél és a több éve tartó aszály. Az elmaradásban a rajtunk kívül álló tényezők mellett jelentős szerepe volt saját munkánk gyengeségének, az irányítás fogyatékosságainak. A népgazdasági tervezés, a szabályozás és az intézmény- rendszer nem biztosította kellő mértékben a külső és a belső egyensúlyi viszonyok javítását, a gazdaság élénkítéséhez szükséges új forrósok feltárását. Nem sikerült kielégítő módon összehangolni a népgazdasági és a vállalati érdekeket. Fontos export- és importgazdálkodási kérdésekben, a piac zavarainak megelőzésében és azok elhárításában késedelemmel történtek meg a döntések. A gazdaságirányítási rendszer elhatározott továbbfejlesztése nem valósult meg következetesen. Az irányítás fogyatékosságaiért, a végrehajtás és az ellenőrzés következetlenségeiért felelősség terheli a Központi Bizottság végrehajtó szerveit és a kormányt. A határozatok végrehajtásának szervezése, segítése és ellenőrzése nem kielégítő a helyi párt-, állami és társadalmi szerveknél sem. A vállalati és intézményi kollektívákban nem vált még általánossá az a szemlélet, amely abból indul ki, hogy első az eredményes munka. Indokolatlanul nagyok az eltérések azonos adottságú vállalatok, szövetkezetek teljesítménye között. Sok vállalat nem hasznosítja megfelelően erőforrásait, s nem a hatékonyság növelésével, a költségek csökkentésével, a munkaerő jobb kihasználásával, hanem költségvetési támogatással, indokolatlan áremelésekkel akarja növelni bevételeit. A hatékony gazdálkodást akadályozza, hogy sem az irányításban, sem a végrehajtásban nem érvényesítik az alapkövetelményt, hogy a jövedelmek a teliesítményekkel arányosan alakuljanak, ellen- kezőleq, gyakori az elnéző magatartás a kötelezettségeiket nem teljesítőkkel szemben. Eltűrik, hogy büntetlenül megsértsék a szocialista normákat, a törvényes előírásokat, az állampolgári és a munkafegyelmet. Az ország népgazdaságának gondjai, a rendkívül lassú fejlődés, a kibontakozás nehézségei erőteljesen foglalkoztatják és nyugtalanítják közvéleményünket, az általános követelményeket sértő rendellenességek, a helyi visszásságok felháborítják a túlnyomó többséget képviselő, becsületesen dolgozó embereket. A Központi Bizottság elengedhetetlen és sürgős feladatnak tartja a gazdasági fejlődés élénkítésének útjában álló akadályok eltávolítását, az irányítás színvonalának emelését, a munka megjavításához szükséges politikai és társadalmi, szervezeti és személyi feltételek megteremtését. A Központi Bizottság a XIII. kongresszus határozatában megfogalmazott, a VII. ötéves tervben konkretizált gazdaság- politikai célok elérését tartja a szocialista épitőmunka legfontosabb feladatának. Ezt kell szolgálnia az 1987. évi nép- gazdasági tervnek is. Hangsúlyozza, hogy társadalmi-gazdasági programunk teljesítéséhez nincs más járható út, mint a munka megjavításával, az erőforrások ésszerű felhasználásával a gazdasági fejlődés élénkítése. — Társadalmi életünk minden területén, az irányításban és a végrehajtásban egyaránt elengedhetetlen a céltudatos, a követelményeknek megfelelő, jól szervezett, fegyelmezett munka. — Javítani kell a vállalatok és a dolgozók érdekeltségét a teljesítmény növelésében. — Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy többet használunk fel, mint amennyit megtermelünk. O A gazdasági fejlődés élénkítése megköveteli a termelési szerkezet korszerűsítését, a műszaki haladás gyorsítását, a szelektív fejlesztés érvényesítését, az anyag- és energiatakarékosság fokozását, az exportképeseség javítását. Mindezt konkrét gyakorlati intézkedésekkel kell elősegíteni. — Növelni kell a vállalatok érdekeltségét a gazdaságos termelésben, a ráfordítások csökkentésében. Ezt a gazdaságtalan termeléshez nyújtott támogatások csökkentése révén felszabaduló forrásokból, adókedvezményekkel, alapjuttatással, kamatvisszatérítéssel, kamatkedvezménnyel és más alkalmas eszközökkel kell támogatni. Következetesen ösztönözni kell a jövedelmező export bővítését, az importot helyettesítő megoldásokat. Az exportképes termelés fejlesztését elősegítő pályázati rendszert a jövőben is fenn kell tartani, és egyúttal a technológiai korszerűsítés szolgálatába állítani. — Programot kell kidolgozni a veszteségesen és az alacsony hatékonysággal gazdálkodó egységek tevékenységének gazdaságossá tételére, a költségvetési támogatás fokozatos leépítésére, a gazdaságtalan termelés megszüntetésére. E folyamatban figyelmet kell fordítani arra is, hogy nélkülözhetetlen termékekből és cikkekből hiány ne keletkezzen. A szerkezetváltás nyomán felszabaduló munkaerőt a hatékony gazdasági ágazatokban kell foglalkoztatni. — A kutatásra és a műszaki fejlesztésre fordított eszközöket koncentráltan, hatékonyabban kell felhasználni. Az érdekeltség növelésével elő kell segíteni, hogy a kutatási eredmények gyorsabban hasznosuljanak a termelésben. A műszaki fejlesztést még inkább a nemzetközi versenyképesség és a gazdaságosság szolgálatába kell állítani. — Népgazdasági feladataink megoldásában támaszkodni kell a Szovjetunióval, a KGST- tagországokkal folytatott gazdasági együttműködés lehetőségeinek jobb hasznosítására, a fejlettebb formák — a kooperáció, a szakosítás, az üzemek közti együttműködés — kibontakoztatására, közös vállalkozások és közös vállalatok lét- rehozásá ra. A fejlett tőkés országokkal, valamint a fejlődő országokkal törekedni kell a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és kooperációs kapcsolatok .fejlesztésére, vegyes vállalatok alapítására. — Korszerűsíteni kell a külgazdasági tevékenység szervezeti és érdekeltségi rendszerét, a piacfeltáró és a kereskedelemfejlesztő munkát. Az export növelése megköveteli, hogy a vállalatok bővítsék és javítsák szolgáltatásaikat. A Központi Bizottság az 1987. évi terv és költségvetés legfőbb követelményeinek a gazdasági teljesítmény és hatékonyság növelését, a külkereskedelmi és a pénzügyi mérleg javítását, a gazdasági szerkezet változtatását, a műszaki fejlődés gyorsítását, az életkörülmények jobbítását tartja. Az éves terv, a gazdasági szabályozás és az irányítás összpontosítson a gazdasági növekedés szelektív élénkítésére. A versenyképes termelés és kivitel erőteljesebb növelésével meg kell alapozni a gazdasági és pénzügyi folyamatok jobb összhangját. A költségvetés »hiányát mindenekelőtt a kiadások mérséklésével, széles körű takarékossági intézkedésekkel kell csökkenteni. Az 1987. évi népgazdasági terv a nemzeti jövedelem legalább 2 százalékos növekedését irányozza elő. Az ipari termelés 2,5—3 százalékkal emelkedjen. Meg kell gyorsítani a versenyképes termékeket előállító ágazatok és vállalatok fejlesztését, az ipar szerkezetének korszerűsítését. Az energetikai és alapanyag- ipar egyes területein folytatni kell a gazdaságtalan kapacitások leállítását, a munkaerő átcsoportosítását. A feldolgozó- ipar, ezen belül a fejlett technikát megtestesítő elektronikai szakágazatok, a gyógszeripar, a műanyagfeldolgozás, a járműipar és a mezőgazdasági gépgyártás termelése az átlagot meghaladó mértékben emelkedjen. Lehetővé kell tenni az eszközök ésszerű átcsoportosítását is a gazdaságtalanul termelő vállalatoktól. Általában gondoskodni kell arról, hogy a rendelkezésre álló termelési kapacitásokat a népgazdasági céljainknak megfelelően maximálisan hasznosítsák. A mezőgazdasági termékek termelésének az ideihez ké(Folytatás a 2. oldalon) A mélyszántás 80 százalékát elvégezték Mayer Antal és Wéber János szerelők egy rakodógépet javítanak a belvárdgyulai tsz gépműhelyében Fotó: Proksza László Az őszi munkák a végéhez közelednek A cukorrépa kétharmada a gyárakban van Kezdődik a téli gépjavítás Végéhez közeledik a nagy őszi mezőgazdasági kampány. A kukorica aratását már mindenütt befejezték. A megyei átlagtermés 7,4 tonna lett ebből a fontos takarmánygabonából, ami jobb a tervezettnél, de meghaladja a tavalyi termést is. Befejeződött a szőlőszüret. A cukorrépa maradt utolsónak, de kiszedésével már mindenütt végeztek, az átlagtermés hektáronként 41,5 tonna, ami megfelel a tervezettnek. A cukortartalom 15-16 százalék. A termés 70 százalékát már átvették a gyárak, még mintegy 30 százalék vár elszállításra a vasúti lerakóhelyeken. A szállítás folyamatos, vagonhiány és jármű csak elvétve fordul elő. A fagyok eddig még nem tettek kárt a répában. Az őszi gabonafélék vetése megtörtént, Baranyában 1 százalékkal kevesebb búzát vetettek a gazdaságok a tervezettnél, tavasszal ennyivel több kukoricát kívánnak vetni. Az elvetett terület egyharmadán már kikelt a búza, egyharmadán kelőfélben van, eqyharma- dán pedig még „pihen" a szem. Ennek az őszi aszály az oka, a talaj víztartalma a csírázáshoz sem elegendő. A műtrágyázást a gazdaságok a technológiai szükséglet szerint végezték el. Most már csak egy kiadós, legalább 50-60 milliméteres eső kellene és akkor a búza kellően megerősödve mehetne a télbe. A földeken már csak a szántó traktorok dolgoznak, a tavaszi növények alá végzik az őszi mélyszántást. Már eddig 113 000 hektáron elvéaezt^k, még 27 000 hektár szántása visszavan, de a nagy téli fagyok beköszöntéig ezzel is meg tudnak birkózni a gazdaságok. Néhány szövetkezetben - Szalántán, Lippón, Majson, Belvárdgyulán - már a mélyszántást is befejezték. Ezek a gazdaságok megkezdték az előkészületeket a téli gépjavításhoz. Ez a munka általában decemberben válik esedékessé, addigra beszerzik a gazdaságok a még hiányzó alkatrészeket. A téli javítási szezonra a pécsi AGROKER 145 millió forint értékben töltötte fel alkatrész készleteit, s ez lényegesen nagyobb összeg a tavalyinál. Van elegendő gumiköpeny is a traktorokhoz. Sőt. erőgépekből is teljes a kínálat. A nyáron még hiánycikknek számító MTZ-traktorok most raktárról kaphatók mind a négy típusban. A kereskedelem azt ígéri, ha egy-két cikkből lesz is átmeneti hiány, az alkatrész- ellátás nem fogja hátráltatni a téli mezőgazdasági gépjavításokat. Nagyobb gond, hogy a pénzszűkében lévő gazdaságok csak januárban tudják megkezdeni a gépjavítást, mivel az idén már nincs fedezetük a pótalkatrészek megvásárlásához. Az országos helyzettől eltérően Baranyában műtrágya visszamondások nem voltak,, a szükséges mennyiséget minden gazdaság megvásárolta. Sőt az AGROKER már megkezdte az 1987. évi előszállításokat is. Az istállótrágyát a gazdaságok többségében kihordták. A gond inkább az, hogy egyre kevesebb az istállótrágya és ez egyes területeken szorosan összefügg az állatállomány korábbi radikális csökkentésével. Ezzel szemben fellendülőben van a mészműtráqyázás. Míg 1984-ben csak 8000 hektárt, addig tavaly mór 16 000 hektárt meszeztek le a megyében, s az idén 30 000 hektár me- szezése valósul meg. Az elsa- vanyodott talajok meszezése feltétlenül iavítja az 1987. évi terméskilátá sokat. — Rné Vasárnap kezdődik a DÍVSZ XII. közgyűlése Vasárnap Budapesten megkezdődik a Demokratikus Világifjúsági Szövetség XII. közgyűlése; a tanácskozásnak a szervezet történetében másodszor ad hazánk otthont. A DÍVSZ legfelső fórumára 270 tagszervezetének, valamint — meghívottként — 140 nemzeti és 55 nemzetközi vagy regionális szervezetnek együttvéve mintegy hétszáz képviselőjét várják. Az ifjúsági világszervezet Budapesten működő központi irodája a közgyűlés politikai vitájának jelmondatát így fogalmazta meg: „Együtt a békéért, az atomfegyver-mentes világért, a népek jogáért a szabadsághoz és függetlenséghez. A DÍVSZ a változó világban; folyamatosság éS megújulás."
