Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)

1986-11-21 / 320. szám

1986. november 21., péntek Dunántúli napló 3 Ketten a Hőerőműből... Horváth Károly (baloldalon) és Verese Jenő (jobboldalon) Nem mindenki számára vonzó a vgmk Technikusképzés a gépipariban minden szakon Országos siker Ha találónak érezzük azt a hasonlatot, hogy a vgmk-k kez­deti tevékenysége olyan volt, mint a forrásban lévő bor, azt is hozzátehetjük, mára már ja­varészt letisztult ez a „nedű”. Megtalálta szerepét, s jóval több hasznot hajt, mint az első nekibuzdulás időszakában. S aligha véletlenül elsősorban azoknál a cégeknél, ahol a vgmk-k létrehozásánál az em­beri és gépi kapacitások ki­használásának szempontjait ötvözték valóságos vállalati szükségletek támasztotta igé­nyekkel. S mégis, egy olyan vállalatnál is, ahol igazán jól működnek a vgmk-k - mint például oi Pé­csi Hőerőmű —, s ahol újab­bak alakítására buzdít a gaz­dasági vezetés, mert hasznos­nak, szükségesnek értékeli a tevékenységüket, mennyire má­sok lehetnek vgmk-k szem­pontjából a lehetőségek egyes dolgozók, illetve munkakörök között, s mennyire mások a személyes indítékok is. • Horváth Károly esztergályos és fémcsiszoló szakmunkás, a hőerőmű irányítástechnika osz­tályán. Idén töltötte be az 50. életévét, s idén kapta meg a 30 éves törzsgárda tagságáért is a jutalmat. 1960-tól dolgo­zik az erőműben, ahová nép- gazdasági érdekből áthelyezés­sel került az egykori Komlói Széntröszttől. Csupa ideg al­katából szinte sugárzik a tett- rekészség, olyan ember, aki alig ismeri a takaréklángon égést. 1958 óta párttag, közel tíz évet szolgált a munkásőr­ségnél és tíz évig alapszerveze­ti titkár is volt, s csak a leg­utóbbi választásokon jelentette be kérését: a feladat most már meghaladná erejét. To­vábbra is tagja a vállalati pártbizottságnak és a pártépi- tési munkabizottság vezetője. Ugyanakkor az irányítástech­nikai osztály egyik jól műkö­dő vgmk-jának is tagja. — Csaltak már más munka­helyre több bérért, de én min­dig is úgy éreztem, hűséggel tartozom a szakmámnak és hű­séggel tartozom a Pécsi Hő­erőműnek, ahol mindig jól érez­tem magam, ahol annyi segít­séget, megbecsülést kaptam negyedszázad alatt — meséli. — Nem voltam soha pénzhaj- hász, de ilyen ajánlatok hal­latán már korábban is gon­doltam arra: miért nem keres­hetem meg a mellékjövedel­met a saját szakmámban, a^ saját vállalatomnál? A vgmk erre teremtett lehetőséget. Hárman szövetkeztünk össze, de van egy besegítőnk Ts, aki a szaktudást nem igénylő se­gédmunkákban is részt vesz a könyvelés mellett. A munka 80 százalékát a - hőerőműnek vé­gezzük, olyan feladatokat, amelyeket túlórában nem le­het kifizetni, külső cég viszont háromszor annyiért vállalja, mint mi. Mindent magunk vég­zünk, néha a tervezéstől a festésig. Akadnak szép mun­kának számító külső cég meg­bízásából végzett feladataink is. Például a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem kartali üze­mébe a silókhoz hőérzékelőket terveztünk, készítettünk, s ma­gunk is szereltük be. — Mennyi elfoglaltságot je­lent a vgmk, s mennyit jövedel­mez? — A vgmk-nk valamennyi tagjának van kertje, szőlője, az a munka sem maradhat el. Ugyancsak valamennyien párt- megbízatást látunk el, s ebben sem lehet vgmk javára lazítani, mint ahogy a munkában sem. Vasárnap soha nem dolgozunk. Hetente két-három napon ma­radunk bent néhány órára munka után, valamint szomba­ton dolgozunk, de nem mind­egyiken. Másképp nem is len­ne értelme, hiszen erővel nem lehetne’ bírni. Munkánk minő­ségére, pontosságára még so­ha nem volt panasz. Mennyi a jövedelem belőle? Az évi át­lagbérem ötven százalékának megfelelő összeaet kerestem meg a vgmk-val. — A vgmk-ban jól lehet ke­resni, de meg is kell dolgozni érte. Ez a lehetőség bizalmon alapul, s csak azok a közössé­gek sikeresek és maradhatnak fent, ahol a kis létszámú tag­ság jól ismeri egymást, össze­fog, ahol minden tag emberi­leg is, szakmailag is megállja a helyét — mondja Horváth Károly — tapasztalatszűrte ta­nulságul. • Verese Jenő dolgozói cso­portvezető a karbantartási osz­tály szivattyú tmk-jánál. Gép­lakatos a szakmája. 47 éves, 1959 óta dolgozik a Pécsi Hő­erőműben. Tagja a vállalati pártbizottságnak és az szb- nek is, a karbantartási osztály szakszervezeti főbizalmija. Hig­gadt, csendes, szűkszavú ember, de Horváth Károlyéhoz hason­ló nyíltsággal szól a másik ál­láspontról: miért nem vállal főmunkaidőn túli, mellékjöve­delmet hozó munkát?-— Személyes okaim is van­nak, s a munkakörömből faka- dóak is — kezdi az indoklást. — Bár azt nem állítom, hogy valami plusz jövedelem nem jönne jól, de különösebben nem is vagyok rászorulva. Én is, fe­leségem is — az átlagosnál iob- ban keresünk. A havi jöve­delmünk 15 000 forint. A na­gyobbik lányunk orvostanhall­gató, a kisebbik gyors- és gép­író iskolába jár. Beosztással futja mindenre, ami szükséges. Két és fél szobás tanácsi bérla­kásban élünk, van egv kis ker­tünk Bálicsban. Minden sza­badidőmet itt töltöm a csalá­dommal együtt. Az erőmű za­ja után az ottani csend szá­momra felüdülés. Nincs külö­nösebb késztetés több jövede­lem szerzésére. Másrészt én olyan területen dolgozom, ahol az erőmű üzeme — ahogy mondoni szokás — mindig élesben van. A karbantartás­nál a nap szinte bármelyik idő­szakában rendelkezésre kell állni az üzemzavar elhárítá­sára. ügyeleti rendszer alapján az itt dolgozóknak a munka­időn túl is elérhető helyen kell tartózkodniuk. Sok a túlóra, havi 80, sőt több is összejö­het. Ez éppen elég fárasztó, hogy az ember meggondolja: vállaljon-e ezen felül is még munkát, akármilyen jövedele­mért. — A vgmk elutasítása tehát nem elvi, hanem gyakorlati megfontolásokból fakad. Ugyanakkor a vállalatvezetés mégis szorgalmazza. — Mert lenne feladat, amit most is külső cégekkel kell el­végeztetni, noha helyben is van hozzá szakembergárda. Jó- néhányon, én magam is, több­ször felvetettünk már egy olyan elképzelést, ami áthidalná ezt a problémát: időnként adja­nak. meghatározott összegért személyre, vagy állandó, eset­leg szükség szerinti, alkalmi munkacsoportoknak szóló önál­ló feladatokat, amit munkaidőn túl végeznének el saját szerve­zésben. Ilyen esetenkénti fel­adatokra sokan, én is szívesen jelentkeznék. A vállalatnak jó­val olcsóbb lenne, a munkák­ban résztvevőknek mégsem je­lentene előre vállalt állandó le­kötöttséget. Azt mondják, er­re nincs pénzügyi lehetőség: más kalapból fizetik a vgm'k-t, másból a túlórákat, az általunk javasolt megoldás bevezetésé­re egyelőre nincs kalap. Pedig ezt a „kalapot” is ér­demes lenne kitalálni. Nem adják ingyen: a sike­rért bízvást keményen meg kell dolgozni. Most örömmel adjuk hírül, hogy a pécsi gép­iparisták egy újabb oklevelet tehettek be az iskolo hírnevét fémjelző népes kollekcióba. Egy minisztériumi értékelés szerint a szakmai tanulmányi versenyeken elért eredményeik alapján - az elmúlt 10 év egybevetéséről van szó — or­szágos másodikak! Ezt tanú­sítja az oklevél mellé járó ku­pa is, mely egyben „megköszö­ni” azt a munkát, melyet a patinás iskola tanárai a te­hetséggondozás terén az el­múlt 10 esztendőben kifejtet­tek. Miközben gratulálunk a győztes debreceni szakközép- iskolának, némi kiegészítőt is érdemes fűzni a fentebb el­mondottakhoz. Évente úgy 200 szakközépiskolában kezdődnek meg az úgynevezett házi ver­senyek, melyről a legjobbak kerülnek a területi erőpróbák­ra, majd az országos döntőbe. A start pillanatában 2000- 3000 jól felkészült, szaktantár­gyát kimagaslóan tudó diák tűzi ki a célt: az élen végezni valahol. Akinek ez sikerül, az többnyire felvételi nélkül besé­tálhat az egyetemre-főlskolára, hiszen e középiskolai tanulmá­nyi versenyek több tudást fel­tételeznek, többet követelnek, mint az egyetemi felvételik. Ilyen nagyszámú szakközépis­kola és ily sok diák között bi­zony nehéz dolog bizonyítani. Nehéz évről, évre ott lenni a legjobbak között. Most ez a minisztériumi ér­tékelés hivatalosan is rögzíti: a pécsieknek sikerült. A debre­ceni szakközépiskola mögötti második helyezés nyomán be­szélgettünk Lakatos György igazgatóval. Mint elmondotta, ez a siker is hozzájárult ahhoz, hogy az iskolában — az or­szágban egyedül kerültek eb­A Pénzügyminisztérium meg­alakította a Szanáló Szerveze­tet, amely fontos szerepet vál­lal a veszteséges vállalatok talpra állításában, vagy meg­szüntetésében. Rédei László, a szervezet igazgatója elmondotta, hogy a 'Pénzügyminisztérium felmé­rése szerint az első három­negyed évben 191 vállalat volt veszteséges. Fontos népgazda­sági érdek, hogy a gyengén gazdálkodó, veszteséges szer­vezeteknél feltárják a hiányos­ságok okait, felülvizsgálják a szervezeti feltételeket és — ha erre mód van — ismét jöve­delmezővé tegyék tevékenysé­güket. A veszteséges gazdál­be a helyzetbe(l) - minden szakon beindulhatott a tech­nikusképzés. S az iskola ál­landóan változó elnevezése hosszabb időre így maradhat: Zipernovszky Károly Műszaki Középiskola. És még egy vál­tozás: 1987. január 1-től az Ipari Minisztérium lesz az is­kolában folyó szakmai képzés irányítója. Az újfajta technikusképzés kissé bonyolult rendszeréről mondjuk el: az ide jövő diá­kok két évig azonos gyakorlati és elméleti képzésben vesznek részt, majd szintvizsga után dől el, ki hogyan folytatja. Év­folyamonként két osztály me­chanika, három pedig villamos fronton tanul tovább. A gépé­szek egyrészt a műszaki előké­szítő-szervező szakmát, a gyár­tástechnológiát operatív irányí­tó, másrészt operatív irányító­végrehajtó feladatokat adó gépszerelői-karbantartói szak­mát tanulják. Villamos fronton energiaipari szakemberek, vil­lamos gép- és berendezésekhez kodás fenntartása ugyanis je­lentősen megterheli a költség- vetést, s egyes vállalatok fize­tésképtelensége nehezíti part­nereik működését is. A goadak megszüntetésének egyik módja a szanálás, amelynek rend­jét az idén életbe lépett új jogszabályok határozzák meg. Ennek alopján a fizetéskép­telenné vált vállalat hitelezői is kezdeményezhetik a szaná­lási eljárást, amelynek első szakasza a Magyar Kereskedel­mi Kamara, illetve a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csa által megszervezendő elő­zetes egyeztetési tárgyalás. Ha ezen nem jön létre megálla­podás a hitelezők és az adós értők lesznek, illetve az ipari elektronikában való jártassá­got sajátítják el. A második, döntő év után, aki akar, átme­het szakmunkásképzőbe, s így összesen 3 év alatt szakmát kap, aki 4 éves képzést vá­lasztja a szakmunkás-oklevél mellé érettségi bizonyítványt is kap, s aki az ötödik évet is megpályázza — ez a speciális felkészítés esztendeje - tech­nikus lesz. A lehetőség adott: a 4 éves, illetve az 5 éves kép­zés után is nyitva áll az út az egyetemek-főiskolák felé. Végezetül még egy szót az országos második helyről. Az elmúlt 10 évben 19 iparista fiatal volt e legjobbak között, s jutott el az egyetemre felvé­teli nélkül. Döntő többségük kollégista vagy bejáró volt: Baranya, Somogy vagy Tolna kisiskoláiból, falvaibái érkezett. S érdemes megszívlelni: tehet­ségüknél szorgalmuk, akarat­erejük volt a nagyobb! K. F. között, akkor az ügy a Szaná­ló Szervezethez kerül. Az új szervezet feladata az, hogy feltárja a gazdálkodást nehezítő tényezőket, és elké­szítse javaslatát a jövedel­mező működéshez szükséges teendőikről. A szervezet sza­nálási biztost jelöl ki, aki szak­értők segítségével készíti el je­lentését. A Szanáló Szervezet anyagi segítséget is tud nyújtani a jövedelmező termelés feltéte­leinek kialakításához. Ehhez a költségvetésből szanálási ala­pot hoznak létre 1987. január 1 íjétól. A tervek szerint több milliárd 'forint áll majd ren­delkezésre a bajba jutott vál­lalatok megsegítésére. Dunai Imre FolyAiratszemle A PÁRTÉLET novemberi számában több olyan írás olvasható, mely a pártmunka aktuális kérdéseivel, felada­taival foglalkozik, pártmun­kások, pártszervek tapaszta­latai alapján. A gazdasági feladatok megoldásában alapvető fontosságú, hogy milyen mértékben vannak meg a társadalmi feltételek, ho­gyan lehet céltudatosabb, hatékonyabb cselekvésre késztetni az embereket. Eb­ben a pártszervezeteknek, a kommunistáknak igen jelen­tősek a tennivalóik. Grósz Károllyal, a Politikai Bizott­ság tagjával, a budapesti pártbizottság első titkárával készített interjúban, arról van szó, hogy mi szükséges a teendők eredményes meg­oldásához, mire kell össz­pontosítani az erőfeszítése­A pártmunka kérdéseiről két. A beszélgetés közreadá­sánál a folyóirat helyenként felhasználta Grósz Károlynak a Siker című lapnak adott interjúban kifejtett gondola­tait. A párt vezető szervei már hosszabb ideje foglalkoznak a pártirányítás továbbfej­lesztésével, korszerűbbé té­telével. Ebben az egyik leg­fontosabb láncszem a terü­leti pártszervek irányító munkája. A legtöbb területi pártbizottság komoly erőfe­szítéseket tesz, hogy tevé­kenységét a változó gazda­sági, társadalmi feltételek­hez igazítsa. Számos jele van annak is, hogy ez a fo­lyamat korántsem zökkenő- mentes, nem mindenütt eredményes. A folyóirat szervezte kerekasztal-beszél- getés keretében arra keres­tek választ a résztvevők: ta­pasztalataik alapján hogyan ítélhetik meg ezt a helyze­tet, miben látják legfonto­sabb tennivalóikat. A beszél­getés résztvevői között töb­bek között ott voltak a Ko­márom, Nógród és a Veszprém megyei pártbizott­ságok első titkárai is. A Központi Bizottság mel­lett működő Pártépítési Munkabizottság elemezte a munkahelyi és a lakóterületi­körzeti pártalapszervezetek együttműködésének tapasz­talatait. Ennek alapján a munkaközösség feladatokra vonatkozó ajánlásait összeg­ző írás megjelentetésével kíván a folyóirat e munka színvonala további növelé­séhez segítséget nyújtani. Dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottságának titkára írásá­ban arról számol be, hogy a testület elvégezte annak elemzését, hogy munkamód­szerei a kongresszuson el­határozott irányban és mér­tékben hatnak-e, hol vannak gyenge pontok, hol és mi­ként kell változtatni rajtuk. A tapasztalatok összegzésé­nek fontos mozzanata volt, hogy a testület tagjainak véleményeit kikérték, azokat hasznosították a feladatok megjelölésében. Az írás pél­daként hozza fel, hogyan kí­vánják szélesíteni, demokra- tikusabbá tenni a döntéselő­készítő tevékenységet, növel­ni a testület tagjainak in­formáltságát, javaslattevő szerepüket. A feladatok kö­zött fontosnak jelölték meg a határozatok- végrehajtásá­nak testületi ellenőrzését. M. E. Megkezdte működését a Szanáló Szervezet Bizalmon alapuló lehetőség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents