Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-21 / 320. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XLIII. évfolyam, 320. szám 1986. november 21., péntek Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Bizalmon alapuló lehetőség (3. oldal) Együttműködés a szállításban (5. oldal) Üdítőitalok versenye (5. oldal) Apák és fiúk Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1986. november 19—20-i üléséről Ünnepi megemlékezés Mohácson A gazdasági-társadalmi fejlődés megtorpanásának okai közt gyakran szóba kerül a nemzedékváltás folyamatosságának 'hiánya. A vezetés megújulási készségére sokak szerint kedvezőtlenül hat annak korösszetétele, elöregedése. A fiatalok többsége beilleszkedik, szinte el'búvik a beosztott szerepkörébe, csupán az összehasonlítások, a számadások alkalmával lázadozik. „Apáink huszonévesen vezető pozícióba kerültek, nekünk meg várnunk kell, amíg az ő korosztályuk nyugdíjba vonul, és csak azután kerülhetünk sorra." Az éles megfogalmazás a maga túlzásaival együtt plasztikusan érzékelteti a különbségeket apák és fiúk előmeneteli lehetőségeiben. A tárgyilagos helyzetértékeléshez tartozik: az apák ifjúságának sok minden kedvezett. A biológiai érettséget gyorsan követte a felnőtté válás. Az iskolapadokat nem sokáig koptatták, a tanítómester szerepét az élet vette át. A történelem gyors sodrása — különösen a felszabadítást követő években - felgyorsította a nemzedékváltást. Az új világ építéséhez új emberek kellettek, s az embert próbáló feladatok megoldása közben edződtek a káderek. Az ifjúság társadalmi súlyának, szerepének bizonyos fokú csökkenése napjainkban viszont világjelenség. Miközben a biológiai érettség meggyorsult, a munkakezdés, a társadalmi érettség, a felnőtté válás jelentősen kitolódott. Növekszik a tanulási idő. Az átlagos életkor növekedésével együtt az össznépességen belül nő az idősek, és csökken a fiatalok aránya. Az ezredfordulón például a 30 éven aluliak 650 ezerrel lesznek kevesebben. A 60 éven felüliek pedig 200 ezerrel többen, mint 1980-ban. (A népesség abszolút száma a demográfusok szerint ugyanezen időszakban 350 ezerrel csökken.) A világ változása tehát apáikétól eleve különböző sorsot, kifutási lehetőséget kíoál a fiúknak. A lehetőségek, a feladatok azonban nem csökkentek. Az apák az indulásnál még úgy gondolhatták, hogy úttörő vállalkozásukkal elvégzik az országépítő munka nehezét, s utódaiknak nemcsak helyzete, hanem munkája is könnyebb lesz. Ki hitte volna akkor, hogy maga az útkeresés is több nemzedékre szóló, a feladatok pedig nem egyszerűsödnek, hanem mind bonyolultabbak és nehezebbek lesznek. Jócskán maradt tehát tennivalója napjaink ifjúságának. Alkothat, bizonyíthat, helytállása létkérdés. A munka, a gazdálkodós külső és belső feltételei gyorsan változnak. A vezetés minden szintjén stílus- (módszer) és irányváltásra van szükség. A megújulási folyamat része a vezetők cserélődése, fiatal szakemberek bátor előrelépte- tése, annál is inkább, mivel a külföldi és a hazai tapasztalatok szerint a 35-45 közötti műszaki, gazdasági vezetőkben van a legtöbb vállalkozószellem és fogékonyság az új dolgok, a változások iránt. A mondás szerint teher alatt nő a pálma. A fiatalok megméretésének egyetlen módja a munka, a teljesítmény. Bízzák meg őket bátran erőt, képességeket próbára tevő feladatokkal. Ha szükséges, menet közben segítsék őket, de egyúttal teremtsenek számukra önálló mozgásteret, kifutási lehetőséget. Miután a vállalatok, az intézmények remélhetőleg végleg megszabadultak a központi irányítás szoros pórázától, a kicsinyes gyámkodástól, a belső mechanizmus korszerűsítésére van szükség. Arra, hogy a vállalatok, az intézmények részlegei, kisebb egységei szintén megszabaduljanak a belső tervlebontás, a túlszabályozás, az utasításos rendszer, a „kézi vezérlés” gúzsba kötő nyűgeitől. Csak így bizonyíthatja öntevékenységét, vállalkozó készségét a beosztott ifjú vezető. Mind szélesebb körben pályázati úton töltik be a különböző vezetői tisztségeket. Erősödik a kódermunka demokratizmusa. Az életkort állapotként, és nem valamiféle privilégiumként mérlegelik. A pályázatok elbírálásánál a tehetséget, a rátermettséget, a demokratikus vezetői képességeket tartják mérvadónak, és nem az életkort. Tapasztalatból tudjuk, hogy az idősebb vezető is lehet dinamikus, vállalkozó szellemű, s a fiatal pedig öregesen tempós és maradi. Azonos képességű pályázók közül viszont többnyire a fiatalabbat választják. A kádermunka erősödő demokratizmusa, ahogyan azt a termelőszövetkezeti mozgalom tapasztalatai félreérthetetlenül bizonyítják, kedvez a fiatal szakemberek bátor előrelépteté- sének, a természetes kiválasztódásnak. A szocialista társadalom fejlődésének voltak olyan időszakai, amelyek a kialakult vezetői összetétel fenntartásának, megerősítésének kedveztek. A mostani időszak egyáltalán nem ilyen. A nemzedékváltás felgyorsításához persze nem elegendő a szándék, az elhatározás, az is szükséges, hogy a fiatalok „mutassák meg magukat”. Persze, senki ne önmutogatásra, a tanácskozások „előénekeseire” gondoljon, hanem kitartó munkára, önképzésre, idegen nyelvek tanulására, vagyis a felkészülési idő elmélyült hasznosítására, a szükséges ismeretek és gyakorlati tapasztalatok elsajátításé ra. T ermészetesen a vezetői posztokon a jövőben sem szakbarbárokra, hanem sokoldalú, érdeklődő, közéleti, emberekre van szükség. És a megfelelő vezetői kvalitás (szervező-, meggyőző-, döntő-, akaratátvivő készség) ugyancsak nélkülözhetetlen. Vagyis, a vezetők kiválasztásánál a hármas követelmény továbbra is érvényes. Az életkor nem lehet előny, és nem lehet hátrány, hanem állapot. A pályázatok elbírálásánál a tehetséget, a rátermettséget mindenkinél azonos mércével lehet csak mérni. Kovács József A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1986. november 19-20-án ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és. a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, valamint a központi sajtó vezetői. Q A Központi Bizottság ■meghallgatta és tudomásul vette Kádár János elvtársnak, a párt főtitkárának a tájékoztatóját a KGST--tagországok testvérpártjai vezetőinek november 10—11-i moszkvai munkatalálkozójáról, valamint a Mihail Gorbacsov elvtárssal, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával folytatott megbeszéléséről. A munkatalálkozó résztvevői véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. 'Hangsúlyozták, hogy az atomfegyverek felszámolásáért és a hagyományos fegyverek csökkentéséért, a béke, a nemzetközi biztonság szilárdításáért folyó “harc érdekében növelni kell a közös erőfeszítéseket. A Központi Bizottság megelégedéssel fogadta, hogy a résztvevők egységesen támogatták a Mihail Gorbacsov elvtárs által Reykjavíkban képviselt szovjet álláspontot. Kifejezte reményét, hogy a szocialista országok közös erőfeszítésével, valamennyi békeszerető erő együttes küzdelmével, az összes érdekelt állam képviselőinek felelős állásfoglalásával sikerül előrehaladást elérni a fegyverkezési verseny megállításában, a leszerelési problémák megoldásában. Megerősítette, hogy a magyar külpolitika lehetőségei szerint a jövőben is tevékenyen hozzájárul a közös béketörekvések valóra váltósához. A testvérpártok vezetői megvitatták a szocialista országok közötti együttműködés fejlesztésének és tökéletesítésének alapvető időszerű kérdéseit, különös tekintettel a gazdasági együttműködésre, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában folytatott munkára. A Központi Bizottság támogatja, hogy országaink kölcsönösen előnyös együttműködése magasobb színvonalra emelkedjen. Helyesli a KGST- ben megvalósuló együttműködés mechanizmusának korszerűsítését, a közös tevékenységet jobban ösztönző érdekeltségi viszonyok kialakítását. A Központi Bizottság úgy értékeli, hogy a tanácskozás új ösztönzést ad a részt vevő országok társadalmi, gazdasági fejlődésének, műszaki-tudományos haladásának a meggyorsításához, a nemzetközi munkamegosztásban elfoglalt pozícióinak megszilárdításához. A Központi Bizottság nagyrc értékelte Kádár János és Mihail Gorbacsov elvtársnak a kölcsönös megértés és egyetértés jegyében megtartott kétoldalú, szívélyes, baráti légkörű megbeszélését, amely újabb lehetőségeket tárt fel a sokoldalú magyar-szovjet kapcsolatok továbbfejlesztése előtt. @ A Központi Bizottság behatóan megvitatta és egyhangúlag elfogadta Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a gazdasági munka megjavításának feladatairól szóló jelentést, a benyújtott határozati javaslatot, valamint az 1987. népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. A Központi Bizottság a gazdásági munka megjavításának feladatairól, valamint az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről elfogadott határozatát nyilvánosságra hozza. A magyar farostlemez-gyártásnak nevezetes dátuma november 21-e: 35 évvel ezelőtt ezen a napon állították elő kísérleti körülmények között Szegeden az első tábla farostlemezt — hallottuk dr. Fáy Mi- hálytól, a Mohácsi Farostlemezgyár nyugdíjas igazgatójától, amikor tegnap délután a gyárban tartott találkozón felidézte a kezdeti lépéseket, majd vázolta a fejlődést, amelyet 1951 óta végrehajtottak e termék gyártásában. A termeié? kezdeti lépéseire emlékezve a nehézségekről, a folyamatos termelést gátló tényezőkről szólt Fáy elvtórs, hiszen voltak szép számmal, akik az új iránti idegenkedésükkel késleltették a termelés indítását. 1952-ben viszont az Országos Tervhivatal határozatot hozott egy nagykapacitású, önálló gyár építéséről, a helyéül pedig Kalocsát jelölték meg. A tervezés közben azonban látniuk kellett, hogy a kedvezőtlen adottságú talaj igen megnöveli az építési költségeket, s ekkor döntöttek úgy, hogy a gyárat Mohácson építik fel. A farostlemez gyártásában még egy november 21-i dátum lett nevezetes: 1955-ben ezen a napon tették az első kapavágást a Duna parti város ma is legnagyobb gyárának alapozásához. Aztán azóta a fontosabb állomások: 1959 tavaszán indult az évi 10 ezer tonna kapacitású üzem termelése; 1962-ben kezdett a 2-es üzem, ennek évi kapacitása 20 ezer tonna. Az újabban felszerelt gyártósorok lehetővé teszik, hogy 1964-től lakkozzák, ’65-től laminálják, azaz felületkezeljék, igényesebbé tegyék a lemezt. 1973 végére felépül az 5-ös üzem is, s ezzel befejeződik a gyár építése. A 35 éves évforduló Ikal- mából a tegnapi ünnepségen márvónytáblát avattak a mohácsi gyárban, és az iparágra, annak fejlődésére emlékeztetve az első gépsor egy elemét helyezték el a főépület előtt. Az eseményen a gyár vezetői és dolgozói mellett Borsos János, az MSZMP Mohács Városi Bizottsága első titkára is jelen volt. Berta M. A 25. politikai könyvnapok Baranya megyei megnyitóját tegnap tartották Szigetváron. Az ünnep-. ségen a szigetvári zeneiskola növendékei adtak műsort. (Tudósítás az 5. oldalon) Proksza László felvétele Az ünnepség résztvevői megtekintik az első gépsor egy elemét, amelyet a főépület előtt helyeztek el. Fotó: Kálmándy Ferenc 35 éves a farost- lemezgyártás
