Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-20 / 319. szám
1986. november 20., csütörtök Dunántúli napló Tóth Gábor, Boda Miklós és Kovács Kálmán Mozdony uezetök Boda Miklós, ez a jókedélyű fiatalember a pécsi gépipari technikum elvégzése után ment a MÁV-hoz mozdonyvezető gyakornoknak. Az ő számára a gyerekkorban feltett kérdésre — mi leszel, ha nagy leszel? — a világ legtermészetesebb válasza volt, hogy mozdonyvezető. — Édesanyám itt dolgozott, így kiskoromtól az időm jó részét a szertárudvoron töltöttem, gyakran felmentem a mozdonyokra, később nyári üzemi gyakorlatokra is ide jöttem. A kötelező egy hónap helyett három hónapra . . . Beleszerettem a mozdonyokba. Miután elvégezte a különböző tanfolyamokat, először dízel mozdonyra, majd a villanyra is megszerezte a jogosítványt. Persze ez így leírva egyszerűnek tűnik, azonban amíg egyedül vezethette a több tízmillió forint értékű monstrumokat, egy évet a műhelyben töltött a gépek szerelésével, fél évet tanult és fél évet utazott gyakorlott mozdonyvezetők társaságában. Ezután következték a típusvizsgák, majd a munka, a vezetés. Tóth Gábornak is eltökélt szándéka volt, hogy mozdony- vezető lesz. Ezért tanulta ki a dízelszerelő szakmát — 1975- ben kapta meg a bizonyítványt -, de mivel akkor Pécsett nem volt szükség mozdonyvezetőkre, Székesfehérvárra ment gyakornoknak, majd a Ferencvárosi Vontatási Főnökségre, ahol kézhez vehette mozdonyvezetői jogosítványát. Nősülése után visszajött Pécsre, 1984-ben villanymozdonyra is levizsgázott, s amióta elkészült a Budapest-Pécs közötti vasútvonal villamosítása, a két város közötti expressz-vonatok- kol jár. Kovács Kálmán nagy kerülővel lett mozdonyvezető, hisz miután 1971-ben végzett a pécsi vegyipari-gépészeti technikumban, két évet főiskolára járt, majd különböző helyeken dolgozott. A vasúthoz 1980-ban került mozdonyvezető gyakornoknak, most már rendelkezik dízel- és villanyvizsgával is, azonban kizárólag a MÁV jelenleg legerősebb mozdonyaival, a V 63-okkal húzza a teheryonatokat. — Hosszú ideig nem találtam a helyem az életben, s bár Miklóssal és Gáborral ellentétben gyerekkoromban nem mozdonyvezetőnek készültem, de nagyon megtetszett. Mindhárman vallják, hogy naayon szeretik munkájukat, falán azért, mert elegáns pálya? — Régen, amikor a mozdony- vezetők csak vezettek, biztos az volt — mondja Boda Miklós.- De manapság nem csupán íz a feladatunk. Például a vo-~ •iát indulása előtt 1,5 órával kell jelentkeznünk szolgálatra, de legtöbbször már órákkal előbb bejövünk, hogy előkészítjük a menetokmányokat, át- fizsgáljuk a mozdonyt, bizo- tyos időközönként lefessük az rlvázat, elvégezzük a szüksé- jes gépkarbantartásokat. — A mozdonyvezetőknek kell elesteni az alvázat? A vasutaspályák közül talán a mozdonyvezetőké a legvonzóbb. Manapság azonban mintha vesztett volna korábbi presztízséből. A MÁV Pécsi Vontatási Főnökségének állományában jelenleg 25 ■ mozdonyvezető- gyakornok ismerkedik e foglalkozással, de mint Gerecs László, a főnökség vezetője elmondta, még tizenöt fiatalra szükség lenne, hisz sokan mennek nyugdíjba. Az utánpótlás nem olyan ütemű, mint amit a személy- és áruszállítás szükségessé tenne, így a mozdonyvezetők rengeteg túlórát kénytelenek vállalni, hogy a vonatok menjenek. — Ennek az a következménye, hogy nagyon ritkán van lehetőségünk bármilyen magánprogramot tervezni, főleg a hónap elején, — teszi hozzá Kovács Kálmán. Boda Miklós 1974 óta idén volt először a családdal nyaralni, Tóth Gábor hat éve a vonaton tölti a karácsonyt. A vasútnál nincs ünnep, nincs hétvéqe. Ezt és a gvakori távolléteket hogyan viseli el a család? Megszokták, ez az ő áldozatuk az átlágosnól magasabb életszínvonalért. Megkérdeztem, a feszített munkatempó, a rendszertelen élet ellenére mi tartia őkét a vasútnál? A válaszuk egybehangzóan ez volt: a jó kereset, a kollektíva, s nem utolsósorban büszkék arra, hogy mozdonyvezetők lehetnek. Bár mint mondják, kopott e hivatás tekintélye, azért a mozdonyvezetők még mindig „vezér urak”. A dolgozó emberek számára a munkahely a második otthonuk. Bodo Miklós jegyezte meg, náluk a mozdony az első otthon . . . Gerecs Lászlótól tudom, annak ellenére, hogy hiány van mozdonyvezetőkből, a válogatásnál változatlanul magasak a követelmények, melyből nem engedhetnek. Érthetően, hisz a mozdonyvezetők ' „kezében" nap mint nap emberi életek, sok miliós értékek vannak. Roszprim Nándor A televízió művelődési programjai Az oktatás és a művelődés egységére jobban építő, a folyamatos és komplex ismeretterjesztést szolgáló műsorszerkezet kialakítására törekszik a jövőben a Televízió művelődési főszerkesztősége. Az Iskolatelevízió, a köz- művelődési és a Natura szerkesztőség munkatársaiból mintegy fél éve megalakult új alkotógárda terveiről Kővári Péter főszerkesztő tájékoztatta az MTI munkatá rsát. Minthogy a társadalom és a gazdaság átalakulásában napjainkban minden eddiginél nagyobb szerepet játszik a tudomány, olyan műsorok készítését tervezik, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tudomány emberköze- libbé, s a tudomány eredményei közüggyé váljanak, egyidejűleg növekedjék a tudás és a szakértelem tekintélye is. Szorosabbra fűzik kapcsolatukat a Magyar Tudományos Akadémiával és az általa irányított kutatóintézetekkel, valamint az egyetemekkel. Az MTA-val közösen több akciót szerveznek. Egyebek között akadémikusokból álló, tanácsadói feladatokat vállaló szerkesztő bizottságot és közösen szerkesztett műsorsorozatokat hoznak létre, továbbá forgatókönyvírói pályázatot írnak ki kutatóintézeti munkatársaknak különböző témák televíziós adaptációjára. Az „Életmód és egészség" továbbá a „Környezet- és természetvédelem" témaköreit feldolgozó új műsorsorozatok .mellett jövőre indul, s hetenként lát- hnr6 maid a Tíz nerc történelem: ezek szintén az Akadémia védnökségével készülnek. Ugyancsak rendszeres időközönként jelentkezik majd az új portrésorozat, a Történelmi Interjúk Tára, amely tudományos és kulturális életünk jeles személyiségeinek nyilatkozatait őrzi meg és teszi közkinccsé. Megújuló szellemben és formában jelentkezik januártól a Gondolkodó című tudományos magazin, s Kalendárium 1987 címmel ezentúl kéthetente láthatják a nézők egy műsorba ötvözve az eddig havonta sugárzott Diagnózist, Kapcsolatok-at és a Kalen- dárium-ot. A gyakoribb adás egy-egy téma többirányú — természettudományos, mentális, egészség- ügyi és kulturális — megközelítését segíti elő. Januártól hetente egyszer Orvosi tanácsok címmel új sorozatot vetítenek majd. A szorongásról (I.) Cselekedni kell, kiharcolni a megoldást szorongató érzések ördögi körét. Évekkel ezelőtt pár napot töltött egy kis lakatlan görög szigeten. Mindenről jáelőre gondoskodott, csalk egyet nem tudott, hogy a szigetet patkányok lakják és éjszakánként előmásznak rejtekhelyükről. Kirschner önmagán figyelhette meg, hogyan uralkodott el rajta a szorongás és hogyan űzte a pánikba továbjb. Egész éjjel éberen feküdt és gondolatai csak a patkányok körül keringtek. Elképzelte, hogy arcába, orrába, szemébe harapnak és a harapásoktól vér-mérgezést kap. Mit szálnak majd azok, akik ettől a vállalkozástól óvták? így múlt el égy-két éjszaka és szorongása mind elviselhetetlenebb lett. Aztán elhatározta: cselekednie kell. 'Ezen az éjszakán nem bújt hálózsákjába, hanem egyetlen fegyverével, parittyájával egy patkányt agyonvert. Töb'b nem 'merészkedett közel ezután. Kirschner a tanulságot így vonja le: amíg csak feküdtem a sziklán, tehetetlenül ki voltam szolgáltatva a szorongásnak. Amikor a célratörő döntés -megszületett és -helyzetem megváltoztatásáért aktívan cselekedni kezdtem, a szorongás nem volt gond többé. Elismeri azonban, hogy az övét a mi köznapi szorongásainknál könnyebb volt megoldania, hiszen egyéb választása nem ‘maradt. Minket környezetünk gyakran „támogat" abban, hogy a szorongás állapotában mail) Mindent tudunk a bajról, radjunk, ahelyett, hogy a meg- de alábecsüljük képességein- oldás kiharcolásában segítene, két ahhoz, hegy leküzdhessük. És végül is sokkal kényelme- (3) Engedjük, hogy mások el- sebb, ha az ember sajnáltat- bátörtala-nítsanak. ja magát és a kezdeményezést @ Puszta kényelemből így , másokra hagyja, minthogy cse- . szólunk: -nem teszek semmit, Jeked-jen valamit. A ma em- tehát -nem is kockáztatok sem- bere inkább gyógyszert -szed mit. az álmatlanság, a szorongás Mind a négy okban egy va- ellen, ám tesz • e valamit is la-mi közös: nem cselekszünk, tudatosan elleniük? Kirschner -hanem engedjük, hogy a szp- -könyvében gyakorlati éls-tterver rongás passzivitásban tartson, kí-nál, amelynek főbb gondo- A szerző sa-ját életéből ír látóiról a folytatásban lesz -le egy esetet, amely -arról szól, szó. hogyan sikerült megtörnie a Dr. Zágony Rudolf Coophotels üdülőfalu épül „Életünket minden más befolyásnál Inkább a félelem, szorongás -és a bűntudat határozza meg. Ezeket az érzéseket kisgyerekkorunktól kezdve napról napra tanítják. És miért? Mert azt, aki szorong, fél, -könnyebb irányítani, manipulálni, mint azt, aki tudja, hogy mit akar.” Ezekkel a mondatokkal -kezdi nemrég megjelent könyvét (Die Kunst, ohne -Angst zu leben - A szorongás nélkül élés művészete) J. Kirschner osztrák pszichológus, újságíró. Családban, munkahelyen, magányban vagy éppen a család -magányában élők gondjaitól ível a szorongás a világ nagy, mindannyiunkat veszélyeztető eseményeiig. Nincs ember, aki erről ne tudna. És nincs, aki -ne élte volna át ezt a bénító, fojtogató érzést, amely mögött az .ember tehetetlenségének -félelme l-ap- pangt Aki az életén változtatni akar, saját magán kell elkezdenie és nem nagy szavakkal, -hanem -kis tettekkel. Gyakorlással. Azok a viselkedésmódok, amelyekhez sok éven át hozzászoktunk, máról holnapra nem változtathatók meg. A szorongással párhuzamosan más alternatívákat, lehetőségeket kell az embernek meg- , valósítania.-Ha vészjelzésre szorongással, meneküléssel reagálunk, ennek — ÍKirschner -szerint - négyféle oka lehet. (T) Túlbecsüljük a bajt, a veszélyt, -mert túl keveset tudunk róla. Újabb szövetkezeti üdülők létrehozását tervezi a' fogyasztási . szövetkezetek közös vállalata, a Coophotels. Abád- szalók határában, a kiskörei víztározó térségében jövőre egy üdülőfalu első - házainak telepítését kezdik. A Coophotels — együttműködve a kivitelező Poligon Építőipari Kiskereskedelmi és Szolgáltató Kisszövetkezettel — annyi házat épít, ahány jelentkező van; a falu nagyságát az üdülőszövetkezetbe lépő tagok száma határozza meg. Az öthat személy számára kényelmes elhelyezést nyújtó, alpesi jellegű házakat előregyártott elemekből a helyszínen szerelik össze. Négy gázpalack Idős emberek égési balesetei volt a közelemben, a fogason. Arra gondoltam, hogy azzal talán el tudom fojtani a lángokat, de az 5—6000 forintos bőrkabát úgy égett, mint a zsír. Még jobban megijedtem, s elkezdtem kiabálni a férjemnek, hogy keljen fel, tűz van a házban, szaladjon telefonálni. Közben a lángok belekaptak a melegítőmbe. A konyha ajtaja becsapódott, nem tudtam kinyitni, az ablakon át menekültem. Az ösz- szeszaladt szomszédok szedték le rólam a bőrömbe olvadt melegítőt. A somogyvámosi asszonyt, akinek az arca, mindkét keze, lába és a törzse is megégett, o kaposvári kórházból hozták a pécsi Honvéd Kórház égési osztó lyá ra. — Szegény uram nagyon el volt keseredve, nem hitte, hogy belőlem még egyszer, ember lesz - emlékszik még most is elérzékenyülve. — Én sem mertem remélni, mert borzasztóan néztem ki. Csak akkor kezdtem hinni a gyógyulásomban, amikor a Török főorvos mindennap elmondta, hogy szépen javul az állapotom, s ha továbbra is erős maradok, akkor haza enged a fiam esküvőjére., És most mehetek. Szeptember végén egy hét leforgása alatt négy idősebb ember került az égési osztályra. Mind a négyen gázpalack belobbanásától égtek meg. A; ötödik, egy idősebb nő pedig gaz égetése, közben sérült meg. Lehetne ezt az öt esetet fatális véletlennek minősíteni, ha dr. Török Zoltán, az égési osztály főorvosa nem mondana egy megdöbbentő adatot: az összes égési sérülés több. mint egyharmadát idős emberek szenvedik el és a baleseteik többnyire középsúlyos, illetve súlyos sérüléssel járnak. A nőknél a forrázásból eredő égés a típusos, míg a férfiaknál az ágy-, illetve ruhatűz- ből eredő égés a jellemző. Mivel az égés nem csak a szó szoros értelmében' vett sebet, hanem betegségei is jelent, ezért idősebb korban súlyos állapotot idézhet elő. Az égés ugyanis károsítja a szívet, a gyomor- és bélrendszert, illetve az immunrendszert. Hogy egy-egy esetben milyen kilátások vannak a gyógyulásra, azt az orvosok egy index alapján becsülik meg. összeadják az életkort — mondjuk 70 év — és az égés kiterjedését — mondjuk 40 százalékos -, s ha ez a két adat 100 fölötti értéket ad, akkor az idős betegeknél sajnos kevés a remény a gyógyulásra. o Ugyancsak tapasztalat, hogy azok az idős epiberek, akik kórházba kerülve nélkülözik a családi környezetet, illetve azok, akik magányosan, nehéz körülmények között élnek, nagyon nehezen gyógyulnak. S ez az a pont, ahol a sebészek és a gerontológusok szakmai területe találkozik, s amelyről kölcsönösen sokat tudtak mondani egymásnak. T. É.---------------------------------------------------------- «- Erre nem kötelez senki minket, de nem mindegy nekünk, hogy milyen a mozdony esztétikai megjelenése. S lehet, hogy hihetetlen, de jó érzés, mikor mondják a kollégák, hogy a Déliben a pécsi mozdonyokat fel lehet ismerni, olyan szépek — válaszol Tóth Gábor.- S régen vonatvezetők is segítették a szerelvény továbbítását, most ez is a mi feladatunk. Tehát msm csupán a < gépre figyelünk, hanem a jelzésekre is . . . — mondja Kovács i Kálmán. Nagy a mozdonyvezetők leterheltsége,' de nemcsak azért, mert az előírtnál korábban , kezdik a munkát, s a vezetés | mellett sok egyéb tennivalójuk van: a kötelező havi 186 óra szolgálati idővel szemben Bo- , da Miklós 264 órát, Tóth Gá- , bor 270 órát, Kovács Kálmán | 290 órát dolgozott szeptember- . ben. S hogy ezt a vasút anya- / gilag kellően megbecsüli-e? Abban a hónapban mindhár- | man 12—15 000 forint közötti ( összeget kaptak kézhez. A sok- ^ sok túlórával megszerzett, az átlagosnál jóval magasabb jövedelmet természetesen nem 1 keveslik. De hangsúlyozzák, i ennek ára van. t- Fordában dolgozunk, ami ^ azt jelenti, hogy egy hónapra ( előre tudja az ember, hogy mi- " ' kor megy. De ez csak elméleti- r leg van így, a gyakorlatban ál- s tálában felborul — mondja Tóth Gábor. A ~r I rí .—, <— ,—. iM U n r A I, a n a • La *— I ■ Az idős emberek égési b'a eseteit elemző szakmai te nácskozást rendeztek a köze múltban Visegrádon. A konfí rencián pécsi szakemberek részt vettek. A sebészek és gerontológusok több éves he gyománnyal rendelkező te pasztalatcseréjét mi sem indc kolja jobban e ténynél: az ös; szes égési sérülés több mir egyharmadát idős emberei 60 éven felüliek szenvedik el. o Pintér Gézáné már a záró jelentésre vár. Bekötött láb bal, bizonytalanul lépeget i fotelig, de az ülés sem jelen számára könnyebbséget, mive a dereka is megégett. — Vizet akartam melegíten azon a reggelen is — emléke zik az 50 éves asszony szép tember 27-re. Kezemben a égő gyufával megnyitottam ( palackot, de a tűzhely rózsá ja helyett a palack lobban be. Ijedtemben rádobtam r férjem bőrkabátját, amely ot
