Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-20 / 319. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! ■HB ■ ■ 1 'i&.vj- 3gS9* illflri ÉgtSf' mtM "U- ■' ff ff wr m .:.V- ít ■ ,ɧ1. mi SS ■ ■ «mamumBrnsaana MS ■■HMM! «jgjjp as Jll ÍiL_ Bn. XLII. évfolyam, 319. szám 1986. november 20., csütörtök Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból. Mozdony- / vezetők (3. oldal) Idős emberek égési balesetei (3. oldal) H A vér sűrűségének vizsgálata (5. oldal) Munkakultúra A zt hiszem, elég egy pillantást vetni az ősember fantáziáját és keze nyomát őrző több ezer barlangrajz egyikére is, hogy arról meggyőződjünk, a művészet forrása a munka volt. A vadászat szent rítusait, a kezet csodával határos módon megerősítő és meghosszabbító durva szerszámok, eszközök megörökítése is mutatta, hogy a gondolkodó ember meghatározó élménye az önfenntartás és a veszedelem leküzdése lehetett. Márpedig ez munka •nélkül aligha volt lehetséges. Mint ahogy* a munka és a kultúra szembe állítása a későbbi társadalmak föltalálása volt azok érdekében, akik mások munkájából éltek, úgy gondolná az ember, hogy munka és kultúra egymást támogató hasonulásának a mi világunkban jött el az ideje. Kultúrán persze most ne azt a produktumot értsük, amelyet a klasszikus meghatározás szerint az emberi társadalom fizikai és szellemi munkájával létrehozott, hanem olyan munkavégzést, amelyet áthat a kultúra: a tudatosság, szervezettség, az önkifejezés vágya. És amely ennek megfelelő körülmények között, vagyis szép környezetben, tisztaságot sugárzó miliőben zajlik. Ki ne emlékeznék az ötvenes évek munkahely-dekorációira: drapéria < redőzetei közé ékelt portrék, függöny bolyhok a mozdony ablakában. Vajon rosszát akartunk? Csak hibás úton kerestük a munkahely nagyobb kulturáltságát, otthonosságát előmozdító megoldásokat. A titok nyitja másutt van. Ahol ma a csepeli nagypontosságú fémmegmunkáló üzem, a győri Rába „repülőtérnyi" üzemcsarnoka vagy a paksi atomerőmű tart. Ezeken a helyeken — de szerencsére másutt is — az értelmes munkarend, a gondosan megválasztott technológiák egészen a gépek külső megjelenéséig és színezéséig alkalmas arra. hogy új, magasabb igényeket ébresszen az ott dolgozóban, tagadja a munka és a fáradtság fogalmának összetartozását. Az ilyen munkahelyen könnyebb összpontosítani a feladatra: a gépiesen unalmas tennivalókat automaták végzik, fotocellák és más műszerek soha nem lankadó figyelemmel ellenőrzik a gépeket, a folyamatokat. Győrben olyan tökélyre vitték a munkaártalmak elleni harcot, hogy a megmunkáló, az öntőgépek közvetlen szomszédságában, fallal nem elválasztva működhet az étterem: az a jól ismert márványemelvény, a hűtógépekkel, kézmosókkal, kéz- szárítókkal. Mondható persze az is, könnyű az új üzemeknek, ők már az új követelmények szerint rendezkedhetnek be. Persze ez is mondható. Bár a munkakultúra elemeinek lebecsülése az új üzemekben is arra vezethet, hogy ésszerűtlenül tervezzék, szervezzék meg az üzem munkáját. A lényeg másutt van. A munkakultúra növelésére mindenütt megérettek a feltételek. Elsősorban a régi gyárakban, műhelyekben, ahol a körülmények tökéletesítése, harmonizálása vagy jobb szóval: humanizálása talán az egyetlen, amivel előrelendit- hető a • hatékonyság, megalapozható a magasabb feldolgozottsági fokon gyártott termékek kibocsátása. A régi műhelyek amúgy is rászolgálnak a felújításra, rekonstrukcióra. Mi aakdálya hát annak, hogy tudományos alapon, a munkatudomány, a pszichológia, az esztétika legújabb eredményei felhasználásával szülessenek újjá. A költség nyilvánvalóan azonos marad, csakhogy a megtérülés gyorsabbá és többszörössé válhat. Az új szemlélet térhódítását ma már az ergonómia fiatal tudománya is segíti. Még a legújabb idegen szavak szótárában sem található fogalom egyre közkeletűbb azok körében, akik a termelés modernizálásával foglalkoznak. A ma- gyc. ergonómusok szakértelme, tájékozottsága szinte önmagát kínálja: itt van kezünk ügyében a rengeteg tapasztalat, jól kipróbált megoldás, amellyel az üzem és dolgozója érdeke egyaránt szolgálható. Sőt a tervek szerint jövőre éppen Budapesten kerül sor az ergonómusok nemzetközi szervezetének közgyűlésére, tehát szinte házhoz szállítják majd a munkával kapcsolatos legújabb tudományos ismereteket. H isszük, iparunk, gazdaságunk jelenlegi állapotában nem nélkülözhetők e könnyen megszerezhető tapasztalatok, amelyek a nálunknál fejlettebb országokban születtek. Különben is, a tanulás soha nem kerül pénzbe, míg az oktalan közömbösség, érzéktelenség csak ráfizetéssel jár. A munkakultúra fejlesztése nálunk éppen ezért nem luxus, nem a jobb és gazdagabb üzemek divatos passziója, hanem olyan tartalék, amelynek kiaknázását senkinek sem tiltják. A felzárkózóknak tehát nemcsak szabad, de szükséges is e fontos lehetőséget megragadniok. Komornik Ferenc Kim Ir Szén és Batmönh tárgyalásai Phenjanban Szerdán Phenjanban befejeződtek Kim Ir Szeri és Dzsambín Batmönh tárgyalásai. A tárgyalásokat - amint azt a kiadott közlemé-ny megállapítja, — a kölcsönös megértés és szívélyesség légköre jellemezte. Kinyilvánították, hogy a KNDK és Mongólia azonosan közelítik meg az alapvető nemzetközi kérdéseket. A tárgyalásokon a két vezető nagy teret szentelt ai ázsiai kérdések megvitatásának. Aggodalmukat fejezték ki, hogy fokozódik a feszültség, erősödik az imperialista és militarista erők tevékenysége a térségben. Megállapították: fontos 'minden olyan kezdeményezés, amelynek célja az ázsiai biztonság szavatolása, a földrész államai közötti párbeszéd és békés együttműködés kiszélesítése. Ezzel összefüggésben nagyr.a értékelték azokat a szovjet javaslatokat, amelyeket Mihail Gorbacsov vetett fel vlagyivosztoki beszédében, valamint az Ázsiában telepített közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozó indítványt. Ozsambin Batmönh felajánlotta Kim Ir Szénnek, hogy számára alkalmas időpontban látogasson el a Mongol Nép- köztársaságba. A koreai fél a meghívást elfogadta. Tanácskozik az MSZMP Központi Bizottsága .• Szeidán összeült a Magyar Szocialista Munkás- j párt Központi Bizottsága. j Az ülésen tájékoztató hangzott el a KGST-tagor- szágok testvérpártjai véze- tőinek 1986, november 10— 11-én Moszkvában megtartott .munkatalálkozójáról, Kádár János és Mihail Gorbacsov megbeszéléséről. Ezután a Központi Bizottság megkezdte a gazdasági munka megja- j vitásának feladatairól és i az 1987. évi népgazda- j sági terv és állami költ- J ségvetés irányelveiről szóló előterjesztés megvitató- j sát. Az MSZMP Központi Bi- | zottságónak ülése csütör- ! tökön folytatja munkáját. Erőművi beruházás Komlón Az új kazán elkészült, az épület a téliesitésre vár Program az ezredfordulóig 4 csúcsidőszakban segít be az új kazán A VSZ tagállamainak szakértői találkozója Szófiában találkozót tartott a Varsói Szerződés tagállamainak szakértői munkacsoportja. A találkozón az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének kérdéseiről volt szó. A résztvevők megvitatták az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésére vonatkozó program megvalósításának különböző aspektusait. Ezt a programot a Varsói Szerződés Tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé fejtette ki abban a felhívásában, amelyet budapesti tanácskozását követően intézett a NATO tagországaihoz, valamennyi európai országhoz. Évente 1—1,1 MW-tal nő Komló hőenergiaigénye: a város üzemeinek és lakásainak zavartalan ellátásáért tehát szinte folyamatos beruházásra van szükség abban az erőműben. mely valaha Dunántúl legnagyobb villamosenergia előállítója volt. Mára szinte már jelentéktelen a villamosenergia előállítása: a 4-10 MW felfogható a hőenergia-termelés melléktermékének is. A növekvő hőigények kielégítésére tavaly már elkészült egy 10 MW-os bővítés, s ekkor már készen voltak azon beruházás tervei is, melynek megvalósítása idén gyorsult fel. A 170 millió forint összértékű új berendezésekre idén 30 milliót fordítottak, jövőre ez az érték 58 millióra emelkedik, míg a 88-as befejezés évére 73 millió forint jut. Ez az új beruházás pedig egy 23,2 MW teljesítményű olajtüzelésű forróvízkazán a hozzá csatlakozó vízlágyítóval és egy új 62 m-es kéménnyel. A szovjet gyártmányú kazán megérkezett, s idén a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalaté a főszerep, hogy körbeépítse a kazánt (lehetőséget teremtve a szerelési munkáknak), valamint, hogy elkészítse a vízlágyító épületeit. A komlói erőmű telepvezetője, Kovács 'Dezső elmondta, hogy ez az új kazán csúcsidő- szakban fog csak üzemelni, azaz a leghidegebb 2-3 hétben segít a 41 MW teljesítményű szénporos gőzfejlesztő kazánoknak, s ezzel az ezredfordulóig biztonságossá válik Komló hőellátása. Ha addig is a jelenlegi ütemben nő a hőenergiaigény, akkor lesz szükség egy újabb, még csak távlati elképzelésekben szereplő, óránként 35 tonna gőzt előállító kazán megépítésére. A jelenlegi beruházás főváj- lakozója az Április 4. Egyesült Gépgyár jó ütemet biztosit a Komlói Városi Tanács által finanszírozott beruházásnak _ — az építési munkákat végző TÁÉV is a határidőket tartva végzi feladatát, s így előreláthatóan nem lesz akadálya annak, hogy 1988 őszére, a fűtési szezon elejére „bevetésre készen” álljon az új komlói erőműblokk, mellyel korszerűbbé válik a 40-50 éves gépekkel felszerelt komlói erőmű. E korszerűsödésnek szemmel látható állomása volt, amikor három éve elektrofilterekkel szerelték fel a jelenlegi kéményt, ezzel minimálisra szorítva a pernyekibocsótást. A tavalyi és a két év múlva üzembe lépő bővítés pedig maximális biztonságot jelent a hőszolgáltatásban - ennek is érzékelői a komlóiak, kiknek a leghidegebb napokban sem kell fagyoskodni a távfűtéses lakásokban. B. L. 400 000 pár kesztyűt gyárt ebben az évben a Kesztyű- és Bőrdiszműipari Szövetkezet. A 70 millió forint értékben előállitott, divatos női, férfi- és sportkesztyűket nyugati exportra szállítják. Fotó: Proksza László
