Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)

1986-11-18 / 317. szám

1986. november 18., kedd Dunántúlt napló 5 Társadalmi vita lfajszlon A vajszlói főutca Virág- kiállítás- és -vásár „Erzsébettől Katalinig" elnevezéssel, virágkiállítás és -vásár nyílt tegnap Pé­csett, az Ifjúsági Házban, ; A „színpompás é's illatos" \ rendezvényen 2000 vágott ; és cserepes virággal vesz j részt a szombathelyi Kertész ; Termelőszövetkezet, vala- j mint a Pécsi Kertészeti és { Parképítő Vállalat. A nevezetes névnapokra i különlegességeket nyújtó ; kiállítást dr. Molnár Zoltán, j a Pécs Városi Tanács el- > nökhelyettese nyitotta meg. j A kiállítás megtekinthető, j a virágok megvásárolhatók > naponta 10—18 óráig. A rendezvény vasárnap, no- . vember 23-án, délben zár. Felzárkóztatni a gazdaságilag elmaradott térségeket Miután az Országgyűlés elfogadta a terület- és településfej­lesztés hosszú távú feladatairól száló koncepciót, egyúttal ki­emelték, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a sajá­tos adottságú, s többnyire gazdaságilag elmaradott térségek fej­lesztésére. Versek második önálló kötetéből Makay Idával beszélget Tüskés Tibor Makay Ida költői estje a Pécsi Városi Könyvtárban Palotabozsoki festményekből nyílt kiállítás a folyosón Az előkészítő munka a me­gyei tanácsok bevonásával el­kezdődött, s az első ütemben felmérték és behatárolták azo­kat a területeket, térségeket, amelyeknek felzárkóztatását már a VII. ötéves tervidőszak­ben el kell kezdeni. Ami Baranya megyét illeti, e szempontból a vizsgálatok alapján két nagy összefüggő térség határolható el: a megye déli és nyugati táj­egysége, azaz az Ormánság és ö nyugat-baranyai térség; a megye északi része, a Zselic- Hegyhát. Gazdasági okok miatt az el­ső ütemben a felzárkóztatási program csak a megye déli és nyugati részére terjed ki, majd ez a második ütemben folyta­tódna, s akkor — vagyis a kö­vetkező, a Vili. ötéves tervben — indulhatna a másik, a Zselic- hegyháti térség fejlesztésének programja is. Minthogy először az Ormánság és a nyugat-ba­ranyai térség fejlesztésével fog­lalkoznak, így e területen több társadalmi vitát is rendez a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottsága Baranya megye tanácsával közösen, így került sor tegnap délután Vajszlón az első ilyen társadal­mi vitára, amelyet STeinhölter Károly, a HNF Baranya Megyei Bizottságának munkatársa nyi­tott meg. A vitaindítót dr. Bog­nár Zoltán, Baranya Megye Tanácsának elnökhelyettese tartotta. A társadalmi vitán részt vettek Vaiszló és térsége párt-, állami- és gazdasági ve­zetői, valamint Gázsity Milutin- né országgyűlési képviselő is. Dr. Bognár Zoltán vitaindító­jában elmondta, hogy a gazda­ságilag elmaradott térségek megyénkben konkrétan 67 te­lepülést jelentenek. A fejlesztési alap országosan 2,4 milliárd a VII. ötéves tervben, ebből Ba­ranya megye 10 százalékkal részesedik. A pénzösszeg fel- használásának tervét társadalmi vitákra bocsátják, s az ezeken felmerült javaslatok figyelembe­vételével a pénzeszközök fel- használásáról a megyei tanács december 22-i ülése dönt majd, de mielőtt erre sor kerül, a társadalmi viták mellett a szakbizottságok véleményét is figyelembe veszik. A tegnapi társadalmi vitán a legtöbb kérdés és hozzászólás a meliorációval volt kapcsolatos - nem véletlen, hiszen e terü­letnek mint minden gazdasági­lag elmaradt térségnek - ez az egyik legnagyobb gondja és legfontosabb programja. E tér­ségben egyébként még idén 1700 hektárnyi terület meliorá­ciója készül el. A másik leg­többet emiegetett kérdés az volt, hogy a területen nincs húsfeldolgozó, pedig ennek lé­tesítése igencsak megkönnyíte­né és javítaná a terület hús- és hentesáruval való ellátottságát. Ezt mindenképpen meg kelle­ne oldani, mégpedig társulásos formában. Említhetnénk még a sertéstelep-rekonstrukciót, s több más, fontos kérdést is, de egy a lényeg — ahogy ez egy hozzászólásban világosan meg is fogalmazódott —, hogy olyan fejlesztést kell végrehajtani, ami alkalmas lesz arra, hogy hely­ben munkalehetőséget is biz­tosítson, s megtartsa a népessé­get. A létezés megszűnése felett érzett szorongás kapcsolja össze a verseket, hol szenve­délyesen, hol higgadtabban, hol reményt vesztve, ho| re­ménykedve. Makay Ida a He­tedik szoba című nemrégiben megjelent második önálló ver­seskötete mindnyájunkat érintő kérdésekről szól; az elmúlás és a folytonosság egybekap­csolódásának költői faggatását | mutatja be. A Pécsi Városi Könyvtárban tegnap megtartott irodalmi es-' ten Makay Idával és Pilinszky János emlékére ajánlott új ver­seskötetével lehetett mélyeb­ben megismerkedni. A nyílt, csípős humorérzékkel bíró köl­tőnővel, akivel Tüskés Tibor író beszélgetett. Beszélgetésük vil­lódzás volt a múltban és a je­lenben. A szülői ház igényes­sége, a nagynénitől ajándék­ba kapott Petőfi verseskötet, mind biztató erőt sugároztak a versíráshoz. Később az írók, költők lelkesítő szavai és oly­kor kemény bírálata. A költé­szet, a természet, a szerelem, a barátságok, az élet szerete- te, és a kísértő rettegés, fellel- kesülés, perlekedés. Versek, amelyek egy része a Dombay tóban való fürdés közben fogalmazódtak meg és a partra éréskor íródtak a pa­pírlapokra. Makay Ida huszonnyolc éve Véménden él, tanít az iskolá­ban. Véménd a szűkebb hazá­ja, repkénnyel befuttatott fái, ihletet adó tája közel áll hoz­zá. A beszélgetést Borbáth Otti­lia és Sípos László színművé­szek tolmácsolta Makay Ida költeményei gazdagították, Gyermán István és Gyermán Júlia hegedűjátéka foglalta keretbe. A városi könyvtár fo­lyosóján festészeti kiállítás kapcsolódott az irodalmi est­hez. Gyimesiné Kavalir Ilona, Palotabozsokon élő festő olaj­képei két hétig tekinthetők meg. Nyolcszázhűsz tonna csokoládéfigura A belkereskedelem az idén a tavalyihoz hasonló meny- nyiségű, összesen 820 tonna csokoládéfigurát hoz forga­lomba Mikulásra, s ennek ncgyrésze már az üzletekben van. Az elmúlt évek tapaszta­latait alapul véve mind a mennyiség, mind a választék megfelel a keresletnek. A figurák - mikulások, csiz­mák, cipők - 69 százaléka tejcsokolódéból, illetve tej­színes csokoládéból készült, a gyermekek elsősorban ezt szeretik; s mindössze a fennmaradó 31 százalék az étcsokoládé. Mivel a csoko­ládé ára meglehetősen ma­gas, a forgalomba kerülő figurák 94 százaléka a kicsi és közepes kategóriába tar­tozik, súlyuk 4—25 deka­gramm. A nagyobb méretű, 30—60 dekás figurák aránya mindössze 6 százalék. A vá­laszték négy új figurával bővült, köztük a szomszédos országokban már régebben közkedvelt sztaniol nélküli csokoládékkal, amelyeket azonban mikulásfigurával dí­szített papírdobozba csoma­goltak. A gyártók és a for­galmazók gondoltak azokra is, akik a hagyományos mó­don 'készült csokoládét nem fogyaszthatják: 11 tonna diabetikus mikulásfigurát hoztak forgalomba. Bőséges a választék a korábbi években bevált mi­kuláscsomagokból, s ezúttal is kaphatók a műanyag szán­kóba, papírböröndbe cso­magolt édességek. A gyá­rakban előre csomagolt tél­apózsákokon kívül a na­gyobb üzletekben is készíte­nek egységcsomagokat. Bő­séges a választék az idény­csomagolású iáblacsokolá- dékból és desszertekből is. A kereskedelem gondos­kodik arról, hogy azok is hozzájuthassanak a mikulást figurákhoz, piros szaloncuk­rokhoz, s az idénycsomago­lású édességekhez, akik az utolsó pillanatban kívánnák vásárolni. A nagyobb üzle­tekbe folyamatosan érkez­nek a szállítmányok, s szük­ség esetén az édességeket oda szállítják, ahol kifogy­tak a készletek. D. Cs. Műanyag szánkóba, papírböröndbe csomagolt édességek Két új üzemrésszel bővül Elegyengetik a sablonba öntött betont Fotó: Proksza László A pécsi panelüzemben A óriás „Lego”-kockákból bárki házat építhet A pécsi székhelyű Megyei Építőipari Vállalat panelüze­me tavaly mintegy 1500 panel­lakás elemeit gyártotta le. Az idén ugyan csökkent ez a szám, s a jelzések szerint vár­hatóan jövőre még kevesebb megrendelést kapnak majd, a panelelemes építkezésekre azonban még évekig bőven lesz igény. Ennek kielégítésére c pécsi panelüzem telepének fejlesztését kezdte meg. Tevé­kenységük alapját a panel­elemekkel történő lakásgyártós képezi. Rövidesen két új üzem­rész beindítását tervezik. Hogy a hőtechnikai követelmények­nek mindjobban megfeleljen a panel, ezért a betonba hőszi­getelő nikecell-lemezeket épí­tenek be — ez már tízéves gyakorlat. A lemezeket mind­eddig Fűzfőről szállították Pécsre és ez ugyancsak költ­séges. Januártól az új üzem­rész megoldja ezt a gondot. Itt fogják előállítani a hőszigete­lő anyagot olyan mennyiség­ben, hogy Baranyán kívül So­mogy és Tolna megyét is el tudják látni. Az egyik üzemrészben ké­szülnek a falpanelek. A sab­lonba öntött betonra helyezik a nikecell-lemezeket, majd újból betonnal vonják be. Asszonyok igazítják simára a felületét, majd ezután az elemet hőkeze­lésnek vetik alá, vagyis érle­lik. A hő hatására gyorsul a kötése. Ezután kerül egy másik üzemrészbe, ahol beépítik a Bajáról érkezett nyílászáró­szerkezeteket, amelyek már barnára pácolva, üvegezve ke­rülnek a betonelemekbe. A komplettáló üzemben a fürdőszobákat* készítik elő a szállításra. A munka fázisait a kezdeti simításoktól kezdve a késztermékig követhetjük nyo­mon. Az üzemben egymás után sorakoznak a betonkockák, amelyek mindegyikében szak­emberek dolgoznak. Futósza­lagszerűen, először simára csi­szolják a falakat, a következő­ben már a lefolyórendszert épí­tik be, s ha ez is megvan, jö­het a falburkoló, aki csempé­vel vonja be a falakat. Leterí­tik a műanyagpadlót, beszere­lik a fükrdőkádat, mosdókagy­lót, tükröt, WC-t, (van külön WC-fülkés is), beillesztik az aj­tót, s végül takarítás után a szürke betonkockákból vará­zsolt szép fürdőszobát már vi­hetik is, amit az építkezésen már csak a helyére kell illesz­teni. Naponta 7—8 készül el. A panelüzem másik új üzem­része kísérleti jellegű, de már olyan előrehaladott állapotban van, hogy a hiánypótlási mun­kálatok után beindíthatják az „lsorast"-üzemet. Itt falazóele­meket fognak gyártani, mégpe­dig hungarocellből. Ennek az anyagnak számtalan előnye van. Egyrészt nagyon könnyű, egy elem csupán 67 deka­gramm. Egy pótkocsis teher­autón elszállítható egy csalá­di házhoz szükséges mennyi­ség. Hőszigetelése jobb mint a panelé, összeállításához ha­barcs sem kell, mert az elemek legojátékszerűen illeszkednek egymásba. Szilárdságát és te­herbíróképességét az üregei­be öntött beton biztosítja. Könnyen megoldható a víz- és villanyvezetékek behelyezése. Tetőtérbeépítéseknél is kiválóan hasznosítható. Az üzemben az elemeket NSZK-beli sablongé- pekkel állítják elő, amelyek darabja 500 000 forint, előnye pedig, hogy egy műszakban csupán négy ember munkájá­ra van szükség. Ó. Zs. Füstmentes nap Hétfő, november 17-e nem­dohányzó, azaz füstmentes nap volt hazánkban. A fővárosban számos rendezvényen hívták fel a figyelmet a dohányzás ártal­maira. A XVII. kerületben a gyermekek agitáltak a felnőt­tek e káros szenvedélye ellen: a Ferihegyi úti, a Körösi Csorna Sándor utcai, az Újlaki utcai és a Pesti úti Általános Iskola mintegy'ötezer tanulója egy­más kezét fogva élő láncot alkotva juttatta el a „szí­ves házba”, a szívbetegség megelőzési program központjá­ba a felhívást, amelyet átadtak Csehák Juditnak, a Miniszterta­nács elnökhelyettesének. A ta­nulók kinyilvánították: mind­annyian egyet szeretnének, nem­dohányzó felnőtté válni. Tiszta levegőt szívni, egészségesen felnőni. Kérték a felnőtteket: ne dohányozzanak, ahol ők tanul­nak, játszanak, tévét néznek. Gyermektársaikat pedig arra bíztatták, hogy csatlakozzanak felhívásukhoz. Segítsenek a felnőtteknek leszokni a do­hányzásról. Juttassák el a fel­hívást tanáraikhoz, szüleikhez. Legyen a jelszavuk „Tiszta szív­vel tiszta tüdőért”. Csehák Judit válaszában segítséget ígért a ■gyermekeknek egészségmegőr­zési akciójukhoz. Ezután Rohrböck Iván, az Állami Biztosító ügyvezető igaz­gatója' bejelentette, hogy pá­lyázatot hirdetnek a dohányzás­ról leszoktató, illetve a dohány­zást megelőző módszerek, el­járások, programok kidolgozá­sára. A szakértők által legiobb- nak ítélt módszert az Állami Biztosító egymillió forintos tá­mogatásban részesíti. A pályá­zat beküldési határideie 1987. március 31.

Next

/
Thumbnails
Contents