Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-18 / 317. szám
A tartalomból: Az új vállalat- irányítás új gondjai (3. oldal) Az utakon (6. oldal) Hulladéktermék-hasznositás az élelmiszeriparban (3. oldal) Munkabérek és szakszervezetek A laikus nem tudja, a munkaügyi szakember viszont megmondia, hogy mi történik akkor, ha például az amerikai General Motors profitja — tiszta nyeresége — az idén jócskán megugrik az előző évhez képest? Nos, sok minden történhet, ám egy valami nem valószínű: a General Motorsnál alkalmazott esztergályosok, vagy mondjuk fényezők bére nem biztos, hogy automatikusan emelkedik, s az sem biztos, hogy a nagy konszern profitjának esetleges csökkenésekor az esztergályosok vagy a fényezők bére automatikusan csökken. A gazdaságilag fejlett ipari államokban ugyanis nem a mindenkori nyereség regulálja a munkavállalók bérét, hanem a munkáltatók és a munkavállalók képviselői (a szakszervezetek) közötti mindenkori —egyfajta sajátságos béralku eredményeként rögzített — megállapodás. E megállapodás szigorú betartása kötelező érvényű a munkáltatókra, akik viszont olyan munkafeltételeket teremtenek, hogy, az általuk fizetendő — és nem alacsony — bérért a lehető legnagyobb teljesítményt követelhessék meg. S amennyiben valaki nem hajlandó, vagy nem képes eleget tenni e teljesítmény-követelményeknek — amelynek ellenértéke, s ez ismétlendő, a nem éppen alacsony bér —, annak bizony gyakorta új munkahely után kell néznie, ha egyáltalán talál magának új munkahelyet. Nálunk mindez sokkal egyszerűbb és sokkal eredménytelenebb, nincsenek megállapodás szerinti bérek, nincsenek — a munkavéqzési feltételek által is garantálható — magas teljesítmények, van viszont örökös vita a mindenkori bér-, illetve keresetszabályozás módozatai körül. Nagyon heves vita volt ez ügyben a legutóbbi munkagazdasági konferencián, már csak azért is, mert a konferencia plenáris ülésén elhangzott a hivatalosnak vélhető bejelentés: a következő év januárjától szigorítják a keresetszabólyozási előírásokat. S elhangzott az is, hogy a két évvel korábban bevezetett rugalmas — s a teljesítmények növekedéséhez némiképp arányosan igazodó — keresetszabályozáshoz képest kényszerű visszalépésre kellett elszánnia magát a munkaügyi kormányzatnak. A részletek mellőzésével most csak a leegyszerűsített lényeget: alapelv a teljesítményrendszer, no és persze a cél a keresetkiáramlás eddiginél biztonságosabb szabályozása, kézbentartása és ellenőrzése. Ennek érdekében a növekmény-típusú szabályozás a valamikori bértömegszabályozássá minősül vissza, s a központi szabályozási formáknál is csak kivételes esetekben maradhat az átlagkereset-szabályozás. Csak ott, ahol valóságos népgazdasági érdek fűződik a létszám megtartásához, illetve növeléséhez. Történik-e változás azért, mert a jelenlegi keresetszabályozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a vállalatok nem éltek — illetve: gyakorta visszaéltek — a lehetőségekkel; a teljesítménynövekmény elmaradt a kívánatostól, a szabályozás nem kényszerített a létszám- gazdálkodás racionalizósára? A munkaügyi kormányzat ezért úgy döntött, hogy nem várja meg, amíg a gazdasági körülmények hatására az eddiginél ésszerűbb bérgazdálkodási gyakorlat alakul ki. Hanem megpróbálja kikényszeríteni a teljesítmények növekedését, s a teljesítmények és a keresetek együttmozgását. Nem titkoltan azért is, hogy megbízhatóbban kézben tarthassa a vásárlóerő kiáramlását. Ezért is hatott a meglepetés erejével a mostani munkaaaz- dasági koherencián a SZOT titkárának, Nagy Sándornak a bejelentése: a szakszervezetek az érdekegyeztetéssel kombinált központi bérszabályozást tartanák a jelenlegi módszereknél sokkal szerencsésebb megoldásnak. Ennek során a munkavállalók és a munkáltatók meaállapodnának a minimális bérekről, az indokolatlan bérelmaradások utólagos korrekciós lehetőségeiről, s a külön feladatokhoz rendelt moz- aóbérek fizetési módozatairól. A meaállapodás szerinti bér a munkáltatók számára adómentes lenne, e mértéken felül viszont szigorú adók késztetnék megfontolásra a vállalatokat. R okonszenves elképzelés, problematikus következményekkel: egyrészt — tessék csak elképzelni —, hogy e sajátságos bérszabályozási gyakorlat micsoda fel- készültséget követelne a szak- szervezeti apparátus tagjaitól?! Másrészt: micsoda felelősséget hárítana a munkahelyi vezetőkre, mert az efféle megállapodások betartásának legfőbb garanciája a teljesítményekhez né'külözhetetlen folyamatos, s a lehető legjobban szervezett munkaellátás lenne. És mégis: valami ilyen irányba kellene elmozdulni, éppen azért, mert ez a szabályozási forma nemcsak a munkavállalókra, de a munkáltatókra, s még inkább a központi gazdaságirányítás képviselőire is nagyon kemény és alkalmasint számonkérhető felelősséget hárítana. Vértes Csaba Lázár György fogadta Szonomin Luvszangombót Lázár György, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Szonomin Luvszangombo miniszterelnök- helyettest, a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság mongol tagozatának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar társelnöke, jelen volt Dangászurengijn Szaldán, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. Mohácson a Sirály utcában, kettő és háromszobás szociális bérlakásokat épit sokgyermekes, kisjövedelmű családok részére a Mohácsi Költségvetési Üzem. 7,5 millió forint költséggel összesen 30 lakás készül el 1988-ig, ebből az idén már 10 lakást átadnak. Fotó: Proksza László Nyártól átalánydíjas szerződés is köthető A Fotoelektronik-Novotrade GT pécsi számítógépszervize Commodore, Spektrum, Atari és IBM PC gépeket javítanak December 12-13-ra Összehívták a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek V. kongresszusát A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa hétfőn Szabó István elnökletével. Budapesten ülést tartott. A testület megvitatta a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom helyzetéről és feladatairól szóló elemző anyagot, amely részét képezi majd a mezőgazda- sági szövetkezetek V. kongresszusa dokumentumának. A testület megállapította, hogy a mozgalom a IV. kongresszus óta eltelt időben összességében tovább erősödött. A mező- gazdasági szövetkezetek a népgazdaság és a társadalom szerves részeként gazdálkodnak, és fontos szerepet töltenek be a hazai élelmiszerellátásban és az exportfeladatok teljesítésében. Termelésük értéke a magyar mezőgazdasági termelésnek több mint kétharmada. Az elmúlt években javult a szövetkezeti tagok és alkalmazottaik anyagi, szociális és •kulturális helyzete. -Az elismerésre méltó eredmények sem feledtetik azonban — mutatott rá a testület —, hogy a tsz-ek munkája az elmúlt öt esztendőben nem volt zavartalan, a fejlődés több területen lassult, megtorpant. A romló értékesítési feltételek között és a nehezebb gazdasági helyzetben a szövetkezetek nem minden csoportja tudta - sokszor önhibáján kívül — teljesíteni a kitűzött célokat. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek V. kongresszusát 1986. december 12-13-ra, Budapestre hívták össze. Az ezredik munkalapnál tartanak idén — munkával tehát bőven el vannak látva a Fotó- elektronik—Novotrade GT pécsi számítógépszervizénél, különösen, ha hozzátesszük, hogy Nagyistók Mihály szervizvezetö egy kollégájával javítja a gépeket: komputereket, floppykat, printereket, monitorokat, s egy kolléganője tartja a kapcsolatokat az üzletfelekkel. Elsőként tehát ezt kérdezzük tőle: mit tegyenek a számítógép-tulajdonosok, hogy szervizbe mennél kevesebbet kelljen vinni az elromlott berendezést? — Nagyon sok meghibásodást okoz, hogy a már bekapcsolt számítógéphez csatlakoztatnak valamilyen perifériát. Ennek tilalmára pedig minden gépkönyv felhívja a figyelmet, s mi is mindig figyelmeztetjük erre ügyfeleinket. Az már ritkábban fordul elő, hogy valaki rossz csatlakozóba kényszeríti a nem odavaló dugaszt: szerencsés esetben csak a védőellenállás ég le, s pár száz forintból megússza a javítást, rosszabb esetben bizony néhány ezer forintig terjedhet a meghibásodott áramkörök pótlása. A Fotoelektronik-Novotrade GT pécsi szervize Baranya, Somogy, Tolna, valamint Zala egy részén fejti ki tevékenységét: itt lehet megjavíttatni a Commodore-gépeket, perifériákat — a köztudatban legalábbis ez él. De a szerviz- vezetőtől megtudtuk, hogy vállalnak Spektrum, Atari és IBM-PC-javítást is, általában 10-14 napos határidővel. Ez év nyarától azonban átalánydíjas szerződés is köthető elsősorban a Commordo- re-gépekre, s megállapodás szerint másokra is: a szerződés jellege szerint akár egy nap is lehet a javítási idő. Mindenképpen élvezi a géptulajdonos az átalánydíj előnyeit: évi kétszeri átvizsgálást, az esedékes javítás és a hozzá szükséges alkatrészek ingyenességét. Az iránt is érdeklődtünk, hogy szervizi tapasztalatait szerint vállalatoknó' vagy a háztartásokban bánnak-e gondosabban a nagy értékű számítógépekkel? Nos, fele-fele arányt képviselnek a javítások. Igaz, a háztartásokban több a C—16-os és a dataset, míg a vállalatoknál már PC-tlc is szép számmal találhatók ugyancsak jóval értékesebb perifériákkal, s ezek igénybevétele is nagyobb. B. L. Világ proletárjai, egyesüljetek! U? Dunántúli ncroio XLII. évfolyam, 317. szám 1986. november 18., kedd Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja
