Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-14 / 313. szám
1986. november 14., péntek Dunántúli napló 3 Baranya termelőszövetkezeteinek ötéves tevékenysége A Baranya Megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetsége ma tartja küldöttközgyűlését Pécsett az Építők Szálló tanácstermében. Üdvözölve a TOT-tag és kongresszusi küldöttválasztó, tisztújító közgyűlést, az alábbiakban az elnökség beszámolójának legfontosabb megállapításaiból idézünk. A Baranya megyei szövetkezeti parasztság eredményesen működött iközte az MSZMP XII. és a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusán megfogalmazott feladatok végrehajtásában. Azonosult az MSZMP XIII. (kongresszusának célkitűzéseivel, azok teljesítését magára nézve 'kötelezőnek tartja, s munkálkodik a VII. ötéves terv feladatainak valóra váltásán. Egymillió tonna gabona A beszámolási időszak első éveiben csökkent a termelőszövetkezeti gazdasági, pénzügyi differenciáltság, többen felküzdötték magukat a magas hatékonyságú üzemeik csoportjába, és az addig alacsony hatékonyságúnk is növelni tudták gazdasági eredményüket. Ez a kedvező folyamat azonban nem bizonyult tartósnak. Napjainkban a differenciálódás ismét felerősödött, színvonala meghaladja a 70-es évek végét jellemző állapotot. A megye 59 termelőszövetkezetének közös használatában levő 257 000 hektárnyi összes földterületén és négy. közös vállalatában 17 000 aktív termelőszövetkezeti tag, és közel 4000 alkalmazott folytat termelő tevékenységet. A termőföld racionális használatában az elmúlt 5 esztendő alatt figyelemre méltó előrelépés történt. Az országos tendenciával ellentétben megállt a földterület csökkenése. Jelentős volt a szántóterület 2500 hektárt meghaladó növekedése, mely elsősorban — a széles körben végzett és állami eszközökkel támogatott — rekultiváció eredménye. A tervidőszak alatt 190 millió forint értékben végeztek a tsz-ek meliorációs munkákat, melyek azonban az igényeket csak részben fedezték. Ezért is örvendetes, hogy megkezdődhet a 35 500 hektár területet érintő Dráva menti térség komplex meliorációja. • Évente a szántóterület 7-8 százaléka ikerül szervestrágyázásra'. Ez kevés. A műtrágya- felhasználás 20 százalékkal növekedett öt év alatt: az egy hektárra átlagosan felhasznált hatóanyag 292 kilogrammról 349 kg-ra nőtt. A kedvező tendencia értékét rontja, hogy a tsz-ek egy szőkébb körében e területen inkább stagnálásról! mint fejlődésről beszélhetünk. Általános és megkülönböztetett figyelmet érdemlő gondként jelentkezik a termőföldek lassú ütemű, de széles körben tapasztalható elsavanyodása. Halaszthatatlan intézkedéseket követe! a folyamat megállítása. öt esztendő alatt 30 százalékot meghaladóan növekedett a megtermelt gabona mennyisége, amely az előző tervidőszak átlagához mérten évente 170 000 tonna gabona- többletet, és öt év alatt 888 000 tonna árualapnövekedést jelentett. Napraforgóból Megfelelni a követelményeknek és az importot kiváltó szójából az áruértékesítés 281, 'illetve 246 százalékos növekedést mutat. A cukorrépa ímeny- nyisége szinten maradt a termőterület csökkenése ellenére is a 18 százalékos hozamnövekedés hatására. Szálas- és töm eg taka nmá n y - te r melé s be n 5 —10 százalékos átlagos hozam növekedésit érték el a szövetkezetek — a betakarító eszközök technikai színvonalának elégtelensége miatt nem minden esetben a kívánatos takarmányminőségekkel. 1976 77 78 79 8o A kertészeti ágazatok közel 10 esztendeje tartó hanyatlása az elmúlt 5 esztendőiben felgyorsult. A nagyüzemi zöld- ségtermő-terület 34, a gyümölcsös 65, a szőlőterület 2 százalékkal csokiként. Zöldség- termesztésben a közös gazdaságok elsősorban a jól gépesíthető konzervgyári borsó és zöldbab termesztését végzik eredményesen, míg a lakossági zöldségellátóst a háztáji és kisüzemi gazdaságok biztosítják megfelelő színvonalon. A nagyüzemi gyümölcs- termelés a megyében öt év alatt gyakorlatilag felszámolódott. Ugyanakkor a fogyasztói és feldolgozóipari igények növekedtek, melyek kielégítése mielőbbi megoldást sürget. A szőlőtermelés is válságos helyzetbe került az elmúlt öt év alatt: a termésmennyiség nagy ingadozásai a fagykár és a piaci helyzet nem ösztönzött a fejlesztésre. Az árbevétel fele A termelőszövetkezetek árbevételének közel fele az állattenyésztésből származik. Az állatsűrűség meghaladja az országos átlagot, de növekedett az abrakot fogyasztó (sertés, baromfi), és csökkent a főleg tömegtakarmányokat hasznosító ágazatok (szarvasmarha, juh) létszáma. Ezzel egyidőben a fontosabb állati eredetű termékek termelése növekedett. 1984-85-ben több kedvezőtlen tényező együttes hatására az állattenyésztésben feszültségek alakultak ki, melyek az állomány és egyes ágazatokban a termelés csökkenését idézték elő. A feszültségeket fokozta, hogy romlottak az állattartás műszaki, technikai feltételei. A szarvasmarha az állattenyésztési árbevételekből 35—40 százalékban részesedik, megelőzve a sertés és baromfi közel azonos 25-30 százalékos részarányát, öt év alatt 3754 literről 4930 literre nőtt a fajlagos tejtermelés. A szarvasmarha-tenyésztésen belül a húshasznosítású szarvasmarha részaránya alacsony. A sertéságazatban volt a tervidőszakban a legdinamiku81 82 83 8k 85 sabb a növekedés. A sertéslétszámra kedvezően hatott, hogy 10 termelőszövetkezetben rekonstrukció megvalósításával nőtt a férőhelyek száma, ennek következtében árukibocsátás tömege is. Az állatállományban a juh létszámában következett be a legnagyobb mértékű csökkenés, következésképpen csökkent az ágazat termékeinek (gyapjú, vágójuh) mennyisége is. A VI. ötéves tervidőszakban a baromfiágazat termelési és tenyésztési színvonala általában nem javult. Magas az elhullás, és az egy kilogramm tömeggyarapodásra jutó tápfelhasználás, alacsony az egy tenyésztyúkra jutó tojástermelés, csökkent a vágócsirkék értékesítéskori súlya. Az állattenyésztési ágazatok csökkenő jövedelmezőségében a külső tényezők mellett saját gyengeségeink is fellelhetők. A nem elég figyelmes munka, az állomány életkori igényeinek nem kellő kielégítése, a tartási-takarmányozási hibák, és a munkaszervezés elégtelenségei jelentős veszteségek forrása. Ipar és háztáji A kiegészítő tevékenység elsősorban a tagság folyamatos foglalkoztatását szolgálja, de a kedvezőtlen adottságú térségekben az üzemi jövedelemhez való hozzájárulása is jelentős. Ezen tevékenységi körben használják fel a rendelkezésre álló munkaidőalap közel 15 százalékát és e tevékenységből származik a szövetkezeti árbe- bétel 33,7 százaléka, melynek közel fele a háztáji és kisegítő gadaságok termékforgalmazásából ered. A 770 millió forintos ipari tevékenység jellemzője, hogy összesen 2567 személy 326 üzemrészben végzi munkáját. Nagy részben bérmunka jellegű tevékenységet folytatnak. Ebből és a korszerűtlen technikai felszereltségből eredően a termelés hatékonysága és jövedelmezősége elmarad az alaptevékenységétől, és az utóbbi 3—4 esztendőben folyamatosan romlott. A háztáji és kisüzemi termelés — a tagszövetkezeteink integrációs tevékenységével — figyelemreméltó eredményeket ért el. A tsz-eken keresztül értékesített háztáji termékek árbevétele az utóbbi öt esztendőátlagában 75 százalékkal nőtt az előző tervidőszakhoz viszonyítva és elérte az 1,6 millárd forintot. Dinamikusan emelkedett a vágósertés és vágóbaromfi-értékesítés, míg a tej- és vágómarha-termelés csökkent. A közös gazdaságoknak a kistermelők támogatásában, integrálásában betöltött szerepét mutatja, hogy szolgáltatásaik éréke öt esztendő alatt megduplázódott, a 100 forint háztáji értékesítésre jutó szolgáltatás 36 forintról 43-ra emelkedett. Az átlag életkor 37 év Az anyagi, műszaki ellátás, a beruházási tevékenység nem tartott lépést a termelés növekedésével és használati értékben nem fedezte az amortizálódott eszközök pótlását. Annak ellenére, hogy az állóeszköz-állomány bruttó értéke 17,2 százalékkal növekedett, a használati értéke évről évre csökkent. A gépek, berendezések és járművek esetében a nullára leírt állóeszközök állománya megduplázódott, megközelítve az 1,4 milliárd forintot. A tervidőszak alatt évente átlagosan 780 millió forintot fordítottak a szövetkezeteink beruházási célokra. A beruházás 1985-ben jelentős mértékben visszaesett, s nem éri el még az 1981. évi szintet sem. A beruházási forrásoknál a támogatás aránya öt év alatt felére, 5,5 százalékra csökkent, a beruházási hitelarány pedig 13 százalékról 30-ra növekedett. Termelési költségeik fedezésére és fejlesztési célokra évente 1,6—2 milliárd forint banki hitel felvételére kényszerültek a szövetkezetek. 1985. év végén 919 millió volt hitelállományuk és szállítói tartozásuk együttes összege. Az évi 142 millió forint kamatteher rendezésére, mintegy 1 milliárd forint termelési érték jövedelme nyújthat fedezetet. A baranyai termelőszövetkezetek termelési értéke az 1981. évi 7,37 milliárd forintról 1985- re 9,36 milliárdra emelkedett, az árbevételük 7,96 milliárdról 10,44-re, a mérleg szerinti eredmény pedig 762 millióról 875 millió forintra. Kedvezően alakult a foglalkoztatottak kor és nemek szerinti összetétele. Az összes dolgozó 34 százaléka nő, a 30 év alatti fiatalok aránya az aktív keresők közül 29 százalék, az átlagos életkor az aktív keresőknél 37 esztendő. A vezetésben, műszaki irányításban dolgozók száma 4 százalékkal emelkedett. Közel 700 egyetemet, főiskolát végzett jól képzett szakember dolgozik szövetkezeteinkben. GABONAFRLKK TEK.MKSAT',A(:AIVAK ALAKULÁSA A tét munka item munka ___________________1_________{* n____i i éh........................ .......................... P erics Péter A falvakban még ma is úgy szólítják: tanító úr Az -idei ősztől a következőig Siklóson az élet egy kicsit az ünnepi megemlékezések jegyében is zajlik majd. Október 30- án volt 300 éve, hogy a város felszabadult a majd másfélszáz éves török uralom alól. Erre az alkalomra emléktáblát avatnak a vár falán, a várban kiállítás nyílt Siklós török kori emlékeiből, s tudományos ülést rendezett a Vár- és Múzeumbaráti Kör, amely idén decemberben ünnepli megalakulásának 25 éves jubileumát. Valószínű, hogy még ez évben hazakerülnek Párizsból Batthyány Kázmér hamvai is. Jövőre lesz Siklós várossá nyilvánításának 10. és a nagy- harsányi csata 300. évfordulója: újabb emlékkiállítás, emlékkőavatás, nemzetközi tudományos ülés. Mindezen programoknak egyik fő szervezője Perics Péter nyugalmazott iskolaigazgató, a siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör elnöke. Van valami jelképes is abban, hogy Perics Péter, a Batthyány Kázmér Általános Iskola egykori igazgatója a vár tövében lakik egy aprócska, öreg házban, a Batthyány Kázmér utcában. Portáján, a fészert is beleértve, aligha található egyetlen helyiség is, amelyben ne lenne valamilyen várostörténeti emlék, okirat, könyv, újságkötet. Egyelőre nincs más hely tárolni a baráti kör, a környékbeli honismereti szakkörök által hajdan és újabban gyűjtött értékes tárgyakat, dokumentumokat. 1981 óta a siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör elnöke. — Tanulmányaimat a Nagykőrösi Református Tanítóképzőben végeztem. Ott szerettem meg a történelmet. Piskóra kerültem tanítónak, később Vajszlóra, majd Sellyén voltam iskolaigazgató 1957-ig. Utána a Sellyéi Járási Tanács művelődési osztályát vezettem, majd a járás megszűnte után a siklósi járási művelődési osztályt 1971-ig, amikor saját kérésemre a siklósi II. számú Általános Iskola igazgatója lettem. Innen mentem nyugdíjba 1984-ben. Az Abonyból Baranyába származott tanító hamar megszerette az ormánsági népet, Siklóst és vidékét pedig nem lehet nem szeretni: — Ritkaság, hogy egy városnak ilyen gazdag történelmi múltja és kulturális öröksége legyen, mint Siklósnak. S mindez javarészt még feltáratlan. A Vár- és Múzeumbaráti Kör Perics Péter nevéhez fűződő megújulása óta rengeteget tett az emlékek összegyűjtéséért, feldolgozásáért. A gyűjtemény több száz darabra tehető. 1981 óta évről évre tudományos ülést rendeznek, amelyen csak Siklós és környékének történetével foglalkoznak a kutatók. Az előadásokat kiadványban jelentetik meg.- Gyűjteményünk alapja a kör első elnökének, dr. Bakó Géza, egykori siklósi főorvosnak a honismereti kutatómunkássága, azok a régi használati tárgyak, fazekasremekek, amelyeket betegeitől kapott. Az utána következő időszak apálya is bizonyítja, hogy félig végzett munka valójában nem munka, ehhez megszállottság kelt és szívvel-lélekkel segítő partnerek, mert rengeteg a tennivaló. Szerencsés vagyok, mert remek segítőim vannak. A városi pártbizottság és a tanács vezetői, a népfrontbizottság egyaránt hathatósan támogatják Siklós múltjának feltárását, emlékeinek megőrzését. Megkaptuk ezt a támogatást akkor is, amikor Batthyány Kázmér hamvainak hazahozatalát kezdeményeztük. Véleményünknek súlya van a belvárosi tatarozások, új épületek jellegének meghatározásánál is. A város lakossága is szívügyének tekinti a Vár- és Múzeumbaráti Kör munkáját. A közelmúltban egy kalaposmester egész műhelyét nekünk adományozták. Olyan is előfordult, hogy az egyik nap kapunk alá bedugva találtam a század elején megjelent egyik siklósi újság, a Baranyai Polgár összegyűjtött példányait. A MÉH-telepen dolgozó fiatalok a hulladékból kiválogatják, s megtisztogatják az érdekesebb régi használati tárgyakat. Legalább száz család felajánlotta az otthon őrzött ,vá(rostörténeti érdekességű régiségeit a múzeum számára. Ugyanis az egyik legnagyobb tervünk a város saját múzeumának létrehozása. Bár Siklós története elválaszthatatlan a várétól, szükség van a város múltját, jelenét, talán megtervezett jövőjét is reprezentáló állandó jellegű hely- történeti múzeumra is. Enél- kül nem város a város. A múzeum Siklóst bemutató állandó, illetve egy időszakos kiállítási részből állna. Négy év munkája nyomán az utóbbi már megvalósult, a kiállítóterem. S csak 250 000 forint kellene még az épület fűtésrendszerének kialakításához, hogy az állandó múzeum létrejöhessen. Perics Péter bár nyugdíjas, ma is tanít. Nemcsak azzal, hogy volt iskolájában honismereti szakkört vezet. Város- szeretete, lelkesedése, munkássága a legelevenebb tanítás. Izig-vérig pedagógus.- Voltam hivatalnok is, de ma is csak annak örülök, ha visszamegyek Piskóra, Vajszlóra, Sellyére, úgy szólítanak: „tanító úr". Dunai Imre
