Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)
1986-10-11 / 280. szám
Részleges korszerűsítésre és bővítésre szorul a főzőház is Cseri László felvételei Helyzetkép nyári sörhiány után A Pannónia Sörgyár tervei Új bajai palackozóra, az erjesztő és érlelő kapacitás bővítésére van szükség Halaszthatatlan a pécsi főzőház rekonstrukciója Kapacitásnövelés pályázati úton Igényes konfekció a Mohácsi Könnyűipari Vállalattól A hétszószezer hektoliter sör — mejyet egy év alatt gyárt a Pécsi Pannónia Sörgyár — időarányos része mint már any- nyiszor, ezen a nyáron is kevésnek bizonyult. Országos gond volt, hogy jóformán mindenütt akadozott az ellátás, és" a jelentősen megnövekedett igényeket a pécsi sörgyár sem tudta kielégíteni. A hiány elmúltával, és az azt-övező indulatok csillapultával kértük Tímár Istvánt, a gyár igazgatóját, hogy elemezze a kialakult helyzetet. — A gondok föloldására — rövid és hosszútávú elképzelésekről beszélhetünk. Néha kérdezik tőlünk, miért nem gyártunk söröket előre, nyárra. Erre nincs módunk. Számtalan okot sorolhatnék, elég egyet említenem: hiányzik hozzá a göngyöleg. Sajátos módon egy- egy hét ellátását viszont javíthatná, ha készletmérések — a korábbi évek gyakorlatának megfelelően — évente egyszer lennének. Júniusban megint olyan helyzetbe kerültünk, hogy ómig az ellenőrzés tartott, egymásfél hétig partnereink nem vették át a sört. Ugyanakkor az új gazdálkodási formák, a gmk-k kiterjesztésében és a nyári, hétvégi 'műszakvó Hálásokban eljutottunk a határokig. Itt már nincsenek komoly tartalékaink. Hosszabb távon tehát a termelés bővítése jelent megoldást. Évi gyártásunkat egymillió hektoliterre kell emelni. Termelésbővítő beruházást viszont csak a jelenlegi legked- vezményezettebb fejlesztési forrásokból tudnánk megvalósítani. Állami kölcsönből, vagy fej-, lesztési alapjuttatásból. Ahhoz ugyanis, hogy komolyabb beruházási terveinket megvalósíthassuk, nagyobb összegekre van szükségünk. — Melyek ezek a beruházási tervek? — Messzebbről kell kezdenem a választ. Az a szerencsés, ha a sört a palackozó 40—70 kilométeres sugarú körzetében terítjük. Ezzel szemben az a mai gyakorlat, hogy a kiszerelés több, mint 70 százaléka Pécsett van. Ráadásul bajai üzemünknek nemcsak felszereltsége öregszik, hanem elhelyezkedése sem szerencsés. Mindenképp megérett a helyzet arra, hogy új palackozót építsünk. Pécsett is lépnünk kell ebben a kérdésben. Bár itt csak szintentartó beruházást tervezünk, de látszik az is, hogy elkerülhetetlen a gépcsere. Említettem, hogy a sörtermelést egymillió hektoliterre kellene emelni. Fejlesztésre szorul tehát a félkész sör gyártása.. Ehhez szükséges a főzőház korszerűsítése is. Nem kellenek új létesítmények, de a megnövekedett, sőt lassanként a jelenlegi igényekhez is a főzőház már elavult. A legnagyobb lépést az erjesztő és érlelőteljesítmény növelése jelentené. Ennek építési vonzata is van. A gyórterület és a Nyár utca között húzódó részre kerülne az épület. Aztán még egy feladatunk van: bővíteni a pasztőröző kapacitást. — Mi történik abban az esetben, ha nem sikerül az említett fejlesztési forrásokhoz jutni? — Akkor is vannak olyan föjadataink, melyek tovább nem halogathatok. Pécsett a gépcserére szükség van, és meg kell újítani a főzőházat. Nagyjából ez az, amit önerőből vállalni tudunk. Minimális többletet ekkor is ígérhetek, de ez nem éri el a 100 000 hektót sem. Hozzá kell tennem, hogy a nagyobb vállalkozások — a bajai palackozó, a pécsi erjesztő — ekkor szóba sem kerülhetnek. — Biztosított-e a többlettermelés az alapanyagok oldaláról? — Nincs malátagyárunk, ezért ezt jelenleg a Bocsi Sörgyárból vásároljuk. Az ellátás egyenletes, de az új sörgyárak felépültével elképzelhető bizonyos malátahiány az országban. A komlóbeszerzés nagyobb hányada hazai forrásból, kisebb része csehszlovák importból megoldott. Komolyabb mennyiségi és minőségi kifogásaink nincsenek. A kieső palackok az importból érkező sörök hazánkban maradó üvegeivel, illetve üdítőknél hazai gyártásúval pótolhatók. Olyan hátráltató tényezőt, amely a bővítést meghiúsítaná, nem látok. — Hogyan alakul az üdítőital-termelés? i — Elég széles az általunk kínált termékválaszték, azt is mondhatnánk, hogy bővebb az optimálisnál. Szűkíteni fogjuk a kört, a kevésbé sikeres termékek gyártását leépítjük, tz nem azt jelenti, hogy elszürkül a paletta, és hogy újabbakkal nem kísérletezünk. Pillanatnyilag is van a tarsolyunkban 4— 5 olyan üdítő, melyeknek kész a receptúrája, és jóformán csak a címkét kellene nyomtatni. Ami a mennyiséget illeti, a növekvő igényeket úgy próbáljuk lefedni, hogy visszavonulunk a távolabbi területekről, ettől költségcsökkenést is várunk. Sz. Koncz7 István Exportkápac'tás-bővítő pályázatot nyújtott be a Mohácsi Könnyűipari Vállalat. A gyár ez’ évi termelésének több mint felét exportálja, melyből 13,8 százalék a tőkés kivitel. Miért pályáztak? — kérdezem Dér Lászlót, a Mohácsi Könnyűipari Vállalat igazgatóját.- A piaci helyzetünk az eddigi jó munkánk eredményeképpen még kedvezőbb, és lehetőségünk nyílott a kapacitásunk növelésére. A pályázat elnyerésétől bérpreferenciát várunk, és mivel hosszú távú többletexportra is vállalkoztunk, számíthatunk a kereskedelmi, politikai alap támogatására, ezenkívül speciális gépek kölcsönbérletére (lízingjére) is. A vállalásuk teljesítése számunkra létkérdés. Ugyanakkor kockázat is. Nem tartozik a nagy vállalatok sorába a mohácsi. Eddigi bérmunkájukkal annyira elégedett a legnagyobb tőkés megrendelőjük, az NSZK-beli Brühl cég, hogy a termékek minőségét és a határidők tartását áremeléssel honorálta. Ugyanakkor a tavalyinál is több és magasabb műszaki színvonalú termék - magyarán még igényesebb kivitelű pantalló — gyártását kéri a mohácsiaktól, idén már 60 ezer darabot. A Brühl abba is beleegyezett, hogy ezen belül 20 ezer pantallót FDH konstrukcióban, tehát a mohácsiak saját anyagú termékéből készíttet. Ez így önmagában is magasabb exportár- bevételt jelent. A negyedik többletbevételi lehetőségük: a Modex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével új partnerként lépett be a nyugat-berlini Kurt Liness cég is. Mindezekért a korábbi években keményen megdolgoztak. A szocialista exportkapacitásukat is jelentősen bővítették, a tavalyi megközelítően 15 milliós exportjukkal szemben erre az évre már szerződéssel 40 milliós termelésre vállalkoztak, igaz, csak 30 milliós értékben teljesítenek. A 10 milliós megrendelést kapacitás hiányában olyan cégeknek adták át, melyeknek kapóra jött ez a biztos munka. A piacuk tehát — ha csak közbe nem jön valami — hosz- szú távra biztosított. Vajon győzik-e a gyártókapacitással? — A pályázati feltételben kikötött 5 éves többlettermelés teljesítésében számítunk a most kialakított és indított lippói üzemünkre, valamint az 1987- ben termelésbe állított lízing gépekre - mondja Gyévai Istvánná, a vállalat főkönyvelője. - A lippói üzemünk 2 milliós fejlesztéssel készül, váratlanul jött ez a lehetőség, de a lehető legjobbkor. A vállalati elképzelésekben módosításokat hoz(hat) a szeptember 2-án termelésbe állított Meózzák a gyermeksportnadrágokat a lippói varrodában (A szerző felvételei.) új, lippói üzemük. Lippó - jelenleg 25 fővel — belföldre és a szocialista piacra termel, így Véménden a részben felszabadult és begyakorlott gárda tőkés exportra dolgozhat. Erdős- mecskén szovjet exportra és belföldre, Pécsváradon tőkés exportra és belföldre, a központi gyártócsarnokban továbbra is tőkés exportra gyártanak. Hogyan lehet szinte egyik napról a másikra kisüzemet létrehozni, a semmiből? A lippói tanács alapos munkaerőfelmérést végzett, kezdeményezésüket felkarolta és támogatta a Béke Őre Tsz. Hisz számukra se közömbös, hogy Lippó és társközségei mennyire képesek megtartani a lakosságot, és ehhez munkaalkalom is szükséges. Április végén népgyűlést tartottak Lippón. A nyolc akkor jelentkezőt május 1-jétől vállalati mikrobusszal hozták Mohácsra, hogy tanulják a szakmát. Május közepén a vállalat termékeiből árusítással egybekötött bemutatót tartott, azon sok asz- szonyt megnyertek maguknak. Megvásároltak egy magánépületet, s az átalakítást végző Munkában a vasalógép a mohácsi központi üzemben Béke Őre Tsz építőrészlege augusztusban megkezdte a munkát. Szeptember 2-án már a betelepített gépekkel indulhatott a munka Lippón. A Baranya Megyei Tanács is felkarolta a terveket: gyorsított ügymenettel biztosította 9 hónapos időtartamra a támogatást az új munkaerők átképzéséhez. A tsz a ruhaüzemiek étkeztetését is vállalja, és lehetővé teszi a Lippó vonzás- körzetéből — Ivándárda, Sárok, Bezedek, Kislippó és Majs - az üzembe bejáró dolgozók szállítását. Az is új, hogy a lippói általános iskola politechnikai képzésébe a vállalat besegít gépekkel - ezzel szeretnék biztosítani az utánpótlást. A lippói üzem jól megvilágított nagytermében asszonyok gyakorolják a varrást. Belföldre gyermek sportnadrágokat készítenek. Moór Jánosné művezető a szekszárdi ktsz majsi üzeméből jött át, ott szalagvezető volt. — Ivándárdán lakom, ez közelebb van, itt a munkaidő kezdete és vége is kedvezőbb. Molnárné Sziklai Annamária legutóbb képesítés nélküli nevelő volt Magyarbólyban. Ő is Ivándárdán lakik, ^- Nem kell annyit utazgatnom és a három gyereket is könnyebb így ellátni. Otthon varrogattam a gyerekeknek, remélem, ebbe gyorsan belejövök. Kúszik’ Kórolyné szeptember közepétől dolgozik a lippói üzemben, szakképzett varrónőként meózza a kolléganők --munkáját. Szigorú, de türelmes. „Minden kezdet nehéz, , de gyorsan belejönnek" — mondja. A lippói üzem már termel. A vállalat vezetői remélik: a jelenlegi 25-ös létszámot mielőbb 40 főre emelhetik, hogy a pályázatban foglaltaknak maradéktalanul eleget tehessenek. Murányi László Hz aknamelyítök kísérlete Az elmúlt években a mecseki bányászkodás szakemberei — közöttük is elsősorban a szénbányák munkatársai —. számtalan lehetőség után ku-. tattak a vágathajtás gépesítésére. Alaípvetően két irányba haladtak a próbálkozások. Az egyik elképzelés szerint a gépi jövesztés módjait kell keresni. Az ellenvéleményen állók viszont azt mondják, hogy a vájvégre semmiféle technológiával nem lehet akkora energiát bevinni, mint a hagyományos robbantásos eljárással, így érdemesebb ennek gépesítésével kísérletezni. A Bányászati Aknaimélyítő Vállalat sem első ízben vesz igénybe ebből a célból berendezést. Évekkel ezelőtt az urán- területen már bevetettek egyet, akkor azonban a kőzetviszonyok meghátrálásra kényszerítették őket. Hogy mégsem volt értelmetlen ügy, azt jelzi, bögy a szerkezet ma is eredményesen termel északBeindal-e a Tissea-Paarat-Rovolel? A vágathajtást gépesíteni kell magyarországi üzemekben. A múlt évben megint egyszer lehetőség nyílt arra, hogy az Aknáimé lyítö _gépet béreljen ezú ttal attól a nyugatnémet cégtől, ahol a vállalat hatvan dolgozója bónyaépítési munkákat végez. Részben annak ellenértékeként kapják a Tis- sen-Paurat-Rovotelt, mely a gépi vágathajtás eszköze lehet a mecseki viszonyok között is. A bérlet ellentételezése tehát nem igényel devizát. Mikor Varga Ernő aknavezetőve! a Bauxitbánya hasonló gépéről beszélgettünk, említi, hogy tíz hónap alatt több mint két kilométert lehetett vele haladni. Aztán hamar le is hűti lelkesedésemet, mint mondja, Béta-bányán — ahol a gép április óta van —, nem sikerült ilyen eredményeket fölmutatni. Olyan kőzetviszonyokkal találkoztak ugyanis, hogy a gépi jövesztés önállóan nem folytatható, öszvér technológiával haladnak most, robbantásra is szükség van. Végképp mondjanak le a szakemberek a vágathajtás korszerű módozatáról? Nem lehet, mert utat keíl találni az élőmunka kiváltására, a cselekvő- képesség, a kezdeményezőkészség megőrzésére. Ellenkező esetiben az Aknamélyítő is nehéz helyzetbe kerül, hiszen az élőmunka drágul, és egyre kor- látozottabban áll rendelkezésre. A próbálkozás sikert hozhat, hiszen remélhető, hogy a kőzetviszonyok egy szakasz után megváltoznak, illetve ha minden kötél szakad, más területre kerül a berendezés. Végül is kísérletről van szó, mely ez év Végéig igazolja, vagy elveti a szándékot, mely elindította. Elképzelhető, hogy le kell vonni a tanulságot: a Mecsekben a gépi jövesztés lét- jogosultságát több helyen megkérdőjelezi a kőzet. Egy bizonyos: a nyugat-német kapcsolat tovább szélesíthető, és a távolabbi célok a megvalósítás valamilyen útját követelik. Sz. Koncz I. HÉTVÉGE 5.
