Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-10 / 279. szám

1986. október 10., péntek Dunántúli napló 5 A Magyar Haematológiai Társaság XI. nagygyűlése Uj tercspiesk a leukemia gyógyításában Vérképző, betegségekkel fog­lalkozó kutató orvosok és klini­kusok tanácskoznak három na­pig a Pécsi Orvostudományi Egyetem központi épületében, a Magyar Haematológiai Tár­saság XI. nagygyűlésén. A társaság kétévenként rendezi meg a tudományos eszmecse­réket és Pécs, valamint a szer­vezést bonyolító, a POTE II. számú Belgyógyászati Klinikája immár harmadszor vállalta a házigazda szerepét. Tegnap délelőtt az ünnepé­lyes megnyitón elsőként dr. Burger Tibat_egyetemi tanár, a II. számú Belgyógyászati Klini­ka igazgatója köszöntötte az ország minden részéből érke­zett szakembereket, valamint a külföldi résztvevőket. Ezt kö­vetően dr. Bauer Miklós rek­tor a POTE vezetősége nevé­ben elmondta, a pécsi egye­tem mindig örömmel ad helyet az ilyen rangos, tudományos szintű rendezvényeknek. Töb­bek között megemlítette; az a tény, hogy a II. számú Belgyó­gyászati Klinika kapta a ren­dezésre a megbízatást, ez el­ismerése a klinikán folyó mun­kának, ami különösen azért nagy jelentőségű, mert köztu­dott, hogy rendkívül nehéz kö­rülmények között dolgoznak. Dr. Flerkó Béla akadémikus, a Pécsi Akadémiai Bizottság elnökeként üdvözölte a tudo­mányos ülést. Elmondta, a tu­dományágak gyors fejlődése miatt fontos, hogy az azonos területeken dolgozók időnként az elért eredményeket egymás­sal ismertessék, megvitassák. Ezt követően dr. Bernát Ivón, a Magyar Haematológiai Tár­saság elnöke emelkedett szó­lásra és elmondta, hogy a haematológiai tudományok művelői számára az ilyen tu­dományos ülések a legjelentő­sebb vita és információ szerző fórumok. Dr. Burger Tibor ezután el­mondta, hogy az ülésen el­hangzó mintegy 150 előadás különböző szekció üléseken kü­lönböző témákat tárgyalt. Ilyen például a leukémiával kapcso­latos új terápiás eljárások is­mertetése. Különös figyelmet szentelnek a csontvelőnek, amely meghatározó szerepet játszik a vérképzésben. Az utóbbi időben sok új ismeretet szereztek a csontvelő működé­séről, ezáltal új koncepciók alakultak ki a betegség gyógy­kezelésével kapcsolatban. A tu­dományos ülés külön tárgyalja a trombózis problémáit, hiszen ez a betegség nagy százalék­ban szerepel a halálokok kö­zött. Megtárgyalásra kerülnek a transzfúziológia problémái is, hiszen a transzfúzió sok be­tegség kezelésének elengedhe­tetlen, szerves része. Megyei képviselői csoportülés Az országgyűlési képviselők megyei csoportja ülésezett teg­nap délelőtt a Hazafias Nép­front Baranya Megyei Bizott­ságának székházában. Az ülé­sen részt vett dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára és Krasz­nai Antal, a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottságának titkára. Kasó József, a képviselő cso­port vezetője az országgyűlés őszi ülésszakának napirendjé­re tűzött családjogi törvény módosításáról tájékoztatta a képviselőket. Elmondotta, hogy az 1952-ben kiadott törvény módosítását indokolttá tette a családbomlások növekvő szá­ma, amely a népesedés hely­zetét is befolyásolja. A törvény- javaslat célja a családi kap­csolatok megszilárdítása mel­lett a gyermekek érdekeinek fokozottabb védelme, a szülők tekintetében pedig az arányo­sabb teherviselés. Az ország- gyűlés őszi ülésszakán napi­rendre tűzték a Magyar Posta helyzetének, fejlesztési lehető­ségeinek megtárgyalását is. Ez utóbbihoz 120 milliárd forintra lenne szükség, hogy behpzzuk lemaradásunkat. A kötvények kibocsátása mint a hitel egyik módja — lehetővé teszi, hogy a Vili. ötéves tervi fejlesztése­ket előrehozzuk. A képviselőcsoporti ülés második napirendi pontja: a szocialista demokrácia kibon­takozása a népképviseleti szer­veknél — erről dr. Jerszi Ist­ván, az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottságának titkára szá­molt be. Ismertette a megyei pártbizottság állásfoglalását a helyi teendőkről. Szólt a kép­viselőcsoportok előtt álló fel­adatokról, a képviselők jogai­ról, kötelezettségeiről, a pót­képviselők szerepéről. Elmon­dotta, hogy a megyei pártbi­zottság állásfoglalása a kom­munista képviselőkre vonatko­zik, de iránytű a pártonkívüli- ek számára. M. Gy. „ A megnyitó ünnepség záró akkordjaként a Magyar Hae­matológiai Társaság tiszteletbe­li tagjává választották Jürgen Fleischer professzort, a drez­dai orvostudományi egyetem belgyógyászati klinikájának vezetőjét. Az ezt dokumentáló díszoklevelet dr. Elődi Zsuzsa, a társaság főtitkára adta át. A tudományos előadások so­rozatát a drezdai professzor nyitotta meg, a fehérvérsejtek enzímtermelő képességéről és azok gyulladást csökkentő ha­tásáról szóló referátumával. S. Zs. A tudományos iskola eszmecseréje Az Új Magyar Lexikon meg­határozása szerint a luminesz­cencia minden olyan fénysu­gárzás összefoglaló neve, ame­lyet az anyagok jóval izzási hőmérsékletük alatt bocsáta­nak ki. Vagyis tájékoztatót ad a molekulák legbelsőbb tulaj­donságairól. A fogalom a XIX. század végén vonult be a tu­dományos definíciók közé. A lumineszcenciái kutatások központját az ötvenes évek vé­gén Szegeden alakította ki Bu- dó Ágoston professzor.- A het­venes évek közepén a Magyar Tudományos Akadémia, a Pé­csi Akadémiai Bizottság kere­tein belül létrehoztak egy fó­rumot, amelynek segítségével meggyorsítják a tudományos kommunikációt a kutatók kö­zött, segítik a fiatal szakembe­reket, hogy minél eredménye­sebben dolgozzanak a lumi­neszcenciával foglalkozó vizs­gálatokban. így jött létre az országos hjmineszcencia-spekt- roszkópia iskola, amely évente tartja konferenciáit. A kilence­dik tegnap kezdődött a komlói Városi Tanácson, a Janus Pan­nonius Tudományegyetem és a PAB támogatásával. Dr. Marek Nándor, a JPTE Tanárképző Kar kémiai tanszékének vezetője, dr. Szotáczky Mihály, a JPTE rektorhelyettíse és dr. Jobst Kázmér akadémikus köszöntöt­te az ország minden részéből érkezett vendégeket. Három napon át tartanak előadáso­kat és egy kerekasztal-megbe- szélést is rendeznek. Az elő­adásokról kiadványt jelentet­nek meg. — A lumineszcencia tudo­mány, interdiszciplináris tudo­mány, bár fizikai alapkutatás is. Kémikusok, biológusok, or- , vosok, gyógyszerészek, mérnö­kök, matematikusok foglalkoz­nak vele. A kutatások eredmé­nyei alkalmazhatók például környezetvédelmi, orvosi és analitikai vizsgálatokban — mondta dr. Marek Nándor, és külön megköszönte a komlói Városi Tanács képviseletében jelen levő dr. Somogyi Károly vb-titkárnak a tanács segítsé­gét, amelyet a tudományos is­kola megrendezéséhez, hely­biztosításához nyújtott. B. A. Részvétel a mozgalomban Csoportkép a veteránokról a pécsi Nevelési Központ előtt Munkásmozgalmi veteránok találkozója Régi hagyomány, hogy a me­gyei pártbizottság alkalman­ként találkozóra hívja össze a Szocialista Hazáért Érdemrend­del kitüntetett baranyai mun­kásmozgalmi veteránokat. A számukra szervezett egész napos program kezdetén Raj­nai József, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára tartott tájékoztatót a megye politikai, gazdasági helyzeté­ről, a szocializmus építésének jelenlegi nemzetközi összefüg­géseiről, majd válaszolt az ész­revételekre, kérdésekre. A veteránok ezután autó­buszra szálltak, s ellátogattak a Nevelési Központba, és meg­tekintették Pécs új városrészét. Jó néhányon közülük egészen fiatalosan bírták a program tempóját. Például a 76 éves Exner Miklós, aki annak idején vasesztergályos volt és a So- piana Gépgyár szb-titkára. Rendszeres testmozgással, sportolással őrzi jó kondícióját: a Pécsi Testnevelési és Termé­szetbarát Egyesület nyugdíjas természetjáró szakosztályának a vezetője, rendszeres túrázó. — Vasas ifjú korom, 1928 óta túrázok, s még húsz évig sze­retnék legalább — mondja mo­solyogva, s hozzáteszi: most éppen egy kulcsos házat építe­nek a Mecseken. Szendrő Károly 68 éves, öt éve van még csak nyugdíjban, s szintén jó egészségnek ör­vend. Nyugdíjas korára szőlőt vásárolt, s ebben minden mun­kát maga végez. Vonzódása a mezőgazdasághoz természetes: majd harminc éven át a Ba­ranya Megyei Gabonaforgalmi és .Malomipari Vállalat igazga­tója volt. — A Pécs Városi Pártbizottság aktivistája vagyok ma is. Az alapszervezetek patronálása mellett gyakran teljesítek szol­gálatot a pártbizottság pa­naszirodáján is. A megyei párt- bizottság aktivistájaként pedig a mozgalmi veteránok össze­tartásával, gondjaival is fog­lalkozók. Hiába: mindig is moz­gékony ember voltam — mesé­li, s azt is elárulja, hogy mivel eredeti szakmája bőrdíszműves, most egy ilyen hobbiműhely ki­alakítását tervezi. Délután a veteránok Har­kányba látogattak. Megnézték az I. Bolgár Hadsereg Múzeu­mát, majd a Fürdő Vállalat te­vékenységével és az idegenfor­galom helyzetével ismerked­tek. D. I. Megyei városok első titkárainak látogatása A megyei városok — Miskolc, Debrecen, Szeged, Győr és Pécs — pártbizottságai első tit­kárai hovatovább már hagyo­mányosnak nevezhető tanácsko­zásukat ezúttal Pécsett tartják. A találkozó második napján, tegnap Dudla József, az MSZMP Miskolc Városi Bizott­ságának első titkára, dr. Pos­tás Sándor, az MSZMP Debre­cen Városi Bizottságának első titkára, dr. Székely Sándor, az MSZMP Szeged Városi Bizott­sága első titkára és Elek Sán­dor, az MSZMP Győr Városi Bizottságának első titkára ven­déglátójuk, Szentirányi József, az MSZMP Pécs Városi Bizott­sága első titkára, illetve Rá'- kos János, a városi pártbizott­ság titkárának társaságában délelőtt ellátogatott a Pécsi Hunor Kesztyű- és Bőrruhá­zati Vállalat 2. számú gyárába, majd megtekintette a Várostör­téneti és Munkásmozgalmi Mú­zeumot. Délután a megyei vá­rosok pártbizottságai első tit­kárai először a Pécsi Bőrgyárba látogattak, utána az MTV Pé­csi Körzeti Stúdiójába, este pe­dig a Pécsi Állami Gazdaság üszögi kastélyszállójában talál­koztak a gazdaság vezetőivel. A program egyik rövid szü­netében a vendégek nevében Dudla József, az MSZMP Mis­kolc Városi Bizottságának első titkára a következőkben foglal­ta össze a találkozó célját. — Az öt nagyvárosnak közel azonos, nagyságrendjükből fa­kadóan a problémáik is sokban egyezőek, vagy hasonlóak. A teendőket mindenütt meghatá­roztuk, de a hogyan kérdésé­ben sokat tanulhatunk egymás­tól. Nem kell feltalálni a me­legvizet, ha máshol már felta­lálták: ami az egyik városban már bevált, az némi igazítás­sal hasznosítható a másikban is. Ezeknek a mind rendszere­sebbé és érdemibbé váló talál­kozóknak ez a haszna, s ked­vező hatásuk jelentkezik a vá­rospolitikában és a mozgalmi munkában egyaránt. Mindnyá­junk nevében mondhatom: örülünk, hogy itt lehetünk, mert Pécsett sok értékes tapasztala­tot szereztünk. Különösen ked­vezőek a benyomásaink arról, hogy ebben a városban a ve­zetők és a városlakók példá­A vendégek Horváth Csilla tárlatvezetésével tekintették meg o Munkásmozgalmi- és Helytörténeti Múzeumot. Fotó: Läufer László san őrzik a város hagyomá­nyait, és szervesen összekap­csolják jelenével és jövőjével. A pécsiek nemcsak szeretik városukat, de tenni is hajlan­dók érte. D. I. Mindenki másra mutogat Két héttel ezelőtt pa­nasszal kereste fel szer­kesztőségünket Konkoly István magyarürögi (Sirály u. 5.) olvasónk. A gondja, hogy a házától 200 méterre minden előzetes - tájékozta­tás nélkül lebontották a közkutat. Szeptember 22-e óta kétszer akkora utat kell megtenniük, beteg felesé­gével együtt egy vödör vízért, mint azelőtt. A panasszal először Sző- lősi Józsefhez, a Pécsi Vízmű művezetőjéhez for­dultunk. — Mi tanácsi megren­delés alapján jártunk el. Amennyiben ellenkező uta­sítást kapunk, a kutat min­den további nélkül vissza­szereljük. A terület tanácstagja. Nemeskéri Sándor: — A közkutak fogyasz­tása egyre nőtt, és ez anyagilag a tanácsot ter­’ helte. A nyolc fölöslegessé vált kút eltávolítását én kértem. Konkolyéknak azt ! javasoltam, hogy az alat­tuk levő lakótól vételezze­nek vizet gumislagon ke­resztül. Nem értek egyet azzal, hogy a kutat egy csalód miatt visszaállítsák. Eddig a kútig nemsokára úgyis aszfaltozni fognak, amit a kicsorgó víz veszé­lyeztetne. Faragó Antal a -4P Pécsi Köztisztasági és Útkarban tartó Vállalat mérnöke, ak az aszfaltút tervét készíti — Elképzelhető ilyen ve szély, de nem valószínű Lehet elvezető árkot ásni a kút körül, vagy ellátni szivárgó aknával. Halász Miklós, a Városi Tanács építés; és közleke­dési osztályának főmérnö­ke elmondta, hogy az ürö- gi részén egy fejlesztési program keretében 1988— 90-es években végleg le­fektetik a vízvezetékrend­szert. Amennyiben addig az idősek nem akarnak ál­dozni ideiglenes csőve­zeték építésére, visszaállít­tatja a kutat, egy szivárgó aknával ellátva. E megoldásnak örültek az ott lakók, de 10 nap elteltével újabb telefon ér­kezett: „Még mindig nem történt semmi . . . Sosem szereik fel, csak ígérget­nek." Szőlősi József visszaállít­tatná a kutat, ha megbí­zást kapna, melyre Hainess Jenő, a Vízmű főmérnöke jogosult. Ű viszont már másfél hete a tanácsi meg­rendelőre vár... H. A.

Next

/
Thumbnails
Contents