Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-09 / 278. szám

2 DunúntüH napló 1986. október 9., csütörtök Shultz nyilatkozata az ABC-televízióban Valamelyest mérsékelni pró­bálta Reagan elnök keddi ki­jelentéseinek hatását egy szer­da reggeli nyilatkozatában Shultz amerikai külügyminisz­ter. Reagan ugyanis azt mond­ta, hogy amennyiben a Szov­jetunió „nem hajt végre jelen­tős változást az emberi jogok érvényesítésében, nem lesz megfelelő a politikai légkör a tartós eredményekhez". Bár az elnök (kijelentéseit elsősor­ban az amerikai jobboldal megnyugtatására szánta, azok igen kedvezőtlen visszhangot váltottak ki az izlandi találko­zó küszöbén. Shultz szerdán reggel az ABC televíziónak adott nyilat­kozatában szükségesnek tartot­ta leszögezni, hogy Reagan kijelentései nem jelentik pél­dául a leszerelési kérdések megoldásának elodázását ilyen indokokkal. „Az ilyen szerző­dések megkötése a mi érde­künket is szolgálja, ezért foly­tatjuk a munkát" — mondotta a külügyminiszter. Azt is kije­lentette, hogy az Egyesült Ál­lamok „nem akarja megváltoz­tatni a Szovjetunió társadalmi rendjét", sőt „nincs is joga er­re". Azt azonban maga is ki­jelentette, hogy Washington el akar érni bizonyos változá­sokat, mindenekelőtt a kiván­dorlások engedélyezése terén és néhány más kérdésben is. A külügyminiszter megismé­telte, hogy a közepes hatótá­volságú nukleáris eszközök csökkentése terén az Egyesült Államok lát lehetőséget az ideiglenes megállapodásra a Szovjetunióval. Ezúttal is le­szögezte azonban, hogy ezen a területen a „legnehezebb kérdések megoldása még hát­ra van”, így korántsem lehet kész tényként kezelni egy eset leges megállapodást. A BT-ülés napirendjén az iráni-iraki háború Több ország, köztük a Szov­jetunió és Kína képviselője fejtette ki kedden országa ál­láspontját az iraki—iráni há­borúval kapcsolatban az ENSZ (Biztonsági Tanácsának e kér­désről folytatott vitájában. Felszólalt több el nem köte- zett ország, továbbá Dánia és Ausztrália küldötte is. A testület a múlt hét végén ült össze, az Arab Liga hét tag­országának kérésére. Valamennyi felszólaló mély aggodalmának adott hangot a két közép-keleti ország kö­zött elhúzódó háború miatt és rámutattak, hogy mindez a legsúlyosabb következmények­kel járhat a nemzetközi béke és biztonság számára. Mint a TASZSZ jelentette, a vitában felszólaló szovjet állandó ENSZ-képviselő, Alek- szandr Belonogov kifejtette: a Szovjetunió a konfliktus kirob­banása óta azon az álláspon­ton van, hogy az Irak és Irán közötti vitás kérdéseket ne erő­szakkal, vagy a vele való fe­nyegetéssel oldják meg. Ellen­kezőleg, csakis békés, politi­kai eszközökkel, kölcsönösen elfogadható alapon találjanak orvoslást a problémákra, fi­gyelembe véve a két ország és a két nép törvényes ér­dekeit. Belonogov rámutatott: ebből a háborúból csakis azok húznak hasznot, akik érdekel, tek Irak és Irán meggyengí­tésében, abban, hogy a tér­ség helyzete bizonytalanná váljék. A Szovjetunió továbbra is fellép az ellen, hogy a konfliktust ürügyként felhasz­nálva bárki beavatkozzon a térség országainak belügyeibe — szögezte le Belonogov. Brit konzervatívok nukleáris vitája A brit pártpolitikai csatáro­zások két legrobbanékonyabb témája - az atomenergia-ter­melés és a nukleáris bomba kérdése — szerdán került na­pirendre a konzervatív kor­mánypárt Bournemouth-ban ta­nácskozó idei konferenciáján. Az általános választásokra mozgósító kormánypárti ta­nácskozás egész eddigi mene­téhez hasonlóan, ez a két na­pirendi pont is arra adott al­kalmat, hogy a tory szónokok össztüzet zúdítsanak az ellen­zéki munkáspártra, amely múlt heti értekezletén antinukleáris álláspontra helyezkedett mind­két kérdésben. A leghevesebb rohamot nem a békés atomenergia-termelés ellenzése, hanem a brit nukleá­ris ütőerő feladásának terve miatt indították a munkáspárt ellen. A vitaindító határozati indítvány teljse támogatósáról biztosítja a Tha.tcher-ikormány védelmi politikáját, amely „az Észak-atlanti Szövetségen, a nemzeti ellenőrzés alatt álló nukleáris ütőerőn és hatékony hagyományos védelmi erőn nyugszik, s egyszersmind min­denfajta fegyverzet szintjének kiegyensúlyozott csökkentésére törekszik”. UJPETRE ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ szerződéses üzemeltetésre meghirdeti Vokány, VI. sz. vendéglőjét 3 ÉV IDŐTARTAMRA, 1986. NOVEMBER 12.—1989. NOVEMBER 12-IG. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: szakmunkás-bizonyítvány, erkölcsi bizonyítvány. Pályázatát Üjpetre Áfész kereskedelmi osztálynak kérjük címezni. Versenytárgyalás helye: Üjpetre, Afész központ. Ideje: 1986. november 11. r ÓRA A NAGYVILÁGBAN Peresz Párizsban Simon Peresz izraeli mi­niszterelnök szerdán Párizsba érkezett. Hivatali idejének utolsó külföldi látogatásán részt vesz az első izraeli mi­niszterelnök, David Ben Gurion születésének 100. évfordulója alkalmából rendezendő versa- illes-i megemlékezésen. Talál­kozik Mitterrand francia el­nökkel és Chirac miniszterel­nökkel. Chirac ezután, pénteken fo­gadja az arab nagykövetek küldöttségét. Az arab nagy­követek már három hét óta kérték ezt a találkozót tőle és aggodalmuknak adtak han­got a késedelem miatt. Ki akarták fejezni ugyanis az arab országok szolidaritását Franciaországgal " a Párizst sújtó terrorista merényletek miatt és ezzel mintegy elha­tárolni országaikat a terroris­táktól. Hamadi Eszid, az Arab Liga képviseletének vezetője a diplomáciai sajtónak nyilat­kozva kijelentette, hogy Fran­ciaországnak kitűnő kapcsola­tai vannak az arab országok többségével „de hiányzik a történelmi távlatba helyezett át­fogó politika az arab világ irányában". Eszid hozzátette, hogy az arab államok nem arabbarát irányvonalat várnak Párizstól, hanem világos és érthető kö­zel-keleti politikát, amit ő egyfajta döntőbírói szerepnek nevezett. ♦ MOSZKVA: Ok*'Ser 15- töl megkezdik és a hónap fo­lyamán befejezik hat szovjet ezred kivonását Afganisztánból- jelentette szerdán a TASZSZ szovjet hírügynökség a szovjet honvédelmi minisztériumra hi­vatkozva. A • korlátozott létszá­mú szovjet csapatkontingens — amely az Afgán Demokrati­kus Köztársaság kormányának kérésére tartózkodik az ország­ban — fenti egységeinek kivo­nására a szovjet vezetés dön­tésének értelmében kerül sor. Ezt az elhatározást Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára jelentette be 1986 júliusában vlagyivosztoki beszédében. h TRIPOLI: Moamer el-Kad- hali líbiai vezető egy keddi be­szédében az Egyesült Államok­kal szembeni védelmi Ierőfeszí­tések fokozására szántotta lel honfitársait — jelentette a JANA líbiai hírügynökség. Kad­hafi szerint \a „líbiaiaknak ak­namezőket kell kialakítaniuk, a líbiai partok mentén védelmi sáncokat kell létrehozniuk és jól felfegyverzett erődökké kell átalakítaniuk a libiai városo­kat" — idézte a 1ANA hírügy­nökség Kadhafinak Szirt váro­sában elhangzott szavait. A li­biai vezető az országában ál­lomásozott olasz katonák távo­zásának 16. évfordulója alkal­mából mondott beszédet. Kommentar A tagadás egyértelmű és általános. Semmi közünk hozzá — így lehetne össze­foglalni a hivatalos amerikai intézmények és személyek nyilatkozatát, akik az elmúlt órákban a nicaraguai határ közelében lelőtt fegyverszál­lító gépről fejtették ki véle­ményüket. Elhatárolta ma­gát az esettől az USA kül­ügyminisztériuma éppúgy, mint a Pentagon vezetése vagy a titkosszolgálat. A kifogások persze meg­lehetősen átlátszóak, hiszen a managuai kormány ellen harcoló kontrák utánpótlását szállító repülő személyzete amerikai állampolgárokból állt, s pilótája is Salvador­ban szolgált katonai tanács­adóként. Az a megoldás pe­Simon Peresz izraeli miniszterelnök utoljára beszélt ebben a minőségben a parlamentben. Hivatalát a jövő héten felcseréli Jitzhak Samir jelenlegi külügyminiszterrel. Képünk: a parlament ülésén. (A baloldali Samir) (Telefoto-KS-DN) ♦ MEXIKÓVÁROS: Managuá- ban ikedden bemutatták a saj­tó képviselőinek a lelőtt ame­rikai szállítógép egyetlen élet­ben maradt tagját, Eugen Ha- fenfufot. Hafenful a nyilvános­ság előtt elismerte, hogy kato­nai tanácsadóként dolgozott Salvadorban. Innen indult el két amerikai társával, valamint egy eddig ismeretlen, állítólag nicaraguai személlyel annak a szállítógépnek a fedélzetén, amelyet a nicaraguai légvéde­lem a Costa Rica-i határ köze­lében lelőtt. Elmondása szerint a gép szállitmányát a Costa Ricából tevékenykedő nicara­guai ellenforradalmároknak szánták. ♦ MOSZKVA: Szeretnénk re­mélni, hogy Mihail Gorbacsov és P.onald Reagan közelgő reykjaviki találkozója lehetővé teszi a szovjet-amerikai kap­csolatok javulását, s számotte­vő eredmények elérését a koz­mikus és nukleáris fegyverze­tekkel kapcsolatos tárgyaláso­kon — jelentette ki szerdán Moszkvában Anatolij Dobri- nyin. Az SZKP KB titkára „A munkásmozgalom és korunk" című nemzetközi tudományos konferencia megnyitóján mon­dott beszédében hangsúlyozta: a találkozóra vonatkozó meg­állapodást olyan események előzték meg, amelyek tükrözik azt a világszerte egyre erősödő meggyőződést, hogy ideje konkrét, gyakorlati lépéseket tenni az atomháborús veszély elhárítására. A tudományos ta­nácskozáson több mint 70 or­szág politikai pártjainak, tár­sadalmi szervezeteinek, tömeg­mozgalmainak és kutatóköz­pontjainak képviselői vesznek részt. Genscher elhagyta a kórházat Egészségesen hagyta el a kórházat Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancel- lárja és külügyminisztere. A szabaddemokrata párti (FDP) politikusnak orvosai kórházi ki­vizsgálást ajánlottak, mivel múlt csütörtökön a szövetségi gyűlésben (Bundestag) múló rosszullét fogta el beszédének elmondása után. Mint a kórházban megálla­pították, a miniszternek kisebb keringési zavarai voltak, ezért jövő hétfőig még otthon kell pihennie. Aznap már várható­an Brüsszelbe utazik, hogy NATO-beli kollégáival meg­hallgassa George Shultz ame­rikai külügyminiszter beszámo­lóját Reagan elnök és Gorba­csov főtitkár reykjaviki munka- találkozójáról. ♦ GENF: Genfben a nukleá­ris és űrfegyverzetről folyó szovjet—amerikai tárgyalások keretében szerdán ülést tartott a hadászati fegyverzettel fog­lalkozó munkacsoport. + MOSZKVA: A Szovjetunió­ban rokonszenvvel figyelik a burkinai népnek a független­ség megszilárdítására irányuló erőfeszítéseit - hangzott el szerdán Mihail Gorbacsov és Thomas Sankara moszkvai ta­lálkozóján. Az SZKP KB főtitká­ra és a Burkinai Nemzeti For­radalmi Tanács elnöke, állom­ás kormányfő tájékoztatta egy­mást az SZKP, illetve a nemze­ti forradalmi tanács előtt álló feladatokról és időszerű nem­zetközi kérdéseket is megvitat­tak. Kínos incidens dig, hogy a felszerelést vivő gépek -névleg „független ki­sebb légitársaságokhoz" tar­toznak, s a számlát is „ma­gánszemélyekből álló cso­portok" á líjá'k, aligha té­vesztheti meg a közép-ame­rikai válság történetét job­ban ismerő megfigyelőiket. Előfordult már ilyen közvetett beavatkozás számtalanszor, különösen ameddig a wa­shingtoni törvényhozás húzó­dozott a kontráknak szánt százmillió dolláros anyagi és katonai segély megszavazá­sától. De hát nyilvánvaló, hogy nem olyan apró dolgokról van szó, mint a fegyverszál- lító gépek hovatartozása vagy a pilóták nemzetisége. A lényeg, a Reagan-admi­nlsztráció elszántsága a sandinista kormányzat hely­zetének a lóásásá ra és lehe­tőség szerinti megdöntésére. Változhatnak a módszerek és az eszközök, a cél azonos maradt: gazdasági, diplomá­ciai és katonai lépések soro­zatával elérni, hogy a Nica­raguában győzelemre jutott forradalom ne terjedhessen tovább a kényes stratégiai helyzetű karibi térségben. Hiába érzékelhető az ameri­kai közvélemény tekintélyes részének aggodalma, sőt az Egyesült Államok számos szövetségesének fenntartása, a Fehér Ház álláspontja az elmúlt hónapokban sem mó­dosult. Elekes Éva Marxista és katolikus tudósok párbeszéde A társadalom és az etikai értékek címmel tizenöt ország marxista és katolikus tudósai­nak részvételével háromnapos nemzetközi szimpózium kezdő­dött szerdán Budapesten, a Nemzetközi Kereskedelmi Köz­pont tanácstermében. A tudo­mányos tanácskozás védnökei: a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöksége és a vatikáni Nem Hivők Titkársága. Az esz­mecsere lebonyolítását az MTA Filozófiai Intézete és a római Pápai Gergely Egyetem vállal­ta. Szentágothai János akadé­mikus köszöntötte a résztvevő­ket, majd Berend T. Iván aka­démikus, az MTA elnöke tar­tott megnyitó beszédet. Elöljá­róban leszögezte: a mostani tanácskozás nem a különbsé­gek konfrontációját és nem is az összebékíthetetlen összebé- kítésének feladatát tűzte ma­ga elé. A mai világ nemzetközi politikai, világgazdasági és társadalmi feszültségekkel ter­hes, robbanásveszélyes köze­gében életfontosságú a biza­lom és a megértés, a barátság légköre és az ezek megalapo­zásához nélkülözhetetlen pár­beszéd. A filozófiai-világnézeti különbségeknél ezért jóval fon­tosabb, ami a marxista és a katolikus tudósokat ma össze­kapcsolja: a világért érzett fe­lelősség, a tudomány felelős­sége és a társadalmi cselekvés a veszélyek csökkentése és az emberi magatartás átalakítása érdekében — hangsúlyozta az Akadémia elnöke. A továbbiakban kifejtette: az erkölcsi kérdésekben is fenn­álló nézetkülönbségeknél jóval több és alapvetőbb nézetazo­nosság is elérhető, felszínre hozható a marxisták és a ka­tolikusok párbeszédei során. Az igazságos társadalom és az igazságos, s ezen az alapon biztonságos világrend (még ha értelmezésében lehetnek is kü­lönbségek), a társadalom és az egyén anyagi-szellemi felsza- badítása-felemelkedése — olyan erkölcsi preferenciák, amelyeket mindkét világnézet képviselői elfogadnak. Az em­beriséget fenyegető veszélyez által felerősített vagy újrafo­galmazott erkölcsi értékek munkálása, s az emberi gon­dolkodás ennek megfelelő át­alakítása során a marxisták és a katolikusok találhatnak kö­zös elveket és közösen vállal­ható feladatokat. A katoliciz­musban, a vallásban megteste­sülő erkölcsi értékek a mai vi­lágban kapaszkodó pontként szolgálhatnak az emberi biz­tonságért, valamint a társadal­mi Igazságtalanságok ellen folytatott társadalmi küzdelem­ben. A marxistáknak pedig a vallásos hit iránti türelemmel, a vallásos ember iránti tiszte­lettel kell keresniük az együtt­élés és az együttműködés mód­jait — mutatott rá Berend T. Iván. A marxizmus lényegéhez tar­tozik elméletileg megalapozott humanizmusa. Éppen ezért a marxisták számára nem közöm­bös, hogy a vallásos hithez milyen emberi értékek és nor­mák kapcsolódnak, s hogy mi­lyen szerepet játszik a vallás az egyén és a társadalom éle­tében. Paul Poupard bíboros, a va­tikáni Nem Hívők Titkárságá­nak vezetője az eszmecsere ka­tolikus résztvevőinek nevében mondott megnyitó beszédet. Elöljáróban hangsúlyozta: a Vatikán támogatja a két nagy világnézet képviselői közötti di­alógust, hiszen az egyház szán­déka elősegíteni a hívők és nem hívők folyamatos párbe­szédét. Meggyőződését fejezte ki, hogy az emberek képesek túllépni a világnézeti megosz­tottságon, s - hangoztatta — hisz e dialógus értelmében, hasznosságában. A szimpóziumon a két fél egy-egy képviselője bevezető előadást tartott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents