Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-07 / 276. szám

1986. október 7., kedd Dunántúlt napló 3 Számvetés és alapszabály-módosítás Az automata fröccsöntő gépek Kongresszusra készülnek az ipari szövetkezetek Folyamatos, naprakész elemzés szükséges a gazdálkodásban Kevés a fejlesztési pénz, jobban kell egymásra támaszkodni H szocializmus megújulásának útja (1.) Űj folyóirat: Computer­world­Számítás­technika A számítástechnikai szakem­berek, az igényes számítógép­felhasználók, a szoftver és hardver-kérdések iránt érdek­lődő laikusok számára egyál­talán nem idegen ez a lapcím, hogy Computerworld, s az sem, hogy Számítástechnika. Az amerikai hetilap 1967 óta in­formálja a szakmát a műszaki, gazdasági, üzleti újdonságok­ról; a magyar havilap alig két évvel fiatalabb, s a számítás- technika hazai alkalmazóinak vált nélkülözhetetlen hírforrá­sává. A két szakfolyóirat kiadója — a magyar SKV és az ame­rikai CWCI —, valamint a Lap­kiadó Vállalat ez év elején ve­gyesvállalatot alapított, s szep­tembertől az új kiadónak, a Computerworld Informatika bit­nek a feladata, hogy megje­lentesse a szakma újságát, im­már Computerworld—Számítás- technika néven. Ez a megneve­zés talán nem túl szerencsés az újságárusnál, de pontos. Kife­jezi, hogy a lap külföldi hír­anyagának fedezete a Compu­terworld Communications csaknem 500 szerkesztőjének, riporterének majd harminc or­szágban kifejtett munkálkodá­sa, ugyanakkor árulkodik arról is, hogy a hazai dolqokról a 17 éves Számítástechnika utódja­ként kíván tájékoztatni. Az új lap az eddigi oldalszá­mot megkétszerezte, jövőre pe­dig a havi gyakorisággal szemben kéthetente jelenik meg. Az első, a szeptemberi szám igyekszik jól hasznosítani a világ legnagyobb számítás- technikai kiadójához való tar­tozás előnyeit, ugyanakkor a friss nyugati hírek mellett nem kevés szó esik a hazai dolgok­ról. A szeptemberi témák közül érdemes kiemelni azt az inter­jút, mely az OMFB főosztályve­zetőjével a júliusi vámmérsék­lés esetleges hatásairól szól. Már a cím is kifejezi az alkal­mazók reményét: Mérsékeltebb vámok — olcsóbb árak? Egy másik interjúban a lap a Video­ton Számítástechnikai Gyára igazgatójának teszi fel a kér­dést: igaz-e, hogy abbahagy­ják a számítógépgyártást? (A válasz: természetesen nem, de az interjú így is elárul egyet, s mást a VT stratégiájáról.) Elemző cikk foglalkozik a világ számítógépgyártásával, ezenkívül a japán elektronikus nyomdáról, a francia postáról és sok más érdekességről ol­vashatunk a lapban. Új kiállítókat üdvözölhettünk a tavalyi Pécsi Ipari Vásáron, a nyugatnémet Fellbach vál- latai jelentkeztek termékeikkel. Itt -járt a város polgármestere is, aki kifejezte óhaját Pécs tanácsi vezetői előtt, szívesen lépnének testvérvárosi kapcso­latra velünk. Fellbach Baden- Württenberg tartományban, a Stuttgart környéki sváb váro­sok egyike, ahol sokan élnek Baranyából elszármazott né­metek, így érthető a megkü­lönböztetett érdeklődés, a kap­csolatkeresés. Az első érintkezést újabb követte, amikor a nyáron Pécs tanácselnöke a dél-német vá­rosban járva megegyezett a munkakapcsolat felvételében, amit ha tartalommal sikerül megtölteni, később testvérvá­rosi rangra emelkedhet. A kapcsolatok újabb állomása Október 10-11-én tartják az ipari szövetkezetek IX. kong­resszusát Budapesten, az ÉDOSZ-székházban. összegezik az 1981-ben tartott Vili. kong­resszus óta eltelt 5 éves idő­szak gazdasági és mozgalmi munkáját, állást foglalnak a szövetkezeti jogszabályok kor­szerűsítésének elveiről, és sor kerül az OKISZ alapszabályá­nak módosítására. A Vili, kongresszus legfonto­sabb feladatként a belkereske­delmi árualapok kereslethez igazodó növelését, a minőség javítását, a szolgáltatási igé­nyek színvonalasabb kielégíté­sét, a gazdaságos export foko­zását, a háttéripari termelés feljesztését és a tőkés importot helyettesítő termelés bővítését irányozta elő. Aparácz Dénes, a KISZÖV elnöke küldöttként vesz részt a kongresszuson. Tőle kérdeztük:- Baranyában ezeknek az el­várásoknak mennyiben tettek eleget az ipari szövetkezetek? — A megye 23 ipari szövet­kezete megállta a helyét. Ja­vultak az alapvető gazdádlko- dási feltételek, új telephelyeket létesítettünk. Például új helyre költözött a Sellyéi Agrokémia Szövetkezet, a pécsi PLASTEX most: a fellbachiak szereplé­sét viszonozva október 8-12-e között baranyai ipari kiállítást rendeznek a Schwabenland- halle-ban, ahol a Mecsek- Tourist és a Hungexpo szer­vezésében 20 vállalat és szö­vetkezet mutatja be termékeit, újabb üzleti partnereket, eset­leg a termelési együttműkö­dés lehetőségeit keresve. A cégek: Pécsi Bőrgyár, Bara­nya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, Pécsiterv, Baranya Megyei Baromfifel- gozó és -Forgalmazó Közös Vállalat, Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat, kom­lói Carbon Könnyűipari Vál­lalat, Pécsi Kesztyű- és Bőr­díszműipari, Baranya'ker, Pécsi Mezőgép, Tszker, Délker, Pé­csi Dohánygyár, Titán, Mészöv, Centrum Áruház, Országos Piackutató Intézet, Pannónia korszerű műanyagfeldolgozó üzeme Péterpusztán található. A hagyományos formában mű­ködő szövetkezetek az idei el­ső félévben folyóáron közel 5 százalékkal növelték termelésü­ket. Természetesen az egyes ága­zatokban a szövetkezetek telje­sítményei differenciáltan alakul­tak. Az értékesítési gondokkal a mi szövetkezeteinknek is meg kellett küzdeniük. Csökkent a tőkés elszámolású export, ma­radt viszont a bérmunka, és nőtt a rubelért eladható áruk iránti igény. Ahhoz, hogy ver­senyképesek legyünk, gépekre, új technológiákra lenne szük­ségünk, ugyanakkor egyre ke­vesebb pénz jut fejlesztésre. Ez gátolja a termékszerkezet át­alakítását, csak kisebb, kiegé­szítő gépesítésről számolhatunk be. A szolgáltatások közül az építőipari, és a fényképészeti szolgáltatás iránt nőtt meg az igény.- A megye ipari szövetkeze­tei évek óta élnek azzal a le­hetőséggel, hogy egy közösen megteremtett támogatási alap­ból egy-.egy jó elgondolás megvalósítását segítsék. Melyek voltak a- legsikeresebbek? — Jó célra fordítottuk az ösz­Műsza'ki-Fejlesztő Agrárinnová­ciós iKözös Vállalat, Budapesti Játékgyártó Kisszövetkezet, He- tessy László műkovács, Me- csek-Tourist. A kiállítás hely­színe a hatalmas és impozáns kongresszusi palota, egyfajta jelképe Fellbachnak, mely mellesleg előszeretettel nevezi magát a borok és a kongresz- szusok városának. Az események október 8-án délután sajtótájékoztatóval ve­szik kezdetüket, ezt dr. Molnár Zoltán, a Pécsi Városi Tanács általános elnökhelyettese és Asztalos Ferenc, a Mecsek- Tourist vezetőhelyettese, a fellbachi magyar kiállítás igaz­gatója tartja. Az ünnepélyes megnyitóra este 7 órakor ke­rül sor, ezen nemcsak Fel I - bach, de a tartományi kor­mány és kereskedelmi kama­rák képviselői is. megjelennek. Cipőipari Szövetkezet gépbe­szerzéséhez adtunk pénzt, a Fényképész Szövetkezetben a színes képek laboratóriumi munkáinak korszerű műszaki­technikai feltételeket teremtet­tünk. A Pécsváradi Építőipari Szövetkezetben termékszerke­zetváltáshoz nyújtottunk segít­séget. A fejlődéshez pénz kell. Jelenleg ebből van a legkeve­sebb. Az együttműködés, az egymás közötti kooperációs te­vékenység kevésbé költségigé­nyes, ugyanakkor szép eredmé­nyeket hozhatnq. A jövőben egymásra jobban kell támasz­kodnunk.- A jelenlegi gyors gazdasá­gi és piaci értékviszonyok vál­tozásai mellett mennyiben tartja szerencsésnek az öt év­re előre tervezést?- Szinte lehetetlennek tar­tom. önmagunk csapdájába eshetünk, hiszen nehéz reális képet rajzolni 5 évre előre. Folyamatos, naprakész elem­zést végzünk.- Ha szót kapna a kongresz- szuson, miről beszélne? A műszaki fejlesztés égető szükségességéről! Ma már a helybenjárás egyenlő a lema­radással. Lépnünk kell, hogy a szövetkezeti ipar ma is, és a jövőben is rugalmas, a kor kö­vetelményeihez igazodni tudó mozgalom legyen. Az ipari ter­melés szövetkezeti formája mindenkor segítő eszközül szol­gáljon az ország előtt álló tár­sadalmi, gazdasági feladatok megoldásában. Eszterhai Katalin Kiállításunkat dr. Molná.r Zol­tán nyitja meg. A következő négy napon üzleti találkozók­ra és tárgyalásokra kerül sor. ezekre a város vezetése moz­gósítja a lehetséges partne­reket. Még egy érdekes üzleti vonatkozás: a kölni Horizont című lap külön baranyai szá­mot ad ki, melyben német nyelven 12 cégünk ismerteti tevékenységét, termékeit. A baranyai kiállítás alkal­mából több szakmai küldött­ség is útnak indult Fellbachba, így a mezőgazdasági nagyüze­mek, valamint a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya Megyei Szervezetének szakmai csoportjai. Útjuk so­rán látogatást tesznek több nyugatnémet üzemben is. I Miklósvári Z. I A szocializmus megújulásá­nak bonyolult folyamatát Ma­gyarországon általában az 1956. november 4. utáni idő­szakhoz kötik. Ahhoz a gyakor­lathoz, amelyben az MSZMP újra érvényre juttatta a lenini elveket. Mostanában ezt a harminc évet, vagy ennek egy részét a reformpolitika jelzőjé­vel is szokták illetni, kifejezés­re juttatva azt az egy időben elfeledett vagy kevéssé emle­getett alapigazságot, hogy a szocialista társadalom, és an­nak vezető ereje, a párt tevé­kenységének szüntelen, kritikus felülvizsgálatinak, és ennek alapján az alkotó megújulással töltheti be hivatását. Történelmi igazságot ismét­lőnk annak kimondásával, hogy az 1956 utáni megújulásnak megvan az eszmei és gyakor­lati előzménye. Ez pedig a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953. júniusi határozata, amely helyesen, jó irányba nyitott, s megvalósítá­sa esetén politikai-társadalmi megújulást kezdeményezve megerősítette volna a szocializ­mus pozícióit Magyarországon. Az 1953-as politikai fordulatot az tette szükségessé, hogy az MDP politikájában 1948 köze­pétől, a népi-, a munkáshata­lom győzelemre jutásától foko­zatosan és egyre súlyosabb mértékben olyan torzulások mentek végbe, amelyek lejárat­ták a szocializmus ügyét és esz­méit, a lakosság nagy tömege­it elfordították a párttól és a kormánytól, sőt olykor szembe­fordították velük. A párt önelé­gült, elbizakodott, a személyi kultusz vakságával megvert ve­zetősége — mindenekelőtt Rá­kosi Mátyás és szűk vezetői kö­re — a maguk erejéből képte- telenek voltak felismerni az ország válságosba forduló hely­zetét. Az SZKP vezetői — akik Sztálinnak 1953. márciusában bekövetkezett elhunyta után maguk is felülvizsgálták a sze­mélyi kultusz okozta torzuláso­kat a szovjet politikai gyakor­latban —, figyelmeztették a magyar pártvezetőket a fenye­gető veszélyre. A moszkvai kon­zultáció után, az ott tárgyaló delegáció jelentése alapján mélyreható és nyílt vita bonta­kozott ki a Központi Vezetőség 1953. június 27—28.-Í ülésén, és ott született meg „A Ma­gyar Dolgozók Pártia Központi Vezetőségének határozata a párt politikai irányvonalában és gyakorlati munkájában elkö­vetett hibákról, s az ezek ki ja­vító sávaI kapcsolatos felada­tokról” szóló dokumentum. A hibák — állapítja meg a határozat — súlyos nehézsége­ket okoztak a népgazdaságban. A szektaszellemű, a kalandor­politika elemeit is magában hordozó szocialista iparosítás nem számolt az ország tényle­ges erőforrásaival, különösen a beruházások feszített terve okozott gondot. A mezőgazda­ság elhanyagolása és a felfoko- zottan gyors ütem a szocialis­ta átszervezésben, a túlzott iparosítás miatt lecsökkenteti fejlesztés, az adminisztratív intézkedések és zaklatások minden vonatkozásban — kü­lönösen a beszolgáltatásoknál — züllesztően hatottak a ter­melésre. Mindez az életszínvonal je­lentős csökkenését, a lakosság ellátásának romlását, a lakás- helyzet súlyosbodását vonta maga után. . Az adminisztratív módszerek elharapózása, az önkényeskedés a lakossággal szemben, a törvénytelenségek, az alkotmány semmibevétele az állampolgári jogokat, a sze­mélyes szabadságot és bizton­ságot már-már elviselhetetlen módon veszélyeztette. Szólt a határozat — sajnos csak visz- szafogottan — a törvénytelen­ségeknek arról a sötét rendsze­réről, qmely a koncepciós pe­rekhez vezetett: „Helytelen volt hogy Rákosi elvtárs közvetlenül utasításokot adott az Államvé­delmi Hatóságoknak arra, hogy hogyan nyomozzon, kit tartóz- ! tasson le, utasítást adott letar­tóztatottak fizikai bántalmazá­sára, amit a' törvény megtilt.” Mindez megnehezítette az igaz­ság felderítését. A határozat a hibák fő forrá­sát a párt kollektív vezetésé­nek hiányában, és a káros ve­zérkedésben jelölte meg, ame­lyért elsősorban Rákosi Má­tyást, és a hozzá kapcsolódó vezetői klikket — Gerő Ernőt, Farkas Miháyt és Révai Józse­fet — tette felelőssé. A határo­zat szerint a kollektív vezetés hiánya a pártnak a tömegektől való elszakadásához vezetett; nem reagáltak a lakosság jel­zéseire, sőt azokat többnyire az ellenség hangjának minősí­tették. A párt gazdaságpolitikájá­nak gyökeres változtatását tar­tották a legfontosabb feladat­nak. „Az új gazdaságpolitikai irányvonalnak alapvető célkitű­zése: a lakosság, s mindenek­előtt a munkásosztály életszín­vonalának lényeges és állandó emelése, a dolgozók szociális és kulturális ellátottságának megjavítása, tovább folytatva, lassúbb ütemben a szocialista iparosítás politikáját, amely változatlanul a párt fő irány­vonala.” Ezt a célt aztán rész­letesen taglalta a határozat, egyes szektorokat, illetve létesít­ményeket is megemlítve. Külö­nösen behatóan foglalkozott a mezőgazdasággal, és itt nem­csak a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének lassí­tását, az önkéntesség elvének érvényesítését, a szövetkezeti demokrácia növelését hangsú­lyozta, hanem azt is, hogy je­lentős termelési segítséget kell adni az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, hogy az érdekelt­ségük fokozásával a szabadpi­acra is árut vihessenek. Arról is szó volt, hogy meg kell szüntetni a kulákok zaklatását, felszámolva a sok középparasz­tot is sújtó kuláklistát. A beru­házásokat úgy kell megvalósí­tani, hogy a mezőgazdaság ja­vára alakuljanak az arányok. Részletes program foglalkozik az életszínvonal, az ellátás, a szociális juttatások, a lakásépí­tés, a szolgáltatások fejleszté­sével. Ugyanígy a törvénytelen­ségek megszüntetésével és a megrendült törvényesség hely­reállításával. A párt kollektív vezetésének létrehozásában a személyes ve­zetés és a személyi kultusz fel­számolása az első, döntő lépés, és ennek megfelelően Rákosi Mátyás kettős funkcióiét (párt- főtitkár és miniszterelnök) megszüntették. Miniszterelnök­ké Nagy Imre megválasztását javasolta a testület az ország- gyűlésnek. Nagy Imre ugyan a PB tagja volt, sőt miniszterel­nökhelyettes (és ebben a mi­nőségben a beszolgáltatások ügyének főnöke), de az előző időkben az, agrárpolitikában a Rákosi-féle vezetéssel ellen­kező nézeteket is hangoztatott, amiért bírálták, szervezeti rend­szabályokat is alkalmaztak el­lene mindaddig, míg önkritikát gyakorolva nem csatlakozott hozzájuk. Látható tehát, hogy az 1953. júniusi KV határozat, bár a kialakult helyzetről és okairól mély elméleti elemzést nem adott, és inkább a napi fel­adatokból és kényszerűségek­ből adódó operatív program­nak fogható fel, de szellemé­ben és hangjában is megfelel a „politikai megújulás” köve­telményeinek. Vagyis volt esé­lye annak, hogy az olyannyira megérett fordulat végbemegy a magvar párt politikáiéban. Még előzőleg, az MDP Központi Ve­zetőségének plénuma előkészí­téséről a PB-ülésen Révai Jó­zsef így fogalmazott: „Voltak már DÓrtválsáook, de más egy illeaális párt és más egy ural­kodó párt váUáaa. A régi vál­ság nem váltott ki országos visszhapaot, de ennek elkerül­hetetlenül országos visszhang­ja lesz . . . Nem szabad félni at­tól a vihartól, amelyet a oárt- válság az ország vezetésében előidéz. Elkenve, részletekben, apró-cseprő rendszabályokkal nem lehetne az elkövetett hi­bákat kiküszöbölni.” Sainos. amint a továbbiak­ban látni fogjuk, a hibák gyö­keres megszüntetéséhez akkor még nem volt elég ereje (és bátorsága) a pártnak. (Következik: Az új szakasz) Nemes János szeg egy részét, amikor a Pécsi Oktober 8 12. Baranyai ipari kiállítás Fellbachban A júniusi fordulat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents