Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-06 / 275. szám

1986. október 6., hétfő Dunántúlt napló Az emberi települések világnapja Az apák is részt vehetnek Szülők iskolája a szülészeti klinikán T alán az október végi takarékossági világ­nap volt az első, ami a népek figyelmét az év egy napján egy meghatáro­zott ügyre irányította. Azóta e világnapok elszaporodtak, jelejzvén, hogy egyre ijöbfc» olyan jelenség van az éle­tünkben, ami szükségelteti a közfigyelmet. Ma egy új világnap első- ízbeni jelentkezésére figye­lünk: a Habitat világnapra. Az ENSZ nyilvánította min­den október első hétfőjét az emberi települések napjává azzal a célkitűzéssel, hogy a szűkebb és a tágabb szakma képviselői minden országban jobban megismerjék az ENSZ emberi településekkel foglal­kozó bizottságának a munká­ját, alkalmat adjon arra, hogy az egyes országok a nemzetközi összefüggések tükrében gondolják végig sa­ját településfejlesztési politi­kájuk eredményeit és hiá­nyosságait, s hogy felhívja a fejlettebb országok figyelmét a fejlődő országokban jelent­kező égető települési problé­mákra. Az ENSZ emberi települé­sek bizottsága, a Habitat 1976-ban a Vancouverben tartott konferenciáján átfogó akciótervet dolgozott ki a nemzetek számára a telepü­lési életminőség javítására, s ezt a 132 résztvevő ország képviselői egyetértőleg elfo­gadták. Az akcióterv 64 aján­lást tartalmaz településfej­lesztési politikák és straté­giák, településtervezés, in­tézményrendszer és irányítás, lakás-műszaki-szociális infra­struktúra, földterület közös­ségi részvétel témakörökben. A mai világnap alkalmából ismét elolvastuk ezeket az ajánlásokat, s jólesően álla­píthattuk meg, hogy valami­lyen formában valamennyivel ta/álkozhattunk az elmúlt években. Hivatkozhatunk mindjárt a legelsőre, ami így szól: „Minden ország dolgoz­za ki sürgősen nemzeti tele­pülésfejlesztési politikáját, mely magába foglalja -a né­pesség és a kapcsolódó gaz­dasági és társadalmi tevé­kenységek területi elrendező­dését". Alapos előkészítő munka után az országgyűlés tavaly határozattal fogadta el hazánk terület- és telepü­lésfejlesztésének a hosszútá­vú feladatait. Sorravéve a többi ajánlást, s összevetve idevágó ismereteinkkel, arra a megállapításra jutunk, hogy egész településpoliti­kánkat - országosat és helyit egyaránt — áthatják a ben­nük foglalt gondolatok, azi adott válasz egyes esetekben markáns és határozott, más esetekben még tétova és bi­zonytalan, de azok is jelez­nek már valamit. A település mindennapi életterünk. Milyensége, s leg­inkább az, hogy milyen élet­minőséget kínál és biztosít, ez természetesen nem egyet­len nap odafigyelését kíván­ja, legfeljebb azt, hogy ezen az egy napon, mint a mai is. jobban odafigyeljünk ilyení- irányú tevékenységünkre, és számvetést készítsünk: mit tettünk, és mit kell ezután tennünk az emberi települé­sekért. H. I. Szülésre felkészítő tanfolya­mot indítottak kísérletképp az év elején a POTE szülészeti Klinikáján. A kismamákat gyógytornászok, pszichológu­sok, orvosok készítették fel a gyerek érkezésére. Megismer­kedtek a szülés folyamatával, megtanulták a helyes légzést. A tanfolyamon nemcsak a kis­mamák vettek részt, hanem a leendő apukák is, sőt ha úgy kívánták, részt vehettek a szü­lésen is. Miért írunk most erről, ha az év elején volt? Mert az­óta a kismamák sorban meg­szültek. A szülések probléma- mentesen zajlottak és az or­vosok egybehangzó véleménye, hogy ezek a kismamák jól együttműködtek velük, így a fájdalmak is elviselhetőbbek voltak számukra. A tanfo­lyamszervezők a közelmúltban közvéleménykutató kérdőívet osztottak ki közöttük. Szinte egybehangzóan állították, ha még egyszer szülnének, ugyan­csak ezt a módot választanák. A siker szinte kötelez arra, hogy az első kísérleti kezde­ményezés folytatódjon. Ezért ismét beindítják a szülők is­koláját. A programok október 14-én kezdődnek. Részletes felvilágosítást lehet kérni a szülészeti klinika Anya és Nő­védelmi tanácsadójában, vagy a 10-511/101 -es telefonon hét­főn .és csütörtökön. Nálunk is kapható lesz? O jabb területeket el okítanak ki Kiskertek a pécsi lőtéri dombok mögött Fotó: Proksza László Több mint kétmilliárd nyu­gatnémet márka ráfordításával tulajdonképpen nem is Jármű­vet, hanem járműprogramot in­dított útjára Omega néven az Opel. Az új konstrukcióra an­nál is inkább érdemes figyel­nünk, hiszen a Rába—General Motors kapcsolatok révén már most Magyarországra kerül­nek az Opel gyártmányai, és a későbbiekben várhatóan eb­ből a típuscsaládból is érkez­nek hozzánk kocsik. A hazánkban most először nyilvánosságra kerülő képen is látható, három változatban készülő limuzin mellett, három kombit is kifejlesztettek. A for­ma stúdió rengeteget dolgozott a légellenállás csökkentésén, nyilván ennek köszönhető a 0,28-as cW érték, a limuzinnál. Sorozatban ilyen méretű sze­mélykocsit hasonlóan kedvező légellenállási mutatókkal még nem gyártottak. Nemcsak a karosszéria, ha­nem a motor is megújult. A benzinüzeműek katalizátorral is kaphatók, ezek tehát ólom­mentes tüzelőanyaggal járnak. A kétezer köbcentiméteres, négyhengeres változat 85 kilo­watt (115 lóerő), míg a három- literes 115 kW (165 LE) telje­sítményű. Van persze dízel­motor is, ez 2300 köbcentimé­teres, turbóval 66 kW-ot (90 LE), anélkül 54 kW-ot (73 LE) teljesít. A legnagyobb techni­kai érdekességnek mindenkép­pen az számít, hogy a kocsiba sperr (önzáró) differenciálmű­vet szerelnek. Valamennyi autóvezető találkozott már olyan helyzettel, hogy az egyik hajtott kerék jégre, hóba, sár­ba futott, kipörgött, a másik pedig állt. Az autó mozdítha­tatlanná vált, ki kellett tolni. Az önzáró differenciálműveknél — nagyon leegyszerűsítve a dolgot — az álig kerék ilyen­kor forgásba jön, és a kerüle­tén ható nyomaték többnyire elég ahhoz, hogy kihúzza a ká­tyúból a járművet. Még néhány újdonság: Valamennyi Omega elektroni­kus blokkolásgátlóval készül, így kitűnő fékhatású. A moto­rok beépített diagnosztikai jel­fogóinak adatait a vezető a műszerfalon folyamatosan fi­gyelemmel kísérheti. Automati­kus az előgyújtás szabályozás, így a járművek 90-től 100-ig gyakorlatilag bármilyen oktán­számú benzinnel járathatok. A kormányberendezések kezelhe­tőségét rásegítő könnyíti. A külső tükrök elektromosan ál­líthatók, fűthetők. Szériatarto­zék az összes ajtót és a tank­sapkát figyelő riasztóberende­zés. Biztonsági öv pedig még a gyárban kerül minden hátsó üléshez is. Sz. Koncz István Kiskertek Baranya megyében Szakcsoportokat szerveznek — mandulás és szőlő a vasasi parkerdőnél Hazánkban néhány éve egy­re népszerűbb a kiskertmoz­galom. A városi emberek is ásót, kapát ragadnak, vete- ményeznek, gyümölcsfákat te­lepítenek. Általában nemcsak a mozgáshiány miatt vállal­koznak a föld megművelésére, hanem jövedelemkiegészítés­ként hasznosítják két kezük munkáját. Országos viszony­latban az utóbbi években a háztáji és kisegítő gazdasá­gok a zöldség- és a gyü­mölcsellátás harmincnégy szá­zalékát biztosítják. A zöldség­félék 60 százalékát, és a pri­mőrök nyolcvan százalékát juttatják el a fogyasztókhoz. Várhatóan a következő évek­ben is hasonló módon a ház­táji és a kisegítő gazdaságo­ké lesz a meghatározó szerep a friss zöldség-gyümölcs ellá­tásban. Mindezekből következik, hogy egyre többen kopogtat­nak a tanácsok mezőgazdasá­gi osztályain, hogy hol lehet­ne pécsi, Pécs közeli területet bérbe venni. Ez ügyben ke­restük meg Környei Bélát, a Baranya Megyei Tanács me­zőgazdasági osztályának fő­kertészét. — Általában kispénzű fiata­lok, vagy idősebb, nyugdíjas emberek szeretnének terület­hez jutni. Lényeges szempont­juk, hogy városközeli legyen - így busszal megközelíthetik. Ha tíz-húsz kilométeres kör­zetben van ilyen terület, az utazási költségek megdrágít­ják, elérhetetlenné teszik ezt nagyon sok embernek. Hol si­kerül minden kívánalomnak megfelélő földet találniuk?- Jelenleg Pécs és Komló környékén, és a megyében végeztünk felméréseket. Ez Pécs—Komló térségében közel hatvan hektárt érint. Olyan területeket kívánunk bérbe adni, melyek nagyüzemi mó­don nem művelhetők, és a ké­sőbbiekben nem lesz építési terület. Akár zártkertel^nek is kialakíthatók, 35 évre. Ebből már annyi öltött konkrét for­mát, hogy Pécs környékén 17 hektáron szőlőt lehet telepíte­ni, Szigetváron hét hektáron, Villány környékén húsz hektá­ron, Siklóson harminc hektá­ron. Az ügyintézést hátráltat­ja, hogy a terület nincs ben­ne az optimális kataszterbe, azaz fel kell deríteni, milyen a talaj, a földminőség, a te­rületi adottság, a napsütéses órák száma, hol vannak fagy­zugok, előfordul-e jégverés . . . 'Ezekre a területekre mi szak­csoportokat kívánunk létre­hozni. Akit érdekel, már most jelentkezhet Pécsett, a Pannó­nia Áfész szőlő- és gyümölcs­termelő szakcsoportjánál, Szi­getváron a Zrínyi tsz-nél és Siklóson a Tenkesalja Áfésznél. Gyümölcsellátás biztosításá­ra is szakcsoportokat kívánunk életbe indítani. Mágocs és Szigetvár környékén őszi- és kajszibarackosokat, a Vasasi parkerdőnél mandulást és sző­lőt kívánunk telepíteni. Ezen túl pedig a pécsi Pan­nónia Áfész szőlőoltvány-ter- melő szakcsoportot alakított. Azoknak pedig, akik csak a saját ellátásukra kívánnak termelni, illetve a felesleget értékesíteni, megnyugtatásul el­mondom, hogy Pécs területén találtunk területeket, melye­ket lehetne hasznosítani. En­nek sorsa rövid időn belül el­dől. Ádám Erika A hónap füzei Több mint félmilliós kár Ismét- áldozatokat- követelt a mustgáz Elmúlt a szeptember, a szép október eleje még sok hétvégi telek tőkéin érleli a szőlőfürtöket. Vannak termé­szetesen olyanok is, akik már végeztek a szürettel, a pincék mélyén telt hordók­ban forr a must. És ilyenkor nem ritka, hogy riasztják a baranyai tűzoltókat: nem a lángok megfékezése, nem is az áradó víz megállítása, ha­nem „egyszerű életmentés" a feladatuk. Minden év min­den szüreti szezonjának vissza-visszotérő feladata . . . De előbb talán a szeptem­berről. Ebben a hónapban 48 tüzet vezettek be a „lepe- dőnyi" statisztikába a Bara­nya Megyei. Tűzoltóparancs­nokságon, legtöbbjük oka is­mert, másokat még vizsgálat alatt tartanak. Ami már biz­tos: szeptember tüzei között tízet okozott dohányzás, el­ső helyen szerepel, de a gye­rekek sem maradtak tétle­nek: hat ízben volt felelőtlen játékuk következménye tűz. Azután jön a tüzelő-fűtő- szárítóberendezések meghi­básodásából keletkezett tűz — jó felfigyelni rá, jön a fűtési szezon. Négy ízben az elektromos zárlat, két ízben gyújtogatás okozott tüzet, de — nyilván annak eredménye­ként, hogy tisztogatják a ker­teket, égetik a felesleges ágakat, a leveleket — több­ször okozott kárt a szabad­ban való, körültekintés nél­küli tüzelés is. Néha már-mór rejtelmes­nek tűnik egy-egy tűzeset. Példának okáért az, ami miatt szeptember 15-én, az esti órákban kellett Siklóson tűzhöz sietniük a tűzoltók­nak: egy Pécsett élő tulajdo­nos kertjében égett egy tölgyből készült faház, illetve az ettől mintegy húsz méter­re lévő épület tetőszerkeze­te. Valóban bajos megma­gyarázni, miként foghatott tüzet az ilyen távolságra lé­vő ház. A vélhető ok: gyújto­gatás. Egyébként ezzel a tűzzel kapcsolatban jelezte egy olvasónk: alig-alig tud­ja elmagyarázni, hogy nem Oz övé volt a siklósi kert, hanem egy másik Cséplő Pálnéé. Mindezt — ha nem gyújtogatás lenne a vélhető ok — nem említettük volna, de így engedtünk Perczel ut­cai olvasónk kérésének. A szeptemberi tüzek a megyében összesen 664 000 forint kárt okoztak. Kimagas­lik közülük — a kárértéket te­kintve — az előbb említett siklósi eset 150 000 forintjá­val. Mindjárt ez mellett egy olyant említünk, amikor csak 2000 forint volt a be­csült kár, egy pécsi ház alagsori folyosóján égett pad lószőnyeg-maradék, elektromos vezeték, szánkó — ám ebben a házban ez volt a negyedik ilyen eset, s majdnem bizonyos, hogy gye­rekek az okozói ... Tanulságosnak minősíthető a szeptember 24-i, kasádi eset: egy idős ember nyári konyhájában a vacsoráját melegítette. A gázpalack tö­mítése azonban rossz volt, a szivárgó gáz belobbant, ettől pedig felrobbant a palack. „Egy pillanat műve volt...", mondta később a károsult — 50 000 forintnyi érték semmi­sült meg —, aki egyébként a hátán égő ruhában menekült a szabadba, s szenvedett sú­lyos sérüléseket. Van olyan is, amikor — említettük már a bevezető­ben — nem oltanak, hanem mentenek a tűzoltók. Sajnos, az évente visszatérő esetek ellenére sem okulnak a pin­cegazdák, s a mustgáz újból és újból megszedi áldozata­it. Pontosabban: a kellő kö­rültekintés hiánya. Már az idei szüret sem kivéfel: Olaszban két ember halt meg, további kettőt súlyos mérgezéssel szállítottak kór­házba. Az a bizonyos gyer­tya, lefelé menet a pincébe, nagyon hasznos segédeszköz: a lángja oxigénhiány miatt kezd el pislákolni, majd ki­hunyni. Nem szabad ezt megvárni I M. A. Őszi marketing­börze Október 7-én,’ kedden nyílik, és október 9-ig várja az érdek­lődőket az őszi marketingbör­ze. A Közlekedési Marketing Gazdasági Társaság immár 19. alkalommal rendezi meg az elfekvő készletek börzéjét, min­den eddiginél nagyobb kíná­lattal. Csaknem 150 vállalat több -mint 70 ezer tételt ajánl megvételre. Különösen sok — 25 ezer — teherautó-alkatrész található a kínálatban, de igen gazdag a választék vaskohászati termé­kekből, villanyszerelési anya­gokból, csapágyakból, különfé­le műszerekből, valamint új és használt gépekből. A börzét a Metró Klubban (Budapest VII., Dohány utca — Síp utca sarok) kereshetik fel az érdeklődők október 7., 8. és 9-én, naponta 9 órától 14 órá­ig. Bevetés előtt az Opel Omega Járműfejlesztés — kétmilliárd márkáért

Next

/
Thumbnails
Contents