Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-04 / 273. szám

Otthonunk és környéke Gesztenyéből Gesztenyeleves. Ez úgy készül, hogy megmosva, héjastul főz­ni teszünk fél kiló gesztenyét, miután domború oldalán be­vagdostuk. 15 percnyi főzés után hidegvízzel leöntve (mert így könnyebben jön le a héja) meghámozzuk és le­veskockából készített húsleves­ben, diónyi margarint hozzá­adva, egészen puhára főzzük, ■majd áttörjük, vele törve újabb diónyi vajat. felforraláskor megszórjuk apróra vágott pet­rezselyemmel, és tálalás előtt — sűrítés végett — 2 tojás sárgáját keverünk a lébe. Főzeléket is készíthetünk gesztenyéből. Egy kilogramm gyümölcs külső kemény héját késsel lehámozzuk, aztán ke­vés sás vízben addig főzzük, amíg belső hártyája könnyen le nem jön. Főzővizét el ne öntsük, hiszen benne van az íze. Oldjunk fel ebben egy erőleves-kockát, és a megtisz­tított gesztenyét főzzük puhá­ra benne. 10—15 darabot te­gyünk félre, a többit törjük ót. Habarjuk be liszttel-tejföl- lel, keverjük hozzá a darabos gesztenyét, és sűrűre felfor­ralva tálaljuk. Ha az egész gesztenyemennyiséget áttörjük, mártásnak is feladhatjuk főtt marhahús mellé. Gesztenyetekercset a kész masszából is készíthetünk. Tálba téve lazítsuk fel 3—4 evőkanál meleg tejjel, 2 de­kányi vajjal, majd ha ezzel elegyedett, daráljunk bele 15 szem háztartási kekszet, és ezt dolgozzuk bele. Ujjheggyel megvajazott alufólián vagy folpacklapon lapítsuk el centi vastag téglalappá, kenjük meg barack vagy málnalekvárral, és a papír segítségével gön­gyöljük szoros tekerccsé. Von­juk be keményre dermedő ol­vasztott csokoládéval, és né­hány órás hűtés után, a pa­pírból kibontva vékonyan sze­letelhetjük, tálra rakva látvá­nyos és finom csemege. A gesztenyés „üveggolyó­hoz" fél kg masszát — keve­sebbel nem érdemes kezdeni —, megízesítünk egy kevés rumaromával és vaníliás cu­korral, majd golyókat formá­lunk belőle. Ezeket egyenként hurkapálcára tűzdeljük. Ne­gyed kg kristálycukrot össze­sen egy dl vízzel felforralunk, az edény oldalára tapadt szür­ke habot kenőtollal letöröljük. A cukrot addig főzzük, amíg a belemártott kanál nyelére tapadt cukor hideg vízben ki­hűtve nem törik. Ha már „tö­rékeny”, akkor a cukrot a tűz­ről levesszük, a pálcikákra tűzött golyókat egyenként be­lemártjuk, majd hűtött fém­vagy porcelántálra rakjuk. A pálcákról csak akkor húzzuk le, amikor a cukor már törősre hűlt. A cukorburok a masszát tartósítje, tehát ez a desszert hetekig eltartható. Gesztenyekrémet úgy készít­hetünk kész gesztenyemasszá­ból, ha azt először a húsőr­lőn átengedjük, egy-két evő­kanál rumot teszünk bele, majd vaníliás cukorral felvert vagy szifonban habosított — a gesztenyével azonos súlyú — • tejszínnel könnyedén ösz- szekeverjük, és poharakba adagolva vagy üvegtálba tölt­ve a tetejét olvasztott csoko­ládéval megcsepegtetjük, és csaknem fagylalt hidegségűre hűtjük. 10. HÉTVÉGE Oszí-telí diivat Lezser, praktikus, színes Az International Wool Seceretariat (IWS), a Hungarotex és a Woolmark magyarországi licenctulajdonosai már a jövő őszre- télre gondolva nagyszabású divatbemutatót tartott a Hotel Duna-lntercontinentalban. Bemutatták az IWS 1986-87. évi kí­nálatát. Nadrágalakítások A több mint 150 női, férfi és gyermek ruhát brüsszeli szakértők válogatták, a divatot meghatározó trendekből. A ter­mékek Woolmark licenc alap­ján készültek, 'Franciaország, Olaszország, Anglia, NSZK divattervezők voltak a legter­mékenyebbek. A tervezők igye­keztek minden modellt tiszta, élő gyapjúból megálmodni, bár a felvonultatottak között volt olyan is, amely kevert márka. A tiszta gyapjút kever­ték pamuttal vagy selyemmel. Hazánkban 21 Woolmark li- cenctulajdonos van, az ő mun­kájukat is reprezentálta ez a bemutató. Nincs miért szégyenkezniök! A színek, a formák, a fazonok megközelítik,.sőt néha - prak­tikusságuknál fogva — túl is szárnyalják az európai diva­tot. A bemutatott modellek nagy többsége valóban hordható. Ez különösen a férfi ruhák­ra érvényes. A csípőben bő, bokában szűk, kényelmes nad­rágok, a hangsúlyozott vállú, néha csak a csípőig érő za­kók a legváltozatosabb színek­ben készültek. A grafitszürke, a keki zöld, a mogyoró bar­na — élénk kiegészítőkkel — szinte egész nap hordható. S az az öltöny, mely nappal egy sportos púlóverrel visel­hető, este mellénnyel, csokor­nyakkendővel már ünnepivé varázsolható. És a hölgyek? Nos, náluk már „bolondosabb” a divat. A nádszálvékony manökene­ken jól illett a hason raffolt, térd fölött végződött alkalmi ruha, a hófehér gyapjú öltö­zet, amelyet nem minden dol­gozó nő vehet magára, de a többség valóban viselhető, szép modell volt. És milyenek a divatszínek? A paletta igen széles: püspök­lila, erős kék, mély zölddel kombinálva, vagy külön-külön, a keki zöld, a mogyoró barna, a rozsda barna, a fluoreszká­ló rózsaszín és a klasszikus fekete, fehér piros, szürke ... Szóval, szinte minden, ami az egyéniségnek megfelelő. És ez lényeges! Mindkét nem divatjában nagyon hangsúlyozott a váll, a derék. A ruhák, kabátok válltömése segíti ezt, a kar­csú derekat pedig a széles, és még szélesebb övvel emelik ki. A hölgyek divatjában újra hangsúlyt kap a kosztüm, dél­előtt, délután, este. Térd fölött érő szoknyával, térdig érővel, nadrággal, hosszú szoknyával, bricsesszel. Az egyszerűség, a nőiesség, a színek dominálna*. A kabátok távolodnak a trencskótól, a karkivágások túlméretezettek, a ruhák re- dőzöttek, csípő alatt vágottak. Divat a tunika és a macska­nadrág. Az alkalmibb jellegű ruháknál az 1950—60-as éveket idézik a divattervezők. A kötöttben az úgynevezett city-ruhák a divatosak. Mind­egyik bő, túlméretezett, puha, kényelmes. Néhány ötletünk talán se­gítséget nyújt a kinőtt holmik átalakításához. a. ) Ez a nadrág szűk és rövid is lett. 'Maradék káró- kockás kelméből így lett be­lőle divatos kertésznadrág: az aljából még levágtak egy da­rabot, hogy lábközépig érjen, az oldalvarrásnál felfejtették és betoldtak egy 2-3 ujjnyi széles csíkot. Az aljára ugyan­ilyen széles, kockás felhajtó került, a felsőrészéhez pedig széles vállpánt, mely patent­gombbal csukódik. b. ) A kinőtt mellesnadrágot derékban elvágták. Elütő anyagból övszerű toldás és a nadrág alsó szegélyére tízcentis hosszabbítás került, amelynek a fele vissza fel van hajtva. A ma­radék anyagból még négy zsebet is varrtak: a nadrág térdére, a mellesrészre, és a hozzáillő blúz ujjára. c.) A boltokban széles, sok­színű gumi kapható. Ebből készült a nadrág szabályoz­ható vállpántja. A nadrág megkopott fenekét pedig kü­lönféle színű és mintájú anyagból szabott, rátétes meg­oldású szívek takarják és vé­dik. Ha vizes a fal... Különösen szabadon álló házak tulajdonosai veszik észre az építkezés befejezte után három—négy évvet, hogy alattomos, szürke penészfoltok jelenrfek meg a helyiségek falán, gyakran a plafonon. Arra gondolnak, még nem száradt ki a ház, s télen fo­kozottan fűtenek. Átmenetileg a helyzet javul, ámde a pe­nész marad. Mi ennek az oka? Lehet válogatni. Vagy nem megfelelő minőségű az épü­letszerkezet, vagy nem meg­felelő a fűtés és „rosszul” használják a lakásukat. Per­sze a legfőbb ok az épület minőségében, az elégtelen hőszigetelésben rejlik. Penészesedést vált ki a helyiség nagy páratartalma alacsony hőmérséklet mellett, ha eléri a harmatfokot.' Az a cél, hogy a külső falfelület se legyen harmatpontos, te­hát a talajnedvesség ellen szükséges a kellő szigetelés. A nedvesség keletkezhet nem kellően szigetelt alapoktól; ha valahol egy rejtett ponton a vakolat fellazult, s a becsa­pódó eső, hóié nem tud fo­lyamatosan kiszáradni. Tör­ténhet rejtett csőtörésből s még számtalan, csak a hely­színen megállapítható okból. Hihetetlennek hangzik, de kifejezetten rossz hatású, ha a frissen épült ház szobafa­lait tapétával borítják. Jobb evvel várni néhány évet, ad­dig a sima meszelés segíti a legjobban a fal kiszára­dását. A penészfoltok megjelené­sének oka a rejtett nedves­ség, miután ez biztosítja szá­mukra a táptalajt. Ameddig a falnedvesedést gyökerében meg nem szüntetik, legfeljebb tüneti kezelést lehet alkal­mazni és a helyesebb lakás- használati módot, a szellőz­tetést. . A penészfoltokat hypás víz­zel érdemes lemosni, kiszá­radás után többször ismé­telve, majd a felületet gom­baölő hatású Tilatex festék­kel átkenni. Nem biztos, hogy tökéletes eredményt ad, va­lamennyit azonban segít. Töb­bet ér, ha alapos fűtés mel­lett a szokásosnál többet szel­lőztetnek, a lakásból jó Ideig száműzik a szobanövényeket, a párologtatókat. Sokan szeretnék valami­lyen módon házilag kiszáríta­ni a nedves falakat. Több­féle eljárás van, mindegyik­hez hozzátartozik a vakolat leverése, illetve talajnedves­ség ellen a Szilikofob-Anhyd- rid anyag falba való injek­tálása a talajszint magassá­gában. Civilizációs betegségünk; a lúdtalp és a tyúkszem Kényelmes lábbelit viseljünk Mindkét betegséget az okozza, hogy az ember láb­belit (cipőt, csizmát) kezdett hordani. Az említett betegsé­gek jól ismertek, bár kiala­kulásuk ideje ugyancsak el­térő. A tyúkszem keletkezésének közvetlen kiváltó oka az, hogy a cipő — mivel valahol szűk — nyomást gyakorol a lábra.- Ennek 'következtében a sza­ruréteg megvastagszik; ez bi­zonyos fokú védelmet jelent a mélyebben fekvő, fontos szövetek számára. (Előfordul­hat az is, hogy a tág cipő dörzsölése okozza a hasonló panaszokat.) Többnyire a láb­ujjak kis ízületei fölött fej­lődik ki egy kúp alakú meg- vastagodás, mely hegyével a csonthártya felé nyomul, ezért érintésre is fájdalmas lehet. A gyakori, úgynevezett ke­mény tyúkszemek mellett isme­rünk puha tyúkszemeket is, ezek többnyire a negyedik és az ötödik lábújj közében keletkeznek. Ezek a dörzsölő- dés és az izzadság következ­tében fogékonyabbak a gyul­ladásos folyamatokkal szem­ben, és könnyen előfordul, hogy gombás fertőzésben is megbetegednek. A tyúkszemek keletkezésénél a kiváltó okot kell megszün­tetni; a szűk (vagy éppen túl­ságosan is tág) cipőn kívül a meggyűrődött cipőbélés, ha­risnya vagy zokni gyűrődése, esetleg rossz helyen alkalma­zott varrása szerepelhet kiin­dulási okként. A megelőzés legfontosabb teendője: olyan kényelmes lábbelit kell hordani, amely megfelel testsúlyunknak, amelyben egyenletesen oszlik el a terhelés, és a láb egyet­len része sincs természetelle­nes nyomásnak kitéve. A dolog természeténél fogva erre első­sorban új cipő vásárlásakor illetve hordásakor kell fokozot­tan ügyelni. Az időben észrevett, éppen- csak kezdődő tyúkszem — megfelelő kezeléssel és „tyúk­szembiztos" cipő viselésével — az esetek jórészében még visszafejleszthető, és nyomta­lanul eltűnik. A már kifejlett tyúkszem is kezelhető, de minden kezelés legelső része: annak a cipőnek a kicserélé­se, amely a tyúkszemet kivál­totta. A tyúkszem eltávolítása tör­ténhet sebészi úton (kimetszés­sel, kikaparással, 'kiégetéssel, esetleg szénsav-fagyasztásos eljárással.) Ezt a műveletet szakképzett pedikűrösök is végzik. Mindez nem sikerül mindig úgy, hogy ne kelet­kezzék seb; ennek szakszerű ellátása, a fertőtlenítés első­rendű fontosságú. Sokan előnyben részesítik a fokozatos lehámlasztást; er­re ún. szalíciles tapaszt alkal­maznak, amely a szaruréteget fellazítja olyannyira, hogy az idővel magától leválik. Ennek az eljárásnak a hátránya, hogy nehéz az ép bőrt meg­védeni a szalicil nem kívána­tos hatásától. A tyúkszem okozta fájda­lom csökkentésére alkalmaz­zák a tyúkszemgyűrűket; ezek alkalmas anyagból (filcből, műanyagból stb.) készült ko­rongok, amelyek közepükön lukasak, s így a tyúkszemnek feszülő lábbeli-bőrt távol tart­ják. Huzamosabb alkalmazá­suk azonban nagy kiterjedésű tyúkszemet, hozhat létre. Jó tudni, hogy a lúdtalp, a 'bütyök hajlamosít arra, hogy tyúkszem fejlődjék ki. Ezért célszerű a lúdtalp és más or­topédiai hibák rendezése. A lúdtalpat nevezik boka- süllyedésnek is. 'Kialakulása részben azzal magyarázható, hogy valamikor az ember lába (mielőtt két lábra állt) fogás­ra is alkalmas szerv volt, amely korántsem viselt akkora terhet, mint ma. Valóban a láb túlzott megterhelése és a lábizomzat kifáradása okoz­za. A lábnak ugyanis két bol­tozati rendszere van: a hosz- szanti és a haránt irányú. Ezt az ízületi tokokon és a szalagokon kívül leginkább a lábizomzat aktív munkája^.tart­ja fenn. Amennyiben ezaz izom- zat a túlterhelés miatt kifárad, ezt a szerepét nem tudja be­tölteni. Emiatt lelapul a láb boltozata, ehhez társul a bo­ka süllyedése, bedőlése. Ez könnyen figyelemmel kísérhető: a lábszár és a láb függőle­ges tengelye egymással nem derékszöget, hanem eltérő szö­get zárnak be. Az elégtelen izommunka miatt a test sú­lyát majdnem teljesen a töb­bi lágyrész és a láb csontjai viselik. Ennek következtében kopnak a csontokat összekötő ízületek, és szétterülnek a láb középcsontjai, a láb kiszéle­sedik. Könnyebb n megelőzése, mint a gyógyítás. Ne ösztö­nözzük a kisgyermeket felál­lásra, járásra. Célszerű a láb­izmot erősítő torna. Hasznos lehet a betét, ha szakorvos írja elő. Mivel azonban, izom­gyengeség az eredendő ok, csak a lábizmok erősítésével küzdhető le. Erre jó eszköz a fapapucs, hordása ugyanis minden egyes lépésnél szük­ségessé teszi a lábizmok meg­feszítését. Dr. K. K.

Next

/
Thumbnails
Contents