Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)
1986-10-25 / 294. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Új fajták a termesztésben Péntek délelőtt folytatta munkaiját az. Országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Lázgr György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. » Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Miután a családjogi törvény módosításáról beterjesztett törvényjavaslathoz hozzászólásra több képviselő nem jelentkezett, — s a vitát ezért már csütörtökön berekesztették — ismét megadta a szót dr. Markója Imre igazságügy-miniszternek. Or. Markója Imre mindenekelőtt a Minisztertanács nevében köszönetét mondott a gondolatgazdag felszólalásokért. Elmondta, hogy a parlamenti vita során a törvény tervezetéhez két konkrét javaslat hangzott el, amelyeket az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága — a pénteki ülés kezdetét megelőzően----megv itatott. Erről — a Miniszter- tanács és a bizottság megbízásából is — Markója Imre a következőket mondotta:- Javaslom, hogy a családjogi törvény megjelelő paragrafusának módosításával a házasságkötés előtti 30 napos várakozási időt három hónapra emeljük fel. Ez az előzetes viták során nem merült fel, a módosítást a parlamenti vitában indítványozta egy képviselő, s az országgyűlési bizottság döntött az elfogadása mellett. A második javaslat: a törvény rendelkezzék úgy, hogy a szülő a gyermeke örökbefogadására irányuló hozzájáruló nyilatkozatát ne két hónap, hanem hat hónap elteltével tehesse meg. Itt az eredeti szándék az volt, hogy az örökbefogadási eljárás rö- videbb legyen, a plenáris vita alapján azonban a jogi bizottság úgy foglalt állást, — s ezzel a kormány is egyetért,- hogy fél év legyen a szóban forgó időtartam. Tehát e 'két indítvány elfogadását javaslom az Országgyűlésnek. A konkrét észrevételekre és javaslatokra — témakörönkénti csoportosításban — Markója Imre így reagált:- Több képviselő is úgf~ vélte, hogy talán jobb lett volna, ha az Országgyűlés együtt tárgyalja a kormány Családpolitikai akcióprogramját, illetve intézkedési tervét és a törvénymódosítást. Nem kívánunk e véleménnyel vitatkozni, csupán arra hívom fel a figyelmet, hogy hasznosítani fogjuk a képviselők elhangzott tanácsait, s annak sem lesz akadálya, hogy az intézkedési tervről tájékoztassuk a Parlament illetékes bizottságait.- Számos képviselő fejezte ki aggályait a törvénynek az állami gondoskodásról, valamint a gyámhatóságok hatásköréről szóló - tervezett — új rendelkezéseivel kapcsolatban. Érthető, hiszen a megszokotton, több évtizedes gyakorlaton kell változtatni. Mégis úgy gondoljuk, hogy ezt a lépést meg kell tennünk. Lehet, hogy nehezebb lesz gyámhatóságaink munkája, bizonyos, hogy megnő a bíróságok munkatérbe — úgy vélem azonban, hogy nem szabad sajnálni a fáradságot, ha ezzel gyermekvédelmi munkánk hatékonyságát fokozhatjuk, és az eddiginél jobban szolgálhatjuk a gyermekek érdekeit. A szóban forgó döntések - mind az örökbefogadással, mind a szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermekek intézeti nevelésével kapcsolatban - olyan alapvető emberi, állam- polgári jogokat érintenek, amelyekben az állásfogialáso- kat csak messzemenő törvényességi garanciákkal biztosított eljárásban lehet megnyugtatóan meghozni, ide értve a bírósági hatáskör bővítését is. Határozathozatal következett: az Országgyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előzetesen írásban, illetőleg az ülésszakon szóban beterjesztett módosító indítványait öt tartózkodással, majd az 1952. évi IV. törvény módosítására vonatkozó javaslatot - egészében és részleteiben is - egy ellenszavazat és hét tartózkodás mellett elfogadta. Tájékoztató a Magyar Posta munkájáról 1990-ig 400-420 ezer telefonállomás létesítésére nyílik lehetőség Ezután — a napirendnek megfelelően — az Országgyűlés rátért a Magyar Posta munkájáról szóló beszámoló tárgyalására. Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke kapta meg a szót. Elöljáróban utalt arra, hogy a posta most elsőízben számolhat be tevékenységéről az Országgyűlésnek, majd emlékeztetett arra, hogy a világháború pusztításai nyomán tönkrement a kor színvonalának megfelelő postai hálózat jelentős része. — Az ország újjáépítésének első feladatai közé tartozott a különböző országrészek hírközlő hálózatának újjáteremtése, a posta működésének megindítása — mondotta. — Ennek megoldásával olyan postai szolgáltatási rendszert építettünk ki, amely a reá háruló feladatokat jó színvonalon látta el. — Az újjáépítést követő túlfeszített iparosítás, az ennek nyomán kialakult politikai problémák emberi és gazdasági következményei, később a nagy befektetést igénylő mezőgazda- sági kollektivizálás és a felhalmozódott szociális gondok megoldásának szükségessége miatt kevés pénz juthatott az infrastruktúra, benne a hírközlés fejlesztésére. Mindez azt jelentette, hogy az 50-es évek közepétől a hírközlés fokozatosan elvesztette kedvező induló helyzetét. Számottevően elmaradt a népgazdaság általános fejlődési ütemétől, és már a társadalmi-gazdasági fejlődés gátjává vált. Napjainkra a postának olyan sajátos arculata, alakult ki, amelyben együtt vannak a jelen, a múlt eszközei és a jövő technikájának egyes elemei. Az államtitkár ezután a hagyományos postai szolgáltatásokról szólt.-r Munkánk során évente mintegy 870 millió levélpostai küldeményt továbbítunk, 1Í3 milliárd sajtóterméket értékesítünk, az ország készpénzforgalmának 98 százalékát bonyolítjuk le. Ezek a számok érzékeltetik: mekkora feladatot jelent az a tény, hogy az egy lakos által feladott küldemények száma az elmúlt évtizedekben meg kétszereződött. A küldemények feldolgozásának gyorsítását szolgálta a lakosság és a közületek együttműködésével bevezetett irányítószám-rendszer, amely lehetővé tette Budapesten az első levélirányító automata üzembe helyezését. Ezzel elkezdődött és tovább folytatódik az országos feldolgozó hálózat építése. Az alkalmazott technika a folyamatos korszerűsítés eredményeként a rádió és a televízió műsorait európai színvonalon továbbítja. — Eljutottunk ahhoz a kritikus szolgáltatási águnkhoz, amelynek alapján — a többi szolgáltatások elfogadható eredményei ellenére — munkánkat megítélik: ez pedig a telefon. A tények e téren azl mutatják, hogy hosszú és nagyon kemény munka vár ránk. A hálózat elavult, csaknem fele cserére szorul. A központok túlterheltek. Ennek következményeit érzik a telefonok használói. A telefonra várakozók száma évről évre növekszik, hazánkban ma 450 ezer család vár telefonra, közülük sokan 10—15 éve. A telefongondok kihatnak a (Folytatás a 2. oldalon) A geresdlaki Dózsa Termelőszövetkezet gépei tegnap dolgoztak a feiázott földeken. Itt 23 mm csapadék hullott a héten Fotó: Proksza László Földbe kerül az őszi búza Az augusztustól tartó hatvannapos szárazság megkérdőjelezte az őszi vetések optimális időben történő elvégzését. Sok helyen négy-ötszöri tárcsázással sem vált porha- nyóssá a talaj, több esetben a rögök helyett a gépek törtek. Egyházasharasztiban a munkák leállítására kényszerültek a múlt héten. Vasárnap megváltozott az időjárás: hétfőn már jelentősebb csapadékmennyiség jutott-a baranyai földekre is, és az áldásos esős idő a Hét közepén is besegített a mezőgazdasági munkákba. 'Baranya nyugati részén az utóbbi napokban 30-40 milliméter csapadék hullott, a keleti részén 20-30 között. — Nálunk mindössze 21,7 milliméter eső esett, ennek a duplájára lenne szükség — tájékoztat Jeckl János, a vé- méndi termelőszövetkezet fő- agronómusa. A hímesiháziak tartják az optimális vetési időt, október 6-ófl kezdtek és 2ó-ára, vasárnapra a tervezettnél harminc hektárral nagyobb területen juttatják földbe a búzát, összesen 730 hektáron. A területnövelésről másfél hete döntöttek, ennyivel kevesebb zcrbot vetnek majd tavasszal.- A múlt hét végén még 150 hektár -őszi búza terület talajelőkészítési munkája volt vissza, a szántás utáni elmű- velés lehetetlenné vált a szárazság miatt - tájékoztat Er- dősi Gyula, a hímesházi tsz növénytermesztési főágazatve- zetője. Másik táblára kényszerültünk volna, ha nem jön az eső. így is akadt olyan rész, összesen száz hektárnyi területen, ahol ötszöri tárcsázás, gyűrűzés után lett csak elfogadható a magágy. Az eső jóvoltából legalább két tárcsázást és a többi műveletet megtakaríthatjuk. A ' geresdlaki tsz-ben pár órás munkát akadályozott meg a szerdáról csütörtökre virradó éjszakán leesett eső, egyébként már földben lenne az 577 hektáron az őszi búza. Hagen Antal agromónus elmondta, efőször próbálkoznak GK—öthalon fajtával, 80 hektáron vetették el. A mélyszántások összterülete 1109 hektár, ennek egyharmadával végeztek. A talajelőkészítésből és vetésből kikerülő gépeket azonnal a trágyaszórásra irányítják.- A apátvarasdi dimbes,- dombos területen négy nap alatt végzünk a vetéssel, feltéve, hogy vége az esős időnek - mondja Szabó Gyula, a pécsiváradi tsz elnökhelyettese. A többi munkával is jól állunk, 700 hektár mélyszántás következik még, ahogy a nagy gépek a vetésből felszabadulnak. Az eső költségmegtakarítást is hozott amellett, hogy lehetővé tette, a munkálatok folytatását, ugyanis eggyel kevesebbszer kellett tárcsázni a felázott 160 hektáros búzaterületen. Az újpetrei tsz 1890 hektáros búzaterületén csütörtökön befejezte a vetést, ez 70 hektárral több, mint a tavalyi. Zömében magyar - szegedi - fajtákat vetettek. L. Cs. K. Régi pécsi utcák: A Kálvária utca északi oldala Läufer László felvétel« Dunántúlt naplo^M XLIII. évfolyam, 294. szám 1986. október 25., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Befejeződött az Országgyűlés ülése Egy változtatással elfogadták a családjogi törvény módosítását
