Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)
1986-10-03 / 272. szám
Dunántúlt napló 1986. október 3., péntek rnmmmmmmmmm—mmmmmm 3 Kovács István épülő családi háza a hirdi újtelepen Zcbákpusztán Békásy Lászlóék jelenleg a tetőtérbe szállítják fel az építőanyagot A várva várt otthon: a családi ház Negyvenezer tégla épült. Több mint 40 000 em- iber került a maga álmodta új otthona ba. * Zobákpusztán a kanyar utáni első ház Békásiéké. Az első telet már benne töltötték, s 'hogy összejött annyi 'pénz, rövidesen kívülről bevakolják. Talán a hét végén, talán a jövő héten jön a kőműves. Száz négyzet- méter az alapterület, a tetőtérben is 'ki lehet majd alakítani vagy 70 négyzetmétert. Korábban egy nagy útőrmár télen bizonyított, kényelmes, jó dolog. — Kaptunk vállalati támogatást, kölcsönt is, de így is nagyon drága dolog ez. Most, hogy elfogyott a pénz, már csak lassabban lépegetünk. A család jövedelme nem nagy: úgy 8000—10 000 forint. Keményen spórolnak, s 'ha néha összeszólalkoznak, annak csak a pénz az oka. í- Már megint, hova ment el?! Vannak-e szebb pillanatok, mint amikor a családi házat építő először locsolni kezdi a kész betonalapot? Amikor az ács az utolsó szöget üti a tetőszerkezet gerendáiba? Amikor fölkerül a csempe a fürdőszoba falára, és először kezd a csapból zubogni a víz? Amikor megindul a próbafűtés a garázs melletti kis kazánban? Amikor a család először alszik új fedél alatt? Vannak-e szebb pillanatok? . . . * Komlón, a Szabadság út környékén már régen kialakult a családiházas városkép, nincs üres telek. A környéken főleg idősebbek laknak, s ha boltba menet jönnek a buszmegálló felé a meredek úton, mint régi ismerősök köszöntik Tóth Lászlót. „Na, megy a munka?" — Délután érkezik a kőműves — mondja Tóth László, amikor körbejárjuk a házat. — Van még egy kis tennivaló . . . A 392 négyszögöles saroktelket egy öreg házzal a szerencsének köszönheti. Egy szegről-végről rokontól olcsón szerezte meg. Műhelyt épített — esztergályos kisiparos —, majd a régi házat lebontotta, s most építi az újat. Az idei terv: téliesíteni. Gyönyörű ház! Óriási nappalival, a konyhába is befér majd a nagy asztal, az éléskamrában méretre kiszabva a 'hűtőláda helye, a fűtésszerelés is nagyjából kész. A tetőtérben további szobák: a ház alapterülete 140 négyzetméter. — Amit tudok, megcsinálom. Egy vágyam van csak, 'hogy minden szép legyen. Olyan, amilyennek, megálmodtam. A belső falazás az .ő munkája: az alapok kiásása, a betonaljzat kiöntése, a vasas munkák többsége, de már készíti a célszerszámot, hogy a szobák faburkolásához a léceket kiszabja . . . A műhelyben a Kisipari Termeltető Vállalat megrendeléseit futtatja a forgácsológépeken. Tóth László 39 éves. Két leánygyermekük van, felesége bedolgozó családtag: ő is megtanulta az esztergagépek kezelését; — Amikor tizenöt éve elkezdtem, mindenki szidott a családban, nem nézték jó szemmel a vállalkozást. Mi tagadás, nem volt 'könnyű, többször előfordult, hogy munka nélkül maradtam. Ma azt hallom: kockáztass, vállalkozz... Az államnak rám nincs gondja, becsülettel adózok, s magamnak is megvan a haszna. Megérkezik a kőműves: nem ■illik tovább 'föltartani. * Baranyában 1981 és 1985 között 10 590 családi ház házban négy család lakott itt. A többiek lakást kaptak, Bé- kási László vállalta az átmeneti hónapokat, a családdal együtt az udvari felvonulási bódéba költözött. A házat lebontották, egy megmaradt részt betongyűrűvel-koszorúval megerősítettek, a közfalakat átrakták. — Sokat segítettek rokonok, barátok. Tudja, az ember sosincs egyedül . . . Békási László a komlói kőbányában dolgozik, felesége a hetényi fűrészüzemben. 'Két fiuk van, 13-14 évesek. Gazdálkodnak is, az ólban három disznó. 'Békásiné bevezet a házba. Még sok a tennivaló. Ebbe a szobába padlószőnyeg, abba parketta jön. A vizet hidrofor emeli ki a kútból, a házba ■még nem vezették be. A fürdőszobát jó ízléssel választották 'ki, ma még a lakás legszebb pontja. A központi fűtés Kellene még sok mindenre. Aztán majd új bútorra is. Bé- kósiné nem lottó ötösről álmodik, csak csöndesen mondja: „Egy négyes is kisegítene. Nagyon kisegítene . . * Baranyában a hetedik ötéves tervidőszak alatt 12 144 lakás építését tervezzük. Ebből közel 5000 lesz családi ház. A megye tanácsainak összesen 68 millió forintjuk van telkek kialakítására, s 3300 új telekre futja ebből. Telekhiány azért nem lesz, hiszen számítanak a magántelkekre, és van még előkészített, üres telek is. Pécs gondja: egy telek kialakítása 330 000 forintba kerül. * Négyen szállnak ki a Wartburgból: az apa és a három gyerek. Zsolti 8 éves, Zoli 7, Szilvi 3. Kovács István magabiztos, határozott ember. Az az érzésem, 'igen jól érzik magukat itt Hirden az épülő új ház mellett, a telek vonzásában. Az asszony még dolgozik, így őrá most nem számíthatnak. — A tetőácsolat szegélyléceit szeretném fölrakni — mutatja. — Rövidesen fölkerülhető cserép, s megkezdődhet a téliesí- tés. A múltkori nagy eső bizony tisztességesen megáztatta a házat, még a garázsban is állt a víz . . . Nagyon szép hely ez, a község Pécs felőli részén, pár méterre a vasasi úttól: sokan építkeznek — szebbnél szebb házak dús fantáziáról árulkodnak. Itt kiélhették magukat a tervezők. 'Hogyan gondolkozott Kovács István, amikor belevágott? Pécsett, a Kertvárosban laknak, tanácsi panelben. Ö is, a felesége is falun nőttek fel, a családi ház nagyon hiányzott. A hirdi telket részletre kapták, tartós használatra. Ehhez 'jött a tanácsi lakásért járó használatbavételi díj négyszerese, 260 000 forint, a három gyerekre szociálpolitikai kedvezmény, 230 000 és 380 000 az OTP-tői. — Ennyi lehetőséget bűn nem kihasználni. Ha belegondol: majdnem ingyen kapok az államtól egy családi házat. Ezért már érdemes dolgozni, téglát hordani, falazni, betonozni. A téglahordásba még a srácok is segítettek. Persze, az övék is lesz. A tetőtérben három szoba, lent szoba, konyha, fürdőszoba, közlekedő, az alsó szinten pedig garázs, központi fűtés meg szerszámos- kamra. A telek 266 négyszögöl, a lakás hasznos alapterülete több mint 100 négyzeméter. Anyagot ma nem nehéz beszerezni: a TUZÉP-ek kínálata jó. A gyors építkezés titka, jó előre mindent megvenni, hogy amikor jön a kőműves, jönnek a borátok-segítők, már csak a munkára figyeljen az ember. * — Jövő augusztusban szeretnénk beköltözni. Egy középméretű, hagyományos családi házhoz 40 000 kisméreű tégla kell . . . Kozma Ferenc Folyőiriiisseitile Á vállalkozásról A PÁRTÉLET legutóbbi összevont augusztusi—szeptemberi számában kerekasz- tal-beszélgetés olvasható a vállalkozásról. A beszélgetést a folyóirat főszerkesztője, Lakos Sándor vezette, részt vettek Cseresnyés Ágnes, az Állami Fejlesztési Bank osztályvezetője, Hoch Róbert, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatóhelyettese, Huszty András, a Medicor vezérigazgató-helyettese, Juhász Adóm, a Ganz-MÁVAG vezérigazgatója, Nagy Gábor, a Bábolnai Állami Gazdaság vezérigazgató-helyettese, Paraizs Ernő, az In- dustrialexport fővállalkozó vállalat vezérigazgató-helyettese, Simek Judit, a Minőségi Cipőgyár vezérigazgatója. A folyóirat szerkesztősége a kerekasztal-beszélgetés jelentőségével kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a gazdasági életről szóló tudósításokat, közgazdasági vitáinkat figyelemmel kísérve, gyakran olyan benyomásunk támad, mintha az ésszerű és bátor gazdasági kezdeményezések útjában nehezen leküzdhető akadályok- állnának. Voltaképpen mi okoz gondot azoknak, akik vállalkozni szeretnének? Hol, milyen területeken volna a legnagyobb szükség arra, hogy a vállalkozói gyakorlatot kibontakoztassuk, mit kellene tenni, hogy a körülmények kedvezően változzanak? Mindezekre a kérdésekre kerestek választ a beszélgetés résztvevői. A gazdaságpolitika, a gazdálkodás, a cselekvési felelősség és lehetőség kérdése a folyóirat több más írásában is jelentős helyet kap. Ugyancsak Lakos Sándor főszerkesztő beszélget a minisztériumok és a vállalatok kapcsolatáról Beck Tamással, a Kereskedelmi Kamara elnökével. A beszélgetés azt kutatja, hogy gazdasági fejlődésünk meggyorsításában, terveink teljesítésében a jelenlegi körülmények között alapvető fontosságú tényező, a központi irányító szervek és a vállalatok kapcsolata hogyan alakul. Mennyire harmonikus ez, erőfeszítéseik hogyan irányulnak az azonos célok elérésére? Milyennek látja e kapcsolatokat, az azokat befolyásoló feltételek alakulását a vállalati szféra érdekképviseleti szerve, a Kereskedelmi Kamara? Az igen tanulságos beszélgetést a kérdések nyílt és őszinte megközelítése jellemzi. Gerencsér Ferenc a fejlesztés vállalati tartalékairól fejti ki véleményét. A szerkesztőség írását vitaindítónak szánja, örömmel fogadja azokat a hozzászólásokat, melyekben kifejtenék a véleményeket arról, hogyan lehetne felszínre hozni a műszaki fejlesztés vállalati, munkahelyi tartalékait. Végezetül mindezekhez kapcsolódik Tóth Jánosnak, az MTESZ főtitkárának írása, aki szervezetüknek az értelmiség aktivizálásának szerepével foglalkozik. M. E. Gyors, pontos földrengésjelzés Elektronikus egységek beszerelésével hamarosan befejezik az ország rádió távköz- lésű, automatikus földrengés- jelző rendszerének kialakítását. Miként Bisztricsány Ede, a műszaki tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézete Szeizmológiai Obszervatóriumának vezetője az MTI munkatársának elmondta, a 17 millió forintos beruházás első szakaszában a piszkéstetői és a budapesti, az utóbbi években az újkígyósi, valamint az ózdi állomást építették meg. Az állomások sorra kapcsolódtak be az országos hálózatba, de eddig csak analóg jelek küldésével szolgáltattak adatokat a fővárosban levő obszervatóriumnak. Az állomásokon beszerelésre kerülő elektronikus egységek viszont már digitalizált adatok küldésére, fogadására és tárolására képesek. A jövőben tehát — előreláthatóan a következő év elejétől — emberi felügyelet nélkül működnek az állomások, s automatikusan azonnal jelzik az ország és a világ bármelyik részén történő földrengéseket és közvetítik az obszervatóriumnak. Ezért a szeizmogramokat számítógéppel értékelhetik, így gyorsan megbecsülhetik a rengések időpontját, helyét és erősségét. A tudományos kutatást is elősegíti ez a rendszer, mert lehetővé válik a sokirányú, gyors adafeldolgo- zás. Az obszervatórium a magyar szeizmológiai állomások által észlelt adatokat hetente egyszer telexen közli a világ szeizmológiai központjaival, amelyek viszont a magyar obszervatóriummal ismertetik információikat Földünk rezgéseiről. Az obszervatórium nagy részt vállalt az ország korszerű szeizmológiai hálózatának kialakításában. Szakemberei feladataik teljesítése mellett kimunkálták a rendszer megalkotásának módját. Részt vettek a tervek megvalósításában is: többek között elkészítették a lyukszeizmográfokat —, amelyeket 30—200 méter mélységben helyeztek el —és a szeizmogramokat regisztráló berendezéseket. A rádiókat a Budapesti Rádiótechnikai Gyár, a rádiókat és a szeizmográfokat összekötő egységeket, a digitalizáló, valamint a digitalizált adatokat fogadó rendszert a Budapesti Műszaki Egyetem Híradástechnikai és Eletronikai Intézete, a számítógépet a Videoton Gyár készítette. A szeizmográfok jeleit közvetítő kábelek szintén magyar termékek. Csupán a digitális adatokat gyűjtő magnetofont és a rendszer más, kisebb egységeit szerezték be nyugati piacról. A hazai erőforrások hasznosítása révén legalább egymillió dollár kiadásától mentesítették az országot. Szó van arról, hogy később Sopronban is létesítenek automatikus földrengésjelző állomást és tovább korszerűsítik a szeizmológiai hálózatot. Az állomásokon olyan speciális berendezéseket szerelnek fel, amelyekkel végzett elemzések révén még több és pontosabb információhoz juthatnak, a természetes földrengéseket megkülönböztethetik a mesterséges, az atomrobbantások okozta rengésektől. A jövőben lehetőség adódhat arra is, hogy naponta tájékoztassák a külföldi társintézményeket és ugyanakkor azoktól szintén naponta kapjanak szeizmog- ra mókát. Tóth László Komlón a műhelye mellett kezdett építkezni Läufer László felvételei
