Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)
1986-10-20 / 289. szám
1986. október 20., hétfő panamait napló 3 A jövő építőanyaga Olcsó, jó hőszigetelésű, egyszerűen feldolgozható A Komárom Megyei Állami Építőipari Vállalat (KOMÉP), a Nagyatádi Komfort Építő és Szolgáltató Ipari Szövetkezet, a város tanács és az ETE nagyatádi csoportjának együttes szervezésében került sor nemrégiben új, korszerű építőanyag, a Durisol-toiobeton technológiai bemutatására Nagyatádon, a Zóka Imre utcai építkezésnél. Ezen az új építési területen négy- és nyolclakásos házak épülnek, egyenként 86—110 négyzetméteres a la te rülettel és két szinttel. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy az új anyag építése könnyű és a falazása házilag is kivitelezhető. A kézi falazóelemből egy négyzetméternyi fal körülbelül 680—700 forintba került, ami 2—300 forinttal olcsóbb a hagyományosnál, amelyek már az új hő- technikai szabványnak is megfelelnek. Svájcban már 1934- ben, Ausztriában pedig 1955- ben kezdték alkalmazni az új építőanyagot, tehát ezekben az országokban már több évtizedes múltja van, és az eddigi tapasztalatok igazolják a hozzáfűzött reményeket. A Du- risol-biobeton egyesíti a fa és a beton legkedvezőbb tulajdonságait, változatos, egyéni építkezési módokat is lehetővé tesz, mivel beépítése egyszerű. A hőszigetelést tökéletesen biztosítja, a lakások kevesebb fűtéssel - a tüzelési költség 50 százaléka is megtakarítható — is melegebbek lesznek, mert a faelemek hőszigetelő képessé- gi foka vakolat nélkül is jobb, mint a hagyományosan vakolt falaké. Teherbíró képessége — jól megválasztott betonminőség esetén, illetve megfelelő vasalással — földrengés-biztos, kísérleteink tanúsága szerint vakolatlanul is ellenáll a tűznék. A falak jól levegőznek, így egész évben egészséges lakásklímát biztosítanak. Gazdaságos az építkezés kivitelezése, hisz az építési idő rövid, a falak gyorsan száradnak. A falazóelem könnyen kezelhető, nem törékeny, egyszerűen feldolgozható, tehát bármely munkaterületen jól hasznosítható. Egy családi ház főfalait családjával együtt, akár egy hétvégén bárki felépítheti. Oroszlányban például egy építkezésben járatlan csalód saját maga építette meg Du- risolból lakóházát. Egy átlagos családi házhoz 1000-1100 db falazóelemre van szükség. A Komfort Szövetkezetben január 1-től lehet előjegyezni az új falazóelem iránti igényeket. De teljes kivitelezésre is vállalkoznak. Családi ház több ütemben Több szakaszban felépíthető családi házak terveit készítette el az Épinvest Dunaújvárosi Vállalkozó-tervező Közös Vállalat. Az építés anyagi terhei így hosszdbb időszakra eloszthatók, s már az első ütem elkészültével 40 négyzetméteres összkomfortos lakásba költözhetnek be a fiatal házaspárok. A tágas lakókonyhából és hálószobából álló épület a második ütemben egy nappalival és egy hálószobával 76 négyzetméterre bővíthető, a harmadik ütemben pedig1 újabb szobával és garázzsal 105 négyzetméterre növelve befejezhető. Az új családi ház igen gyorsan kivitelezhető, ugyanis falai hang- és hőszigetelt, tűzbiztos habosított betonból készülnek. Körkép a szellemi tulajdonról n világ szabadalmai Budapesten A szabadalom - szellemi tulajdon. Pénz is jár érte. Fontos tehát, hogy egyazon bevált ötlet eszébe jutott-e már valakinek a világon úgy, hogy szabadalmaztatta is. A siker és a pénz — az első feltalálóé! A mai felgyorsult technikai világversenyben pdig igen fontos szerepe van a jó találmánynak, főként a műszaki és a vegyi jellegűnek. Ebben a harcban — az ötletek, ipari kémkedések, gyors gyártmányváltások, „tenmékrob- bantások" - korában a feltaláló számára alapkérdés, hogy kap-e szabadalmi jogvédelmet. A már 103 esztendős és Svájcban létesített nemzetközi szabadalmi együttműködés ugyanis azt jelenti, hogy a részt vevő országok nemcsak a saját hanem a külföldi feltalálók számára alapkérdés, hogy kap-e szabadalmi jogvédelmet. A felhasznált szellemi tulajdonért a külföldi feltalálónak is pénzt kell fizetnie. Ha egy országról elterjed, hogy ott csak bitorolják például a műszaki találmányokat, várhatja, hogy mikor ruháznak be hozzá — fejlett műszaki megoldásokat is hozó — külföldi tőkét. De ma már ki tudja pontosan, hogy a világ valamelyik sarkában nem találták-e már fel azt, ami idehaza egy embernek eszébe jut, vagy egy külföldi cég saját találmányként akar megfizettetni? Magyarországon megbízható a rend. Az Országos Találmányi Hivatalban ugyanis Szabadalmi Információs Központ működik a genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében. A magyar kultúra, benne a magyar szellemi tulajdon rangját jelzi, hogy már országunk fennállásának ezredéves fordulója, vagyis 1896 előtt jegyeztek bennünket, pedig az még csak a szabadalmi jog éledésének kora volt. De 1895 óta kapjuk a találmányok adatait az Egyesült Államokból, 1899 óta Ausztriából, 1919 óta Franciaországból. így a Szabadalmi Tárban — a főváros négy épületében — összesen 2222 négyzetméteren 88 000 úgynevezett ,,dobozhely" van. Dobozonként átlagosan 150—200 szabadalmi leírás található a világ szinte valamennyi országából. Használjuk is ezeket; évente átlagosan 7000 érdeklődő szakember keresi fél a Szabadalmi Tár három olvasótermét, akik évi mintegy 45 000 szabadalmat tanulmányoznak. A tár nemzetközi és hazai megrendelésre egy-egy esztendőben 471 000 lapoldalnyi dokumentációról küld másolatot. A Szabadalmi Könyvtár 220 külföldi folyóiratot kap, amit közel 1 200 000 forintért rendel meg, 80 százalékát dollárelszámolású országból. Csakhogy évente mintegy félmillió dokumentum érkezik Magyarországra, s ezt fel kell dolgozni, osztályjelzetek szerint lerakni. A világ szellemi fejlődésének, szellemi tulajdonának óriási meny- nyisége! így esett, hogy megfelelő tárolóhely és feldolgozó kapacitás híján hat ország (Ausztria, Dánia, Hol- lanria, Norvégia, Olaszország, Svédország) találmányi újdonságainak iratai sajnos feldolgozatlanul gyarapodnék. A lemaradást pótolni kell, mert a szabadalmi munkában Magyarországnál jóval később kezdett országok is tovább léptek. Például Csehszlovákiában 13, Lengyelországban 45, avagy Dél-Koreában 15 információs központ van a fővároson kívül is. Az angolok Londonban pedig 5 másodperc alatt képdigitális módszerrel továbbítanak egy kisebb lapoldalnyi iratot bárrtíely vidéki könyvtáruknak. De mi is áttérünk a gépi tájékoztatásra, s mágnesszalagos feldolgozással több mint 100 vállalat és kutatóintézet számára évi 10 000 témakörben rendszeres figyelő- szolgálat működik. Elkészülték a tervek a 265 millió forintos költségű építkezésre, illetve modernizálásra is. Földessy Dénes Jövőre megkezdődik a pécsi tudomány, technika és energiaszolgáltatók házának építése Alakul az Irányi Dániel tér A tervek, a kivitelezők bizonytelanok A beruházók eltökéltek: meg kell építeni A héten értékelték a pécsi tudomány, technika és energia- szolgáltatók házára vonatkozó tervpályázatokat. Ennek megépítése évek óta a „levegőben lóg" (ez év elején az építkezés idei indításáról olvashattunk a DN-ben), volt is egy terv, amit Szabó Antal, az MTESZ Baranya Megyei Szervezetének a társelnöke fogalmazott így — tanulmánytervnek lehetett tekinteni, s a tervpályázatot szolgáló egyfajta információforrásnak. A középület helye: az Irányi Dániel tér, tehát Pécsnek egy mostanában hangsúlyt kapó területe. E térnek a legfontosabb eleme lenne a szóban forgó épület, amelynek több funkciót kell majd ellátnia. Elsősorban az MTESZ szervezeteinek ad otthont, csatlakoznia kell ehhez egy 800 személyes konferencia- és hangversenyteremnek, ahová később orgonát építhetnek be, s társberuházóként jelenik meg a DÉDÁSZ, a DDGÁZ, az Energiafelügyelet, a Felhőfizikai Intézet. A pályázat kiírásánál az épületegyüttes ütemezhetőségén volt a hangsúly. A megvalósítás — azaz a beruházás jövő év közepi indítása — biztosítottnak látszik. A koordinált beruházásban az MTESZ-en kívül részt vesz az említett vállalatokon kívül a Baranya Megyei és a Pécs Városi Tanács, és jelezte támogatási készségét számos pécsi vállalat és intézmény. A hat pályamű, amit a DTV felkért építészkollektívái dolgoztak ki, eltérő megoldásokat ajánlott — ezek összevetéséből lehetett megállapítani, menyire nehéz jó középületet tervezni. A kiírás feltételeinek legjobban Tillai Ernő Ybl-díjas építész terve felelt meg, s erről ezt mondta a zsűri: „Szerkezeteiben és anyagaiban átgondolt, kiemelkedő értéke, hogy több korszerű szerkezeti rendszerrel is megvalósítható. A homlokzat egyedi formái az ismétlődő jellegük miatt kivitelezési gondokat nem teremtenének. A terv jó alapja lehet a gazdaságos megvalósításnak." Azonban „az épület- együttes ilyen formában törté-' nő megvalósítását a biráló bizottság nem javasolja, de a pályaműben rejlő szemlélet a további tervezés alapját képezheti". Ez már el is kezdődött: Tillai Ernőnek heteken belül olyan új tervet kell a kapott megbízás alapján produkálnia, amit a zsűri az Építőművész Szövetkezet közreműködésével ismét értékelni fog. Ez a terv lesz a DTV ajánlati terve, amihez — így szól az MTESZ baranyai intéző bizottságának a május 4-i határozata — három kivitelezőt kell felszólítani ajánlattételre azzal, hogy a „kötelező" tervváltozat mellé saját tervváltozatra is tehetnek ajánlatot. Lehetséges tehát, hogy valami egészen más valósul meg, mint ami a zsűri előtt szerepelt. De hogy mi, arról meglehetősen gyorsan kell dönteni, ha jövő ilyenkor már építkezni akarnak az Irányi Dániel téren. H. I. Több vadász a dámszarvasok erdejében A korábbi éveknél több külföldi vadász jelezte trófeasze- dési szándékát a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaságnak. A Tolna megyei Gyulajon a világ legnagyobb és leghíresebb dámszarvas-állományának lapátos fejdíszű bikáira vadászhatnak, mégpedig a siker reményében, hiszen a golyóra érett bikák mintegy 70 százaléka érmes fejlettségű lapátot hordoz. Az évről évre visszajáró NSZK-beli, svájci, osztrák és olasz vendégvadászok köre most franciákkal és az Egyesült Államokból érkezőkkel bővül, így a vadgazdaság bevételei jelentősen növekednek az idei szezonban. A vadászati idény a dámbi- kák nászának, az úgynevezett barcogásnak az időszakára esik, amely most kezdődött és október végéig tart. Több száz bika kereste fel a tölgyes és gyertyános erdőrengeteg bar- cogási helyeit, a Turirétet és a Határvölgyet. Mindegyikük elfoglalt egy területet, ahol kikaparta magának az úgynevezett barcogási teknőt és várja a teheneket, továbá az ellenfeleket. A dámbikák csak akkor csapnak össze, ha egy-egy másik bika a teknőjük közelébe merészkedik, akkor viszont heves küzdelem alakul ki, olyannyira, hogy néha még a szép fejdísz, a kemény lapát is eltörik. Venni, vagy csak vinni a ruhát a bizományiba? Sorban álló kínálat Tíz óra nyolc perc volt — keddi nap. A bizományi pécsi, Vasút utcai átvevőhelyén udvarias hang közölte a nyugodt várakozókkal: „Ruhát, cipőt ma már hem tudunk átvenni." Az emberek nem szóltak, szedték- vették a szatyornyi, bőröndnyi cókmódot és távoztak. A Bem utcai, a Vasút utcai, a Sarohin úti felvevőhelyeken a legkülönbözőbb korú emberek a legkülönfélébb ruhaneműkkel állnak sorba. Van aki csak egyet hoz, mások nagy táskákkal, vállfákkal érkeztek, degeszre tömve különböző megunt vagy elhasznált motyóval. A bizományik iránt az évek során fokozatosan növekvő igényt nem követték a vállalaton belüli struktúrában megfelelő és kívánatos változások. Az emberek ugyanis inkább megszabadulni akarnak a felesleges ruháiktól. Ne porosodjon, meg pénzt is kaphatnak érte. Vásárolni másutt is tudnak, de eladni egy-két maszekon és a pécsi vásáron kívül nincs lehetőségük. Bejárva a pécsi helyeket, kitűnt, hogy ruhaneműt csak az idényjellegű cikkekből vásárolnak, olyannyira, hogy a héten télikabátot még nem fogadtak. Különböző egyéb megkötések is terhelik a ruhájuktól, cipőiktől megszabadulni kívánókat. A kertvárosi boltban most egy-két napig öltönyöket nem vettek át, és egyébként is csak körülbelül olyan értékben vesznek át ruhát, amennyi az előző napi forgalom volt ebből a cikkből. (Múlt hétfőn például 15 000 forintot). Érdekesség, hogy a behozott ruházati árukra 500 forint alatt húsz százalékot „tesznek rá", és így adják tovább. Figyelemre méltó, hogy a pécsi áruházak kínálatának több, mint a felét ezek a használt áruk teszik ki, a készlet többi része különböző kereskedelmi vállalatoktól beszerzett osztályos vagy nagy készletben lévő, így árengedménnyel árusítható cikk. Itt jutott eszembe a pécsi vásár. A zsibi-piac ruhahalmai. Kérdeztem, nem gondoltak-e arra, hogy itt is árusítanak a pécsi bizományi boltok. Megtudtam, rengeteg munkával járna ez, cikkenként kellene bizonyla- tolni, nem biztos, hogy' megérné a fáradságot, létszámhiánynyal küszködnek. Azért meg kellene próbálni talán, hiszen, ahogy hallottam a vállalatnak sem jó, ha túl sok pénze fekszik eladtalan áruban. És mi. ruháinkat megunó, kinövő gyarló emberek, mi is szeretnénk sokszor pénzhez jutni. Bozsik László
