Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)
1986-10-18 / 287. szám
1986. október 18., szombat Dunántúli napló 13 Sonkoly István veszi át az Életmentő emlékérmet Horváth Lajostól, mellette az elhunyt Sallai László képviseletében megjelent Németh Józsefné, valamint a másik kitüntetett: Marton Tibor Läufer László felvétele Holnap a VDN-ben Térképek - vakoknak Csak látni kell az ő szemükkel Számít-hatunk-e az Oltóira és Yugóra? Kern és Zorán Két jókedvű manus (ők mondják igy) Az exframérelűek kálváriája Szegényes választék ruhából, cipőből Az áldozatok kisgyermekek Az anya: védekezésemre nem tudok mit előadni Rólh megkapla az engedélyi — meheta Feyenoordba A hollandok 200 ezer dollárt adnak érte Kulcsos ház a Mecsek-oldalban tt A Fenyves sor szomszédságában szép épület kés zül a nyugdíjas turistáknak Nyugdíjas természetjárók Rendkívüli veszélyhelyzetben tanúsított’hősies magatartásáért — amivel egy gyermek életét mentették meg — a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében Életmentő Emlékérem kitüntetéseket adott át tegnap Horváth Lajos, a Baranya Megyei Tanács elnöke. A kitüntetést Sonkoly István, a Belker Szállítási Vállalat rakodója, és Marton Tibor, a Pécsi Pannónia Sörgyár üzem- rendésze kapták. Sallai László, a Pécsi Pannónia Sörgyár volt rakodójának posztumusz kitüntetését Németh Józsefné, az életmentés során elhunyt unokatestvére vette át. A súlyos baleset szeptember 3-án, a délutáni órákban történt. A MÁV villamosított forgalmi vonalán veszteglő szerelvény egyik kocsijának tetejére felmászott Piti Zoltán 14 éves pécsi tanuló, aki a vagon fölött húzódó magasfeszültségű vezetéktől áramütést szenvedett. A szerencsétlenül járt gyerek játszótársa a színhely közelében lévő Pannónia Sörgyár forgalmi telepén dolgozó munkások segítségét kérte, akik azonnal a helyszínre rohantak. Közülük Sallai László, A Liszt Ferenc Zeneiskola Sörhöz utcai épületében tegnap tartották a megyei középiskolai Liszt-pályázatok ünnepélyes eredményhirdetését. Az előzetesen meghirdetett nyolc témában három iskola 17 diákja adta be munkáját. Az idén ünnepelt kettős évforduló jegyében közülük többen is választották Liszt pécsi látogatásának, illetve pécsi vonatkozásainak feldolgozását. A tegnapi ünnepségen dr. Nádor Tamás, a Magyar RáFILMJEGYZET Werner Herzog-tól nagyon szeretem a Nosleratu-t, a Fitzcarraldó-1, jó, érdekes film a Brúnó vándorlásai, a Caspar Hauser és a Woy- zeck. Ezekután kíváncsian vártam az Ahol a zöld hangyák álmodnak című filmjét. Előzetesen csak annyit tudtam róla, hogy ki rendezte, mi a témája, s hogy a zöld hangyák sehol sem álmodnak, mivelhogy azt, ezt az „ősi ausztrál" mítoszt maga Herzog találta ki. De ez előzetesen nem zavart, hiszen Herzog eddig is bátran elszakította magát a konkrét valóságtól, mégpedig úgy, ahogy erre csak művész képes: a valóság talaján maradva. Szinte művészi hitvallása annak keresése, hogy a fantázia és a valóság keveréséből, ötvözéséből miként állítható elő egy új, egy művészi valóság. Az Ahol a zöld hangyák és Sonkoly István rakodómunkások, továbbá Marton Tibor üzemrendész ért elsőnek a színhelyre és igyekeztek a vasúti kocsi tetejéről az ájult gyermeket lehozni. E tevékenységük közben Sallai Lászlót áramütés érte, aki ennek következtében a helyszínen azonnal meghalt. Sonkoly István és Marton Tibor, bár látták társuk halálát, és tudatában voltak annak, hogy életmentő tevékenységük során maguk is halálos veszedelemnek vannak kitéve, mégis megközelítették a szerencsétlen gyermeket és lehozták a vasúti kocsi tetejéről. A gyermek súlyos, harmadfokú égési sérülésekkel, életveszélyes állapotban került a pécsi Honvéd Kórházba. A tegnapi kitüntetés átadására eljött a megmentett gyermek és édesapja, Piti Zoltán is, hogy megköszönjék mindazt, amit értük tettek — bár, mint ahogy az apa mondta, ezt a köszönetét szavakban kifejezni lehetetlen. A szerencsétlenül járt fiú a gondos orvosi kezelésnek és ápolásnak köszönhetőén hétfő óta már ismét iskolába jár. dió Pécsi Stúdiójának nyugalmazott zenei szerkesztője mondott köszöntőt, majd Várnai Ferenc középiskolai ének-zene szakfelügyelő adta át a dijakat. Valamennyi pályázó hanglemez jutalomban részesült, az első hat helyezett — Erős Levente, Takátsy Boglárka, Pará- di Péter (valamennyien - a Szé- áhenyi Gimnázium tanulói), Czakó Veronika (Kodály G.), Achátz Norbert (Széchenyi G.) és Vásárhelyi Eszter (Kodály G.) pedig pénzdíjat is kapott. álmodnak című filmjében azonban e művészi probléma megoldatlan marad — olyannyira, hogyha a főcímre nem írják, hogy ki rendezte a filmet, nincs az a filosz (?), kinősz (?), aki rájött volna, hogy Herzog dirigált a kamera mellől. Nekünk magyaroknak azonban ad egy kis melegséget a film: az ausztrál bennszülötteket alakító ausztrál bennszülöttek családi neve: Marika. A Marikák színészi teljesítménye semmivel sem marad el a fehér bőrű barátaiktól és ellenségeiktől: afeletti meglepetésüket is palástolni tudják, hogy ők a zöld hangyák álmainak vigyázói lennének valójában. Ha azok, hót azok — s eljátsszák meggyőző erővel — legfeljebb azon csodálkozhatnak — de ezt szintén ügyesen palástolják —, hogyha már az általuk megforOrvosok mondják: kevés veszélyesebb, egészségi állapotra károsabb hatású magatartás van egy nyugdíjas számára, mint az, ha egy csapásra feladja a tevékeny életformát, tartózkodik a mozgástól, fizikai erőkifejtéstől, ha a korábbi munkahelyi elfoglaltsága helyébe nem talál ki magának egy szórakoztató, hasznos passziót. A Pécsi Testnevelési és Természetbarát Egyesület nyugdíjas szakosztályának több mint száz tagja megtalálta a maga számára kedves, rendszeres elfoglaltságot, illetve jó néhányon közülük tovább folytatják a még ifjúkorban megkezdett természetjáró túrázást. Olyannyira aktívak, hogy a szakosztályuk 1974-es megalakulása óta csak két olyan év volt, amikor nem az első helyen végeztek a pécsi természetjáró máit ausztrál bennszülöttek ily magukkal ragadóan ragaszkodnak régi hagyományaikhoz, akkor miért öltöznek civilizációs ruhákba, miért viselnek csuklójukon digitális órát, s miért kell nekik egy repülőgép? Valószínűleg azért, mert Herzog láthatta a Danikén nevű svájci szállodás A jövő emlékei című filmjét, amiben vannak bennszülöttek „innét a szomszédból”, akik mellé a második világháborúban építettek egy katonai repülőteret — szögesdróttal bekerítve —, s ama derék bennszülöttek azt a „vallást” alakították ki maguknak, hogy a nagy repülőgépek az ő .isteneik valójában, „akiket” elraboltak a' fehér uniformisok — ezért aztán a szűzi dzsungelben felépítettek (a bennszülöttek) fakéregből, liánból és sásból egy mini repülőteret,- indítótornyostul, makettrepülőstül, s várszakosztályok nemes versengésében a túrákkal gyűjtött pontszámok alapján. Tavaly például 266 túrával több mint 9000 pontot szereztek. A teljesítményük értékeléséhez fontos tudni: személyenként a 16 kilométernél hosszabb túráért 4, ennél rö- videbb távúért 2 pont jár. A legnépesebb pécsi természetjáró szakosztály átlagélet- kora megközelíti a hetven évet, de a legidősebb tag 84 éves. A korábbi foglalkozás alapján szinte minden kategória képviselője megtalálható közöttük a pedagógusoktól, jogászoktól kezdve a szakmunkásokig. Lelkesedésükkel lepipálják a fiatalabb korosztályokat is. Tulajdonképpen a saját szakosztály alapításának a gondolata is ebből a felismerésből fakadt. — Korábban is túráztunk más csoportokkal, s azt tapaszták, hogy megszabaduló isteneik, mármint az igazi repülőgépek majd eljönnek hozzájuk. Ha nem, nem. Herzognak megtetszett az ötlet, s ha már a zöld hangyákat kitalálta, kitalálta hozzá a zöld repülőgépet: fifti-fifti: ti viszitek a zöld hangyák álmái, miénk a zöld repülő-isten — szóval zöldség marad az egész, nyakon öntve némi környezetvédelem ízű civilizációellenesség- gel. Szégyenére Herzognak, mert még arról sem tudott meggyőzni, hogy ezt komolyan gondolja, vagy intellektuális divatigényt elégít ki. Más: Londoni randevú. Volt jobb, ugyanebből, igaz, azt Alfred Hitchcock rendezte. Ez viszont színes és szélesvásznú, s ha valaki nem látta az eredetit, egészen jónak tarthatja ezt is. Bodó L. toltuk, hogy gyakran a fiatalabbak számlájára könyvelik el a mi teljesítményünket. Ezért határoztuk el, hogy saját szakosztály kellene — meséli a 76 éves Döbrentei Gyuláné, az egyik alapító tag, aki már 1940 óta rendszeresen túrázik. Két éve combnyaktörése volt, de nem adta fel: ma már újra különösebb nehézség nélküb legyalogolja a 16 kilométert. A nyugdíjas szakosztály elnöke, a szintén 76 éves Exner Miklós még régebben, vasas ifiként a húszas évek közepén kezdte meg a túrázást. — S még legalább húsz évig szeretnék túrázni — mondja mosolyogva. A szakosztály tagjai joggal büszkék magukra és a túrák alatt szerzett sok élményre, cmikről sokat lehet mesélni. Legutóbb például egy 25 fős csoportjuk öt napot túrázott a Zempléni hegységben és Kassára is eljutott. Akad köztük egy házaspár — Keceli Vilmos- né túravezető és férje akik aranyjelvényt szerezve teljesítették az országos Kék Túra 1086 kilométeres távját, s másik tizenheten a dunántúli Kék Túra útvonalát járták végig. Hetente két-három túrát szerveznek, emellett már lassön második éve közös összefogással bővítik a Pécs feletti Mecsek-oldalban a kulcsos házukat Az épület régebben erdészlak volt, illetve turistaház, de úgy leromlott, hogy az egyik kidőlt fal helyébe újat kellett építeni. A házat meg is toldották egy 5x8 méteres épületrésszel, hogy húsz fekvőhelyet alakíthassanak ki benne. Kulcsra készen tehát csak jövőre készül el a nyugdíjas természetjárók szép fekvésű kulcsos háza, de már most is tartanak benne rendezvényeket. Mondják: a legutóbbi családi délutánon ötvenen is elfértek benne. D. I. Diplomamegújító továbbképzés pedagógusoknak Az elmúlt tanévtől bővült a pedagógusok továbbképzési lehetősége. Az ország pedagógusképző intézményeinek túlnyomó többségében intenzív, egyéves, diplomamegújító képzésben vehetnek részt az érdeklődő óvónők, tanítók, általános iskolai és középiskolai tanárok. Az első alkalommal, országosan háromezren éltek a lehetőséggel. Tegnap Kaposváron, a Tanítóképző Főiskolán tartották a Baranyából, Fejérből, Somogybái és Tolnából érkezett több mint tíz éve végzett tanítók záróvizsgáit, azaz a szak- dolgozat megvédését. A 120 órából álló, „diplomamegújító” képzésben 36-an vettek részt, közülük 13 baranyai. Valamennyi nő. Mindig hangoztatjuk: a demográfiai hullám eléri a középiskolákat, hangoztatjuk, nem tud lépést tartani a tudományok fejlődésével, aki korábban végzett. A doloq érthető, de nem elfogadható. Ezért is örülhetünk az új továbbképzési formának. Dr. Pálfalvi Aladárné, a Művelődési Minisztérium továbbképzésekkel foglalkozó főmunkatársának véleménye: „Két éve alakult a közoktatási és pedagógus továbbképzési önálló osztály. (Mindössze húsz évnek kellett tehát eltelnie, hogy a fontos területnek országos koordinációja is legyen. — B. L.) A jelenlegi helyzetben a jelentkezőknél jóval több általános és középiskolai tanárt tudnának fogadni az intézmények. Mintegy ezer helyünk üresen maradt, pedig az iskolákat nem terhelő, központi keretből adunk ki jegyzeteket, fizetjük a túlóradíjakat is. A most végzők, 1988. január egytől — szintén központi keretből — 5—800 forintos fizetésemelést kell hogy kapjanak. Megyek a folyosókon, elérve a háromféle vizsgabizottságig (magyar nyelv, irodalom, tantárgypedagógia és egész napos nevelés, valamint matematika, általános pedagógia) egyre több az izgatott nevelő. Frank Csabáné Mohácsról érkezett. 19 éve tanító, ünnepeink a hazafias nevelés szolgálatában, az alsótagozatos tankönyvek tükrében című szakdolgozatára maximális pontszámot kapott. Még mindig izgatott: „Szemléletet kell adni a gyerekeknek, ez a legfontosabb — mondja, minden kérdés nélkül. — Ennek az éves továbbképzésnek pedig az volt a legnagyobb haszna, hogy »felrázott«, új gondolatokra késztetett, örülök, hogy elvégezhettem." S. Zs. Zöld hangyák Bozsik L. Életmentők kitüntetése A középiskolai Liszt-pályázatok eredménye
