Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)

1986-10-03 / 272. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlo XLIII. évfolyam, 272. szám 1986. október 3., péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Épül a családi ház (3. oldal) Rehabilitációs foglalkoztatás (S. oldal) Érik a gesztenye (5. oldal) A munkaegészségügy az egészségügynek az a területe, amely a különböző munkahe­lyeket és a munkavégzés kö­rülményeit vizsgálja, abból a szempontból, mennyire káros vagy sem az ott dolgozó em­berek egészségére. Az ezzel foglalkozó szakemberek a mun­kahigiénikusok. A Magyar Munkahigiéniku- sok Társaságának kétnapos országos tudományos ülése kezdődött tegnap a Pécsi Aka­démiai Bizottság székházéban. Az ülést dr. Bíró Zsigmond, a társaság elnöke nyitotta meg. Ezt követően dr. Reményi Jenő megyei főorvoshelyettes kö­szöntötte a résztvevőket és töb­bek között megemlítette, — ör­vendetes, hogy ez a pécsi ülés kiemelten foglalkozik a bá­nyászok munkakörülményeivel, egészségi állapotával. Ezután dr. Székely Márta, a Magyar Munkahigiénikusok Társaságának főtitkára emel­kedett szólásra, és elmondta, ez a pécsi ülés tulajdonkép­pen jubileum is, mert a társa­ság éppen húsz évvel ezelőtt alakult meg. Először iqen kis létszámmal, de ez a létszám rövidesen megduplázódott, és ma már kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkeznek. (A társaságban jelentős szóm­mal képviseltetik magukat a pécsi munkahigiénikusok is.) A megnyitót követő szünet­ben kértük meg a főtitkárnőt, tájékoztassa a Dunántúli Nap­ló olvasóit a munkahigiéniku- sok tevékenységéről.- Feladatunk - mondta dr. Székely Márta —, hogy feltár­juk azokat a munkahelyi té­nyezőket, amelyek a dolgozók egészségét veszélyeztetik, és Lázár György fogadta Kiril Zarevet Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Kiril Zarev miniszterelnök-helyet­test, a Magyar—Bolgár Gaz­dasági és Műszaki-Tudomá­nyos Együttműködési Bizott­ság bolgár tagozatának elnö­két. A szívélyes, baráti lég­körű megbeszélésen részt vett Maróthy László miniszter­elnök-helyettes, a bizottság magyar társelnöke is. A tudományos ülés résztvevőinek egy csoportja Munkahigiénikusok Társasága tudományos ülése Munkaszervezés mint betegségmegelőzés Fotó: Läufer László Kubába utazott Kárpáti Ferenc Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter Raul Castro Ruz hadseregtá­bornoknak, a kubai forradal­mi fegyveres erők miniszteré­nek meghívására csütörtökön — katonai küldöttség élén - hivatalos, baráti látogatásra Kubába utazott. javaslatot tegyünk ennek meg­előzésére. Üj technológiák be­vezetésékor is véleményt adunk, hogy egészségügyi szempontból elfogadhatók-e. Meg kell említeni, hogy széle­sebb körben és tudatosabban kellene alkalmazni pl. a mun­kaszervezést, mint az egészség- károsodás megelőzésének egyik módját. Napjainkban háttérbe szorultak az ilyen jellegű meg­oldások, holott nem igényelnek újabb pótlólagos beruházáso­kat. Mindenféle egyéni védő- felszerelésnél hatásosabb pél­dául, ha úgy szervezik meg a munkát, hogy mindennap, min­den dolgozó csak annyi időt töltsön el az egészségre külö­nösen ártalmas munkahelyen, amennyi még nem okoz káro­sodást. — Az utóbbi években jelen­tősen javult a munkaegészség­ügy helyzete Magyarországon, de sajnos vannak újonnan je­lentkező ártalmak. Ilyenek a vegyszerek okozta mérgezések, amelyek száma jelentősen megnőtt az utóbbi években. Épp ezért a közeljövőben szé­les körű vizsgálatot indítunk, valamennyi forgalomban lévő vegyszert — úgy háztartási, mint üzemi vegyszereket — ala­pos vizsgálat alá vesszük, mé­reghatás és veszélyesség szem­pontjából, s az eredménytől függően fogjuk szabályozni a forgalmazásukat.- Egy-egy ilyen tudományos ülés, mint ez a pécsi is — foly­tatta a főtitkárnő —, nagyon jó fórum arra, hogy mind az alapkutatásban, mind a gya­korlati életben tevékenykedő munkohigiénikusok kicserélhes­sék, megvitathassák egymás között a tapasztalataikat. S. Zs. A magyar parlamenti küldöttség megbészélései az NSZK-ban Sarlós Istvánt, az ország- gyűlés elnökét és az általa vezetett parlamenti delegá­ciót csütörtökön fogadta Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és kül­ügyminisztere. A bonni külügyminiszté­rium ban megtartott megbe­szélés során a felek pozití­van értékelték a két ország kapcsolatait. Sarlós István tájékoztatta a külügyminisz­tert a Magyar Népköztársa­ság időszerű be|- és külpo­litikai kérdéseiről. Genscher kifejezte azt a meggyőződését, hogy az NSZK és Magyarország kap­csolataik bővítésével szintén hozzájárulnak a kelet—nyu­gati viszony fejlesztéséhez, a párbeszéd elmélyítéséhez. Hangot adott annak a vé­leményériek, hogy a két nagyhatalomnak a világbéke megőrzésében betöltött el­sődleges . szerepe mellett a kis és közepes országokra is jelentős feladat hárul a bé­ke megőrzésében és a le- [ szerelés előmozdításában. A Sarlós István vezette küldöttség csütörtökön foly­tatta megbeszéléseit .a szö­vetségi gyűlésben (Bundes­tag). Találkozott Ulrich Fischerrel, a zöldek pártjá­nak képviselőjével, a Bun­destag külügyi bizottságá­nak tagjával. Fischer a ma­gyar delegációval ismertedé, hogy pártja miként készül az 1987 januárjában tartan­dó országos választásokra és tájékoztatott a párt további terveiről. A megbeszéléseken jelen volt Horváth István, a Ma­gyar Népköztársaság bonni nagykövete is. Dr. Hermann Josef Un­land, a Bundestag Gazda­sági Bizottságának elnöke délben ebédet adott a ma­gyar parlamenti küldöttség tiszteletére. Sarlós' István és az or­szággyűlés delegációja dél­után Hannoverbe utazott. Országos történelmi konferencia Szigetváron Nemzetiségek nemzeti tudata és társadalmi beilleszkedése Új politikai jelenség lehet az ezredfordulóra — 20 éve város Szigetvár. A jubileumi évet a többi közül kiemelő rendezvények sorába lép be ma ez a történelmi kon­ferencia — mondta köszöntő soraiban Petőh Sándor, Sziget­vár Város Tanácsa elnökhelyet­tese tegnap a Hazai nemzeti­ségek tudata és társadalmi beilleszkedése című történelmi konferencia megnyitóján a Szi­getvári Városi Könyvtárban. A baranyai város 14. alka­lommal ad otthont országos történelmi konferenciának. A résztvevők kilenc éve Közép- kelet-Európa országainak tör­ténelmével foglalkoznak. Az évek során számos előadó, egy-egy szakterület jó ismerő­je adta át tudását, mondta el véleményét az őt hallgatóknak. Az idei, A Tudományos Isme­retterjesztő Társulat Történel­mi Választmánya, Baranya Me­gyei és Szigetvár Városi Szer­vezete és a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet által rende­zett konferencia témáját a Ma­gyarországon élő nemzetisé­gek nemzeti tudata és társa­dalmi beilleszkedése adjaí A rendezés baranyai helyszínének aktualitását növeli megyénk soknemzetisége. A szigetvári történelmi kon­ferencia csütörtöki első napján Petőh Sándor bevezetője után Rottler Ferenc, a TIT főtitkára mondta el megnyitó beszédét.- A 20. század vége nagyon sok meglepetést, változást hoz számunkra. Ezek sorában a nemzetiségi tudat kérdése is komoly politikai, társadalmi problémává lép elő nemcsak Kelet-Európábán, hanem nyu­gaton és a tengerentúlon is — kezdte beszédét Rottler Ferenc, majd szinte előadásnak beillő átfogó ismertetőt tartott a nemzeti tudat alakulásáról Kö- zépkelet-Európában és ha­zánkban. Beszélt a mai irány kialakulásának főbb vonalairól és az azt befolyásoló tényezők­ről is. Rottler Ferenc szakmai be­vezetője után Ljásztity Ljubo- mir, az ELTE egyetemi docen­sének előadása nyitotta meg a konferencia fő profilját adó beszámolók sorát. A háromna­pos rendezvényen nyolc előadó — többnyire egyetemi és főis­kolai oktatók — mondja ef végzett felméréseinek, kutatá­sainak eredményét. Az elő­adások között lehetőség nyílik a résztvevők számára, hogy vi­tatkozzanak az előadókkaf, hozzászóljanak az elhangzot­takhoz. A Magyarországon élő délszláv, román, német és szlo­vák nemzetiségek nemzeti tu­data és társadalmi beilfeszke- dése alakulásának ismertetése és megvitatása mellett a kon­ferencia programja módot ad Szigetvár város történelmi ne­vezetességeinek megismerésére és a helyi Állami Zeneiskola hangversenyének meghallgatá­sára is. Érdekesnek ígérkezik a szombati zárónap eseménye. A Magyar Rádió Pécsi Körzeti Szerkesztőségében és a Ma­gyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójában tett látogatáson a nemzetiségi rovatok munkájá­ba tekinthetnek majd be a kon­ferencia résztvevői. Új üzemet nyitott Lippón a Mohácsi Könnyűipari Vállalat, ahol a környékbeli lányoknak és asszonyoknak biztosítanak munkalehe­tőséget. A szeptember elején átadott üzemben huszonötén tanulj ák az új szakmát, jelenleg gyermek sportnadrágokat készítenek. A vállalat a lippói üzemben 40 asszonyt is tudna foglalkoztatni. (Murányi László felvétele) Több a vegyszerek okozta mérgezés

Next

/
Thumbnails
Contents